Kedves Fórumtársak!
Szeretnék egy kis segítséget, tanácsot, ötletet kérni elektroncső teszter építéséhez! Van rengeteg csövem és szeretném tudni, hogy még használhatóak-e. Még soha nem csináltam ilyet a gyakorlatban, így laikus vagyok! Most valahogy rákattantam erre egy-két baráti beszélgetés után és furdal a kíváncsiság, meg hajt a megépítés öröme! Nagyjából kezd körvonalazódni bennem, hogy mit is szeretnék megépíteni, de azért még nincs teljesen kiforrva az ötlet! Azon gondolkodom éppen, hogy hogyan tesztelnek a profik egy olyan csövet, amiben pl.: két trióda van (PL.: ECC85), egyszerre tesztelik mind a kettőt, vagy külön az egyik oldalt, külön a másikat? Van-e különbség a működés karakterisztikájában akkor, ha csak egy triódát használok attól, ha mind a kettőt egyszerre? Azért kérdezem, mert a teszter építéséhez külön tápegységeket kell készítenem, megint külön műszerekkel, de nem mindegy, hogy hány darabot és hány félét építek be!
Laikus vagyok, így ha hülyeséget kérdezek, akkor előre elnézést kérek!!!
Szurkee001
2023, October 29 - 10:45
#1
Szurkee001
Szia!
Elektroncső teszter házilag! (Akkumulátoros,hordozható!) (youtube.com)
0
Szia!
Mit valasztottal-mire jutottal?
Kari
0
Szia!
Mindenképpen az építés mellett döntöttem. Gyűjtöm hozzá az alkatrészeket (Pl csőfoglalat, megfelelő trafók a különböző tápegységeknek), meg analóg műszereket.
Elkerülte a figyelmemet egy fontos részlet, ugyanis én olyan tesztert képzeltem el, ahol a csövek a vizsgálat alatt függőlegesen állnak. Ehhez meg olyan műszerek kellenek, hogy ne foglaljon túl nagy helyet, amik vízszintes helyzetben használhatók. Összevásároltam korábban néhány 100 uA-es műszert erre a célra, de csak nemrég jöttem rá, hogy azok ide nem alkalmasak. Ismét tanulópénz, vagyis reménykedem, hogy jók lesznek még valamire. Így télvíz idején egy kicsit félre tettem a projectet, mert a kinti műhelyemben nincs fűtés, mivel a műszer vázát kint akarom összehegeszteni, ha már elkészültem a tervezéssel. De nem adom fel annak ellenére sem, hogy igen szép a feladat!
1
Szia!
Szép feladat, a befektetett munka biztosan megtérül az eredményben.
Attól függően, hogy milyen csöveket akarsz majd tesztelni, kell legalább 3 feszültség, és ezeknek változtathatónak kell lenniük: anódfeszültség, segédrácsfeszültség, vezérlőrácsfeszültség. Áramot szerintem elég az anódon mérni.
Érdemes előtte tanulmányozni néhámy cső jelleggörbéit. Ezekből látható, hogy a vezérlőrács feszültségét konstans értéken tartva (diszkrét lépésekben léptetve) az anódfeszültség folyamatos változtatásával felvesszük az anódáram változását. Ezután pl. 0,5 V-tal léptetik a rácsfeszültséget, és felvesznek egy újabb anódáram vs. anódfeszültség görbét. Mindeközben ügyelni kell a megengedett maximális anóddisszipációs teljesítményre (anódfeszültség x anódáram). Ha van segédrács, azt csak 1-2 fix feszültségen tartják.
Léteznek úgynevezett karakterisztika-rajzolók, ahol ez a mérési folyamat automatikus, és monitoron látod a görbesereget.
Én ha építenék ilyesmit, biztosan számítógéppel vezérelt, D/A konverterekkel előállított anód- és rácsfeszültségben, és A/D konverterrel mért anódárammal működő modern karakterisztikarajzolót építenék (de nem fogok, habár csöves erősítőket építgetek/ttem).
Persze ha csak gyors teszt kell, akkor elég a csövet egy adott munkapontban mérni, esetleg jelet adva a segédrácsra kb. meg lehet mérni a meredekséget az adott munkapontban, és össze lehet hasonlítani a katalógusadattal. Ehhez lényegesen egyszerűbb teszter is megfelel.
Sok sikert a tervezéshez és építéshez!
1
Szia!
Köszönöm a hasznos infókat!
Sikerült megrendelnem a Magyari féle elektroncső atlasz 1 és 2-t. Ebben szereplő adatok alapján én legalább 4 féle tápegységet szeretnék bele építeni. Azokat is, amiket te írtál, + a csövek fűtését táplálót is. Úgy tervezem, hogy nem tekerek trafót, hanem potival állítható, DC/DC konvertereket építek hozzá, amikhez külön-külön egy-egy digitális feszültség mérőt + mindegyikhez külön-külön analóg ampermérőt. Lehetne úgy is , hogy kapcsolókkal lenne megoldve, de jobban tetszik, ha mindent lehet egyszerre látni. Számomra úgy átláthatóbb. A számítógéppel való összekapcsolás klassz lenne, de ez már meghaladja az én tudásomat, így maradnék az egyszerűbb változatnál. Olyan megoldáson gondolkodok, hogy mivel egyszerre mindig csak egy cső lesz vizsgálva, minden egyes foglalat kivezetését megszámoznám és minden azonos számú kivezetést párhuzamosan összekötném. A legtöbb kivezetésű foglalatom 10 lábú. Mindegyikhez hozzá kötnék egy-egy banánhüvelyt.
Amiket láttam, gyári csőtesztereket, azoknál mátrixban elrendezett furatok voltak és úgy lehetett beállítani őket az adott csőhöz, hogy ezekbe a furatokba dugtak egy kártya alapján kis dugókat, amikkel adott helyeken összezárták a különböző tápegységeket a csövek adott részeivel. Én ezek helyett választanám a banándugós, műszerzsinóros összekötést. Biztos, hogy így nem lesz annyira kompakt, de számomra így nyomonkövethetőbb, átláthatóbb. Legalábbis elgondolásom alapján annak tűnik, de majd ha elkészül, meglátom mennyire fedi az elmélet a gyakorlatot!
0
szia: használj különböző színű banánhüvelyeket és dugókat, funkciók szerint
Bálint
1
Szia!
Igazad van, ez jó ötlet!
0
szia: kis ismeretterjesztés
http://www.elektroncso.hu/cikkek.php
Bálint
3
szia: Pityeszt kerested?
Bálint
0
Sziasztok!
Köszönöm mindenkinek a segítségét, a válaszát! Igen megfontolandóak!
Szurkee001
0
Üdv Szürke,
A legkritikusabb rész a pontos fűtőfesz (rosszul beállított értékkel könnyen tönkre lehet vágni vele a csövet).
Aliról rendelhető ilyen DC DC konverter kijelzővel,feszültség és áramgenerátorral.50 Voltig felmegy,még a PL széria fűtőfesze is előállítható vele. Foglalatok innen.
Rács és anódfesz előállítására pedig Ezen az oldalon található leírás (a komplett kivitelezésről is) Legegyszerűbb a banándugós kivitelezés (persze a használat során ez igényli a legnagyobb figyelmet,félredugásnak megvannak itt is a következményei)
A sokleágazásos trafók ,csőkártyák ideje lejárt szerintem.Kész eszközök ára irreálisan magas.Muzeális készülékek restaurálása pedig rengeteg idő és szakértelem.Ha már professzionális eszközben gondolkozol,akkor a uTracer helyett a továbbgondolt és közösségi támogatást,fejlesztést élvező etracer projektet ajánlanám.
tj
1
Szia!
Köszönöm neked is a hasznos segítséget! Jó ötletet adtál!
Szurke001
1
Szerintem ezt építsd meg. http://www.radiovilag.hu/images/148-149o14.pdf
Ezzel meg tudod mondani, használhatók-e még a csöveid. Laikusként többre nincs szükséged.
Simoncsics Laci tervezett más hasonlót is, de alapelve ugyanez.
1
Ez egy jó kis teszter, és könnyen összerakható.
Teljesen igazad van, "go/no go" teszternek,-és azon is túl használható.
Ha jobban belegondolok, egy nagyfesz táppal, egy fűtéstáppal, és egy DMM-el is már jól meg lehet mérni az alap paramétereket.
4
Szia!
Rengeteg szakirodalmat találni csőmérőkről.
Csak pár link:
https://www.jogis-roehrenbude.de/Roe-Pruefer.htm
http://elektroncso.hu/
https://www.hobbielektronika.hu/forum/elektroncso-vizsgalo-berendezes?pg=0
Ha profi mérések kellenek, vegyél egy uTracer-t, azzal nem lősz mellé.
Mire egy értelmes csőmérőt összeraksz, bőven túlléped ennek az árát....
https://www.dos4ever.com/uTracer3/uTracer3_pag0.html
Tóni
4
szia.csőteszterrel
néhány rajz
https://elektrotanya.com/showresult?what=csoteszter&kategoria=&kat2=all
Keresd a Tanyán Pityeszt, neki voltak csőteszterei, ha jóé emlékszem
Bálint
1
Hellotok!
Manapsag egy csötesztert ritkan adnak oda ugy 150ezer alatt_talan a Teslat, de az nem is annyira teszter mint inkabb egy megy-nem megy "indikator".
Az orosz L1-3, s a gyakoribb L3-3 nem megy occobban, s lehet, hogy lezsirozott allapota ellenere is minimum kh-s, ill. atnezendö...
A regebbi/retros s egyebeknel meg igen odakell figyelni, hogy mely foglalatokat epitettek be!
NODE egy teszter sem er sokat/szinte semmit ha nincsenek meg a "kartyak"/csö beallitasok hozza!!
Ennyiböl a javasolt utracer/s derivatai biztos kenyelmes-aktualis a foglalat keszlete-hacsak nem regi tipusokat kell vele tesztelni_s laptop & nyomtato kell hozza...
Egy "Teszter" epiteset nagyon meggondolnam_nem hiszem, hogy erdemes/megerne, s rakas gond a foglalatok beszerzese, a kartyak/tablazatok (tube-charts) összeallitasa-hacsak nem valami ismertet epit meg az ember, mihez ezek man megvannak.
Persze nem egy sima emisszio meröre gondoltam.
Egyebkent meg a fütöfeszek ertekeit illene pontosan betartani-plane telepeseknel; mert gyorsan kilehet nyirni egyik-masikukat!
Aztan meg nem beszeltünk a trafo(k)rol -rengeteg kivezetessel, jol meretezett feszekkel!
Eredmenyest!
Kari
1
Az első,és legfontosabb mérés az emissziómérés, mert abból derül ki a katód állapota, és kizárólag ebből lehet következtetni a cső "életére",-mennyire van elhasználódva.
Ehhez nem kellenek százezres csőmérők, elég egy anódtáp (HV) meg egy trafó a fűtőfesznek, és egy DMM.
Csőfoglalatokat lehet bontani, de vadi újak is vásárolhatók. A mai világban a novál, oktál, miniatűr 7 pines, esetleg szeptár foglalatú csöveken kívül nem sok fajtát használnak a konstruktőrök, legalábbis audio vonalon.
Ha szeretnénk egyéb paramétereket is mérni, akkor kell egy szabályozható anódtáp, egy segédtáp negatív fesszel, meg egy szabályozható fűtőtáp.A méréseket pedig fel lehet vinni egy .xls-be, aztán lehet belőle szép görbéket, meg grafikonokat gyártani.
De nem a semmiért említettem a uTracert, egyrészt olcsóbb mint egy régi 30 kilós csőmérő, meg pár csőadapterrel
rengeteg csövet meg lehet vele mérni.
Kompakt, egy laptoptápról megy az egész.Számítógépe meg már mindenkinek van....
De első körben nem kell ilyen, elég a józan paraszti, meg az említett dolgok...
3
Sziasztok!
Szerintem: amiket leírtatok, és te is leírtál azok tényleg fontosak. Egyről nem olvastam, mégpedig a csövek gázosságáról, ill. hogy főleg pentódáknál a gázos csöveket is kimutassa. Például egy EL84 hiába megfelelő értékű az anódárama, segédrácsárama, fél perc mérés után, ha néhány perc használat után "begázosodik", és elkezd növekedni az anódárama. Ezt is fontos mérni, és kimutatni, hogy a cső nem gázos! (Egy gázos pentódánál gyakran láttuk, hogy a katódellenállása megpörkölődött, vagy akár meg is szakadt, és a hang is tozított lesz)
1
szia: a gázos csövek sötétben halványlilán világítanak
Bálint
1
Jano kiegészitése :
Ha egy cső pirosan izzik . Az lehet , hogy stabilizátor cső .
1
Haat sztem az is kékes-lilasnak latszik--de vegülis szinte mindegy, mint Feri is irta: tesztelni kellene a gàzossàgot is-igaz a regi(modi) csöteszterekben szokott is erre lenni egy nyomogomb...
Ha piros az anodod akor sürgösen s gyorsan jard körbe a vezèrràcs körèt-sztem!
2
A nyomógomb szerintem kell a cső teszteléshez . Anno , a főpostára be lehetett vinni a rádió csöveket tesztelésre . A bemérés része volt a gázosság mérése . A mérés előttem folyt . Én még tanultam cső mérést . A meredekség és a Barthausen összefüggés tanulásával kezdtük a középiskolában elsőben .
2
Szia Jano!
Helyesen írva Barkhausen!!
1
Köszönöm
0
Jó neked , lehet hogy én is tanultam ,csak nem emlékszek rá , pedig évekig csöves készülékek javításából éltem és már a hiba láttán , vagy pár meréssel a készülékben be határóltam a rossz csövet .
1
:-), ja -a Petöfi S. utcaban mindeg tömeg volt; ki kellett varni a sorunkat--föleg ha valaki(k) taskanyi csövet hoztak, pedig többen is teszteltek a "hozott motyot"...
1
szia: Újpesten is volt a Tungsramnak izzó és csővizsgálója, a Károlyi u elején, nem reklámozták
Bálint
0
szia: a kékes az elején van, még használható, később megy át lilásba
Bálint
2