You are here

Mitől audiophile egy kondenzátor? [lezárva]

55 posts / 0 new
Last post
arpinyo

Sziasztok!

Mi a különbség kondi és kondi között ha az értékek azonosak?
Mitől alkalmasabb egy kondi erősítőbe való beépítésre?

Tisztelettel :arpinyo

A szabályok komolytalan áthágása miatt lezárva!
A "zár" megjavítva.

Comments
lizakl

Szia! Ki vagy?
Akkor legalább leírhatnád ezeket a szabályokat a Főoldalon, nagy piros betűkkel, hogy mindenki láthassa! Meg alá is írhatnád a nevedet! Vagy nem?
Üdv: lizakl

Vegyél vissza, mert következményei lesznek. Olvasni, neked kell megtanulni.

0

Vote up!

You voted ‘up’

uniman
uniman's picture

Hello.

"Főoldalon... piros betűkkel": http://elektrotanya.com/?q=hu/forum

De úgy látszik a "zár" elromlott...

Üdv.: Uniman

0

Vote up!

You voted ‘up’

nilsmasterson

Sziasztok!
Nem akartam új topikot nyitni a kérdésem miatt.
Pedig kellett volna, mert így elszálltak a válaszok!

Kondenzátorról lenne szó, egy hangsugárzó (Canton CT-80) hangváltójában. Igazából semmi bajom nem volt vele, de mivel már több mint 30 éves, gondoltam belenézek és megmérem a kondik kapacitását.
A paraméterek:
piros kondik:
1615 / bipolar Elko 120μF 35VAC 5% Méret: 30x50 WEGO (mért érték 140 μF)
2801 / bipolar Elko TFZ/TM 23VAC 5% WEGO (mért érték 55 μF )
arany színű kondik:
2379 bipolar 15 µF 23 VAC 5% (mért érték 23 μF)
1102 biploar 22 µF 23 VAC 5% (mért érték 40 μF)
kék kondik:
Canton 2,2 µF 5% 150V MKT (mért érték 2,23 μF)
Canton 3,9 µF 5% 150V MKT (mért érték 3,95 μF)

A piros kondikon nincs kapacitás megjelölve, de a 1615-öst megtaláltam külföldi fórumon. A másikat csak mérni tudtam.
A mérés eredményeit zárójelbe tettem.
Tehát az arany színű kondik kapacitása jóval nagyobb mint a gyárilag megadott érték. A nagy piros kondinál is magasabb értéket mértem. A kék Canton kondik tökéletesek.
Ez mennyire normális meghibásodás (már ha valóban az), hogy nő a kapacitása a kondinak? Két mérővel is ellenőriztem, egy Metex M-4660-al és egy HK-ból rendelt kapacitás mérővel.
A két arany kondinak megmértem az ESR értékét is, pont ennek a kettőnek volt a legkisebb, 0,018 és 0,014 Ω.

Ha alátámasztjátok ti is, hogy ezek rosszak, akkor rendelnék ezekből:
http://www.mundorf.com/de/?category=hifi&menu=caps_audio&content=ecap_plain

Üdv.:nils

0

Vote up!

You voted ‘up’

Balta.István
Balta.István's picture

Ha nem is napi gyakorisággal,de hetente egy-két alkalommal én is beröffentem az Oristert,HS-280-as Orion dobozok vannak rejta,kisebb szobába tényleg szépen szól,de ha bálnasziv rengető basszusokra vágyom,inkább a 450 W-os Reflex kompakt ládákat hajtom a garázsban az 1200-es Castonnal.Az Orister pedig van tartalék darabom,de eddig még nem kellett belőle semmi.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Stonhy

Először is Gratulálnék Exgelkásnak az Oristerhez!!! Valamikor 2db ilyennel kezdtünk el diszkózni...meg saját barkács hangfalak HC20/10-ből...A fénytechnika csúcsa az úthenger tetejéről pálinkáért elcserélt sárga forgó... Régi szép idők...
Kondenzátorok: Egy tápnak egyrészt 0 Ohm belső ellenállásúnak kellene lenni, másrészt nem szabadna csökkenteni a feszültségét a terhelés hatására.(ez a kettő szinte ugyanazt jelenti)
Ehhez -többek között - nagy jóságú, nagy kapacitású kondik kellenek. Otthoni felhasználásnál elég, ha a kondi kapacitását (és nyilván feszültségét) nézzük. Komolyabb hangosításoknál ellenben figyelembe kell venni mégegy tényezőt: A kondenzátorokból a sinus hullámvörgyeiben nagy árammal energiát vételezünk, majd a sinus csúcsainál -szintén nagy árammal - feltöltjük. Ez az áram - ha nincs erre méretezve az alkatrész - felmelegítheti és idővel kiszáríthatja.
Ha nagy igénybevételre tervezzük az erősítőt és lehetőségünk van rá, akkor minél nagyobb "uborkásüvegszerű" fuffereket válasszunk. Komolyabb gyártók honlapján érdemes megnézni, hogy mire való az adott kondi.
Tudom, hogy ezek közismert dolgok, de hátha valakinek még újdonság...
Üdv: stonhy

0

Vote up!

You voted ‘up’

Vaki75

Szia Stonhy! Szerintem az az elkó , amely a "normál üzemszerű" igénybevételtől melegszik erősen a kukába kívánkozik! A legnagyobb veszélyt a pufferekre a bekapcsolási áramlökés és a durva kisütés jelenti - akár többszáz amperes nagyságával. Láttam már 100V 100mF-os elkót megszakadva... Csöves audio gépekhez idáig még a legjobb minőségű "csavaros" puffereket - drótlábútól írtózok - néhány KiloWattos teljesítményű ipari kapcsolóüzemű tápegységekből és frekiváltó inverterekből sikerült kibányásznom. Ezek már kellőképpen be is vannak járatva... :D (Igaz kicsi a feszültségük - 400V - de kötöm őket sorba. ---> Ahány kondi, annyi elemi DC-táp és ezeket sorba - persze ez több graetz-et és több szekundert kíván a trafón, de ha elpukkan egy, akkor nem meszeli el az egész tápegységet...) Csatolóként pedig audio célra erősen ajánlom mindenkinek a Remix C30xx hermetice tokozott fémházas MP-kondikat.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Stonhy

Kedves Vaki!
Abban igazad van, hogy az elkónak nem szabad melegedni a normál igénybevételtől...Csakhát - és kérlek ennyit engedj meg nekem - az a bizonyos "normál igénybevétel" minden elkónál más és más lehet.
Én pusztán a nagyobb igénybevételű erősítők puffereiről jegyeztem meg szerényen, hogy itt nem elég a feszültség és a kapacitás, hanem figyelemmel kell lennünk az áramra is!!!
Hogy az általad említett "csöves audió gépek"- be milyen elkók illenek azt nem tudom, de itt vélhetően nincsennek túl nagy áramok (jó nagy feszültség...csak a kimenőtrafó után lesz nagy áram...a tárolt energia U-négyzettel arányos..stb.stb.stb.)
De ha félvezetős erősítőt építessz 100W fölötti FOLYAMATOS!!! igénybevételre (tehát nem arról van szó, hogy hátérrádiózunk egy párszáz W-os cuccal, aminek kimenőteljesítménye - adott igénybevétel mellett- csak akkor megy 5W fölé, ha Győzike 10 percenként belepukizik a mikrofonba...hanem, mondjuk egy girárerősítő, koncert közben...) Nos akkor szerintem szívleld meg a gyártók (és a józan ész) ajánlásait és olyan puffert válassz, amelyik megfelelően nagy áramra van méretezve.
Ha megnézed a gyártók adatait, egyazon gyártónál találsz pl. 10000mikro 100V-os kondenzátort TÖBBFÉLE GEOMETRIAI méretben is!!! Mellettük az adatlapon ott szerepelnek az áramadatok.
A kapcsolóüzemű igénbevétel az más egy kicsit, itt ugye gyakrabban jön a töltés...annak alakja azonban ritkán szép...stb... Ebbe nem mennék bele, mert ehhez sem elég tudásom sem szerzett tapasztalatom nincs...de hátha lesz itt valaki aki felvilágosít ezügyben minket.
Üdv: stonhy

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia Stonhy: a kapcsoló tápba impulzustűrő kondik valók, ezeket árusítják is jobb helyeken,így kell kérni.
Sajnos kevés a jobb hely,nem minőség szerinti a választék, haem minél olcsóbb legyen.
Én a kondikat beépítés előtt mindíg formázom.

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Stonhy

Szia Bálint!
Mindenféle üzemhez formázod???
Hogy megy ez és mi a célja??? Miért jobb és meddig???
Igen kellene már egy ilyen jobb hely...ahol az ember kifitet egy kondiért 5Ft-tal többet, de az kondi legyen...
Üdv:stonhy

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia:rövid leírás pl. itt,
http://www.soundwizard.hu/book/book-3.html

Az elkókat én úgy formázom,hogy a megengedett feszültség 80% -ával egy ellenálláson keresztül (22-100 ohm) feltöltöm, majd az ellenálláson keresztül kisütöm. A kisebb ellenállás a kis kapacitásúhoz, a nagyobb az 1000 uF fölött. Ezt 5-10-szer megismétlem.
Próbáld ki úgy, hogy előtte is, utána is megméred a kapacitást és ESR-t.
Beépítés előtt mindíg mérek kapacitást,szivárgást,ESR-t.

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Vaki75

Szia Stonhy! Teljes mértékben egyezik a véleményünk! Azzal a "beszólással" csak a mai "átlag" elkók minőségére próbáltam utalni , nagyon sok a silány darab. Lassan visszasírom az öreg MM elkókat. Csöves gép? Ugyan az mint a tranzisztorosnál (szerintem a teljesítmény a lényeg): bekapcsoláskor gyakorlatilag zárlatiáram folyik a trafón, az egyenirányítón és a kondik kivezetésein, fegyverzetein - az átfolyó áramot szinte csak a táptrafó belsőellenállása korlátozza. Igaz ez un. lágyindítással elkerülhető. Üzemben a nagyobb tápfeszültségből adódóan rendszerint a brumm is nagyobb, hiába kisebb az áram, disszipációban ugyan ott vagyunk. És ne gondoljuk, hogy csövesben nincs nagyteljesítmény - bár itt nem a hangfrekis erősítőkre célzok, hanem pl. egy B osztályú RF végfokra 2xGU81M-mel, vagy egy még brutálisabb darabra! A kondikon disszipálódó teljesítményről a stroboszkóp építgetős korszakomból akad némi tapasztalatom... (IFK450/IFK2000)

0

Vote up!

You voted ‘up’

Stonhy

Szia Vaki!
Nem akarom rosszhírét kelteni a boltnak,(mert amúgy kedvelem őket) tehát nem írom le,hogy hol veszem az elkókat. Elég sok tápot javítunk (főleg nyerőgép,sima trafós táp) és sokat építünk. Általában párszáz elkót veszek alkalmanként és nem emlékszem, hogy lett volna olyan vételem, amiben nincs hibás!!! Gyárilag hibás!!!
Emlékeim szerint gyermekkorom aktív építgetős korszakában nem találkoztam ilyennel. Lehet, hogy jobb volt a meo??? Vagy lehet, hogy a kínaiak akkoriban csak rizstermeléssel foglalkoztak, meg dzsunkából nézték a naplementét???
Néha tele van a hócipőm a "gagyi"-val.
Valamelyik itteni fórumtémában szidták az STK4050-et...nem akartam hozzászólni, de én is cserélgettem őket bőven (valami kis frappáns zenekari keverőerősítőben volt)!!! Amit árulnak belőle azzal laborkörülmények között,kis odafigyeléssel produkálható bármely gyári adat. Viszont nem tudhatod, hogy melyik pillanatban megy tönkre...látszólag ok nélkül... Ha nem nevetsz ki nagyon, leírom (ha kinevetsz akkor is), illetve ajánlom minden ezzel szívó kolégának, hogy próbálja ki a következőt:
2x60V körüli tápfeszről bekapcsoljuk és egyből adunk rá hangot (elég 50W körüli csúcs):eredmény: az első dobütésnél megmekken és kinéz a tápfesz(általában a +)a mélyhangszórón.
2. kísérlet: ugyanerről a tápfeszről kapcsoljuk be, és járassuk 5-10 percig 5-10W környékén...ezután torzításig kivezérelhetjük és Alla Pugacsova egész éjjel énekel nekünk.
EZ ÍGY MŰKÖDIK!!! Kb 2 ÉVE BULIZNAK VELE!!! Be kell melegíteni, mint valami öreg díeselt!!!
Ezek olyan "kereskedőbarát" alkatrészek...
Na jó...nem morgok tovább...
Üdv: stonhy

0

Vote up!

You voted ‘up’

Vaki75

Stonhy! STKxxx :D Nekem mindig az a gép jut eszembe ilyenkor, amit javításra hoztak és az egyik Sankenről le volt esve a plasztik tok! (vastagréteg ák. kopaszon) Vizsgálat közben kiderült: Az az oldal volt a hibátlan! A másik döglött... :D

0

Vote up!

You voted ‘up’

exGelkás
exGelkás's picture

Szervusz Stonhy!
Köszönöm a gratulációt, de az, hogy a mai napig tökéletesen működik az ORISTER, az a jó tervezés, és a gondos gyártás érdeme. Jelenleg is Ő szolgáltatja a hangot a PC kimenetéről, ami azt jelenti, hogy cca. 15 éve nap mint nap dolgozik. Csak a potik gyengélkednek, de mivel nem mozgatom azokat, nem zavaró!
Üdv:
exGelkás
Jobban tetszik a hangja, mint az akkori konkurens AET210-nek

0

Vote up!

You voted ‘up’

cssztivi

Helló.
Az én Orister-emet 85-ben ki akarta dobni egy ismerősöm, mert Hi-Fi tornyot vett. Kiváncsi lennék, hol a hifitorony? Az Orister átélt két költözést, évekig lakott egy fészerben becsomagolva, és most 5 éve szolgál Hi.Fi torony helyett.( a potikat én is "fújom" időnként)
István

0

Vote up!

You voted ‘up’

exGelkás
exGelkás's picture

Szervusztok!
Itt szerényen megemlíteném, hogy vagy 20 éve egy ORISTER 1015
termeli nálam a hangot, és teljesen meg vagyok vele elégedve!
Pedig az itthon készült!
Üdv:
exGelkás

0

Vote up!

You voted ‘up’

arpinyo

Szia!
Az egy jó kis erősítő , És ha gond van vele nem kell napokat várni a ritka japán utángyártott kinai alkatrészekre

arpinyo

0

Vote up!

You voted ‘up’

heat

Ez kicsit olyan, mint az 50 éves bor 750.000-ért. Egy nagyon különleges alkalom során hozzáértők felbontják és tiszeletüket fejezik ki a magának a bornak, a gazdának, aki annak idején nagy gonddal készítette és tárolta. Nem az íze miatt!!!
A veterán autóba beülve nem a gyorsulás, a kanyarsebesség, a kényelem nyűgöz le, hanem a korabeli technikai bravúrok, a gondosság és a fíling, amibe a kipufogószag és a benzingőz, meg persze a zajok - bocs - a hangok is beletartoznak.
Ne próbáljuk itt sem a technikai adatokat a maiakhoz hasonlítani, mert mellé fogunk.
Egy ismerősőm váltig állította, hogy a CD lejátszó szebben szól, ha egy betontömbre van állítva.
Némelyek szerint az sem mindegy, hogy a jobb, vagy a bal kezünkkel tesszük be a lemezt...
Akiknek a bakelit finom rezonanciái, sercegései, a csövek halk búgása és diszkrét zaja jelentik az igazi hifit, azokat nehéz meggyőzni a digitális technika előnyeiről.
Visszatérve a borivásra, véleményem szerint sokkal fontosabb, hogy milyen alkalommal, milyen társasággal és hangulatban történik annak a bizonyos dolognak az elfogyasztása/meghallgatása, hiszen érzelmileg kötődhetnek hozzá olyan dolgok, amelyek függetlenek a műszaki körülményektől. Sok esetben nem veszik figyelembe az emberek, hogy valami lehet attól is jó, vagy éppen rossz, hogy a műszaki körülmények milyenek. Ugyan azt a zeneszámot ugyan azon a rendszeren egy másik alkalommal/hangulatban/társasággal meghallgetva is jelentősen eltérhet az élmény.
Azt javaslom, hogy a műszaki beállítottságunkat gyakrabban tegyük félre és próbáljunk többször csak a "művel" foglalkozni.
Glenn Millert nem muszáj mindenképpen csúcshifin hallgatni...

0

Vote up!

You voted ‘up’

perlaci

Üdv
A barátom ugyan kis pénzű de megszállott Hi-Fis, ezért sokszor segítettem neki és méricskéltünk, hallgatóztunk. Egy két tapasztalat amit mérni talán meglehet de csak nagyon komoly műszerparkkal. Az emberi fül már akié jó igen érzékeny és szelektívizálható műszer. Szerencsémre nekem még nagyon jó a hallásom.
A hangfal kábel sima hálózati vezeték ezt lecseréled jó vastag hangfal kábelre, ez érthető és halható változást hoz.
Hangfal kosarát a hideg pontra lekötni, tényleg másképpen szól. Gondolom a fém kosárban indukálódó vadrezgések csillapítottsága adhatja a megoldást.
Sima kondi olaj-papírra cserélése váltóban. Valószínűsítem a kondi mechanikai stabilitása a nagy jeleknél adhat magyarázatot a jobb jelátvitelre.
Lemezjátszó tányérján lévő gumilap helyett parafalap jobban csillapít és nem rugalmas a mély tartományban, ezért precízebb hangkép.
A fentieket jó magam is megvalósítottam és hallottam a különbséget.
De álljon itt egy rémhír amit a Hi-Fi kiállításon éltem át. Vásárlót meggyőzték a 25ezer! ft-os konektor megvételére. A különleges fémből öntött házú konektor azért jobb mert a nagy tömege miatt az 50Hz nem rázza így stabilabb az energia átvitel :?
Menekültem a teremből gondolom más szakik is így tettek volna.
Van egy hifipiaciportál fórum ahol szoktam irogatni. Vannak ám ott is eszek akinek nem tetszett ha a misztikumot finoman megírtam, hogy ez butaság. De van egy két jó ötlet is a hang javítására ami nem milliókba kerül.
Laci

0

Vote up!

You voted ‘up’

arpinyo

Sziasztok!
Nagyon szépen köszönök minden hozzászólást!
Nagyon sok hasznos és sok mókás információt olvashattunk , magam is találkoztam olyan tápkábellel
ami egy komoly zenekart is ellátott volna árammal csak ezen egy 100w os erősítő volt , ipari csatlakozókkal. 
Szerintem egy hifi olyan mint a leg gyengébb láncszeme, Hiába a fél centis arany ezüst bikábelezés ha a hangfalon belül 0,5 ös kábelek vannak. De talán ha bemelegszik a kábel Vagy bejáratódik” Így árulnak hangfalkábelt” BEJÁRATVA! jobban szol a furulya .

Mindenkinek békés boldog karácsonyt kívánok!

Tisztelettel: arpinyo

0

Vote up!

You voted ‘up’

Istvan-lab

Azoknak az elmebetegeknek, akik a hangfalkabelt bejaratjak, hulyesegNobeldijjat kene osztogatni. Ilyen szinten minden "bejaratott" alkatreszt lehetne 25%-kal dragabban adni ! Sot a kicsit megporkolodott ellenallas igazi vagyonnak kene szamitson :))

0

Vote up!

You voted ‘up’

Stonhy

Kedves István!
Osztom a kételyeidet a bejáratott hangfalkábellel kapcsolatban, de hagyjuk meg ezt az örömöt az audiofileknek...
Egy jó tanács: Ha egyszer nyitni akarsz egy csúcshifi boltot, helyezd a pénztárgépet is akusztikus fémtüskékre...így a nálad fizetett cuccok hangzása - méregdrága szaklapok jól fizetett tesztelői szerint is - sokkal kifinomultabb lesz...
stonhy
u.i. rengeteg bejáratott csehszlovák pillanat-pákahegyem van (két darabban és általában összetekerve)!!! nem érdekel???

0

Vote up!

You voted ‘up’

tibibalogh520
tibibalogh520's picture

"u.i. rengeteg bejáratott csehszlovák pillanat-pákahegyem van (két darabban és általában összetekerve)!!! nem érdekel???"
:rohog: :rohog: :rohog:

0

Vote up!

You voted ‘up’

arpinyo

Szia perlaci!
Egy barátom 400e ft os erősítőjét kellene rendbe raknom ezért gondoltam utána érdeklődök.
Nekem egy mission 760 as hangfalam van nad cd és nad erősítővel normál kábelekkel összekötve és megvagyok elégedve a hangjával.
Én ennél többet nem igazán költenék a zene megszólaltatására, főleg hogy nagy részben a hanghordozó magnószalag amit egy akai gx210d
szólaltat meg. Lehet ,hogy nem audiophile de F Sándor barátom műhelyébe mindig szalagos akai szólt, a fülem ezt a hangzást jómagam pedig az elektronikát szerettem meg. Azóta eltelt 28 év és még mindig nekem a zenehallgatás egy fizikai rituálé is " a szalag vagy lemez felhelyezése"
De minden esetre nehéz eldönteni hol a határ, ár értékre gondolok alkatrészeknél.

0

Vote up!

You voted ‘up’

M.Gábor

Sziasztok!

Akkor vitatkozzunk kicsit...!!
Kezdjük talán a zenekar hangszerelésével:
1. az utóbbi 15-évben melyen zeneiparban maradtak kizárólag elektronikus eszközök nélkül??
2. az ott keltett analóg jelek meddig maradnak azok? -> a stúdió (csöves, szalagos, tranzisztoros) kizárólagos erre használt készülékei?!
3. esetleg nézzük a dinamikus mikrofonokat amik RF-en közvetítenek a digitalizáló egységig?
4. miért vannak mindenhol digitális eszközök is (nem csak aktív-passzív eszközök) a hang megfelelő beállítására?

Most áttérhetünk a stúdiókra:
5. a bakeliteket nem ezen stúdiókban és hangszerek használatával nyomják??
6. egy CD esetében mekkora kb/s szükséges kb. 50-különböző hang 1/s alatti felismeréséhez? (nem mind ha erre képes lenne a "vájt-fülű") :D
7. a régen szalagra felvett-ma CD-n kiadott zenék (amiket újra írtak "bakelitre"-is) miért lettek jobbak, mint "anno a rádióban"!?
8.Mi a helyzet a belül réz-kívül ezüstözött-aranyozott vezetékekkel? (skiin-hatás 20-20000Hz-en) akkor minek bele a RÉZ????
9. a "normális" hangszórók háza alu-öntvény, nem képződnek benne elektromos hullámok...
10. még folytathatnám: de csak annyit, hogy a legjobb HI-FI is xarul szól akusztikus rövid zárban! ;) :P

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

perlaci

Szia Gábor.
Sajnos sok mindenben igazad van. Ha egy rendszerbe valahol bekerül egy digitális rész vagy egy nagyon gyenge analóg akkor lőttek az igazán jó hangnak. Ezért is tartják nagy becsben a régi jó lemezeket. A lényeg tényleg az ár érték arány és az üzleti fogásoknak legalább mi szakmabeliek ne dőljünk be.
Én gyűlölöm a CD hangját. Ha lehet leülök felteszek egy régi lemezt és élvezem ahogy a húrok hasítják a levegőt. Van, hogy kikapcsolom a kis rádiót a konyhában mert zavar a zene minősége, pedig tűrhető a kis Sony hangja. No és ezért Kh-on halgatom a Kossut-on a híreket a Pacsirta rádión. Így legalább antik a hangzás.
Javításnál tényleg érdemes egy jobb készüléknél az alkatrészek minőségére odafigyelni. Egy érdekesség. Az ezüstöt ma már azért hanyagolják mert szulfitosodik és az bizony félvezetőként viselkedik. Tehát oda a szkín hatás javítása. Az arany ugyan nem sokkal jobb vezető mint a réz de nem oxidálódik így időtálló.
Laci

0

Vote up!

You voted ‘up’

M.Gábor

Szia perlaci!

Te mindig meglepsz valamivel :king: Bár nem hinném, hogy az ezüst szulfátosodna a hangfalkábel szigetelése alatt, de konkrét tény: a konyhákban használt rádiók ezüstözött KF-tekercsén ez valóban tapasztalható 6-10 év után. Úgy kísérlet képen ránéztem a 22-évvel ezelőtt készült saját gyártású tunerre (aminek a tekercsei réz vezeték-ezüstnitráttal kezelve SK.) semmi bajuk.
Ezeknek a több százeres készülékeknek egy bajuk van! -> vevőre találnak! :yes:
Volt egy kedves "vájtfülű barátom" aki már egyszer belebukott a "témába" mert a 0,5milliós erősítője volt a "szent", én meg jól becsaptam a saját hangfalain (OHM) a kedvenc TEXAS végfokommal.
Ez a HI-END cucc részben takar csak minőséget (nekem a felhasznált anyagokkal kapcsolatban is kételyeim vannak)
ha "válogatott" miért kell lecsiszolni a típus-gyártót???
Különben meg a műszerek nem hazudnak, azt is látják amit a fülek nem! Vagy tévednék???
FET-es végfokokat felejtsük a HI-END területén (karakterisztikájuk alkalmatlan erre a célra) mégis láttam 800.000-ért ilyen felépítménnyel végfokot! :jawdrop:
Köszönjük szépen: be kell törni a piacra, alkotni pár ténylegesen JÓ cuccot, majd jöhet a szemét tömeggyártása 1000*-áron! :oke:
Egy érdekesség: U.A. HI-END cucc-nyugalmi árama miért nem egyforma? eltérés: 8mA
Talán Koreában is tévednek, avagy nem egyenletesek a minőségi szilícium alapanyagok?? (azt ezekből vegyél sokat és válogasd össze) majd figyelj oda: a 2200uF dobozába NE egy 470uF kondi legyen!
Egy szónak is száz a vége: csiszoljuk le, tüntessük el a beépített alkatrészek mivoltát és máris kapunk valamit... ami 10*-áron eladható! :rohog:

Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

perlaci

Kedves M Gábor.
Lehet hogy kezelik némely ezüstözött vezetéket, hogy késöbb feketedjen de Én elég sok urh egységben láttam elfeketedett tekercset amit csak polírozás után tudtam forrasztani. Édesapám a BHG-ban dolgozott és ott elég sok galibát okozott ez a jelenség. Innét tudom amit írtam. Szűk tűrésű ellenállások és kondik lábai is ezüstözve voltak annó és nehezen tudták forrasztani emiatt.
De nem kötekedni és kioktatni akarlak csak a tapasztalataimat írtam le.
A REMIX-ben Én is többször megfordultam kőbányán mert oda jártam az MHSZ klubba. Nagy nevű cég volt annó, kár érte. Kézi manufaktúrás módszerrel készültek a műszer ellenállások és kondik. Tükrös deprez műszerel weastone híddal válogatták osztályba tűrés szerint. Volt egy két igen kiváló termékük.
A lecsiszolt alkatrészek meg élből gyanúsak. Neves gyártó merje vállalni amit készít. Azok amik sumákolós készülékek valószínű hamisítványok.
Laci

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

üdv:az erősítő hangját nem a harmonikus torzítás, hanem megközelítéssel a keresztmodulációs torzítás mértéke határozza meg.A valóságban nem egy hangot hallgatunk, hanem egy hangszer egy hangja esetén is számos-számtalan felharmonikust hallunk,ezek sohasem színuszosak,Ezek összessége adja a hangszínt és ez csak egy hang.Elképzelhető,egy zenekar hangszerei hány hangot, ezért mennyi keresztmodulációs lehetőséget adnak. Ebből kifolyólag a készülék minőségét a tranziens átviteli képessége határozza meg.Ezt torzításmérővel is nehéz vizsgálni.Spektrumanalizátor sem ad egyértelmű eredményt.Ezért téves az a megállapítás, hogy HI-FI = 20Hz-20 kHz.
Egy JÓ erősítőnek min.100kHz,de inkább magasabb frekvenciát kell torzítatlanul átvinni,hogy a hangszerek tranzienseit (a keresztmoduláció során keletkezik) kezelni tudja.A felfutási meredekség mértékének így nagy jelentősége van.
Műszerrel kiválónak mért erősítőnek ezért lehet gyatra hangja..
Nem azt mérik amit kellene.
Kevés gyártó adja meg a keresztmodulációs torzítást, ami már közelítő adat, de nem elégséges, mert kettő, esetleg három SZÍNUSZOS hanggal mérnek.A hangszereknek pedig a felhangok miatt sem színuszos a hangjuk.
Tehát amíg jobbat nem találnak, marad műszernek a FÜL.
Ami, ugye szubjektív.
Az átviteli láncban az erősítő csak az egyik láncszem.
Itt tartunk.

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

hangszoros

Kb 120-140dB-ig tudok passiv alkatrészen torzitást mérni egy gyári kütyüvel_nonlineritásként szerepel az ellenálásoknál, már ahol megadják_. Ennek ellenére az azonosra mért (ritka jó darabok a mérési küszöbb környékén) levő kondik, ellenálások közt is nagy hangzásbeli különbség van.
Arról meg gözöm sincs hogy lehetne egzaktul a drótiráyt mérni. Pedig az is hallatszik

0

Vote up!

You voted ‘up’

Oszi11
Oszi11's picture

Sziasztok,

Sajnos az emberi agy kutatása ma még nem áll olyan szinten, hogy jó méréseket lehessen kitalálni arra, hogy milyenek a jó erősítő paraméterei. A legegyszerűbb félvezetős erősítők is sokkal kisebb torzításokat mutat, mint egy csöves erősítő, és a csöves jobban szól. Mi az oka ennek? A csöves az emberi fül számára "kellemesebb" torzítást okoz. Így nem biztos, hogy az a jó ha egyáltalán nem torzít, hiszen a dinamikus hangszórók működési elvükből, fizikai felépítésükből adódóan torzítanak (pl.: az amplitúdó függvényében torzul a lesugárzott jelalak,frekvencia függvényében változik a lesugárzott jel amplitudója fázisa stb.). Persze ezekre vannak megoldások és kompromisszumok árán el is érnek valamit, de nincs tökéletes megoldás.
Azoknak akiknek sok pénze van, meg tudnak venni, olyan rendszereket és meg tudnak építeni olyan zeneszobákat ahol az a rendszer jól szól. Akiknek meg nincs pénze azok meg próbálják megmagyarázni, hogy mitől fog jobban szólni a nekik tetsző erősítő a hálószobában.
Mindig meg kell találni az ésszerű megoldást, ami elfogadható az adott körülmények között. Tudomásul kell venni a CD-hez nem kell 100kHz sávszélesség, mert 20kHz felett nincs információ a lemezen. Egy analóg lemezjátszónál is elég kérdéses a 100kHz. A hangszedő tű vajon mennyire lineárisan követi a 100kHz-es jelet. Esetleg lézer reflektométeres hangszedőnél lehet valami értelme, de akkor már megint a pénzes cuccnál vagyunk.

Üdv,
Oszi

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

üdvOszi: valamit félreértettél.
A 100 kHz arra kell,hogy a meredek felfutású,tranziens jeleket is tudja kezelni. Nem színuszos jelek vannak a zenében! Ezért szólnak gyengébben a CD-k, mert pont azt az információt nem tartalmazzák, amit kell!Nézz meg szkópon egy kitartott hegedű vagy gitárhangot széthúzott felbontásban, de ne digitális szkóppal.

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Oszi11
Oszi11's picture

Üdv,

ebben igazad van, mondjuk én ritkán hallgatok 10kHz négyszögjelet vagy fűrészt. :yes: Nekem elég a 20kHz sávszélesség, és nem nagyon zavar ha egy kicsit lágyabbak a magasok. Valószínűleg azért, mert az akusztikus zenét szeretem, inkább a dallamos gitárt és az inkább színuszt. Itt a szubjektivizmus. :smiley:
Az mondjuk jót tesz egy erősítőnek, ha nagy a nyílthurkú sávszélessége, de ugyanakkor benne van egy jó kis nagyfrekvenciás gerjedés lehetősége is. Valamit valamiért.
Egyébkén miért ez a nagy "digitális ellenesség", a számok világa ilyen riasztó. :rohog:
Lehet SACD is hallgatni 50kHz sávszéllel, vagy DTS hangot 24 bit-es felbontásban 96kHz sávszéllel. Meg azért a hangot meg lehet vizsgálni mondjuk egy gyenge 60Mhz-es digitális szkóppal. Az a 500 millió mintavétel másodpercenként elég elfogadható.
A CD-t meg könnyű bántani, egy 30 éves találmány aminek az elkészítéséhez sajnos szaktudás kell, nem mindenki tud jól mastering-olni, sok helyen el lehet rontani. Egy analóg lemeznél elég a jelszintet jól beállítani és már jó lemezek készíthetők. Mondjuk ez se sikerült minden lemezgyárnak.

Üdv,
Oszi

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca's picture

Sziasztok!

Ez nagyon jól kijön Heavy Metal hallgatásakor is, mikor először hallottam CD-s zenegépből Iron Maident, rá sem ismertem. Mp3 formátumról ne is beszéljünk. Ennél a fajta zenénél alap a torzított gitárhang, ami meredek felfutásu jel levágva, tehát a tranziensek bőven 20k fölött vannak.

Üdv: Jácint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Oszi11
Oszi11's picture

Szia Jaca,

Ki kell ábrándítsalak CD-n nincs 20kHz felett frekvencia. Ezeket a komponenseket még digitalizálás előtt eltávolítják az anti-aliasing szűrő segítségével. Erre a Nyquist-kritérium miatt van szükség, miszerint a f mintavételi frekvenciával digitalizált jelből 0-f/2 közé eső frekvenciájú jelek állíthatók helyre. Ezért CD-nél 44,1kHz mintavételi frekvencia miatt a legnagyobb még helyreállítható frekvencia 22050Hz, de nem lehet végtelen meredekségű szűrőt építeni, és ezért 20kHz-en korlátozták a sávszélességet. Így egy CD-n a négyszögjelek 20kHz-nél magasabb összetevői hiányoznak, ha úgy tetszik minden CD torzít.

Egyébként tudom miről beszélsz nekem is volt ilyen élményem. Annó az őskorban a számítógépembe OPTI931-es hangkártya volt, azon keresztül hallgattam a CD-ket. Aztán Az OPTI-t lecseréltem egy Sound Blaster AWE 64-re, hát azt hittem másik CD-t tettem az olvasóba. Ég és föld.

Üdv,
Oszi

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca's picture

Szia Oszi!
Eddig a CD-s zenegépre a leg 'audiophilebb' meghatározás amit hallottam az volt, hogy mintha biliből ordibálnának..
:rohog:
Üdv: Jácint

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

üdv:
1.milyen műszerrel,milyen paraméterekkel,mérési összeállítással méred?
2.milyen torzítást:harmonikust,tranzienst,intermodulációst,keresztmodulációst?
3.milyen az a hangzásbeli különbség?
4.egyáltalán:mire gondolsz a drótiránynál?A kéteres hangszóróvezetékeket eleve ellenkező irányban tekerik,mint régebben a szalagkábelt.
Érdekelne!
Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Oszi11
Oszi11's picture

Sziasztok,

Szerintem felesleges vitát nyitni a HI-FI-ről ez olyan szubjektív dolog, hogy csak parttalan vitákat lehet folytatni róla. Egyes embereknek a Sokol rádió is HI-FI még másoknak a Nautilus is csak zajgenerátor. Egy a lényeg mindig lesz olyan cucc ami jobban szól mint az előző, és nem tudod megmondani mitől? Csak jobb!!! És ekkor jön a szöveg a "szárnyaló vonósokról" meg a "csilingelő magasokról".
Persze, ha alkatrész cserét követ el az ember, illik legalább ugyanolyan minőségű ill. tulajdonságú alkatrészt beletenni abba az erősítőbe ami eredetileg benne volt. Pl. indukciószegény kondenzátor helyére ne tegyünk feltekercselt fóliakondenzátort, mert előfordulhat, hogy azon a helyen nem úgy működik ahogy kellene, és esetleg megspórolhatunk magunknak néhány nap felesleges hibakeresést.

Üdv,
Oszi

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

üdv :kiegészítés,kifejezetten az "audiofil" kondenzátorra.Leginkább elkókat készítenek,de 1 uF alatti értékek is vannak, ezeket indukciószegény kivitelben gyártják.
A tűréshatár szűkebb, nagyobb hőmérséklet tartományban is használható.
Egyes megszállott emberek igényére és fizetőképességére alapozva néhány gyártó hozza forgalomba.Minőségi különbség:alacsony ESR, gondos gyártás, válogatás paraméterre,hosszabb ideig tarja a megadott paramétereket,jobb impulzuskezelési tulajdonság,csicsa kivitel,aranyozott csatlakozás.
Ebből kifolyólag az áruk 10x,50x magasabb a jóminőségű alkatrészeknél.
Amíg rendes hangsugárzó rendszerek nem lesznek, az ilyen fényezésnek csekély a jelentősége.10-20 literes hangdobozok? A digitális korszak véget vetett a szó szerinti hanghű átvitelnek.(szerintem)

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

hangszoros

Még annyit a történethez:
Jó nevü audio kondikat itt csinálták a tétényi fennsikon a Kft-ben. Egy másik cégnek meg a bipolár hangváltó kondikat nyomatták.
A szombathelyi Remixesek is tudnának mesélni ki mindenkinek, és márkanévvel csinálták a folia kondikat. Ezek torzitásra -mérve is !- Jobbak voltak mint az ARC-ben használt nagy nevü német kondik

0

Vote up!

You voted ‘up’

arpinyo

Szia!

Én csak azt szeretném megtudni ,hogy hol a határ .Amíg műszakilag is érezni a külömbséget nem csak esztétikailag.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

szia: a határ a füled, az igényeid, a pénztárcád, nem műszaki természetű.
Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

dav53
dav53's picture

Szevasz arpinyo.

Bálint válasza egy a sok lehetséges jó válaszok közül.
Viszont ha azt szeretnéd tudni, hogy két azonos típusú, de különböző cég gyártmányai közűl miért jobb az egyik, mint a másik, (audio szerkezetekről beszélünk ugye) noha tök azonos paramétereket lehet mérni rajtuk, akkor egy "audiofül" véleményét kell meghallgatnod.
Hallottam már, hogy azt is meghallják (vagy megérzik?), ha egy jelfogó érintkezőjén átmegy a jel.
Én személy szerint kissé misztikus dolognak tartom. Na de az én fülem...

Dávid.

0

Vote up!

You voted ‘up’

arpinyo

Szia dav53 !
Én is misztikus dolognak tartom ,szerintem aki megveszi több min tízszeres áron a hiper szép kondit az érzi a külömbséget.
De azért mégis lehet a dologban valami igazság is " talán a felhasznált anyagok minősége, nem tudom .
Erre szeretnék rájönni.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca's picture

Sziasztok!

Valóban sok paraméter szól az audiofelhasználás ellen, vagy mellett. Ilyen például a zaj, vagy a frekvenciafüggés. A tantál elkót kifejezetten nem aqjánlják audio cuccokba.
Egy kollégám mesélte, hogy a haverja HiFi mániákus volt, és azt hallgatta, hogy szól jobban az erősítő, miközben a hálózati dugót forgatta a konnektorban...

Üdv: Jácint

0

Vote up!

You voted ‘up’

tibibalogh520
tibibalogh520's picture

Sziasztok!
Jácint:
Velem az történt meg, hogy az egyik "vájt fülű" cimborám, a HiFi cuccához 3x10-es MTK-t húzatott be velem, az órától, mely egy ipari dugaljban végződik a szoba falán.(Ebbe dugja, az 20-30 eFt-os elosztóját, melyből a cuccok mennek)
Természetesen, le kellett biztosítanom, melyhez csak a "MerlinGerin" gyártmányú kismegszakító jöhetett számításba -mert valami magazinban olvasta, hogy "az szól jól"- :weep:
Egy határ fölött, azért már hallani is fáj az ilyesmit.
Mondtam is neki, hogy milyen szépen szólna, ha Pakson áttekertetnénk a generátorok tekercseit szín ezüst dróttal. :rohog:
Mind ezek ellenére el kell ismerni, hogy egy felemelő élmény ezeken a berendezéseken ZENÉT hallgatni.

Első nekifutásból, ha a célra kiválasztott alkatrészeket meg közelíted egy mágnessel, és abból a lábánál fogva kihúzod az alkatrészeket (ónozott vas kivezetés) na azokat ne építsd be ilyen eszközökbe, mert nem fér össze az aranyozott csatlakozóval. (Na jó, a hálózati, és kimenő trafó vasmagja belefér... :D )
Üdv Tibi.

0

Vote up!

You voted ‘up’

hangszoros

Lassan már minden vasból van.
Drága amerikai hangfalak folia kondijaitól is kiakadtam, egypárszor
Néha azon csodálkozok, hogy annyi rosszhangú cucból összarakott holmiknak, hogy van egyáltalán használható hangja

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca's picture

Szia Tibi!
Ez érdekes dolog, a villanyóráig színarany kábel, onnantól Paksig mehet az alamínium. Már nem emlékszem az erősítő pontos típusára, de ha a jobb oldalát megemeled másfél centivel, sokkal szebben szól! És ezt komolyan gondolta az eladó! Viszont tényleg vannak, akik meg tudják különböztetni a csöves cuccot a tranzisztorostól hallás alapján, vagy akár a bakelitet a csúcs CD-től, pedig mindegyik High-End cucc!

Üdv: Jácint

0

Vote up!

You voted ‘up’

lizakl

A tranzisztorost a csövestől szerintem nem nehéz megkülönböztetni, de én is olvastam olyan Japánban készült egyedi csöves erősítőről - amiben második világháborús hanglokátorban használatos triódák voltak az erősítő elemek - amelyben ezüstözött huzallal tekercselték meg a hálózati trafót is! Egy ilyen erősítő - ha jól emlékszem - olyan húsz milla körül kóstált! És természetesen sorbaálltak a vevők!

0

Vote up!

You voted ‘up’

tibibalogh520
tibibalogh520's picture

Szia Jácint!
Ezért is írtam az előzőeket, mert nem árt ha az ember szakmai szemmel, és ép elmével húz egy határvonalat...
Ezeken felül, ha van is javulás, az már nem az ár/érték arányról szól, mint inkább hogy a kedves egyén nem fér a pénzétől, vagy mert meg akarják vezetni...

Üdv Tibi.

0

Vote up!

You voted ‘up’

isoram
isoram's picture

Szia Tibi! Megfogalmaztad a lényeget "Ép elmével". Fiatal koromban rengeteg Qvadot gyártottam (ebből volt a söröm). Volt egy barom aki csak különleges berendezéseket volt hajlandó megtűrni a szobájában (Nem volt mindegy, hogy melyik mágneses hangszedővel melyik bakelit lemezt játsza le a 20m2-s szobába olyan márkás hangfalon amelyet lendületből vert meg az orion HS500-a.)
Szóval szerzett 25.000,-Ft-ért egy hibás, azt hiszem 2x100W-s AIWA erősítőt, amit 82-ben 75.000,-Ft hoztak be szürke importőrök (Akkor még csempészeknek hívták őket).
Megkért csináljam meg. Nem tudtam mert a trafótól, a nyákig minden le volt égve, szerintem valamelyik nyugati szervíz klónnak használta.
Bele "Mekk Elekeskedtem" egy bevált 100-s Qvadot. Nem mondtam meg neki.
Szerintem még ma is dicsekszik fűnek fának, hogy na milye van neki?
Szóval csak ÉP ELMÉVEL!!! Üdv.

0

Vote up!

You voted ‘up’

hangszoros

Egyszer egy ügyfél hozta a végfokját Planár (Magnepán) vásárláshoz.
Nagyon jól szólt. Egy késöbbi alkalommal megengedte, hogy belenézek.
Kiakadtam, hogy Quad volt benne ! Kicsi a világ ismertem a készitőjét

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint's picture

üdv :
mert arra a célra fejlesztették ki,
a belső felépítésük,ebből kifolyólag a felhasználási terület.
Pl:4,7uF van MP, MKP kivitelben ,motorindító kivitelben,elkóként,polisztirolként,stb
Egy rövid összefoglaló:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kondenz%C3%A1tor_(elektronika),

de a google keresővel sok leírást találsz, nem öt perc.
Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

arpinyo

Szia SzBálint!
Köszönöm ezeket is átolvasom .

0

Vote up!

You voted ‘up’

More similar content