Szevasztok
Azt szeretném megkérdezni melyik a jobb hőelvezető anyag a tranzisztor alá,,az a szilikon gumi szerüség,vagy a csillám lemez,természetesen hőelvezető pasztával.
2013, January 17 - 17:18
#1
marosi
Szerintem a csillám. A szilikon gumi idővel elfárad.
0
Sziasztok!
Hol tudok rendelni olyan szilikon lapot ami nagyobb es tetszes szerint vagható?
Udv István!
0
Hello István!
Ugyen nem ilyen anyag után vágyakozol...mert, ha igen akkor nagy hiba azt csak úgy egyszerűen "szilikon lap"-nak nevezni...mert nem az!
Üdv.:Uniman
0
Sziasztok!
Amit javítok ahhoz lenne szükségem szilikon lapra.
Jelen esetben egy 140A inverteres hegesztő IGBT hidjai mondták be az unalmast, párás helyről be vitték melegbe, bedugták s eldurrant, méréseim során más hibát nem sikerűlt detektálnom.
Tehát az IGBT-k csont zarlatba mentek.
Ezek ala keresek porcelán vagy jobb megoldast hogy galvanikusan le tudjam választani.
Melyik megoldas lehet jobb szerintettek?
Az IGBT-k típusa GT50JR22 N ch.
Akinek van jobb ötlete szivesen olvasnám.
Üdv Istvan78
0
Hello István!
A párásodás inkább "hideg helyről melegbe kerülő" készülékekben csapódik le.
Bár, ha a hideg helyen használták is a gépet, akkor az IGBT-k nem lehettek annyira hidegek.
Léteznek szigetelt tokozású ("Insulated") félvezetők is...ezekben a hegesztőkben szilikon tömítő/szigetelő anyaggal vastagon takart kivezetésekkel (is) találkoztam (ez a vaspor ellen is véd).
De pára más részeken is lecsapódhat...ami szintén meghibásodást okozhat.
...vagy láttad a IGBT-k környékén az "áthúzási" koromnyomokat?
Üdv.:Uniman
0
Sziasztok!
Athuzast a nyák forrasztasi oldalan lattam.
Az IGBT-kből kettő zárlatos lett a másik kettő megszakadt.
De tutti hogy rossz mind a négy.
A hegesztő tipusa: MMA-140-MI.
Elég egyszerű felépitésű, olyan "H" hidas meghajtasra hajaz.
De most nincs a kezemben az aramkori lap.
Mint korábban írtam hidegről melegre lett be vive.
Üdv Istvan78!
0
Egészen pontosan ezt írtad: "... párás helyről be vitték melegbe, ... " (:jajj: bevitték)
Lehet, hogy nem ezt gondoltad, de mi még nem vagyunk gondolatolvasók :)
0
Szia!
Fejtsd ki bővebben hogy mi a kontexusod a te olvasatodban, mert az én kontexusom elég egyértemű, de lehet tévedek.
Téli hideg környezettből vitték be meleg helységbe s ott myomban be is dugták hálozatba.
Ekkor repűlt az egész, a tulaj elmondása szerint.
Üdv Istvan78!
0
Hell István.
A "hideg környezett" általában páraszegényebb, mint a meleg. A meleg levegő sokkal több párát el tud nyelni, mint a hideg...de végül is nem ez a lényeg, hanem az, hogy a NYÁK forrasztási oldalának a fémrészeire lecsapódó párától nem fog megvédeni az IGBT és a hűtőborda közötti szigetelő anyag. Oda inkább "szigetelő lakk" kellene...vagy nem?
Üdv.:Uniman
0
Szia!
Sztem jo uton jarsz a szilikon lappal, csak nem mindegy mifelet valasztasz, de a höstabilizalt valtozat-amit hütött elemek szigetelesere ajanlanak- pl. ez is megfelelö_volt Farnellnel is nehany fajta.
Reszemröl keramiat nem valasztanek, azt mèg pasztazni is kell, s rideg, mig ezek a rugalmassaguk altal mindezt eliminaljak...
Kari
0
Szia!
Különbseget kell tenni a höstabilizalt es altalanos kivitelü termekek közt! De az sem vilagos, hogy hütöfelületek köze tenned vagy egyeb celra kellene?
Farnell /hasonlok-tol kezdve van nehany forras, altalanosnak pl. a silikontermekek.hu, meg a Bondex stb...
Kari
0
Szia!
Nem tudom mekkorára gondoltál, de itt van pár:
https://hqelektronika.hu/termekek/?keres=h%C5%91vezet%C5%91&skat=
https://www.ebay.com/sch/i.html?_from=R40&_trksid=p2050601.m570.l1313.TR...
Üdv: Emil
0
Sziasztok!
Ipari/katonai áramkörökben használták még a berillium-oxid szigetelőket is. Volt vagy 3-4 mm vastag, mégis felért a csillámmal. A wikipédia szerint a gyémántot kivéve minden nemfémes szigetelőnél jobb a hővezető képessége, és még a legtöbb fémnél is jobb. Nagyfrekvenciás áramkörökről van szó. Ha belegondol az ember, ott kell szigetelni, ahol a fémházhoz képest feszültség van. Nos a nagyfrekvenciás áramkörben a tranzisztor kollektorán nem csak DC van és nagyon számít a kapacitás a testhez (plusz ez még nem mászhat el). Egy vastag kerámia kapacitása csak pár pF, szemben a vékony csillámmal.
A témához kapcsolódó kérdésem: ti mivel távolítjátok el a régi szilikonpasztát?
Üdv, lcsaszar
0
Szia!
Én szilikon olajjal. Jól oldja, de a műanyagokat meg nem.
A múlt nevei alapján ítéled meg a jelen történéseit. Hát ne tedd!
0
"A témához kapcsolódó kérdésem: ti mivel távolítjátok el a régi szilikonpasztát?" Én féktisztító spray-vel szoktam. Prímán oldja és teljesen tiszta felületet hagy maga után.
0
Szia!
Mosóbenzinnel leoldhato a szilikon paszta.
0
szia: kösz, ezt jó tudni, épp most találtam egy félig üres palackot
Bálint
0
Sziasztok!
A berillium-oxid súlyosan mérgező (rákkeltő) anyag, és ezért már nem használható!
Nálunk a cégnél cirkulátorokban volt használatos régebben, és mind le kellet cserélni.
0
Szia!
Pontosabban a berilliumoxid POR erősen rákkeltő. Mi nem port használunk. A wikipedia szerint a BeO kerámia (ami porból készül szinterezessel) nem veszélyes hulladék. Persze nem árt az óvatosság, senki ne reszelgesse, ne nyalogassa...
Üdv: lcsaszar
0
Hello.
Azért ennek ellenére a "T+" besorolást elnyerte... Akkor ugyebár az azbeszttel sincs semmi baj, csak ne váljon porrá !?...
Üdv.: Uniman
0
Szia!
Amég az azbeszt a betonon belül van, addig nincs vele baj. Csak azok az azbesztes betonok lassan már szétmállanak, mert annyira jól csinálták meg!
A múlt nevei alapján ítéled meg a jelen történéseit. Hát ne tedd!
0
szia: drótkefével, smirglivel vagy gumikővel,
Bálint
0
Sziasztok!
Nos én ha egy mód van rá csak csillámot használok thermál psztával. A különböző szilikon gumi vagy annak látszó förmedvényekről megvan a véleményem. Túlmelegedő inverterek, erősítők stb. Tudnék mesélni olyan erősítőről, amibe kb 10 x cseréltek végfok tranyót, és folyamatosan elfüstölt. Megjárt vagy 4 - 5 szervízt, javították, aztán rövid használat után füst. Hosszú szünet után selejtezték, majd hozzám került. Mericskélés, tranyó csere, működik. Aztán füst. A lényeg, hogy a "jobb" hővezető szilikon gumi mégsem volt olyan jó hővezető. Csillám bele, és csodák csodája, azóta is működik. De ez csak egy eset volt a sok közül. Lásd laptopokba is előszeretettel használják. Tönkre is meg nem egy, nem kettő. Jól megfőnek a király szilikongumi miatt. De ez csak az én saját megalapozatlan véleményem....
0
Sziasztok!
Igaz, már egyszer megdicsértem ezen a topikon a csillámot a hővezető pasztával, de most még eszembe jutott egy dolog, ha szakít valaki időt rá, ki is lehet próbálni.
Ha össze van szerelve egy tranzisztor, vagy IC azzal a szilikon izével, akkor meg kell mérni egy beállt hőmérséklet után, pl 1-2 óra üzem után a félvezető alatt a hűtőborda hőmérsékletét, ezután pedig magának a félvezető a műanyag részének a felületi hőmérsékletét.
Lehet kapni valamilyen értéket.
Ezután kicserélni a szilikont csillámra a hővezető pasztával, és ugyanezt a mérést megismételni.
Párszor kipróbáltam. Nekem az volt a tapasztalatom, hogy a csillám sokkal jobban átvitte a hőt.
A két hőmérséklet között sokkal kisebb volt a különbség a csillám esetében.
A hőmérsékletet egy MAXWELL MX-25 304 műszerrel szoktam megmérni.
Biztos, hogy vannak ennél sokkal pontosabb műszerek is, de az értékek viszonyításához - szerintem - ez éppen megfelel.
Üdv.: Pista.
0
Szia. Magam is a csillámot, hővezető pasztával alkalmazom, mert ez egy bevált és jó paraméterekkel rendelkező, megbízható módszer.
0
Hali!
Én a csillámot csakis a TO-3 tokozat alatt használok, a kétoldali rögzíthetőség miatt szilikonpasztával, illetve ha hajlandóak megfizetni, akkor MX-2, esetleg MX-4-es pasztával. E két utóbbinak nincs párja!
A TO-247-es és a kisebbekhez, amióta létezik a szilikon szigetelő, csakis azokat. Ezekkel sem volt még soha semmi gond, csak érzéssel kell meghúzni a csavarokat. A számítástechnikai alkatrészeket, pedig csakis az utóbbival és MX pasztákkal.
A fémtartalmú pasztákat nagy ívben kerülöm, mert semmivel nem nyújt jobb hőátvezetést, mint az említett MX típusok, viszont körülményesebb a használatuk, az elektromos vezetőképessége miatt.
Az is tény, hogy bármilyen pasztát használtak is előtte, javításkor mindenképpen cserélem a problémás alkatrészek alatt, mert sajnos azok is öregednek, illetve hajlamosak a kiszáradásra és akkor már nem teljesítik az elvárt követelményeket.
Szép napot!
(Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!)
0
Szia Pista!
Nem ertsem, hogy miert a felvezetö laba körüli szigeteles hömersekletet akarod merni (ez nincs is a katalogusokban feltüntetve, hiszen nem is jellemzi az alkatreszt), mikor ennel sokkal jobban közeliti a csip hömersekletet az amit magan a teljesitmeny elem labain-femesen hozza nyomva- merhetnel!? Ami a gyakorlatot erinti az a Tranyobol (azaz a valosagban magabol a csipböl) a hütöbordara atadhato hömennyiseg, de ennek edes keves köze lesz a labak körüli szigeteleshez...
Kari
0
Szia Kari!
"miert a felvezetö laba körüli szigeteles hömersekletet akarod merni"
Kedves Kari! Ezt meg honnan vetted? Én ilyet nem írtam!
Ezt írtam:
"a félvezető alatt a hűtőborda hőmérsékletét".
Jó!
Akkor még egyszer leírom, hátha nem téveszted el.
Ha fent van egy tranzisztor egy hűtőlemezen, akkor a hűtőlemez felületén a tranzisztorral ellentétes oldalon közel a tranzisztor közepénél lévő helyen mérek hőmérsékletet.
Ez az egyik hőmérsékleti érték.
A másik érték: a tranzisztor műanyag tetején mért hőmérséklet. Azt is megmondom, hogy miért éppen az. Azon a helyen csak nagyon kicsi a hőelvezetés, közel hasonló hőmérsékleten lesz, mint amilyen a csip hőmérséklete.
Írhattam volna egy TO220 tokozású sorvég tranzisztor kollektor lemezét is. De azt nem érinthetem meg üzem közben a hőmérőmmel, mert ugye lerendezné a műszeremet.
Ha meg IC hőmérsékletét mérem a lábakhoz közeli helyen, az meg azért veszélyes, mert könnyen becsúszhat a mérőcsúcs a lábak közé. Volt már ilyen esetem, a panel váratlanul megcsúszott, és meg volt a baj.
Üdvözlettel: Pista.
0
T. Pista!
Valoban, felreertettelek mert a felvezetö müanyag felületenek hömerseklet mereset en automatikusan a felhasznalt szigetelesen törtenö meresre interpretaltam-nem tom miert, de megtörtent...
"közel hasonló hőmérsékleten lesz, mint amilyen a csip hőmérséklete."
Ez viszont, leven a müanyag tok rosz hövezetö, egyertelmüen tevedes, gyartok es idöszaki technologiajuk függvenyeben valtozo parameterü, neha meg levegöt/vedö gazt, avagy kis vakuumot is tartalmaz_raadasul a termelt vesztesegi höt nem is ezen az oldalon vonjuk ki a rendszerböl!
A klf. tokok höellenallasat altalaban igy specifikaljak:
1, Si-reteg -> tok felület atmeneti höellenallasa
2, tok-felület -> hütöborda-felület atmeneti höellenallasa
3, hütöborda-felület -> környezeti atmeneti höellenallasa
4, Neha ezt összegezve is megadjak = csip->környezet atmeneti höellenallasa...
En csak a felvezetö fem felületet, vagy magat a hütöbordat tekintenem korrekt merendö pontnak...
Kari
0
szia: negyedig, félig, részben, egészben igazad van.
Szerintem a szilikon azonos vastagság esetén jobb hővezető, DE!
A csillámból viszont jóval vékonyabbat használunk, ebből kifolyólag kisebb lesz a hőkülönbség.
A problémát az okozhatja, ha sérült a csillám és nem teljes felületén érintkezik, vagy nincs megcsúszkáltatva a felületen.
A szilikongumi hamarabb öregszik, viszont olcsóbb, nem annyira kényes a kezelése.
Bálint
0
Hello!
Volt valaha az az elátkozott kék, vagy zöld szigetelő műanyag alátét, és 80 fokon olvadó szigetelő gyűrű.
Kifolyt a végtranyók alól, (gyári tartozék volt, a 2N3055 mellé csomagolva).
Óriási károkat okozott, attól kezdve csak hörekeményedő bakelit szig. gyűrűt, és csillámot használtunk szilikonzsírral.
Egy többszáz végtranyóból álló aktív műterhelést kellett leselejtezni miatta.
Csaba
0
Szevasztok
Köszönöm a hozzászólásokat,maradtam az eredeti szilikonguminál+paszta bőven,igaz a fehér fajtából.
0
szia: ne bőven!
Csúszkáltasd meg az alkatrészt és szigetelőt, mielőtt felerősíted.
Bálint
0
Szevasz Bálint
Megcsuszkáltatva levegő kinyomva ugy ahogy valamikor régen tanultam.
0
Szia Tibi !
A hővezetés megállapítása egyszerű, az ujjad végéhez tartod mindkét anyagot és a forrasztópákához nyúlsz, vagy mondjuk forróvizes edényhez (ez nem éget meg) és méred az időt mennyit bírod rajta tartani . A csillám rosszabb hővezető, viszont jobb szigetelő . Mindkét paraméterben felülmúlja őket a kerámia , ezt régi Philips TV-ben lehet látni . TV-ben , ahol nagyobb feszültségek vannak , nem használnak "fényes" pasztát , mert jól vezeti az áramot is , nem csak a meleget .
Üdv! Miki.
0
Szia.
Na látod itt a hiba a "fehér" fajta. Próbáld ki a pirosat.
De most már tényleg megmondhatnád mi lett a templom egereivel, fáznak még? :)
Üdv.
0
Szevasz
csak neked,nem fáznak,2kw/fázis megoldotta a kérdést,legalábbis nekem.
0
Hello.
Ide lesz a dolog?:
Üdv.: uniman
0
Szia uniman
Hejes ezért kérdeztem.
0
Szia, sziasztok!
Hogy nagyobb legyen a választék! Létezik kerámia szigetelő is. Valamint réges-régen még a germánium tranyók alá létezett hőre olvadó anyagból készült szigetelő alátét is.
Vadászom Utamból Kotródj! (Fekete István)
0
Hali!
Valamikor ifjú titán koromban vettem életem első erősítőjét (Orion 1025B), első nap kiverte a kimenő biztit. Fórom volt, az Orionban dolgoztam, a lánykák úgy rakták össze az ipari szerkezeteket is, hogy vagy nem volt, vagy csak egy egészen kicsi szilikonzsír a hűtendő holmikon. Tehát végfokok szétkap, végtranyók alá sok zsír, a csillám mindkét oldalára, azóta megy (egyszer szállt el benne egy csatolókondi) kb. 25 éve...
Másik: régi kollegám állandóan küzdött egy AMD procis géppel, egy idő után lelassult, lefagyott. Ide is az eredeti pasztát lekaparva szilikonzsír került, kb. tíz fokot esett a proci hőmérséklet bármilyen terhelésen.
Tehát szilikonzsír, a gumi vagy a csillám MINDKÉT oldalára!!!
1
Szia marosi!
A csillam hövezetö kepessege kb a fele az atlagos egyeb, többnyire szilokon jellegü, megoldasokenak (viszont sorjaknak egyertelmüen ellenallobb), s mint irtak is; kis paszta mindeg jot tesz a höhatastol rancolodo felvezetökepeknek.
Kari
0
Szevasztok!
Ki kell tapogatni. Valamikor régen a BEAG-ban meóztam az erősítőket, és egy kis járatás után ki lehetett szúrni, hogy melyik 2N3055 tranyó csillámját nem kenték meg kétoldalt szilikon zsírral. Elég durva volt a különbség a kent és nem kent végfokok között. Tapintással érezhető volt, hogy a tranzisztorház forró, a hűtőborda mellette langyos.
Szerintem a szilikon alátétet is illik bekenni, különben benne lesz a tervezett elavulás...
Csaba
0
Szia!
A szilikongumihoz nem használnak pasztát! Egyébként az ezüstös paszta a nyerő!
Üdv:
Laci
0
szia: pedig illik használni, különösen a recéshez, csak spórolnak.
Bálint
0
Szevasz Schmidt Laci
Nem tudom ez a gép még nemvolt szétszedve,de paszta van a szilikon gumin,azért kérdeztem,hogy a csillám jobb e.
0
Szervusz marosi!
Bátran tehetsz, hővezető pasztát, a szürke szilikon alá is, főleg, ha egy kissé öregebb. Az ezüst pasztát nem célszerű olyan helyen használni, ahol a hűtendő alkatrészt, és a hűtőfelületet galvanikusan el kell választani!
Üdv:
exGelkás
0
Szia exGelkás!
Ahogy írod, az a paszta néhány tíz volt feszültségkülömbségnél átvezet, és az ember nem tudja elsőre meghatározni, mi okozta a hibát!
Arra, hogy melyik anyagnak mijen a hőellenálása léteznek táblázatok, csak most nem találom, hova raktam el. De maj csak vki felrak használható linket!
(Nekem a csillám jobban bevált, mint a szilikon gumis!)
jandu.
0
Szia!
Végül is nem volt szó róla, hogy hol alkalmazzuk!
Üdv:
Laci
0
Szervusz Laci!
"melyik a jobb hőelvezető anyag a tranzisztor alá" idézet a topiknyitóból.
Üdv:
exGelkás
0
Szia!
Az én privát véleményem, ami a hővezető paszta mellet szól, mivel teljesen kiszorítja a levegőt a tranyó és a hűtőborda közül.
Üdv:
Laci
0
Szia Laci.
Te most nem vagy képben, mindig picit másról beszélsz. :) A csillám és a szilikon közül kellene választani.
Üdv.
0
Szia Józsi!
Amennyiben megfelel, a csillám az igazi nyerő! De ez is csak akkor, ha a laprugóval van leszorítva!
Üdv:
Laci
0
Szia!
A szürke szilikon gumi alá nem szoktak pasztát kenni! A csillám nem valami jó hővezető! Még akkor sem, ha pasztát kenünk mindkét oldalára! Tehát a szilikon gumi jobb hővezető! Az igazi viszont, amivel a számítógépek processzorát kenik, az ezüstös paszta!
Üdv:
Laci
0
szia: ha egycsavaros felerősítésű az alkatrész, akkor a csavar alatt vékonyabb lesz a gumi, mint máshol, ha az előírtnál erősebben meghúzod,
a távolabbi részen eláll.
Bálint
0
Szia!
Ez így igaz.de a csillámnál is igaz!Ezért használják a rugós rögzítést?
Üdv:
Laci
0
szia: a csillámot sokkal kevésbbé lehet ellapítani,mint a gumit.
Bálint
0
Szia!
Ez igaz, de a csillám a keménysége miatt előbb elemelkedik, mint a szilikongumi. Elképzelhető, hogy pontosan ezért alkalmazzák leginkább a rugós leszorítást, amely a félvezető közepére esik!
Üdv:
laci
0
Sziasztok!
Nekem a megkent csillám a nyerő. Nem hajlik be a csavarnál, mint ahogy Bálint is írta szilikonosról.
Nekem inkább az a gyanús, hogy a szilikont a betervezett elavulás miatt, használják, meg hát azt talán könnyebb is előállítani, mint a formára kivágott csillámot, ami elég kemény, viszi kifelé a vágószerszám élét a vastagságát is be kell állítani. Szóval, sokkal bonyásabb.
Rugós rögzítés középen.
Most harcoltam egy JVC TV-vel. Nem volt annak semmi más baja, csak a sorvégtranzisztor csavaros rögzítésű, és melegszik rendesen, MAXWELL MX-25 műszerrel mérve a hűtőt az új tranzisztor alatt 70 fokos volt. Próbálkoztam másfajta tranzisztorokkal is, azok sem nyertek hangszórót.
A csavaros felrögzítés merev. Ha meglágyul a műanyag szigetelőgyűrű, lazul a rögzítés, még melegebb lesz, és ez egy kumulatív folyamat, amíg el nem száll a tranzisztor. Lehet javítani a helyzeten rugós alátéttel, de nem biztos, hogy tökéletes megoldást ad.
Ha ez most itt rugósan lett volna rögzítve, biztosan nem ment volna tönkre a tranzisztor a rugalmas mechanikus csatlakozás eredményeképpen.
0
Sziasztok!
Nagy áramú diódát (100A-es, 86X SDB-100) kellene elektromosan elszigetelnem a hűtőbordától.
Alkalmas erre a mikrohullámú sütők mikanit lemeze? Vagy hol kapható kb. 5,5x9cm felületet kiadó csillám lemez?
Remélem maradhat a kérdésem ebben a topikban.
0
Hello.
Például akár ilyen óriási méretű valódi csillámlapok is szerezhetők Uniman-tól...meg az a rózsszínű hőszigetelőlap is.: :D
De olyan különálló szürke anyagú is sok helyen kapható. A képen TO247-hez való látható, csak a méretarányok miatt!
Üdv.: Uniman
0
Szia!
Érdemes lenne a félvezetőhöz, ha van, eredeti, gyári felszerelőkészletet használni, vagy, ha van rá lehetőség, külön hűtőbordára, szigetelés nélkül felszerelni (legjobb hőátadás).
Óvatosan meg lehet próbálni a mikró-csillámot. Jóval vastagabb, mint a félvezetők csillámjai, ezért kisebb W/(m^2*K) értéke lesz (nem tudjuk pontosan, mennyivel, viszont a felület elég nagy). Arról sincs adat, hogy milyen feszültségig használható (nem erre találták ki).
Itt találtam adatokat a félvezető-szigetelések hővezető képességéről: link .
Ez alapján a kapton anyagú tűnik legjobbnak. Ezt találtam nagyobb méretben: link (elektromos paramétereket szintén nem tudunk).
0
Szia!
Mekkora feszültség lenne ott?
A múlt nevei alapján ítéled meg a jelen történéseit. Hát ne tedd!
0
Sziasztok!
Először Gépklinika kérdésére válaszolva max. 12V lesz rákötve. hjozsefgosfa -nak köszönöm a linkelt információkat.
A diódához gyári szigetelőt nem találtam.
Próbára összeraktam a mikanit lemezzel, ami 0,4mm vastagságú, kapott szilikonzsírt is.
Ilyen lett egybe:
A 100A-es diódák 40A-rel lesznek csak terhelve, és kapnak ventilátoros hűtést is.
Ha nem válik be, uniman ajánlatával élni fogok.
0
Hello.
"Gyári szigetelőt nem találtam"...talán nem véletlen.
Én ezeket külön 3 darab (1+1+2 dióda) hűtőbordára raknám, és a hűtőbordákat szerelném fel elszigetelve, egy zárt szellős perforált burkolatba, ahol nem eshet rá valamilyen zárlatot okozó tárgy.
A nyers rézlemez helyett is inkább ónozott rézlemezt használnék...
Üdv.: Uniman
0
Szia uniman!
A lemezek beónozását én is terveztem. Külön bordákra egyenlőre nem tudom tenni, csak ezt a kettőt kaptam hozzá. Teszek egy próbát ezzel az összeállítással, és a csillám lemezzel is meg akarom nézni.
Üdv.: Kis Kíváncsi
0
Szia,
"A lemezek beónozását én is terveztem."
Ezt ne tedd! Utólag soha nem fogsz tudni olyan egyenletes felületet létrehozni mint egy gyári felületkezelés és az ón hőátadása különben is lényegesen rosszabb mint a réz felületé.
Ha már le van zsírozva a felület a csillám alatt akkor a réz nem fog tudni oxidálódni.
Üdv.
Tibor
0