You are here

Kanadában is fontolgatják már a szabad szereléshez való jogot (right to repair)

rohs

Észak-Amerikában az újonnan javasolt törvényjavaslat lehet az első olyan jogszabály, amely biztosítja, hogy az egyének és a független szervizek megjavíthassák a közismert gyártók elektronikai eszközeit.

Kanada is ringbe szállt a „javításhoz való jogért”, miután egy Ontario tartományi politikus februárban bejelentett egy törvényjavaslatot, amely biztosítja, hogy az egyének és a független szakemberek is olcsón, könnyen javíthassák a közismert gyártók számítógépeit és telefonjait.

A gyártók hihetetlenül megnehezítik a törött készülékeink javítását. Ahelyett, hogy pl. egy meghibásodott telefont egy független helyi szakember megfizethető áron megjavíthatna, az üzleti titkok és a kormányzati szabályozások összetett rendszere miatt a fogyasztóknak gyakran távoli Zsenipultokba (Genius Bar) kell elvinniük vagy eljuttatniuk az elromlott eszközeiket. 
Ha ezt nem tudják megfizetni, akkor egy teljesen új eszközt kell vásárolniuk.
Ez rossz a pénztárcánknak, de rossz a bolygónk számára is.

 

Michael Coteau az Ontario-i Liberális Párt tagja akkor szembesült ezzel a jelenséggel, miután a lánya elejtette a Samsung okos telefonját. A gyártó hivatalos javítási munkája drágább volt, mint egy új telefon beszerzése.

- Szégyen - mondta Coteau -, mert ezt a Samsung S8-at nagyon szerettem. Minden tökéletes volt, még szívesen használtam volna. De most ezért inkább lecseréltem.

Csütörtökön Coteau bemutatta a törvényjavaslatát a tartományi parlamentben, amelyet ha elfogadnak, ez lenne az első „szabad szerelés joga” (right to repair) törvény az elektronikus eszközöket illetően Észak-Amerikában. Több mint egy tucat amerikai állam már jelenleg is hasonló törvénymódosításokat fontolgat.

A jogszabály azt javasolja, hogy a technológiai vállalatok diagnosztikai eszközöket, javítási kézikönyveket és hivatalos alkatrészeket biztosítsanak a fogyasztók részére. A jogszabály azt is előírná, hogy minden új termék javítási kézikönyvvel is el legyen látva. A fogyasztóknak rendelkezésre bocsátott dokumentumoknak ingyenesnek kell lenniük, kivéve ha azt nyomtatva papíron kérik, továbbá az alkatrészeket, eszközöket és szoftvert korrekt áron kell biztosítaniuk.
 

„A jogszabály célja, hogy kényszerítse az Apple-t és hasonló cégeket, hogy biztosítsa, hogy a telefonjaikhoz és táblagépeikhez készített alkatrészeik megvásárolhatók legyenek” - mondta Coteau, hozzátéve, hogy a jogalkotási folyamatban a vállalatok szerzői és szellemi tulajdonjogait tiszteletben tartják.

Ha a törvényjavaslatból törvény lesz, az amerikai cégek, mint pl. az Apple, arra kényszerülnek, hogy változtassanak a termékeik értékesítési szokásain Kanadában. Ez nem csak Kanadában, hanem az Egyesült Államokban és potenciálisan a világban is ripple-effektust (hatás más eseményekre) eredményezhet.

Az Ontario-i Liberális Párt az utolsó tartományi választásokon megtizedelődött, így annyi helyet vesztett el, hogy már nincs pártállása. Ez valószínűleg megnehezíti majd a törvényjavaslat elfogadását, különösen a hatalmas konzervatív kormányzattal szemben. De Coteau azt mondta, hogy úgy véli, hogy a javítási jogért való harc túlmutat a pártvonalakon, és a törvényjavaslat „rugalmas” és módosítható.

„Ez arról szól, hogy a technológia az emberek kezében maradjon, és gondoskodjon arról, hogy az emberek tisztességes és méltányos lehetőséget kapjanak termékeik javítása során” - mondta.

Forrás: https://motherboard.vice.com/en_us/article/gyawqy/right-to-repair-legisl...
 

Comments
Edmundson
Edmundson's picture

Sziasztok!
 
Értem én a törekvést és a szándékot is, de azért vannak ezzel problémák.
Egyrészt egy termék megtervezése, a prototípusok legyártása finomítgatása, a gyártósor megtervezése nem kis szellemi feladat és nem is olcsó. Nyilván ezt a munkát egyik gyártó sem szívesen publikálja ingyen. Valahol érthető is.
 
A másik dolog. Mi a különbség egy márkaszerviz és egy nem márkaszerviz között? Első sorban az ár. Másodsorban a minőség. Egy normális társadalomban ennek fordítva kellene lennie. Kérdés, hogy miért drága egy márkaszerviz? Aki már dolgozott komoly márkaszervizben az tudja. Egyrészt egy komoly márkaszerviz kialakításánál külön helység kell a szerviznek, az ügyfélfogadó térnek, az irodának és a termékek tárolásának. Ezen kívül lennie kell alkatrész raktárnak, mellékhelységnek, konyhának. Nos ez nem olcsó. A többi szervizben jó ha egy szekrénnyel le van választva az ügyféltér, a szervizes a szomszédba jár WC-re és az asztalánál eszi meg az uzsonnát. Így könnyű olcsónak lenni, hisz elég egy kis lyukat bérelni. A gyári szerviz rendelkezik alkatrészraktárral, amit a legtöbb esetben magának kell megfinanszíroznia. A kis szervizben meg az van ami összegyűlt a fiókban, nincs is raktárkészlet. A gyári szervizben be kell tartani a gyártó utasításait. Antisztatikus terület, ESD ruházat esetleg túlnyomásos szerviztér. Ez nagyon drága. A legtöbb kis szervizben ezeket nem is ismerik. A márkaszervizben a gyártó által megadott műszerparkot kell használni, ami sok esetben több 100 millás tétel. A független szervizben semmilyen követelmény nincs, olyan műszerek vannak, amit olcsón be lehetett szerezni, régiek és mindenhol más és más. A márkaszervizben dolgozóknak rendszerek képzéseken kell részt venniük. Ami külföldi utazással jár (útiköltség, szállás, kaja, napidíj, stb.). Egy független szervizben ilyen kötelezettség nincs. A márkaszervizben kizárólag új és eredeti alkatrész kerül beépítésre. A független szervizbe viszont bármi, ami a fiókban van. Az sem számít, ha bontott, az sem ha nem ugyan olyan. Láttam már olyan erősítőt, amiben a korábbi szaki végfok tranzisztort cserélt és nem csak, hogy más típus került bele, de még nem is komplementer pár. Szó szerint, ami a fiókban volt. Nyilván az ilyen javítás után nem végzett zaj, torzítás, frekvencia átvitel mérést sem, valószínűleg műszerei sem voltak. Rákötött egy hangszórót oszt szólt és készen is van. Amikor az ügyfél visszavitte, hogy más a hangja simán hülyének nézték. És itt a nagy különbség. Ezek után, ha a gyártó terméke rossz hírbe kerül az meglepő? Másrészt a rádiófrekvenciás készülékek esetében pontosan meg kell felelni a HIF előírásának is. Kíváncsi lennék, hogy egy zug GSM szervizben ismerik-e ezeket az előírásokat, rendelkeznek-e megfelelő műszerezettséggel (sokszor az egész szerviz nem kerül annyiba, mint egy R&S műszer) és van-e RF mérnöki végzettsége az illetőnek? Ezek után, hogy javít? Addig taknyolgatja azt a telefont amíg látszólag működni kezd. Egy go-nogo tesztet sem tudnak elvégezni. Így aztán lehet olcsón javítani. Egy zug GSM szerviz átlagos teljes felszereltsége nem éri el az 1M Ft-ot sem. A központi márkaszervizben egy mérőhely költsége 60M Ft. Ezek után kérdés, hogy miért drága a márkaszerviz? Hát ezért.
 
Ez csak úgy működhetne rendesen, ha minden szerviz betartaná a gyártó(k) előírásait. Viszont erre egy független szervizt nem lehet kötelezni. A márkaszervizek nagyon gyorsan csődbe mennének. És akkor majd foghatja a fejét az ügyfél, hogy melyik kapualjba vigye a drága készülékét javítani. Arról nem is beszélve, ha ezen felbuzdulva mindenki otthon próbálná javítgatni a saját kütyüjét, és amikor már kellően szétcseszte és már egyáltalán nem működik, akkor vinné el szervizbe. Biztos mindenki találkozott már ilyennel. És ha már nem gazdaságos a javítás (olcsón sem) akkor lehet venni újat. Ezzel pont az ellenkezőjét érnénk el és nőne az e-hulladék.

Üdv.
 

1

Vote up!

You voted ‘up’

Julian

GSM szervízbe igazán nem fog kelleni RF szakember.
Még a gyárakban is BLT gépekkel tesztelik és kalibrálják a telefonokat. Viszont ilyennel sem valószínű, hogy fog rendelkezni a szervíz, mert elég drága a licenc is az ilyen tornyokhoz, szoftverhez, nem csak a műszer.
A kijelző cseréhez meg nem kell RF műszer és szakember.
Volt CMU-nk az asztalon (telefon gyártásban ténykedtem egy darabig), ami leginkább arra volt jó, hogy megnézzük, a teszter tévedett vagy tényleg gond van a panellal. Igazán azt is ritkán használtuk. A program is szeretett fagyni.
A legtöbb telefonnál, ha gond van az RF résszel, akkor végfok, RF IC, proci. Kisebb alkatrészek ritkán mennek tönkre, de azok kimérhetőek LRC műszerrel.
A 3 alkatrészből bármelyik cserélése esetén újra kell kalibrálni az RF részt. Ahhoz meg kell a teszt szoftver, ami drága.

Egyéb termékeknél meg nincs is szükség ilyenre. Elég egy szkóp és egy multi. A kérdés, hogy a szervíz megkapja e szükséges szoftvereket a teszteléshez vagy nem. Sokszor még a gyárban sem elérhető hibakeresés céljából és csak a teszterre van utalva az ember. A szoftver mellé gyakran jól jön egy teszt hardver is, ami szintén sokszor nem elérhető.

Találkoztam olyan esettel is, hogy elvitték az elromlott 5.1-et a szervízbe, mert bedöglött. Az első és egyetlen kérdés az volt, hogy van e rá még jótállás? Nem volt, a javítást meg nem vállalták, mert csak cserélik, ha garis. Ha nem, akkor kukázd és vegyél újat...

Az ESD felszerelés nem egy túl drága dolog, pont nemrég néztem utána. A kérdés, hogy ismerik e egyáltalán?
A jobb helyeken azért tisztában vannak vele, még ha nem is márkaszervíz.

Éppen ezért szervíz és szervíz között rengeteg különbség lehet.

1

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Szia Julian!

Kicsit elkanyarodtunk az eredeti témától, de talán sokaknak érdekes lehet a GSM világ ezért folyok bele. 

Azért használtatok a gyárban BLT-t mert a nagy mennyiség miatt teljesen automatizált és gyors kalibrációra volt szükség. Csak halkan jegyzem meg, hogy az ilyen gyors kalibráció soha sem pontos, bár tartani lehet a specifikációt.
A gyártásban valóban csak ellenőrzésre kell a CMU, de egy szervizben folyamatosan megy, reggeltől estig és nem azért mert fáznak. Az RF mérésben a szkópnak nem nagyon van létjogosultsága. A CMU-val is lehet PC-s automatizált hangolást, és tesztelést is végezni. Akár bázisállomásként is használható (opció kérdése). Persze nem olcsó ezt írtam én is. Az éves kötelező kalibráció is kb. 2000 EUR. És ezt szorozd meg mondjuk 10 db CMU-val.

A kijelző cseréhez nem kell ilyesmi, de az nem is "igazi" szerviz csak front-end.

Az ESD felszerelés nem egy túl drága dolog, pont nemrég néztem utána. 

Ami az ESD-t illeti nem olyan olcsó ám. Kérdés az, hogy mennyire veszik komolyan. A teljes padlót lépésálló ESD lappal kell borítani. A felmosáshoz ESD folyadék kell. A Treston asztal sem olcsó. Azt is be kell borítni ESD lappal. Ezen felül az ESD mérő beléptető rendszer és annak éves kalibrálása sem olcsó. A féléves ESD teszteléshez előírt ESD vizsgáló műszer is vagy fél milla. Az öltözék a legkevesebb. Viszont az ESD területen nem lehet műanyag. Minden szerszámnak ESD-nek kell lennie. Nézd csak meg, hogy egy sima műanyag tároló doboz 500 Ft, de ha ESD akkor máris 5000 Ft. Szóval az ESD-re is milliókat lehet költeni.

Az való igaz, hogy az RF rész integrációja miatt egyre kevésbé javítható, sokszor csak panel cserével. De azért kíváncsi lennék, hogy egy kapuszervizben mit kezdenek egy hálózathibás telefonnal? Persze ez egy költői kérdés, mert tudom rá a választ de ezt nem kívánom senkinek. És itt visszakanyarodva az eredeti témához, jó dolog a javítási jog csak kérdéses, hogy ez mennyire megy a felhasználók rovására. Hisz ők nem tudnak különbséget tenni a profi és a gagyi szerviz között. Ezt valahogy olyannak érzem mintha a gyógyítás sem lenne orvosi végzettséghez kötve, hanem bárki orvost játszhat, ha úgy érzi, hogy ért hozzá.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

proba

Ami az én véleményem erről. a hibák 90%-a olyan amit egy ügyesebb ember meg tud javítani, esetleg úgy hogy szolgaian lemásol egy netes videót. Ahol a javításhoz komoly műszer kell, amiket ide beidéztek, ott a szervízdijj kb az olcsó készülékek árának többszöröse, ergó olcsóbb a panel csere, amit az ügyes ember szintén meg tud oldani.  Tömeg szinten egyszerűen kicseréli a rossznak ítélt panelt. Szerintem nem sokan vannak akik energiát fektetnek a flasselés, kondenzátor csere kivételével a panelek javítására. A márkaszervizek szerintem nem azok a kategóriák, ahol bármely készülék típushibáját felderítik, és a következő készülékben csak az adott diódát cserélik. Számukra gondolom kötelező (lenne) a modul csere.
Az orvosokról ugyan az a véleményem , mint a szervizekről ( ott is emberek dolgoznak ) . Ha egy jó orvossal találkozol, van esélyed a gyors gyógyulásra, de sokszor a saját megfigyelések, esetleg mások véleményének meghallgatása, van olyan hatékony, mint egy orvos. Az orvos: olyan ember aki az elődök tapasztalatait megtanulta (elvileg),  korántsem egy csoda tevő mágus, mint sokan gondolják, mert jól esik a magunkért vállalt odafigyelést áttestálni másra. Tapasztalataim szerint bármely szakorvoshoz (pl bőrgyógyász) oda megy az ember, az legtöbbször nem azt mondja, menj máshova , mert amihez én értek, az nem okoz ilyen panaszokat, hanem mindenféle általa ismert de tudhatóan felesleges,  jobb esetben fájdalom mentes vizsgálatokra, kezelésekre  küldözget.

1

Vote up!

You voted ‘up’

Julian

Igazad van, mindenbe teljesen nem gondoltam bele.

A mai világban már mindent lehet értékelni, így hamar kiderül, hogy milyen szervízről is van szó.

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg

Szia!

A munkahelyemen van egy 350MHz-es Tektronix digitális szkóp, kb. 10 éves a cég újonnan vette (circa 2,5MFt-ért), az enkóderek elkezdtek szórakozni benne. Elküldtük szakszervizbe 3000€-s javítási ajánlatot kaptunk rá, de a bevizsgálás is legalább 100€ volt (+ a kiküldés, papírmunka stb.). Már majdnem kidobták a műszert, mondván gazdaságtalan a javítása, erre mondtam, hogy ha már úgy is mindegy nézzünk bele... kicseréltem 7 enkódert a kezelő panelon (~2000Ft a Farnelltől) + 1,5 óra munka és a szkóp olyan lett, mint új korában.

5

Vote up!

You voted ‘up’

proba

Azt gondolom, ügyfélként mindegy hol mit tárolnak, az a fontos, hogy a bevitt szerkezetemet sérülésmentesem, működőképesen hozzam el.
Mobiltelefon garanciális szervíz:
M35:
Egyik program szerintem rosszul működött -> service
Szoftver frissítés kb 6 hét hurrá.
Hazaérve a telefon az asztalra. Másnap telefon lefagyva, kép van, hívásfogadás nincs. ->service
újab 6 hét  részletes jegyzőkönyv a toronyra rendesen csatlakozik... (minek kérdezték mi baja???)
Optimista vagyok, hazavittem. következő nap vissza...
újabb 6 hét újabb hasonló tartalmú jegyzőkönyv... -> vissza
újabb 6 hét hasonló jegyzőkönyv-> a garancia levélbe nem hajlandók pecsételni -> kermi
újabb 2 hónap, a kermi vélemény után alaplap csere. boldogság -> az első sarokig.
Nincs SIM hibaüzenet. A készülék oldalán (cseppmentesen vízálló) miliméteres rés -> vissza
újabb 6 hét visszakaptam a telefonom és működik hurrá.
k750
Nincs hangja, de ha már ott van a joystiket is takarítsák ki, mert az egyik irány mintha bizonytalan lenne
Szervíz vissza telefon működik 3 napig, utána a hang torzít, recsek, akku lemerült jelzés.
Imét szervíz, szakvélemény, a telefont leejtettem, összetört benne egy panel. Gyönyörű A4 méretű képen mellékelve  a bizonyíték. ( mivel kíváncsi emberke vagyok, ezért a telefont szétszedtem de abban a dokumentációban de a valóságban sem volt, még olyan méretű panel sem. Viszont a panel szélén SMD ellenállások tetörve, a Joy-t pedik egy bádogos is szebben berakta volna.... 

Ennyit a márkaszervizekről. Ezt bármelyik sarki szervíz tudja.
 

3

Vote up!

You voted ‘up’

Berti

Egyetértek a leírtakkal.
A szakszervizekből kikerülnek azok a szakik, akik ott szeretnék az adott kibát megjavítani, mert "termelni kell, nem kísérletezni", mert az alkatrészen nagyobbat nyer, mint a munkadíjon.
Van 1-2 profi, akinek az irányítása alatt dolgoznak a gyorstalpalósok, akik "jól" forrasztanak, és azt gondolják, hogy az 1 év alatt elvégzett heti 1 alkalommal tartott iskola azt a tudást adja, mint a 4 éves szakközép, vagy a régi 2 éves, heti 2-3 napos érettségi utánni szakmunkás.
A márkafüggetlen szervizek, ilyen hozzáállássa,l nem sokáig élnének meg.
DE, ha a márkaszervizeknek nem lenne meg az az előnyük, hogy szétszedési útmutató, kapcs rajz, szoftver, alkatrész a polcon van, szerintem elég gyorsan szemléletet kéne váltaniuk, mert bajba lennének.(kénytelen lenne a gyár támogatni a fennmaradást, de a rezsit sem termelnék ki)
Most az a trendi, hogy átnézik a garpapírokat, és ha hibás, hát ...
A boltba, meg kiadják, hogyan nem szabad kitölteni...(jól)

 

0

Vote up!

You voted ‘up’

imrus101

A tévhitek eloszlatására:

https://homar.blog.hu/2018/06/22/gyik_a_kitoltetlen_jotallasi_jegy_is_er...

Magyarországon szinte az összes 10.000.-Ft feletti vételárú tartós fogyasztási cikk esetén köteles a forgalmazó a fogyasztónak jogszabályban meghatározott tartalmú jótállási jegyet átadni. Ugyanakkor a vonatkozó rendelet azt is tartalmazza, hogy a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. A joglakotó tehát előrelátó volt és a fogyasztót védi a szabály, mert a jótállásból eredő igények a számla/nyugta/blokk bemutatásával is érvényesíthetőek.

imrus101

0

Vote up!

You voted ‘up’

Berti

Szia!
Igazad van, így kéne működnie, így van szabályozva, de itt is cseleznek.Nem a kisboltokra gondolok.
Nyugdíjas bemegy tv-t venni, mire közlik vele, jó szándékkal, hogy spórolhat, ha törzskártyát állíttat ki.
Megtörténik a több ív aláírása, tv-t ("gyári csomiban") haza, beüzemelni nem sikerül.
Vissza a boltba, hát elírták a gyári számot, így várni kell, míg elbírálják...(a valamit)
Addig nincs tv.
Telefon, egy eddig ismeretlen (neki) banktól, biztos, hogy fel akarja ilyen rossz opciókkal venni a kölcsönt?(gondolom, aki telefonált, másnap kirúgták)

Kiderült, a törzskártyás aláírásba "belekeveredett" a kölcsönpapír, amit szintén aláírt.

Erre és hasonló cselezésre gondolok.
A törvények értelmezésén  a Bíróságokon is sokat vitatkoznak...
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Kicsit furcsállom a dolgot, mert a szerviznek törekednie kell a 15 napos határidőre. Ha 30 nap elteltével sem sikerül a javítás csereutalványt vagy új készüléket kell adnia. Ezt a 6 hetet nem is értem. Már a 4. hét után reklamálni kellett volna. Az applikáció hiba nem szervizesemény mivel a gyártó nem vállal garanciát az alkalmazásokra, főleg a harmadik fél alkalmazásaira. Ha egy ilyen program hibás azon nincs mit javítani. Ha fizetős applikációról van szó akkor az alkalmazás készítője felé lehet reklamálni.

Az, hogy a garjegbe pecsételnek vagy sem gyakorlatilag nincs jelentősége. Kb 15 évvel ezelőtt élt még az a szabály, hogy a 4. javítás után cserélni kell, de mióta 2 év szavatosságot ad a gyártó ilyen megkötés nincs. Tehát akár 100 pecsét is lehet benne semmire sem jogosít. A garjegyekben rendszerint a régi hagyomány szerint 4 rovat van, de alapvetően a munkalap a mérvadó nem a pecsétek száma.

A tapasztalatod szomorú, de sajnos mindenhol hibázhatnak. Ilyenkor mindig a panaszos emberek írásaitól zeng a média, mert az elégedettek nem irkálnak. Csak a szerviz tudja, hogy hány százalék a panaszos eset és hidd el, hogy a teljes javítási mennyiségre nézve ez kevesebb mint 1%. Persze az aki éppen beleesik annak ez is sok.

Európában egyre inkább jellemző a szerviz koncentráció, azaz egy központi szerviz van és minden országból oda szállítják a készülékeket. Ez már csak így gazdaságos. Ebben viszont benne van a futárcég(ek), átvevő pont(ok) késleltetési ideje ami akár 1-2 hét is lehet. Sajnos ez van. A mobil javítás költséges dolg, nem olyan mint régen amikor egy csavarhúzóval, fogóval, pillanat pákával és egy multiméterrel mindent meg lehetett javítani.

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano's picture

Szia Edmundson !
Szerintem,a márkaszervizek lefedik a piac nagyon nagy százalékát.A megmaradt néhány százalékos piacba azok a kis és "egyfős" vállalkozások szakemberei "mennek be",akiket  , valamilyen okból a transznaionális vállalatok nem tekintenek vevőnek a szolgáltatásra . Városban a kisnyudíjas,özvegyi nyugdíjas,gyeses kismama , ...stb. Vidéken , ehhez hozzá jöhet a település minden lakója . Azok a helyek , ahol a "mindent javító" ember megél . Az illető , a vicc szerint , kazán kovácsolástól a nőgyógyászatig,mindennel foglalkozik.Miért-kérdezheted ? A helységben nincs ATM,a "sárga" busz nem jár be hozzájuk,a doki egy
héten két nap rendel,az önkormányzat, hetentente , egy nap  van nyitva.
Az alkatrészt az internetről rendeli.A szerszámot, a műszert,szintén.
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano's picture

Szia !
Mosógépeknél hasonló a helyzet . Ha valakinek Balatonxxxben (északi part) van egy koreai mosógépe , akkor a szerelő Keszthelyről utazik oda . A panelt pedig Pesten javítják . Ha javítható .
A másik koreai cég mosógépéhez keresett valaki pulsatort . Innen Malaysiából lehetett volna beszerezni . Az ügyfél nem kockáztatott .
A "független" szerelők rendkívűl kiszolgáltatottak . Volt rá példa , hogy öten szövetkezetet alakítottak egy uniós pályázatért . Külön céggel kellett a pályázatot megiratni és beadatni . Nem nyerték el . A pénzt , az "íródeákoknak" , a mai napig , részletben , fizetni kell .
"Sajnos , a tanya sem olyan , mint öt-hat éve ."-nem én mondom , hanem egy tapasztalt , jó szakember , kolléga .
A Whirlpool-nak a piaci részesedése kb.20%-os .(Gazdasági Verseny Hivatal).A többi márka (Indesit,Candy,Hoover,...) gondolom hasonló .
A Bosch-Siemens , AEG-Electrolux-Zanussi , Miele ,Samsung, ...osztozik kb. a többin . Az egyéni vállalkozóknak , kb.2-3% rés marad .
Az egyik nagyker tulaja szerint nekik kb.10.000.-fő regisztrált szerelőjük van . De . De, a nagykerek Csökkentik a nyivatartási idejüket . Indoklásuk szerint , "Nem éri meg nyitva lenni . " Csökken a forgalom , régen a szerelők sorba álltak az alkatrészért . Ma , egy szem vásárló van általában , a boltban . "
A fiatal szakemberek szerint : " Ma már az emberek a leveses merő kanalat is Kínából rendelik . Mert olcsóbb . A jó minőségű kézi munka egyáltalán nincs megfizetve . A  jó minőségű anyagok szintén nincsenek megfizetve . "

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Szia Jano!

Nem teljesen értem, hogy mit akarsz ezzel mondani. A komoly márkaszervizek pont, hogy a szerviz piac kis százalékát fedik le és minél szegényebb egy ország ez annál látványosabb. A belvárosban minden második utcában van egy GSM adok-veszek-szervizelek kapualj. Szinte az összes plázában is van egy GSM mindenes. Most az, hogy egy kis faluban egy ember a kovács és a nőgyógyász az elég szomorú de szerintem pont ő az aki egy kapcsolási rajzzal sem lenne kisegítve. Volt ilyen mese is: Mekkmester.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Julian

Ez egy nagyon jó ötlet, kérdés, hogy mennyire sikerül kivitelezni.
A törvénytervezet szerint az alkatrész áraknak is normálisaknak kell lennie, hogy megérje megjavítani a készüléket.
A másik kérdés, ami engem jobban érdekel, hogy, ha sikerrel járnak Amerikában, akkor mit fog erre lépni az EU. És mikor.
Azt se felejtsük el, hogy a törvényjavaslat "rugalmas", ami bármit jelenthet.

Egy kis gyakorlattal mindent meg lehet javítani, főleg, ha elérhető a szükséges dokumentáció is. Bár a ragasztott alkatrészek mindig is kérdésesek voltak és azok is maradnak. Vagy sikerül, vagy nem. De nem lehetetlen.

Én azt is megértem, hogy a gyártók különböző módszerekkel eszközölik ki, hogy a termékeik lehetőleg mihamarabb, de garancia időn túl menjenek tönkre. Ha olyat gyártanának ami évtizedekig jó, akkor előbb-utóbb meghalna a piac és rengeteg ember kerülne utcára. Szóval a munkásoknak sem olyan rossz. Azt már kevésbé tartom etikusnak, hogy egyesek ebből csak és kizárólag a nagy hasznot látják és a vagyonuk gyarapítását, míg a munkások azért többnyire nem keresnek olyan jól és örülnek, ha megélhetésükhöz nincs szükség még hitelre is.
A környezetvédelemmel viszont szöges ellentétben áll.

0

Vote up!

You voted ‘up’

proba

Ez egy nagyon jó törvény, csak kérdés mire. A legtöbb szerkezetbe beletesznek egy processzort / ismeretlen alkatrészt esetleg apró cseppentett mütyűrt. Ezek után ha valaki megjavítja, gratula....Ha esetleg még némi gyantával le is öntik, hogy ellenálljon a környezeti hatásoknak.... Talán a mosógépeken is látszik, elég egy pontosan tervezett szimering/csapágy, önpusztító elektronika  hogy bárkinek elmenjen a kedve a javítástól. Lehet javítani, de a gyári alkatrész, kb mosógép ára, utángyártani meg annyi féle van, hogy nem éri meg. 

1

Vote up!

You voted ‘up’

kisrokalyuk

A legtöbb esetben nem a processzor megy tönkre, hanem olyan alkatrész, ami simán javítható lenne, ha lenne dokumentáció és pótalkatrész. Az alkatrésznek pedig korrekt áron kell lenni a javaslat szerint. Ez megoldható is lenne, ha a gyártóknak ez kötelező lenne. Az ugyanis nem normális, hogy egy 70ezerbe kerülő hűtőszekrénybe 7-12ezerbe kerüljön a lámpát kapcsoló "elektronika", ami tartalmaz egy Reed relét, egy triakot és  3-4 passzív alkatrészt. Ez a pofátlanság teteje. Természetesen az ilyen javításnak többnyire nem mindenki magának fog nekiállni (noha ez sem kizárt), hanem lesznek akik ráállnak, és nekik már nem fog két óráig tartani a készülék szétszedése összerakása, mert már szinte fejből tudják a dolgot. Javítottam én is vállalkozásban sokféle dolgot, és csak az elsővel ment el több időm, a többi már  gyorsan  ment. Sajnos a cégek üzletpolitikája miatt (nincs doku, és a legpitibb alkatrész is arany áron van) egyre több eszköznél már nem volt érdemes nekiállni sem a javításnak. Nagyon örülnék egy ilyen törvénynek, drukkolok, hogy minél hamarabb elterjedjen az egész világon.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Tranzix
Tranzix's picture

Ezekre 455% -os környezetvédelmi adó kéne, amin osztozkodhat a gyártó-forgalmazó-vevő.

1

Vote up!

You voted ‘up’

Atis57

Szia!
 
A jelenlegi gyakorlatt szerint --CSAK A VEVŐ  fizetné meg !

0

Vote up!

You voted ‘up’

proba

Vagy szó szerint vett garancia. Ami nem húzza ki a garanciaidőt rendeltetés szerint használva, a gyártó, forgalmazó, bárki aki a termékkel kapcsolatba került, dupla árú kártérítésre kötelezve ( fele a vevőé, fele meg ki tudja ). Meggondolnák mit adnak el, mit gyártanak.  

1

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar

Régi szép idők, amikor minden készülékhez adtak legalább kapcsolási rajzot, lett légyen az zsebrádió vagy tévé. Ha elromlott, bementél a Keravillba, vettél egy csövet, kicserélted, és ment tovább.

De mérőműszereknél is (DMM, oszcilloszkóp, generátor), mindenhez alapból járt szervizkönyv, és nem csak felárért.

Márkaszervizbe csak akkor vitt az ember valamit, ha olyan alkatrész kellett bele, ami csak nekik volt.

2

Vote up!

You voted ‘up’

More similar content