Üdvözletem.
Kérem, hogy, aki ismeri az ezzel kapcsolatos szabványokat, az segítsen eldönteni, hogy mit lehet és mit nem, egy kapcsolószekrényen.
Első kérdés, hogy van-e szabványban meghatározott padlótól mért magassága például egy kissebb méretű ipari gyártógép kapcsolószekrényére helyezett 3 fázisú hálózati aljzatnak.
A második kérdés, hogy lehet-e a főkapcsolót a szekrény oldalára helyezni, pontosabban inkább az, hogy szabványos-e az ajtóra szerelt főkapcsoló, ugyanis gégecsőben érkezik a kapcsolóra a nem kapcsolt hálózati feszültség is. Kollégám ragaszkodik ehhez a megoldáshoz, de én konkrétan frászt kapok tőle, szívem szerint a hálózati aljzat fölé tenném közvetlenül a kapcsolót a szekrény oldalára (egy másik általam épített szekrényen így is történt) és akkor a rengeteg kábelt sem kellene a gégecsőbe kínlódni.
Kérem, hogy az válaszoljon, aki valóban ismeri az ezzel kapcsolatos szabványokat. Köszönöm.
A kapcsolószekrény szabvány az MSZ-EN 60439., de az alkalmazható vezetékek keresztmetszetére, színére az MSZ-EN 60364 szabványnak azt hiszem az 5. fejezete foglakozik. De emellett még van egy csomó előírás amit figyelembe kell venni pl. a szerény hűtése, csatornában elhelyezett aktívvezetők száma stb.
Először is, a főkapcsolónak és a főkapcsolóba kötött vezetéknek a keresztmetszete legalább akkora legyen, amit az áramkör tápoldali biztosítása megenged. Pl. 1,5 mm2 vezeték, max. 13A biztosító, ebben az esetben a főkapcsoló nem lehet kisebb mint 16A. Ha a főkapcsoló előtt pl. 63A-es a biztosító értéke, akkor vagy ennek megfelelő főkapcsolót és vezetékelést kell alkalmazni, vagy a főkapcsoló előtt az áramkörbe olyan biztosítót kell elhelyezni amit a működtetni kívánt készülék megkíván, de a biztosítóig menő vezeték nem lehet kisebb keresztmetszetű mint amit a példaként említett 63A-es biztosítás megenged. A következő dolog a zárlati szilárdság, ami azt jelenti hogy egy esetlegesen fellépő zárlat mekkora áramot hajt át a tápáramkörön. Ugyanis a zárlati áram határozza meg hogy milyen készülékeket használhatsz az adott kapcsolószekrényben. Pl. ha a zárlati áram mondjuk 8 kA akkor nem lehet használni 8 kA-nál kisebb megszakítóképességű elsődleges túláramvédelem céljára pl. 4,5 vagy 6 kA (általános célú) megszakítóképességű kismegszakítót . Ha az említett dugaljból hordozható , I. érintésvédelmi osztályú készüléket akarsz táplálni, akkor kell max. 30 mA kioldóáramú áramvédő kapcsoló is az áramkörbe. A kapcsoló elhelyezésére csak annyi előírás van, hogy könnyen kezelhető helyen kell lenni, nem takarhatja burkolat, és a funkciójának megfelelő azonosítással kell ellátni. Valamint ha a főkapcsolóról működtetett készülék idegenek által történő elindítása veszélyhelyzetet idézhet elő, akkor a főkapcsolónak lezárhatónak kell lenni.
1
Szia!
Lehet az oldalára is tenni, az elejére is. A könnyű hozzáférhetőséget biztosítani kell, illetve egyértelműen jelezni, hogy főkapcsoló. Mint Kalex írta, a szekrénynek és az ajtónak a védővezető hálózatába be kell lennie kötve.
Amit meg írtál, hogy nem biztosított hálózat jön a kapcsolóra, lehetetlen. Hiszen valahonnan meg van táplálva a szekrény, ahol ott kell legyen egy biztosító. Nem? Ami meg a vezető keresztmetszetére van méretezve.
Amennyiben sorkapocsra érkezik a betáplálás, akkor a sorkapocs és a főkapcsoló között nem lehet keresztmetszet csökkenés a vezetőkön.
Az iparban szinte mindig a szekrények elején van a kapcsoló.
Ami szebbé tenné és még szakszerűbbé, ha kábelcsatorna lenne a kalapsín helyett az ajtón.
Üdv,
KN
0
Valóban 16A-es aljzatról érkezik a hálózati feszültség, de helyben nem kapcsolható, mivel éppen a kapcsoló van "messze" a tápaljzattól és nekem nem tetszik az ilyesmi.
Szerk. Most nézem hülyeséget írtam, nem biztosított helyett, nem kapcsoltra gondoltam.
0
Üdv!
Van egy harmadik megoldás is. A szekrény hátlapjára kalapsinre rögzített kapcsoló, a kapcsoló szára kivezetve az ajtón kívülre és hozzá tartozó kapcsolófejjel kapcsolható. Megoldható, hogy a kapcsoló bekapcsolt állapotában az ajtót nem is lehet kinyitni.
0
Igen, a "gyári" nagy böhöm szekrénnyel szerelt gépeken így van, de ezek kis egyszermélyes kézi összerelést segítő masinák 600x600-as szekrénnyel.
0
Szia!A megoldás megfelel a szabványnak, ha az átvezető kábel Mkh típusú, valamint a szekrény ajtaja be van kötve a vezetékes érintésvédelembe. Az még kérdés, hogy a fotón látható piros színű vezeték milyen funkciót tölt be.
Kalex
Ps. A dugalj magasságára nincs konkrét szám, csak az afeltétel, hogy biztonságosan lehesen kezelni.
0
Az ajtó be van kötve EPH-ra (a képen még nincs). A piros vezeték ebben az esetben az indítógombra érkezik, 24V-ot kapcsol (relét öntartásba). Mivel két ilyen gép van egymásnak háttal összetolva, a főkapcsoló jelenleg nehezen hozzáférhető, ami az alábbiakat olvasva problémás, így az ki fog kerülni a szekrény oldalára.
0
Szia!
Ebben az esetben problémás a közös csőben vezetett törpe- és kisfeszültség. A kalapsínhez kötegelővel felfogatott vezeték sem felel meg az aktív vezetékek szigetelésére vonatkozó előírásának. Ezt is kérd kijavítani. A javasolt vezetékcsatornás megoldás és a törpefeszültség külön vezetése, vagy megerősített szigeteléssel való ellátása megfelelő lenne.
Kalex
0
Az lesz, hogy a kapcsoló átkerül az oldallapra a gégecsőben pedig csak a törpefeszültség megy, illeteve a 230V a ventilátornak, de mindkettő köteg külön kettősszigetelésű vezetéken.
Amúgy a kettős szigetelésű vezetéket sem elfogadható a kalapsínre rögzíteni?
0
Szia!
Úgy jó. Csak az egyszeres szigetelés nem elegendő aktív vezető esetén.
kalex
0
Értem, köszönöm az infókat.
0
Szia!
A piros vezető színt a 230V AC vezérlőfesz esetén használjuk az iparban.
Hogy itt mi, passz.
KN
0