You are here

Mi történhet akkor,ha nem egyezik egy HF Végfoknál a végtranyók bétája.

40 posts / 0 new
Last post
kekestv

Sziasztok!
Javítok egy aktív Hangfalat. KB. 100W körülire saccolom(gagyi).Elkészült ugyan de nemtaláltam ithon komplementer párban,közeli bétájú végtranyó példányokat. Az egyiknek NPN:50 a másiknak PNP:130 a bétája. Szerintetek emiatt tönkremehet?
Torzítani így is úgy is fog.
Ha valaki megtenné,hogy leírja,esetleg van e valami módja,tapasztalata,hogy miképpen lehet kompenzálni egy végfokot,hogy ne legyen gond.(ha egyáltalán lehet)
üdv.

Sponsored link
Comments
furnan

Szervusz !
Komplementer párok esetében a komolyabb felhasználói katalógus az irányadó, melyben benne van az is, hogy az adott tipus esetén melyik más tipus a komplementerje. (ha egyáltalán létezik kifejlesztve !)
Ez elég is, mert az áramkörben trimmerekkel beállítod a szimmetriát, meg a nyugalmi áramfelvételt.... mA mérő, jelgenerátor + oszcilloszkóp segítségével....

Nem komlementerek esetében, anno a Tungsramnál: kis, és nagyáramú beállításban az egyenáramú áramerősítést mértük, és az adott munkaponthoz tartozott U-bázis-emiter feszültséget..... Adatok rögzíve, utána válogatás tűréshatárral...
üdv: furnan

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: ezt kerülik meg sokan egy kínai digimultival-

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

varga jano
varga jano's picture

Sziasztok !
A kínai digimulti a hozzám került régi tranzisztoros erősítő (BEAG) javításánál nem vált be . ( A fiam barátja kérte , hogy hozzam rendbe . ) Az egyik kollégámat kértem meg a javításra . Aki , mint fent , tranyó válogatással , a nyugalmiáram beállításával , szimmetria beállítással javította meg . Végig a nagyon jó szkópját használva közben . Köszönöm . Üdv jano -

0

Vote up!

You voted ‘up’

Markhazy

PNP / NPN párok között mindig is lesz bétában és más paraméterekben különbség. Bár vannak olyan tranzisztor típusok ahol nagyon sok paraméter megegyezik a komplementerével, mégsem ez a jellemző. Ha ugyanazt a bétát méred egy PNP és egy NPN tranzisztornál az dinamikus üzemben biztos hogy nem lesz egyforma. Kompenzálni a béta eltéréseket illetve javítani a szimmetriát, komplementer darlington megoldással illetve lokális/ teljes negatív visszacsatolással szokták.

0

Vote up!

You voted ‘up’

kekestv

Szia!

"Kompenzálni a béta eltéréseket illetve javítani a szimmetriát, komplementer darlington megoldással szokták."
Ha megtennéd,hogy bővebben kifejted,hagy tanuljak ezen a téren is.
üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

kekestv

Szép napot mindenkinek!
Köszönöm a szines sokrétű válaszokat. A tranzisztoroknak a bétáját COMPONENT teszterrel mértem.
Az erősítőben 2SC4468 és 2SA1695 komplementer lakik DC csatolásal. A meghajtó pár 2SC2383 és 2SA1013. Ezt a tipusú végfokot még nem nagyon láttam. A további előkörökben (számomra meglepő módon) többnyire 2N5551 (megfelelője az MPSA42 vagy a régi szines TV k ből jól ismert PE7058)tarnzisztorok vannak.Olyan is van,hogy ezeket a tranyókat(2X 2N5551) teljesen párhuzamba kötötték. Ti lehet,hogy tudjátok (én nem értem,csak arra tudok következtetni,hogy növeljék a terhelhetőségét)miért. A tipusát illetően: SAL gyártmány PAX 225A
üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar

Szia,

Nem kell párba válogatni. A végtranzisztorok ugyanis általában emitterkövető üzemmódban működnek, erősítésük ~1. A kisebb bétájú tranzisztornak kisebb lesz a bemenő ellenállása, valamivel nagyobb áramot igényel a meghajtó fokozattól, de ez nem szokott problémát okozni. Meg merem kockáztatni, hogy 50 felett teljesen mindegy a béta. A negatív visszacsatolás úgyis helyrehoz minden esetleges aszimmetriát :yes:

Üdv, lcsaszar

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: szerintem is tévedés.Alábbiakban részletezi Csaba 1002 kolléga a felmerüló problémákat

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Csaba1002

Szia Icsaszar!
Csakhogy a teljesítménytranyók pár amperes kollektoráramnál 10-15-20-as egyenáramú bétát szoktak mutatni. Azért illik legalább 20-30%-ra egyformát keresni. Nagy eltérésnél egyre magasabb nyugalmi áramnál tűnik el a keresztezési torzítás, romlik a hatásfok, és meghajtás nélkül is forró a hűtőborda. A beagban sem sokat vacakoltak a béta szimmetriával, de amikor már nagyon fűtött a borda, párbaválogatott 2N3055-et tettek az AET sorozat végfokaiba. Azért arra vigyáztak, hogy legalább azonos gyártmányú tranzisztorokkal szereljék. A legrettenetesebbek az ISKRA Yugó 2N-ek voltak.
Csaba

0

Vote up!

You voted ‘up’

hjozsefgosfa

Szia!

Esetleg készülék típust, tranzisztor típust, kapcsolási rajzot megadhatnál. Nagy valószínűséggel nem fog tönkremenni, ha tönkremegy, az nem ezért van. Egy jól megtervezett erősítő nem fog jelentősen torzítani még akkor sem, ha a végtranzisztorok ennyire különbözőek, a hangszórók nagyságrenddel többet torzítanak.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Csaba1002

Szevasztok!
A teljesítmény tranzisztorok párbaválogatásáthoz elég egy labortáp, egy potméter, és egy multiméter.
A potival beállítod a bázis áramot, amit a multi mér, a kollektoráramot a labortáp műszere mutatja. Mondjuk egy 3A-es áram hoz tartozó bázisáramot feljegyzed, és ebből már kijön a béta.
Felesleges célműszereket építeni. Ezzel a módszerrel felveheted a bázis-kollektor karakterisztikát is. Csak gyorsan kell csinálni, mert a tranzisztor nincs hűtve.
Csaba

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Szia!

Gyakorlatilag semmi gondot nem okoz az eltérő béta. Én még nem láttam olyan komplementer párt amelynek azonos lenne a bétája. Ezekben az erősítőkben az emitter ellenálláson túlmenően akkora negatív visszacsatolás van, hogy bőven kompenzálja a 2-3x-os béta eltérést.

A bétának csak a munkapont beállításban van szerepe. A béta egy statikus paraméter, mérése egyenárammal történik. Igaz, hogy nagy teljesítményű tranzisztorok bétáját nagy áramnál szokás mérni és megadni, de itt nincs jelentősége. Gondolom az erősítőd B osztályú, legfeljebb AB és nem hinném, hogy 100mA-nél nagyobb nyugalmi áram folyna rajtuk.

Váltakozó áramú üzemmódban a bétának már nincs jelentősége, mert az erősítést a h21 határozza meg, aminek semmi köze a bétához. Igaz, hogy nagyon kis áramváltozás esetén és pár Hz-en a béta=h21, de amúgy nem. A h21 munkapont függő, jelszint függő, hőmérséklet függő dinamikus paraméter, ezért tervezésnél nem is szívesen használják, mert csak egy bizonyos környezet esetén van értelmezve. A jelentős h21 eltérés torzítást okoz és aszimmetrikussá válik a zaja.

Nagyon sok olyan erősítőt javítottam mások után amibe nem, hogy nem válogatták össze a tranzisztorokat, de nem is azt tették bele ami eredetileg benne volt. Sőt még csak nem is komplementer pár került bele, hanem amit a fiókba találtak. Ettől még az erősítő működött a tulajok nem is vettek észre semmi eltérést. Nyilván méréssel vagy vájt fülű hallgatósággal ez kimutatható.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca

Szia!

Azon gondolkodtam, mi jelentősége lehet annak a bétának. Mivel áramerősítésről van szó, így egy dolog nagyon fontos, nem lehet egy bizonyos értéknél alacsonyabb:
Tételezzük fel, hogy a végtranzisztorok meghajtója 0,5A-t tud, az erősítőnek pedig 5A-t kell tudnia. Itt a minimális áramerősítés 10. ha valamelyik végtranzisztornak ennél kisebb a bétája, akkor az a fele torzítani fog. Persze ennyire nem centizzük ki. Az is biztos, hogy ha azt várjuk el a tranzisztortól, hogy mindenféle tranzienseknél is stabilan dolgozzon, ennél nagyobb bétára lesz szükség.
A torzítás minimalizálására tényleg szükség lehet az egyforma bétákra, ha azok közel vannak a szükséges áramerősítéshez, a fenti példánál például ha 20 körüli bétájú tranzisztoraink vannak, akkor jobb válogatni őket, de ha van egy 50-es és egy 80-as, ott már messze nem a béta dominál a kimenő jelnél.

Üdv: Jácint

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl

Hú!
Ebben a hozzászólásban elég sok pontatlanság van!
Üdv: lizakl

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl

Szia!
Ez így ahogyan leírtad egyáltalán nem igaz! A béta(h21e) NEM statikus és nem egyenáramú paraméter! Kevered A "B"-vel, ami valóban egyenáramú és statikus munkaponti paraméter. Ha egy koordinátarendszerben ábrázolod a bétát és a B-t, bizony nem esnek egybe!
Javaslom a középiskolai elektronika tankönyvek tanulmányozását! :-)
Üdv: lizakl

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kumi

Szia!
B és béta értéke a kollektoráram függvényében.
Üdv.: Kumi

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Szia!

Nem teljesen világos, hogy melyik hozzászólásra válaszoltál, de ha az enyémre, akkor légyszi olvasd el többször. Továbbá van lejjebb is egy, azt is. Nem szívesen tanulmányozok 50 évvel ezelőtti középiskolás Móricka könyveket, mert nem szeretem a történelmet. Egyébként földelt emitteres kapcsolásban szokás a h21e jelölés utalva az emitterre. Az általános jelölés a h21. Az angol irodalomban sehol nem találsz B-t és bétát sem (legfeljebb az 50 éves Magyari katalógusban, vagy már ott sem). Az adatlapokon szinte mindenhol hFE-vel jelölik az egyenáramú áramerősítési tényezőt és korrekt módon oda is írják "DC current gain", hogy az olvasónak ne kelljen tippelnie.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl

Szia!
A hozzászólásom természetesen a REF utáni sorszámú hozzászólásodhoz kapcsolódik, különös tekintettel a:
"A bétának csak a munkapont beállításban van szerepe. A béta egy statikus paraméter, mérése egyenárammal történik. Igaz, hogy nagy teljesítményű tranzisztorok bétáját nagy áramnál szokás mérni és megadni, de itt nincs jelentősége. Gondolom az erősítőd B osztályú, legfeljebb AB és nem hinném, hogy 100mA-nél nagyobb nyugalmi áram folyna rajtuk.

Váltakozó áramú üzemmódban a bétának már nincs jelentősége, mert az erősítést a h21 határozza meg, aminek semmi köze a bétához. Igaz, hogy nagyon kis áramváltozás esetén és pár Hz-en a béta=h21, de amúgy nem." részhez.
Nos, ez úgy hülyeség ahogyan van! Nálunk, ha valaki ilyeneket mond egy elektronikai alapismeretek vizsgán, már készülhet is a pótvizsgára!
Üdv: lizakl :-)

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Szia!

De ez itt nem középiskola. Így már érthető, hogy az a sok végzős v1.0-ás diák egy LED előtétet sem tud kiszámolni. Szomorú, hogy a hozzászólásaim fikázásán és hülyézésén túl egyetlen értelmes mondatot sem tudtál hozzátenni a témához. Szeretek eszmei vitát folytatni de ez nem az. Talán majd legközelebb.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kumi

Sziasztok!
A témában én a következő szakkönyvet tartom irányadónak:
U. Tietze & Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök.
Szerintem nagyon korrekt a könyv jelölésrendszere is.
Érdemes forgatni.
Üdv.: Kumi

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl

Szia Kumi!
Tökéletesen egyetértek veled! Amikor én a Műszaki Egyetemre jártam, nekünk is Tietze&Schenk "Analóg és digitális áramkörök" volt a Bibliánk! Ez a könyv a mai napig egy olyan átfogó és részletes munka(pedig lehet, hogy már 50 éves is megvan?), hogy mindenkinek bátran ajánlom forgatásra! Rengeteg dolgot meg lehet belőle tanulni és főleg megérteni, hogy mi és hogyan működik!
Üdv és szép hétvégét Neked is! lizakl

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kari

Sziasztok!
Annyira elfogadott mü, az elektronikusok "Bibliaja", hogy manapsàg is(2016-ban) ujra kiadtak, azaz a 15. alkalommal is. Most (is)kapott ujabb fejezeteket, ill. az aktiv szürök fejezet (mint ahogy `69-es megjelenese ota a legtöbb resze minden ujabb kiadasra aktualizalva lett) atlett dolgozva-ha esetleg erdekel valakit- most egy keresö SW is letölthetö hozza. Mellesleg egy szimulator is letölthetö a honlapjukrol :-) : Schaltungssimulator OrCAD PSpice Student 9.1, nomeg egy 510MB-os adatlap gyüjtemeny is..
Kari

0

Vote up!

You voted ‘up’

DINO54
DINO54's picture

Szia !
Az említett könyvvel kapcsolatban 100%-ban egyet értek. '68 és '72 között még szakközépben a tanáraim a tankönyvek mellé szinte kötelező jelleggel ajánlották és nem véletlenül.
Üdv. Laci

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca

Sziasztok!

Kölcsönkaptam én is az elektro tanáromtól, úgy könyörögte vissza. Aztán a könyvtárban is sokat vártak rá, végül sikerült megvennem.

Üdv: Jácint

0

Vote up!

You voted ‘up’

iparos
iparos's picture

Üdv!
Akit érdekel itt az "elérhető" legfrissebb Magyar nyelvű kiadás elektronikus lenyomata.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: itt valamiért riaszt a Malwarebytes
(lehet, hogy csak finnyás?)

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

iparos
iparos's picture

Üdv!
A data.hu mint a többi fájlmegosztó oldal tartalmazhat vírusos állományokat, de ettől még nem minden ott található állomány vírusos, viszont érdemes minden onnan letöltött állományt ellenőrizni! Magyarán szólva kb ennyit jelent a figyelmeztetés.

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl

Szia!
Sajnálom, ha neked csak ennyi jött le az egészből!
Pont az a baj, hogy az általad leírtakat a tapasztalatlanabb tanyatagok esetleg el is hiszik és azt hiszik, hogy az úgy is van! Pedig nem!
Olvasd el Kumi hozzászólását, mert ő leírta, röviden és tömören a lényeget!
Az sem felel meg egyébként a valóságnak, hogy az angol szakirodalom nem használja a bétát! Bizony, hogy használja! De, nem csak a bétát, hanem az alfát is! :-) A német szakirodalom szintén! Az, hogy esetleg a "B" helyett hFE-t használnak, egy dolog! De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne létjogosultsága és jelentősége a bétának.
Üdv és további szép estét kívánok: lizakl

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca

Sziasztok!

Ne marjátok már ti is egymást! Nekünk kell kinevelni a következő generációt, mert a tanárok beleuntak a diákok fegyelmezésébe, beleuntak a tanításba.
Anno, mikor tanultik a tranzisztort, mondtak h12-t, h21.et, h11, h22-t és úgy gondoltuk, a NASA-nál vannak csak olyan szuperszámítógépek, amik méretezni tudnak egy földelt emitteres tranzisztort. Aztán bejött helyettesíteni egy tanár, aki már látott is tranzisztort, meg épített is sok sok áramkört. Felrajzolta a sémát a táblára, és a bázisosztónál csak annyit mondott: ide ekkora ellenállásokat szoktunk tenni. Aztán elmondta, mire kell még figyelni, és akkor megértettük ezt az egyszerű 3 lábú állatkát. És ez alapján megértettük a h-s paramétereket is.
Írjunk tapasztalatokat, írjuk le, hol vettük észre, hogy számít a béta, és hol lehet magasról lecsinálni.
Van, aki fülre állít keresztezési torzítást, van, aki szkóppal. Mindkettő jó lehet, a felhasználók 99%-a meg nem hallja meg, ha marad benne.

Üdv: Jácint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kumi

Szia!
Egyetértek az általad leírtakkal a következő kis eltéréssel:
Én úgy tanultam, hogy a tranzisztor statikus áramerősítési paraméterét "B" betűvel jelöljük és "egyenáramú áramerősítési tényező"-nek hívjuk.
B = Ic / Ib.
Számszerű értéke függ Ib (Ic) értékétől.
A tranzisztor dinamikus áramerősítési tényezőjét hívjuk "bétá"-nak és a görög "béta" betűvel szokás jelölni.
Ez a "béta" egyenlő a "h"" paraméteres egyenleteknél definiált "h21" paraméterrel.
"béta"= delta IC / delta Ib.
Természetesen a "béta" értéke függ a munkaponttól.
Én erősítőkben igyekszem párba válogatni a tranzisztorokat, ha abban a pozíciókban szükséges, túl nagy jelentőséget nem tulajdonítok neki.
De például mérőműszerek javításánál már más a helyzet.
Üdv.: Kumi

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl

Szia Kumi!
Ez valóban így korrekt, ahogyan írtad! Jó iskolába jártál! :-)
Üdv: lizakl

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Szia Kumi!

Különböző időkben és iskolákban ezt eltérően tanították, néha még ma is keverik a jelöléseket az angol irodalomban. Bár az elején ezeket illik tisztázni.

A tranzisztor mint négypólus dinamikus tulajdonságait h paraméterekkel (h11, h12, h21, h22) szokás jellemezni. A h paraméterek is használhatók egyenáramú négypólusok jellemzésére, de ekkor nagy betűvel szokás jelölni (H11, H12, H21, H22). A váltakozó áramú h paramétereket már azért nem használják tranzisztorok jellemzésére, mert csak egy adott munkapontban és hőmérsékleten igaz. Helyette inkább az s paramétereket használják. Szimulátorokban már sehol sem lehet h paraméterekkel találkozni.

Egyenáramú áramerősítés jelölései: nagy béta "ß", nagy "B" betű, H21, h21E vagy HFE ahol B=ß=H21=h21E=HFE=IC/IB

Váltakozó áramú áramerősítés jelölései: kis béta "β", kis "b" betű, h21, h21e vagy hfe ahol A β=b=h21=h21e=hfe=(∆Ic/∆Ib) pontosabban β(ib)=b(ib)=h21(ib)=dic/dib merthogy függ a bázisáramtól is.

A lényeg, hogy mindig definiálni kell az adott jelölést. Az alkatrészteszterek (LCR és társai) kis szintű egyenáramú erősítést mérnek egy adott munkapontban. Szerintem ebből csak a tranzisztor működőképességére lehet következtetni.

Ha pontos párbaválogatást kell végezni akkor azonos körülmények közt (azonos kapcsolásban hőmérsékleten és az eredeti áramkörrel azonos munkapontban) kell vizsgálni őket. Más környezetben nincs is értelme. Már attól megváltozik a bétája, hogy megfogod és pár fokot melegszik. Arról nem is beszélve, hogy mennyi ideig fogdostad a mérés előtt.

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia:
Az alkatrészteszterek (LCR és társai) kis szintű egyenáramú erősítést mérnek egy adott munkapontban. Szerintem ebből csak a tranzisztor működőképességére lehet következtetni.

Csak annyit még, hogy ezek csak 2-300 mA kollektoráramig adnak közelítő tájékoztatást

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Edmundson
Edmundson's picture

Szia!

Vagy még addig sem :) Többségük 9V-os elemről működnek és 78L05 állítja elő a procinak a tápot, melyek maximális árama 100mA körül van. A proci i/o portjai hajtják meg a vizsgálandó alkatrészt ezért kétlem, hogy 10mA-nél sokkal nagyobb árammal vizsgálna. Persze ezekből is sokféle van, ki tudja melyik milyen.

Én erre gondoltam: http://www.ebay.com/itm/All-in-1-LCR-Component-Tester-Transistor-Diode-C...

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: nekem egy MMSZ-03 ruszki műszerem (is)van, ennek külön adaptere van, visszáramot is mér, méréshatár-váltás is van

Bálint

File csatolás: 

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia:telj tranzisztorhoz

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Multi Multiplikátó
Multi Multiplikátó's picture

Semmi. Asszimetrikus lesz a hullám, mondjuk pozitív irányban lesz 1,5V amplitudója, negatív irányban meg 1,45V.

0

Vote up!

You voted ‘up’

agressiv
agressiv's picture

Ha nem lenne visszacsatolva az erősítő, ez még igaz is lenne. Nőhet a THD, de ilyen eltérés nem lesz egy visszacsatolt erősítőnél az biztos.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Fülesmester
Fülesmester's picture

Szia!

Ezt az értéket mivel és milyen munkapontban mérted?

A h21E (beta) paraméter jelentősen munkapontfüggő, ezért az üzemi munkapontban (vagy ahhoz közel) kell megmérni.
A nagy-áramú végtranzisztorokat több amperes kollektoráramnál szokás mérni.

Ha így is nagy az eltérés, akkor nem lehet beállítani a nyugalmi munkaponti áramot, esetleg a kimeneti nullapont is eltolódhat. Keresztezési torzítása lesz a végfoknak, és/vagy egyenáram folyik a hangszórón, ha dc csatolt a kimenet.

Üdv:
Fülesmester

0

Vote up!

You voted ‘up’

More similar content