Li-ion 18650 cella töltő és önkisülés mérő műszer

Szia!

Köszi a linkeket, segített elindulni a témában.
Lehet nem laboratóriumi pontossággal fog működni, de az eddig alkalmazott módszerekhez képest jobb: https://www.best-microcontroller-projects.com/ina219.html
A felvetéseidet értem, elfogadom, töbségében az a járt út, viszont nem tökéletes, úgyhogy ez a projekt arról szól, hogy valami mást szeretnék kipróbálni.

"minden akku cellának megvannak a töltési és kisütési adatai egy cellának általában 1-2A töltésre elég ha eléri a max feszültséget 4.2V és az áram lecsökken 100 mA-re fel van töltve ki kell kapcsolni semmilyen utólagos töltést nem igényel"
Értelek, viszont nem szeretnék 4,2V-on tárolni egy napig se egy cellát se.

"önkisülésnél én azt értem hogy ha feltöltöm az akkut és 1 hónap vagy fél év után lemérem hogy terhelés nélkül mennyit csökkent a feszültsége de ezzel nem lehet megállapítani semmit ezután nem lehet párosítani az akkukat
akkukat párhuzamosan kötni csak azonos típus kapacitás és belső ellenállás alapján lehetne"
Az elmúlt két évben számos cikket és videot néztem meg a témában, és sok párhuzamosan kötött cella esetén megoldható a sorok kapacitásának kiegyenlítése (nálam 13S11P van, a sorba kötések között az eredetileg lemért cella kapacitásokkal 35 509 - 35 529 mAh között van minden sor. Viszont a cellák gyártási technológiája miatt 5-10% szórás van a kapacitásban (cellánként nézve). A berendelt 160 cellából (egy gyártási sarzsból egy 180as boxból lettek kivéve) a középső 143 cellát kiválasztva 3 070 - 3 379 mAh a szórás. Ha ennél kisebbet szerettem volna, akkor exponenciálisan több cellát kellett volna rendelnem, nem csak 10%-kal többet). A cellák kapacitása, belső ellenállása és töltés/merítés közbeni hőtermelése alapján válogatott cellák esetén is a voantkozó vloggerek arra lettek figyelmesek, hogy a pakkokon belül véletlenszerüen megjelennek hőtermelő cellák idővel. Páran már eljutottak addig a gondolatig, hogy az önkisülésben (a cella kémiai állapota) lehet az ok, viszont nem tudják ezt igazolni, mert az elején csak kapacitás, ellenállás és hőmérséklet vizsgálatokkal párosították a cellákat.

"1-2A-tól nem szabad melegedni"
A melegedést ne úgy értsd, hogy forró lesz, pusztán a töltés/merítés előtti nyugalmi állapotban a környezeti hőmérséklettel egyezik meg a hőmérsékletük, a töltés/merítés közben viszont megemelkedik valamelyest, amit eredetileg belinkeltem videot, abban pedig kiemelték, hogy a hőmérséklet nagyban befolyásolja az eredményeket (akár az 1 fok eltérés is). https://www.researchgate.net/figure/Temperature-rise-of-selected-18650-and-21700-cells-during-current-flow-at-an-ambient_fig6_328396021

"azonos típusú gyártmányú akkukat lehet párhuzamosan kötni ezek egyforma karakterisztikájúak nem írtad de mondjuk 5 egyforma gyártmányú akku van párhuzamosan kötve ezeknek a töltő áramuk adott 5-10A ezekből össze állítva az akkupackot erre kell egy BMS ami figyeli a csoportok és az össz feszültséget és ha töltéskor ezt eléri leállítja a töltést nem kell túlbonyolítani"
OK, ez így van, viszont itt nem a pakkot akarom lemérni, hanem amikor veszek cellákat, akkor magukat a cellákat, hogy még jobban összeillők kerüljenek be a pakkba, hogy a pakk sokáig jó szolgálatot tegyen.

"ezt a biztosíték drótos megoldást sem értem törekedni kellene a minnél kisebb belső ellenállásra egy 0.15 vagy 0.2x8mm széles szalag jobb megoldás lenne mint cérna vékony dróttal össze kötni a cellákat ráadásul ezeket forrasztani kellene a meleget meg az akkuk nem szeretik nem is ajánlják"
Az ötlet a Tesláé. Arra jöttek rá (nem ők, mindenki), hogy az összeforrasztott cellák tandemben működnek, viszont a gyártási technológiából adódik, hogy lesz olyan cella, ami előbb kezd el nagyon betegesen viselkedni. Ha a régi bevált módszerrel lenne összerakva a Tesla 8000 cellája, akkor az történne, mint egy laptop akksival. A betegeskedő cella hőtermelésbe kezdene, amivel a körülötte lévő cellákat is károsítaná és ez egy megállíthatatlan folyamat. 2-3 évente 5-10 millióért senki nem akarna akku pakkot cserélni a kocsijában. Úgyhogy előjöttek ezzel a biztosíték drótos ötlettel. A bus barhoz egy 1-2cm hosszú dróttal van hozzákötve a cella, ami pár amper (5?!, már nem emlékszem) felett elég. Így a nagyon betegeskedő cellák leválnak, és nem gyilkolják meg a körülöttük lévő cellákat a hőtermelésükkel. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy több százezer kilométer után is 80% feletti kapacitással szaladgálnak a Teslák. Keress rá, nem forrasztják, ponthegesztik (én is ponthegesztetettem mind a 143 cellára a drótokat). Viszont a fent emlegetett vloggereknél az így összerakott pakkoknál is megfigyelték, hogy egy idő után lesznek olyan pakkok, amik feszültsége gyorsabban emelkedik töltés alatt, és hamarabb merül merítés alatt, és hőkamerával rátaláltak azon cellákra, amik elmásztak (kémiailag más ütemben öregedtek?!). Viszont több esetben is a biztosíték drótok nem égtek el ezen celláknál. Úgyhogy látszik ez sem tökéletes megoldás (szerintem amúgy az lehet, hogy túl kicsi a töltőáram és a terhelés is ahhoz, hogy el tudjon égni a drót, mert lehet 5 ampereset vettek, de mivel még nem annyira rossz a cella, míg a többiek 1 ampert vesznek/adnak le, addig ez mondjuk 3 ampert (de ugye ez kevés a drót elégetéséhez, viszont biztos, hogy 2 amperrel termeli a meleget)).

Erre majd egy másik projektben keresek megoldást (szerintem kell majd egy 4-5 amper közötti rövid ideig tartó töltés, ami kellően magas lesz, és az átlagnál jobban elöregedett cellák közül ami 5 ampernél többet fog felvenni, annak elég a drótja és kiszáll a buliból. Viszont ezt nem a bicikliben és nem a hermetikus csomagolásukban szeretném majd kipróbálni. Előtte majd kisérleti pakkokon)