You are here

Labor tápegység 20-100v-ig és ha lehet 100v-on 10A?????

48 posts / 0 new
Last post
Isaac
Isaac's picture

Sziasztok.
Elsődlegesen kellemes karácsonyi ünnepeket!

Már régóta gondolkodok egy ilyen tápegységen ami a címben említettem.
A lényeg az lenne, hogy 20 és 100v között lehet szabályozni...
Az áramerősség pedig 0-10A-ig!!!!!!

Szerintetek érdemes lenne?
Leginkább (95%-ban) VÉGFOK-ok teszteléséhez (élesztéséhez) lenne.

Ha esetleg lenne valakinek építőszándékú ötlete...
Esetleg rajza ami a legjobb lenne. :)
Azt szívesen fogadom.

Sajnos a GUGLI ilyen nagy tápegységekben nem volt a barátom! :(
Igaz ilyen nagy teljesítménynél szerintem előnyösebb lenne zs SMPS táp vagy hasonló.
Mint méret és súlyt nézve.
Mert SZIMMETRIKUS tápban gondolkodom.
Hmmm 2db 1,4KW toroid azét brutál lenne!
De a legegyszerűbb is. Szerintem.

Előre is köszönöm.

Comments
SzBálint
SzBálint's picture

üdv:délelőtt keresgéltem a Rádiótechnikákban és a 2015-ös Évkönyvben láttam egy részletes
építési leírást 160V/2A tápegységről.
Ez módosításokkal alapul szolgálhat az általad kívánt táphoz,

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Isaac
Isaac's picture

Sziasztok!

Köszönöm a kimerítő, tapasztalatokkal teljes válaszokat! :)

Így most már legalább tudom, hogy mely irányba induljak el.
Ez a következő "tápegység projekt" még csak terven "tervekben" van.. ;)
Még nem álltam neki.
Ezért voltam kíváncsi, hogy ki mit ajánlana tapasztalatokból tanulva....
És a lényeg, hogy ki mit és hogy használ.

Most már látom és ahogy olvasom, felesleges amit én elgondoltam!
Ez csak egy hirtelen fellángolásból kigondolt projekt lett volna.
Igaz nem lett volna egy OLCSÓ kategória, azt aláírom!
Ha maradok hagyományos TOROID trafónál.

Még egyszer is köszönöm a válaszaitokat! :
És a lényeg, hogy nem UGATTATOK le, mert mit is a karok én ilyen BRUTÁL táppal, mint "kezdő/haladó" szinten.
Mert már sajnos sokszor találkoztam ilyen hozzászólásokkal! :(

Köszönöm.

U.I: Műterhelés???? Hogyan lehet a legolcsóbban megúszni?
Esetleg házilag "tekerni".
Mert nézegettem 4-től 16ohm-ig 100-300w-os ellenállásokat....
Hát eléggé húzósak árban!

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kumi

Szia!
Én a mellékelt képeken látható műterhelést használom.
Kb. 20 évvel ezelőtt készítettem a fiókban talált anyagokból.
A két spirál 4 Ohm-os fűtőbetét, melyet egy nagyobból mértem és szabtam le.
A spirál fűtőbetétet háztartási gépeket javító kollégám adta akkoriban.
Egy 4 Ohm-os spirál fűtőbetét nagyjából 100W-ig terhelhető hűtés nélkül.
Ventilátorral hűtve ennél többet bír.
Induktivitása 7,5uH.
Sorba kötve a két spirált 8 Ohm-os lesz a műterhelés Ohm-os értéke.
Pár száz forintból megépíthető.
Üdv.: Kumi

0

Vote up!

You voted ‘up’

formasu
formasu's picture

Szia!
A műterheléssel kapcsolatban:
Egy 2 KW-os vasaló kb. 24 Ohm. Biztosan található sokunknál néhány nem használt vasaló, amit eladni nem lehet. Ebből kettő már 12 Ohm, és három pedig 8 Ohm. Minimális munka, és készen van. Átlagos, /nem speciálisan nagyfrekvenciás!/ felhasználásra szerintem megfelelhet.

Üdv: formasu

0

Vote up!

You voted ‘up’

Isaac
Isaac's picture

Szia!

Nem is oly rossz megoldás!
Nekem is van 1-2 rossz vasalóm itthon.
Vagy még esetleg gondoltam a hajszárító fűtésére is.
Az is azért "a régiek" eléggé nagy teljesítményűek voltak.

Amit "WELDING ALT javasolt...... Sajna annó gyerekkoromban kidobáltam! :(
Mert nem tudtam mire használni.
Huzalellenállás "tolós" leágazással....
Most már sajnálom... :(

De lehet, hogy elsőnek a hajszárírót próbálom meg. ;)
De csak azért, mert legalább az spirálszál.
Könnyebben "méretre" vágható.
Ki tudja lehet jó lesz. :)

Azért köszi.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Sziasztok!

Ez a műterhelés kérdés engem is foglalkoztat. Csak az a baj, hogy a fűtőszál szerintem erre teljesen alkalmatlan. Az rendben, hogy szobahőmérsékleten 8 Ohm, vagy akármennyi, de ha felmelegszik 100-150°C-ra, akkor már ennek a többszöröse. Ráadásul dinamikusan változik. Ezt nem szereti az erősítő sem. Látom van aki épített már ilyet érdemes lenne elvégezni egy mérést, simán egy DC táppal. Rákapcsolni 24V-ot, az pont 3A, (8 Ohm) csak 72W és figyelni hogyan csökken az áram és meddig. Aztán ki kellene próbálni nagyobb teljesítménynél is. Lehet, hogy tévedek, de legalább kiderül. A másik probléma az induktivitás. A fent említett 7,5uH 20kHz-en közel 0,95 Ohm.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: elméletileg jogos az aggályod.
De: a gyakorlati használatban a 100 W feletti erősítők nem minőségi hangvisszaadásra készülnek
A frekvenciasáv 60 Hz-12 kHz.
A hangszórókábel ellenállása több Ohm(5-10) is lehet terem/térhangosítás esetén
Autóban 100-150W felett nem viselhető el.
A melegedés (hűtéssel) jól méretezett teljesítményű kivitelben nem számottevő.
Régebben én 200-300W-os kerek kávéfőző betétek kombinációját használtam 100W sínus méréshez, alul-felül 5 mm-es alulappal, 35 fok C fölé nem ment.
(az 1000 W-osnak titulált erősítők valós teljesítménye 250-300W)
Az ellenálláshuzalból/szalagból lehet indukciószegény kialakításút készíteni.
Egy erősítő minősítésénél nem a harmonikus, hanem a keresztmodulációs torzítást kell figyelembe venni

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kumi

Szia!
Pont ezért mértem meg az induktivitás értéket.
20KHz-en a képzetes (induktív) rész valóban 0,95 Ohm.
Az impedancia viszont 4,11 Ohm, ami nem lényeges eltérés a névleges értéktől.
Egy hangsugárzó impedanciája is induktív jellegű véleményem szerint és nem tisztán Ohmos.
A műterheléssel csak megközelítőleg tudjuk helyettesíteni a hangsugárzót, de a végfokozat javítása során ez szerintem bőven elég.
A fűtőszálnak melegedése során biztosan nő az Ohmos ellenállása.
Meg fogom mérni ennek az értékét az általam használt műterhelés esetében.
Üdv.: Kumi

0

Vote up!

You voted ‘up’

formasu
formasu's picture

Sziasztok!
Csak halkan jegyzem meg: egy műterhelésnél /nem labor viszonyok között/ számít valamit, hogy a 4 Ohmos ellenállása megnövekedhet 4,11 Ohmra, és lesz neki némi induktív összetevője is?

Üdv: formasu

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kari

Hali!
Nahallod, hangfrekin, s "csucsteljesitmenyü torzitoknal"? :-)=> preciz, laborszintü, mèrèseket meg alighanem a legkevesebbnel kellene-lenne erdemes vegezni (igaz Kumi is ennek szellemeben irt), node mindenki maga munkajat/mennyiseget szervezi...
Különben a tumelegedes ellen meg olajfürdöben is lehetne tartani azokat az ellenallokat.
Kari

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Sziasztok!

Azért Kumi fotóin az alsó fűtőszál alatt igen csak megégett a bakelit lap. Nyilván jó hűtéssel csökkenthető a felső hőmérséklet, de jócskán megnöveli a méretet is. Kíváncsian várom a mérési eredményeidet.

Ami a hangszóró impedanciáját illeti, persze hogy induktív. Viszont mivel ismeretlen a leendő hangszóró vagy hangfal nyilván nem lehet rá hagyatkozni. Ráadásul szabványosított, reprodukálható és összehasonlító mérésre van szükség a paraméterek meghatározásánál ezért tisztán ohmos terhelést kell használni. Nyilván ha nem a paraméterek felvétele a cél, hanem csak a járatás, akkor nincs jelentősége.

Bálint, ha sikerül alacsony hőfokon tartani, akkor nem probléma. Nekem van 2db 150W-os gyári huzalellenállásom. Azok 8 Ohm-osak és 100W-nál közel 100°C-ra melegszik. Ekkor 8,1Ohm-ra nő az ellenállásuk. Ez számomra még elfogadható, viszont már szaga van ezért nem merem 150W-ig terhelni. Léteznek erre a célra indukció szegény példányok is, de horror áron.
Ami a torzítást illeti, nem teljesen értem. A keresztmodulációs torzításnak csak kis szintű jeleknél van jelentősége. Teljesítmény erősítőknél, pláne 100W felett már nincsen. Ha megnézed az adatlapokat mindenhol teljes harmonikus torzítást (THD) szoktak megadni.

Isaac, szerintem a legjobb megoldás, ha az erősítőket a saját tápegységükről vizsgálod, mert a paramétereik csak a valós környezetre érvényesek. Autóerősítők esetében elég a +14V. Nem teljesen értem a pontos célt? Mire használnád a tápot? A javítás során kiiktathatod az erősítő saját tápját, de akkor nincs szükség ekkora áramra. A méréseket terheletlenül kell elvégezni. Ha minden jó akkor mehet vissza a saját tápja és akkor már lehet terhelni is.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kumi

Sziasztok!

Megmértem ma délután a műterhelésemet.
Éppen egy ORION SE 260 erősítő van a javító asztalomon, melyet szervizelek.
Így ez az erősítő látta el teljesítménnyel a műterhelésemet.
Elég pontosan van beállítva gyárilag a védelme, mert 4 Ohm-os terhelés esetében 19,5V-os kimeneti feszültségnél kapcsol le.
4 Ohm-os műterhelést rákapcsolva 1 KHz-en mértem a kimeneti feszültség értékét és a hozzá tartozó kimeneti áram értékét nyolc különböző kimeneti teljesítmény esetében.
Ebből számoltam a műterhelés impedanciáját különböző kimeneti teljesítményeknél.
Azt tapasztaltam, hogy a kimeneti impedancia változásának értéke mérési hibahatáron (kb. 0,1 Ohm) belül van.
Folyamatosan 80 W kimeneti teljesítményt (17,9V) adva a műterhelésre, annak impedanciája a melegedés hatására sem változott általam mérhetően.
A méréshez a javításokhoz használt (átlagos tudású) műszereket (feszültség:TR1669 és áram:TES2012) alkalmaztam.
Persze ennél nagyobb felbontású műszerekkel is mérhettem volna, de szerintem erre ebben az esetben nincs szükség.
Igen, mindkét spirál alatt a bakelit lap meg van égve.
Az eltelt 20 év alatt volt, amikor 100 W-nál jóval nagyobb teljesítményt is kapcsoltam a műterhelésre.
Volt amikor vörösen izzott a spirál és ideiglenesen megnyúlt.
Ez persze nem üzemi tartománya a műterhelésnek.
Ilyen nagy teljesítmény esetében ventilátoros léghűtést alkalmazok, illetve nem ezt a műterhelést használom.

Mindenkinek sikerekben gazdag és boldog Új Évet kívánok!

Üdv.: Kumi

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Szia!

Köszönöm a fáradozásod. Hasznos infókat írtál.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

DINO54

Szia !
Egy kis adalék a hőfok függéshez. Lásd csatolmányok. Ezek szerint a szokásosan használt anyagoknál mérsékelt hőfok függésre kell számítani. Műterhelést egyébként nem szokás és nem illik látható izzásig terhelni/hevíteni.
"Ami a torzítást illeti, nem teljesen értem. A keresztmodulációs torzításnak csak kis szintű jeleknél van jelentősége. Teljesítmény erősítőknél, pláne 100W felett már nincsen. Ha megnézed az adatlapokat mindenhol teljes harmonikus torzítást (THD) szoktak megadni."
Ebben vitatkoznék, de ez most végképp offtopic lenne. Intermodulációs torzítás lesz az ami szóba lett hozva. Keresztmodulációról a rádió vételtechnikában szokás beszélni és az egy más természetű bár hasonló jelenség. Az IM torzítás mérése szabványositva van, akit érdekel utána nézhet a pontos paramétereknek.
Üdv. Laci

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia:azért nem adják meg, mert a harmonikus torzítás sokkal kedvezőbb értéket mutat, de távol áll a használati körülményektől.Nem szoktunk színuszjelet hallgatni.
A keresztmodulációs torzítás mérésénél (közelebb áll a használati körülményekhez) két(vagy több) különféle frekvenciájú jel egymásra hatását vizsgálva látható a jelátvitel minősége. Tranziensátvitel, stb.
Ezért tartják jobbnak egy 2% harmonikus torzítású csöves erősítő hangját jobbnak egy 0,05%-os harmonikus torzítású félvezetős erősítőnél, mert (jóval) alacsonyabb a keresztmodulációs torzítása.
A többivel teljes mértékben egyetértek

Bálintt

0

Vote up!

You voted ‘up’

welding alt

Szia Kumi!

"Egy hangsugárzó impedanciája is induktív jellegű véleményem szerint és nem tisztán Ohmos.
A műterheléssel csak megközelítőleg tudjuk helyettesíteni a hangsugárzót, de a végfokozat javítása során ez szerintem bőven elég."
Javított már valaki úgy, hogy nagy teljesetményű hangfal a kimeneten, szinuszjel be, hangerő növelve és közben mindenféle mérést elvégez? Nem hiszem. Jó az ohmos terhelés, ezt teljesítményben olcsón kivitelezhető. ( A gyártók bizonyos teszteket hogyan végeznek el?).

Üdv. welding alt

0

Vote up!

You voted ‘up’

DINO54

Szia !
Bár gitáros körökben létezik pongyola fogalmazással hangfal (cabinet) szimulátor de azt teljesen más célból alkalmazzák, nevezetesen a különböző felépítésű hangdoboz fajták hangjának/hangzásának valami féle utánzására több kevesebb sikerrel.
Ha erősítőt tesztelünk a fő cél azt önmagában s nem egy induktív terhelés kölcsönhatásában tenni. Ezért használatos alap esetben az ohmos műterhelés.
Egy több párhuzamos ellenállásból felépített műterhelésnél (amilyen az enyém is) mód kínálkozik arra hogy az egyik párhuzamos tag részeként csatlakoztatni lehessen egy kontroll hangsugárzót mi által füllel is figyelhetjük a vizsgált berendezés hangját. E megoldás sok száz wattos kimenő teljesítménynél sem kergeti őrületbe a környezetünket s jómagunkat valamint kis teljesítményű hangdoboz is megfelel a célnak.
Üdv. Laci

0

Vote up!

You voted ‘up’

welding alt

Szia DINO54!

Köszönöm válaszod, elkalandoztunk, hiszen tápegységről volt szó induláskor. Szerintem ezzel kapcsolatban rövid ,de szakszerű leírást adtál ( ID 361131). Kérdés már csak az, hogy Isaac kolléga hogyan dönt, továbbiakban mit szeretne kivitelezni.

Üdv. János

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: süketszobában, mérőmikrofonnal, spektrumanakizátorral
A szükséges műszerek egy része pl. a Brüel&Kjaer-nél beszerezhetők

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg

Szia!

A hangszóró lengőtekercsének és éppen úgy (sőt még jobban) változik az ellenállása a melegedésre, nincs azzal semmi baj.

0

Vote up!

You voted ‘up’

welding alt

Szia !

Sok értelmes-értékes hozzászólás született. Néhány erősitő javítása, vagy megépitése céljából fölösleges a nagy beruházás.( lásd az értelmes hozzászólásokat!). Műterhelés megoldható ( számolás+anyag+munka), nem kell sokat kiadni valamiért,azért, mert az gyári .( kép- indulási pontnak jó).

Üdv. welding alt

0

Vote up!

You voted ‘up’

DINO54

Szia !
Az általam használt műterhelésben négy négy párhuzamosan kapcsolt 30ohm 20-30 W lakik (a pontos értékre már nem emlékszem) mely köthető sorba, párhuzamosan vagy használhatod önmagában is. Ezek jelentősen túlterhelhetőek különösen zenei programmal a tapasztalataim szerint. De ha adsz néki egy ventilátoros hűtést akkor ezt a túlterhelést biztonságosabban teheted. Egy darabban bizony húzós az ára ilyen ellenállásoknak de többől összeállítva sokkal kedvezőbb ráadásul több féle ohm értéket tudsz "előállítani".
Egy beszerzési javaslat pl.www.radiovilag.hu/ellenallasok.htm
Üdv. Laci

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia:ugyanitt a Rádióvilág-nál(HAM-bazár)

Manganin huzal ø0,6 mm, SS, 1,5 ohm/m, 1 m 150.-Ft

Vagy kunyerálsz testzárlatos fűtőtesteket mosógépes kollégáktól.

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

DINO54

Szia !
Miután kezd elmenni a topik a hogyan csináljunk egy hegesztő trafó képességű tápegységet úgy érzem le kell újra szögezni egy két dolgot.
"A lényeg az lenne, hogy 20 és 100v között lehet szabályozni...
Az áramerősség pedig 0-10A-ig!!!!!!
Szerintetek érdemes lenne?
Leginkább (95%-ban) VÉGFOK-ok teszteléséhez (élesztéséhez) lenne."

A pontos számítást most mellőzve az elvárt kimeneti adatok egy 8 ohm-ra több mint 1000 W leadására képes végfok elvárásait teljesítik. Ez nagyon sok ilyen kimenő teljesítménnyel kevés gyári végfokozat rendelkezik mert a szokásos hangsugárzókhoz/hangszórókhoz inkább az 500 W / 8 ohm ami jobban illeszkedik. Az extrém, nem kevés kivételt most hagyjuk...
Ha tisztázott számodra hogy mekkora végfokozatokat szeretnél indítani vagy tesztelni, a szerint kellene a táp kimeneti adatait megválasztani. Nyugodtan le lehet szögezni hogy indításhoz NINCS szükség a névleges szinuszos teljesítmény leadásához szükséges képességű tápra, sőt az egyenesen káros lehet. Ha valami probléma lépne fel a beüzemelés avagy indítás során nem az a cél hogy egy fémolvadékot gyártsunk a sokszor igen drága félvezetők sorából.
Amennyiben egy végfokozat helyesen az az kellő biztonsággal vagy túlméretezéssel van konstruálva a névleges kimeneti adatokat már a saját tápjával illendő tesztelni, hiszen azzal lesz végső formájában üzemeltetve.
Lényeg, s ezt már ketten is leírtuk hogy tudja a kapcsolás a lehető legnagyobb torzítatlan kimenő jelet terhelés nélkül első körben. Tapasztalataim szerint ha gond van már idáig sem jut el a történet. Ha igen akkor lehet óvatos "duhajsággal" terhelni az áramkört. Ezért nem árt ha a műterhelésünk tud 15 esetleg 30 ohmot is.
Végül is azt mondom a megjelölt célra neked egy 2x 40V / 2A tápegység bőven megtenné. Kiegészíteném még azzal hogy esetleges zárlat vagy beállítottnál nagyobb áramfelvételkor célszerű ha mindkét (+/-) oldal lekapcsol mert sok kapcsolás ezt terhelés mellett különösen, nehezen tűri vagy sehogy. Ilyen van készen is de építeni is jóval kisebb falat.
Üdv. Laci

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kumi

Szia!
Végfokozat javításához, élesztéséhez felesleges ilyen teljesítményű tápegység szerintem.
Én egy TR-9175/A labor tápegységet (2 x 40V/2A) használok erre a célra.
Kisebb eltérésekkel Laci (DINO54) által leírt javítási menetet követem.
A kiszerelt, vagy a helyén hagyott, de a labortápegységről tápfeszültséggel ellátott végfokozat javítása során 100-400mA-re (végfokfüggő) korlátozom a maximális áramot.
A végfokozat javítása után a névleges műterhelési üzempróba előtt emelem meg a tápáram maximális értékét 2A-re.
Ha a labortápegységről már kifogástalanul üzemel névleges műterhelésen (2A-ig kivezérelve) a végfokozat, akkor visszakötöm az eredeti tápegységére, melyet előzőleg természetesen ellenőriztem.
Ekkor lehet a névleges kimeneti teljesítmény mellett is ellenőrizni a végfokozatot és így nem szükséges túl nagy teljesítményű tápegység.
Üdv.: Kumi

0

Vote up!

You voted ‘up’

uniman
uniman's picture

Hello.
Hmm...1db 1500VA hiperszil magos trafóm 23 kg-ot nyom...16A-os hálózati biztiről csak lágyindítóval kapcsolható be...
BUÉK! Uniman

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

Az már ilyen!

0

Vote up!

You voted ‘up’

TAKLACO
TAKLACO's picture

HELLO !

Látom nagyon ragaszkodsz a 100V-hoz és a sok amperhoz akkor legyen autotranszformator és egy 230V/230V biztonsági transzformátor , graetz , nagy kapacitásu elektrolikondik kisuto ellenallasokkal - szimetrikus feszultseghez mindez kétszer!

https://www.google.sk/search?q=autotransformator&client=firefox-b&source...

http://www.bucek.name/stranky/nabidky_vyprodeje/vyprodej_skladu/oddelova...

UDV.:LACI

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

Üdv! Kellemes Karácsonyt!
A gugli valóban nem barátod, ha nem tudod hogy kell kérdezni tőle. :). A megoldást ezen a honlapon találod! Ilyen tápot már az NDK is gyártott,(egyiknek a rajzát tettem fel Statron 3256.3 néven) most is igencsak igen húzós áron mérik némelyiket a Vaterán! (750 E Ft) Szerintem pát 10 000 Ftból megépíthető.
Elviekben a probléma nem a kapcsolásokkal van, hanem az eldisszipálandó teljesítménnyel! Erre használtak rég kitalált megoldásokat. Az egyik megoldás a több leágazásos szekunder a kapcsolás betáp feszültségének változtatására. pl RTék 2002 ben.
Na a Statron nem ezen az elven működik, bár az évkönyvben is írnak róla, mivel a szekunderének csak 2 kivezetése van, azaz 4 mert a trafó osztott tekercses, az L vas miatt, de sorba van kötve a kettő. Ezért a trafó váltóáramú kimenőfeszét csökkentik egyszerűen egy BT136 tal optón keresztül dimmmelik a kívánt szintre. A BT nem igényel nagyobb hűtést, ez végzi a kimenőfesz beállítását. A Kimenőáram szabályozása 3 db 2N3442 vel történik aktív hűtéssel. A 3 tranyónak "csak" pár voltot kell eldiszipálnia, de a nagy áram miatt így is aktív hűtés szükséges! A kapcsolás szoftveresen kapcsolható ki-be, kikapcsolt állapotban is állítható a kimenő fesz, a kimenő áram. A beállított fesz és a kiadott fesz is mérhető. A kapcsolás átalakítható, egyszerűsíthető. a mérőműszert elektronikástól pár ezer Ft ért be lehet szerezni itt minden elem tranzisztorokból épül fel. Ha valamire kíváncsi vagy részletekre kérdezz nyugodtan.
PS.: Ja napelemek helyettesítésére használtam online szünetmentes tápegységekhez. Meg akksi helyettesítéshez is.

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg

Szia!

A FOK-GYEM TR9158A is hasonló elven működik, bár az csak 40V 10A-t tud...

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

Igen de a trafó, és a szekunderét szabályozzák két tirisztorral az egyenirányító körben. Orosz akkutöltőben láttam először ezt a szellemes kapcsolást (Lehet innen lopták az ötletet). A Statronban külön nagy trafó van triaccal dimmelve (BT136 volt benne emlékezetem szerint). Mindegyik szellemes megoldás az előfeszültség csökkentésére, bár a triacon kevesebb áram folyik ez kevesebb hő.

0

Vote up!

You voted ‘up’

TAKLACO
TAKLACO's picture

0

Vote up!

You voted ‘up’

feco99

Sziasztok !

Ilyen félig vezérelt hidas tirisztoros előszabályozót tartalmaz a Gamma ED102 vezérlőpanel.
MC4741/LM324 re épül és áramkorlát is van benne.
Feszültséget bőven tudja de áramban csak kb 5A körül lehet.
Visszarajzoltam az áramkörét privátban szívesen elküldöm ha érdekelne valakit.
Jogi aggályok miatt nem teszem ide fel

Üdv:
Feri

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

Igen erre gondoltam. Oszt ki kitől? :)

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg

Szia!
A primerköri dimmelés lényegesen nagyobb hálózati zavarokat kelt, a szekunder köri szabályzott egyenirányítás "csak" a fázis tényezőt rontja.
A szekunder köri szabályzásra ma már valószÍnűleg célszerűbb volna tirisztor helyett vezérelt FETes egyenirányítást használni, ma a mOhmos FETek világában ez 10A-en veszteség nélkül megtehető...

0

Vote up!

You voted ‘up’

Pista47

Szevasztok!
Most jutott eszembe, ahogy olvasom a topikot, hogy erre a célra esetleg megfelelne az én tirisztoros tápegységem, amit 20-25 évvel ezelőtt készítettem tévé javításhoz, a sorvégfok tápfeszültségének külső megtáplálására.
Az a hibája, hogy a kijövő feszültség brummos mert nincs benne utólagos analóg szabályozás.
Kell egy megfelelően combos trafó, graetz, tirisztor, ami egy elkó csoportot tölt.
A szabályozás a szekunderben történik, a tirisztor akkor kapcsol be, amikor kell.
A tirisztort egy PEDESTAL-RAMP áramkör vezérli (lásd a rádiótechnika évkönyvek régi cikkeit), csak ez az áramkör egy LM324-el működik. Továbbá tartalmaz egy feszültség, és áram figyelő részt is, ami kialakítja a PEDESTAL feszültséget.
A rajza jelenleg csak egy gyenge minőségű ceruza rajz, de ha esetleg valakit érdekel, feltúrhatom, még át is lehet rajzolni normálisra.
Ez a tápegység most is itt figyel a polcomon, 0-160V-ig szabályozható, de az áramot a 160VA-es trafó miatt nem lehet túlzottan magasra állítani.
Szoktam is használni, amikor kell.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

Mindegyiknek megvan az előnye. Egyik sem a power FET világában lett tervezve. Akkor már inkább IGBT :)

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg

Szia!Amióta előretörtek a SiC FETek azóta szerintem az IGBT is csak nyűglòdés...

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

Viszont a hálózat szűrése könnyebben oldható meg. A másik: Alapon szűrt szecunder oldal kell a célra amit az analóg táp inkább produkál. (Majd ha az erősítő oké foglalkozunk a primerrel is, úgyse ez a táp a végleges, legfeljebb figyelembe vesszük a hibáit.) Amit javallottam az egy igen jó analóg táp, nem csak az ára miatt, de tudom, próbáltam, akkumulátor karakterisztikával viselkedik a DC oldalon. amit ráírtak azt órákon keresztül tudja. Egyszerűsítve szerintem után is építhető. Ezért áldozni is kell, persze, de az alap kívánalom se volt semmi.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Pista47

Szevasztok!
Meg a TR9174 is.
Itt figyel a sarokban.
Persze, ez is csak 40 voltos, és 10A-es.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

Megnéztem a rajzát ez nem azon az elven megy.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

A nagyobbik trafó paraméterei határozzák meg a kimenőparamétereket...

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

Tehát van ilyen rajz a neten, és nem új. :)

0

Vote up!

You voted ‘up’

DINO54

Szia !
Megosztanám a saját tapasztalataim. Végfokok javításakor ha lehetséges volt kiszerelve önállóan tesztelni vagy beüzemelni (különösen szinte teljes félvezető készlet cseréjével járó esetben) először 2x 22V-ról indítottam melyet egy "gyenge trafó szolgáltatott. Először természetesen terhelés és meghajtó jel nélkül. Nagyobb tápfeszültségű végfokoknál szükség lehet ideiglenesen a bemeneti áramkörök esetleges zener diódás táplálásának munkaellenállását kisebbre venni egy párhuzamosan beforrasztott ellenállással. Ha a DC-feszek rendben vannak jöhet a jellel való hajtás még mindíg terhelés nélkül. Szkóppal figyelni a kimenőjelet, esetleges gerjedést észlelni,stb...
Ez után jöhet a kimenetre a műterhelés először inkább a névlegesnél nagyobb ohm értékkel. Amennyiben ennél a tápfesznél jól dolgozik a végfok, mehet vissza az eredeti helyére. Nagyon el kell "baltázni" valamit hogy az előbbiek után probléma legyen. Ezt a metodust követtem akár 1000 W-os végfokoknál is rutin szerűen.
A gond akkor kezdődik amikor a ma már egyre elterjedtebb G ill. H osztályú végfokoknak kell a négytápfeszes táplálást biztosítani.
Rátérve az elképzelésedre: felesleges ekkora dromedár tápot építened. Ha minden képen csinálsz egyet elég hozzá egy cca.1500 W-os trafó. 10-20 V-onként leágazással szolid mennyiségű szűrőkondenzátorral. Semmi szükség finomabb lépcsőkre sem stabilizálásra! Extraként inkább gyors működésű mindkét oldalt egyszerre lekapcsoló elektronikus biztosítékban gondolkoznék.
Üdv. laci

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

Üdv!
Analógban is meglehet csinálni, feltöltöttem a rajzát. A feltöltésem Statron 3256.3 néven található a rajzok közt. Az elv: 2 trafó, egy a vezérlésnek, egy a nagy áramnak dimmelve. Az általam feltöltött analóg táp 0-72V, 0-15A-t tud. Az elvről a 2002-es RTék is ír. A Statron nem használt elektronikus biztosítékot, szerintem nem is igényli, :)

0

Vote up!

You voted ‘up’

jakyg

Szia!
Valóban SMPS-ben kellene gondolkodni. Én úgy csinálnám, hogy vennék két fix SMPS modult a kívánt teljesítmennyel és feszültséggel, ezek relatív olcsóak és ezutàn tennék egy PWM szabályzót a végére pedig egy combos LC szűrést (pl 100uH és 100mF).

0

Vote up!

You voted ‘up’

Joe

Az SMPSnél valóban a táp szűrése a gond az analóggal szemben. az analóg táp hátránya a magas ár. Az általam javasolt Statron labortáp ára valóban nem barátságos, most a Vaterkán kb !!! 750E Ft !!! árban is van szóló kivitelben. Viszont amit javítottam, mindkettő hálózati trafó primer alap hibával került hozzám, + elromlott a javításban. A plusz műhibák javítása után elnyűhetetlennek bizonyultak...

0

Vote up!

You voted ‘up’

More similar content