Plazma vs. LCD TV - Szemtől-szembe

Úgy éreztem aktuális lehet így év vége felé a téma, ezért összedobtam a témával kapcsolatban egy kis szösszenetet...

Ha TV vásárláson töröd a fejed, bizonyára már szembesültél a következő dilemmával:

Plazma vagy LCD TV?

Ez a Plazma vagy LCD TV egy sokat vitatott kérdés, és gyakran nagy dilemma ez egy síkképernyős TV vásárlásakor. Ezt pedig még bonyolítja, hogy nem csak egyszerűen plazma és lcd között kell választani, hanem az LCD TV-k esetében még további kérdés, hogy CCFL (hideg katódos fénycső) vagy LED (fénykibocsátó dióda) háttér világítású legyen.

Szóval, melyiket válasszuk: Plazma vagy az LCD?

Ez a vita gyakorlatilag azóta dúl mióta a két technológia megjelent a piacon jó néhány évvel ezelőtt.
Azonban a HDTV vásárlás akkor kezdett jobban bonyolódni, amikor alig több mint három évvel ezelőtt a 40-50"-es plazma- és LCD TV-k ára lecsökkent egy viszonylag megfizethető szegmensbe.
Jelenleg ez a két technológia kínálja a legjobb lehetőséget az otthoni szórakozásra.

Mindkettő vékony - nem több, mint 10cm mély, míg a legújabb ultra-vékony plazmák és LED-es LCD TV-k már csak egy inch (2.54cm) vastagságúak. Akár a falra is felakaszthatóak, mint egy kép!
A legújabb energiatakarékos 600Hz-es plazma panelek, illetve a szuper 120Hz és 240Hz-es CCFL és LED-es LCD-k esetében a különbség a plazma és LCD TV nyújtotta teljesítmény között már nem csak önmagában a kijelző technológiájától függ, hanem inkább attól, hogy magában a TV készülékben milyen más fejlett technológiai megoldásokat alkalmaznak.

A plazma illetve az LCD kijelző panelek a képet egy teljesen eltérő módon jelenítik meg!

Plazma:
A plazmaképernyők működése egy korszerű, a közelmúltban kifejlesztett technológián alapul, amelyet eredetileg 1998-ban,

a Nagano-i Téli Olimpiai Játékokra terveztek azért, hogy a sporteseményt még nagyobb képernyőkön mutassák be.
A plazma-TV-k esetében minden egyes képpont (minden egyes pixel) három kicsi kamrából áll, amelyek a piros, a zöld és a kék alapszínekre vannak felosztva. Ezek a kamrák két üvegtábla között vannak elhelyezve és egy speciális nemesgázkeverékkel vannak megtöltve. (A megfelelő szín megjelenését a hátsó üvegtábla foszforrétegének színe adja.) A kamrák elektródájára elektromos impulzust bocsátva, a gázkeverék plazmaállapotba kerül (innen adódik a technológia neve) és a benne felszabaduló megfelelő töltésű ionok a foszfor gerjesztése által fényt bocsátanak ki. Az ily módon kigyújtott több millió – saját fénnyel rendelkező – pixel egy spontán, éles plazmaképet állít elő, ami nem vibrál, és nem torzít.




LCD:
Az LCD-k technológiája 30 évvel régebbi, mint plazmáké. Világos környezeti fényben történő használatra tervezték, és legelőször zsebszámológépben használták. Maga az LCD-panel önálló fényforrással nem rendelkezik, ezért ahhoz, hogy látható kontrasztos kép jelenjen meg rajta, egy hátsó megvilágító panellel kell ellátni.

Ennek a megvilágító panelnek a fényereje elvileg tetszőleges lehet. Az LCD-kijelzők ebből adódó kimagasló fényerőértékei első sorban olyan helyeken kamatoztathatók, mint az irodák, a nyilvános helységek vagy szabadtér.
Ennél fogva az LCD-technológiát gyakran integrálják olyan készülékekbe, mint a mobiltelefonok, notebook-ok vagy a hordozható játékkonzolok.
A síkképernyős televíziókban ezzel szemben csak 2001 óta használják ezt a technológiát.
Az LCD TV-k esetében is önálló képpontok (pixelek) adják a képet. Ezek szintén két áttetsző lap között helyezkednek el, azonban nem nemesgázzal vannak megtöltve, mint a plazma TV-k, hanem folyadékkristályokkal.
Ezek a kristályok adják a technológia nevét is: „Liquid Crystal Display“ /LCD/.
Az LCD-technológia már említett fehér színű háttér megvilágítása folyamatosan, többé-kevésbé állandó intenzitással sugárzik a hátsó táblaüvegre. (A modern TV-kbe már beépítenek egy un. dinamikus háttérvilágítást, ami a külső fényviszonyok és a képtartalom alapján szabályozza a háttérvilágítást. Ezzel csökkentve a fogyasztást és a képminőséget).
A folyadékkristályok pedig fizikai elhelyezkedésükből adódóan átengedik, vagy kitakarják a háttér megvilágítás fényét, szabályozzák a fényerősséget, és a képpontok színszűrői segítségével adják a megfelelő színt.

LCD vs. plazma TV: Melyik vékony-kijelző technológia felel meg leginkább nekem?

A választáshoz vegyük sorra a következő kérdéseket/szempontokat:

A méret:
Először is el kell dönteni, hogy mekkora televíziót szeretnénk vásárolni, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a nappaliba szeretnénk egy gigantikus modellt, vagy esetleg csak a konyhába egy kisebb készüléket.
Ha egy jól megtermett (több mint 52") méretű TV mellett döntünk, akkor egyértelműen a plazma jelenti az ideális választást számunkra. Egész egyszerűen azért, mert a gyártók ma még nem tudnak gigantikus LCD televíziókat gyártani.
Ha kisebb méretben gondolkozunk, akkor viszont az LCD lehet a favorit, lévén, hogy plazmából meg kisebb modelleket nem készítenek a gyártók.
Méret tekintetében viszont van egy olyan terület, ahol átfedi egymást a plazma és az LCD: a 37"-52" képátlóval rendelkező termékek szegmensében. Talán mondani sem kell, hogy itt a legnehezebb a választás.

A készülék elhelyezése:
Aztán fontos lehet még a tv elhelyezése. Világos, napfényes nappali (>1000 lux), vagy inkább egy sötétebb hálószoba (<250 lux)?
Ez azért lehet érdekes, mert míg az LCD tv-knek a képe egy nagyobb fénnyel rendelkező helyiségben is megnyerő lehet, addig a plazmák képe ott már fakóbbnak tűnhet. A plazmák leginkább a 100-300 lux külső fényerőt "szeretik".

A képminőség

A plazma- és az LCD-készülékek képminősége a két technológia eltéréséből adódó különbségeken múlik. Nézzük, melyek azok amik meghatározzák ezeket a különbségeket:

A nézési szög
Ez elsősorban azon múlik, hogy hány személlyel együtt tévézünk. Vagyis, ha nem pont szemből nézzük a TV-t, akkor számolnunk-e kell azzal, hogy a látott kép nem olyan lesz, mintha szemből (merőlegesen) néznénk.
Korábban ezen a téren az LCD TV-k el voltak maradva, mára azonban már ledolgozták ezt a hátrányukat.

A mozgásmegjelenítés (válaszidő /Response Time/)

A gyors mozgások pontos megjelenítése fontos döntési kritérium lehet egy TV vásárlásakor.
Az LCD-TV-k esetében egy gyors mozgást tartalmazó műsor (különösen egy gyors kameramozgás -sportközvetítés- vagy kontrasztos futó felirat, illetve mozgalmas akciófilmek) esetében megtörténhet, hogy a kép hajlamos az ismert "után húzó" effektusra.

Ennek oka, hogy az LCD-panel pixeleinek az elektromos impulzus leadása után időre van szükségük a kristályok fizikai elmozdulásához, és ezáltal a mozgó képek visszaadása késleltetve történik.
Ennek kiküszöbölésére alkalmazzák egyre több LCD TV-ben a megkétszerezett (100Hz-s) képfrissítés technikáját.
A plazma kijelzőknek általában csak egy elektromos impulzusra van szükségük pixelenként ahhoz, hogy visszaadják a sportjeleneteket. (Maga a panel nem rendelkezik reakcióidővel.) Ez a gyors reakció gondoskodik az éles és tiszta sportképekről.

A kontraszt

A filmekben, azokon belül is a sötét képeken fontos a színek élénk megjelenítése. Erre a minél tökéletesebb házimozi hatás érdekében van szükség.
A plazma kijelzők egyenként vezérelnek minden egyes pixelt, és ezáltal jól visszaadják a telt fekete tónusokat és a sötét területeket.
Az LCD-knél a folyamatos háttérvilágítás miatt nehezebben érhető el tiszta fekete, ezért a hagyományos LCD-TV-k esetében a sötét képtartalmak gyakran enyhén szürkésnek hatnak. Ez a jelenség a háttérvilágítás csökkentésével enyhíthető (dinamikus háttérfény szabályozás), de ez a sötét képtartalmak kevésbé részletgazdag megjelenítését eredményezheti.

A fogyasztás
Ez egy érdekes dolog. Korábban az a "hír" járta, hogy a plazmák sokkal többet fogyasztanak.
Egy 42" plazma pl. közel fél kilowattot is megehet ha megnézzük egy ilyen méretű TV adatlapját.
Ez bizonyos esetekben igaz is lehet, ugyanakkor a teljes igazság ennél jóval árnyaltabb, és összetett. A fogyasztási problémával a plazmagyártók is tisztában vannak, nem véletlen, hogy a fejlesztések fő fókusza éppen ebbe az irányba fordult.
A plazma TV-knél is alkalmazzák már pl. a un. "eco" módot, vagyis, hogy a környezeti fény, és a képtartalom alapján próbálják meg meghajtani a kijelzőt.
Persze, ha valaki kikapcsolja ezt az üzemmódot, és fullra járatva hajtja a készüléket, ne lepődjön meg, ha a villanyórája is jobban fog pörögni majd. Igaz ilyenkor a kép is "elevenebb" lesz (valamit-valamiért).
Egy modern ccfl háttér világítású 40" LCD TV eco módban hajtva 90-130W-ot eszik (a képtartalomtól és a környezeti fényviszonyoktól függően), ettől valamivel feljebb (+15-30%) lehet egy hasonló méretű plazma is.
Egy LED-es háttérfényű LCD TV még kevesebbet fogyaszt, illetve a fenti fogyasztás mellett szebb, kontrasztosabb képet ad (főképp, ha local dimming tehnológiát használ), mint az eco modban hajtott "hagyományos" társai. Azonban az áruk jelenleg még meglehetősen borsos, szóval nem biztos, hogy csak ezért érdemes rájuk áldozni azt a plusz összeget.

Garancia
Az 1 évet általában minden termékre megadják. Van amelyikre többet is.
Ha jól tudom pl. a TOSHIBA 3 év teljes körű (Mo-i) garanciát ad a termékeire.
Nálam pl. szempont szokott lenni az, ha valamire több gari van (persze plusz felár nélkül).

Élettartam (LifeTime)
Azt állítják a gyártók, hogy mind a plazma, mind az LCD TV-k hozzávetőlegesen 50-60.000 üzemórát kibírnak. Ez napi 8 óra használattal számolva ~20 éves futamidő jön ki. Háát nem tudom, majd meglátjuk...
Az biztos, hogy a plazma idővel "öregszik", a gáz "elillan", így a képe pl. 10.000 üzemóra után már biztosan nem fog a 0km-es pompájában ragyogni. Viszont igaz, hogy még így is 10 év feletti (közel 100%-os képminőségű) élettartammal számolhatunk, ha csak napi 4 órát használjuk.

És végül néhány levezető gondolat.
A plazmapanelek legújabb generációja már szinte tökéletes kép előállítására képes.
Az LCD TV-k technológiája pedig még további fejlődési lehetőségeket tartogat. Ezek közé tartozik pl. a vezérelt LED-es háttérvilágítás, mely még jobb színeket és kontrasztarányt ígér.
A készülékek képfeldolgozó processzorai és egyéb elektronikái is fontos szerepet játszanak a képminőségben, ezért egy készülék kiválasztásánál érdemes erre is odafigyelni.

Van még egy apróság ami talán fontos lehet annak, aki nézni szeretné a digitális földfelszíni adásokat.
Vannak olyan készülékek amelyek már tartalmazzák az ehhez szükséges DVB-T (MPEG-4 Figyelem! nem mpeg-2!) tunert.
Magyarországon -ha minden igaz- 2011-től megszűnik a jelenlegi analóg tv adás sugárzása, és csak a digitális lesz azután. Jelenleg a következő digitális csatornák foghatóak már így:
A közszolgálati m1 (HD), m2 (HD), Duna TV (HD), RTL Klub és a TV2 kereskedelmi csatornák (SD), valamint a Duna II Autonómia (SD).
Tesztjelleggel az Euronews programja érhető el angol, német és francia nyelven.
Elérhető továbbá tesztjelleggel három rádiócsatorna, a Magyar Rádió MR1 Petőfi, MR2 Kossuth és MR3 Bartók Rádió adása előfizetési díj nélkül.
Az ATV és Hír TV előfizetéssel érhetőek el.
Bővebb infó: www.mindigtv.hu

Azt javaslom, hogy aki TV vásárlásra adja a fejét, előtt mindenképpen menjen el egy megfelelő szaküzletbe és nézze meg, hogy a vágyott LCD vagy plazma TV képe megfelel-e elvárásaiknak.
Érdemes szem előtt tartani, hogy egy kiállítóteremben, boltban vagy áruházban mások a fényviszonyok, mint ott ahol használni szeretnéd majd a készüléket.
Kérd el a távirányítót és kezdj el zongorázni rajta, nézd meg milyen beállítási lehetőségeket kínál a kép beállítására/hangolására.

Ha észrevételed, megjegyzésed van a dologgal kapcsolatban, szólj hozzá!
Ahogy időm/kedvem engedi, majd még bővítem, irkálok hozzá...