Sziasztok!
Fél éve vettem néhány bontott kapcsolószekrényt, tanulási célból, hétvégére. Többek közt van benne egy S7-300 PLC tápegységgel, legalább 5-6 I/O kártyával, egy RS232 kommunikációs modullal, és egy érintőképernyős interfésszel. Tartozott hozzá néhány külső, alumínium házas, kör alakú csatikkal ellátott I/O bővítő modul is (táp, busz nagyobb csati, ki/bemenetek kisebb csati úgy, hogy pl. induktív közelítés kapcsolót lehet rákötni, tápot is kiad).
Letöltöttem egy STEP7 v5.5 szoftvert is, és keresgéltem a youtube-on. De még konkrétan nem installáltam fel semmit, csak rakosgatom a cuccokat. Az RS232 modul tudtommal PC-vel nem tud kapcsolatot teremteni, csak a futó program tud rá küldeni adatokat (pl. debug konzol). Tehát kell valami spéci adatkábel is. Vagy rosszul tudom?
Kérdéseim:
- van-e valami buktatója a STEP7 programnak? (torrentezett verzió, a "hivatalos" csak 14 napig működne, utána kisebb vagyont kéne fizetni érte). Tényleg nem megy csak 32-bites operációs rendszerrel? Esetleg létezik ehhez a PLC családhoz nyílt forrású / ingyenes editor?
- a PC/PLC kapcsolat ahogy néztem, RS485, de a neten akárhány interfész van, tartalmaz mikrokontrollert is. Létezik-e egyszerűbb megoldás? (pl. FTDI + SN75176...), vagy rendeljek az ebay-en MPI - USB kábelt? A gyári Siemens irreális áron van. (az egész kapcsolószekrényt olcsóbban vettem, mint amennyi a kábel ára ebayen használtan). A kínai tényleg tudja ugyanezt? A "kicsi pandás" CD-n vajon milyen szoftverek vannak, amit hozzá adnak? Rendelt már valaki ilyesmit?
- Atmel AVR és STM32 programozásban van gyakorlatom. Ezeket a dögöket létradiagramban kell programozni. Ismert-e hozzájuk valamilyen C fordító? Vagy barátkozzak meg inkább ezzel a "rajzos" felülettel?
- ahogy néztem, az eszköz háttértára egy standard MMC kártya, Siemens-re brandelve, és 512kB van ráírva. Fórumok szerint 32MB-os, és saját fájlrendszert használ, találtam néhány mentett image fájlt üres Siemens kártyákról. Érzésem szerint ezen image-ek bármilyen régi MMC (nem SD) kártyára felírva, működnének a Siemens PLC-ben. Igaz-e? Mindenesetre érdemes lementeni fellelt állapotban az image-t egy Linux géppel vagy találtam erre win-es programot is, ami megcsinálja. Így az eredeti kártya könnyen újraéleszthető. (bizonyos PLC-k képesek a memória tartalmat "összezavarni", ezért nem árt a backup).
- van lehetőség valahogy a standard USB-s SD/MMC kártyaolvasóval felírni a saját programot a STEP7-ből? Hivatalosan egy "prommer" nevű eszköz kell hozzá, az árát le se merem írni... (pl. https://www.ebay.com/itm/6ES7-792-0AA00-0XA0-Siemens-Prommer-6ES7792-0AA...). Ha valahogy image-t lehet exportálni STEP7-ből, a kínai kábel se lenne szükséges, közvetlen kiírható / beolvasható lenne a memóriakártya tartalma.
Összességében a SIEMENS mint márkanév bicskanyitogató (üzletpolitika). De tele van minden komolyabb ipari berendezés ezekkel a Siemens cuccokkal (meg a régebbi S5-ösökkel, amik pl. kidobják a programot, ha lemerül bennük az elem, és lehet laptoppal újratöltögetni).
Ha ilyesmi ipari vezérlés kell, akkor szerintem rövidesen át fogja venni a helyét valami olcsóbb, támogatottabb, nyíltabb dolog, pl. ez: https://controllino.biz/
Mit gondoltok?
Szia!
Én azt, hogy a beírás tartalma miatt átteszem a borozóba. Jobb a békesség!!
Kalex
Szia Peti!
Belefutottam egy S7-200-as PPI-kabel hirdetesebe-nemtom ertek-e szamodra_8KFT...
Kari
0
Szia!
Az S7-300-hoz MPI programozókábel való, de létezik hozzá bővítőkártya profinet hálózathoz is. Programozáshoz a legegyszerűbb a STEP7, valamint az új TIA portal is gond nélkül kapcsolódik a PLC-hez. Ajánlom neked az S7 megismeréséhez a szirty.uw.hu , weblapot, onnan nagyon sokat megtudhatsz.
2
Köszi, ez hasznos volt. Akkor rendelek ebayről egy usb-mpi kábelt (utángyártottat). Ha nem műxik, valami hongkonginak van fent gyári eredeti, kb. 3x árért, de még a megfizethető kategória.
0
Kedves Kalex kolléga!
Gondolkoztam, hogy melyik topikba tegyem, azért gondoltam az iskolapadra, mert valamilyen szinten szeretném ezen szerkezeteknek a programozását megismerni, mert kulturáltabbnak tartom az ipari automatikákat ilyen eszközökkel felépíteni, mint relékből kirakni. És időnként (mint villamosmérnököt) hívnak javítani ilyen, többnyire relékből kirakott gépekhez, ahol többnyire javítani kell. De egyre több cuccban lesznek ilyen Siemens, Schneider, Omron vagy Mitsubishi gyártmányú PLC-k. Fel kell készülni rájuk is. Nem lehet ezek mellett elrohanni.
Az alatta lévő Arduino alapú alternatívát meg azért linkeltem, mert lehet, hogy ez lesz a jövő (könnyebb, egyszerűbb kezelhetőség, programozhatóság, hasonlóan megbízható ipari paraméterek mellett, egy széles körben elterjedt, nyílt forrású fejlesztő környezet használatával). Természetesen a fizetős zárt forrás mellett lehet érvelni a nagyobb üzembiztonság, felelősségvállalás megnevezhetősége miatt.
Szóval nem hitvitát szeretnék nyitni a régi "vaskalapos" multik vs. fiatalos startupok között, hanem:
1. megismerni a régi vágású (de aktuális, elterjedt) technikát, ha kell, a javítás/módosítás (mérnöki szemlélet) ismeretében. Ezért gondoltam az iskolapadra.
2. tisztában lenni / nyitottnak lenni az új (esetleg ma kiröhögött, de később már elterjedő) technológiákra. Ez is inkább iskolapad téma.
A flame / hitvita pedig tényleg a borozóra tartozik, de nem ezt kívántam indukálni.
A téma éppen lehetne az iskolapadban, de a nem gyári megoldások, linkek, videók már nem bírnák el a teljes nyilvánosságot. Ezért a borozó.
Kedves Kalex kolléga, ezt megértem, viszont pont a nem gyári / frappáns / praktikus megoldások adják az Elektrotanya szellemiségének bázisát. A Tanya szellemisége pedig pont ellentétes a topik témájában szereplő eszköz gyártójának működési logikájával. Ezért kéne szélesebb körben elterjeszteni, hogy hogy lehet kikerülni a mamutot, úgy, hogy közben az agyarával kitúrt gesztenyék közül csipegethessünk. A multik (akik úgyis megveszik drágán a kellékeket is) által levetett eszközöket később még hosszú évtizedekig a kisebb műhelyek, vállalkozások használhatják teljes megelégedettség mellett, ahelyett, hogy e-hulladékot képezzenek. Ha pedig valaki a Tanyán szerzett információk alapján megismeri ezeket az eszközöket, elhelyezkedhet később ezen ismeretek birtokában egy multinál is, ahol - természetesen a gyári megoldásokra szorítkozva, hiszen ők így működnek - szintén szerencsét próbálhat.
Szia! Most utoljára: az általad felvetett jogdíjat kikerülő megoldások súlyos szankciókat vonhatnak maguk után. Nem érdemes ragozni a kérdést. Ez nem a működési logikával, vagy egyéb "alternatív megoldásnak" nevezett eljárással oldható fel. Tudomásul kell venned, hogy ilyen témát csak a szűkebb körnek elérhető Borozóban, vagy a Szaki csoportban lehet felvetni. Más esetben törlésre kerül a topik. A jelenlegi megoldás kivételes volt!
0
Szia Peti!
Az S7-300-400 egy igen kiváló PLC, és mint ahogy a Siemensnél lenni szokott, semmi sem egyszerű és semmi sem olcsó. Az S7-300 MPI kapcsolatot kíván, és ha mezei számítógéppel akarod programozni akkor kell egy MPI kártya,vagy gyári interface kábel, amit a Siemensnél jócskán 100000 Ft felett adnak. Után gyártott univerzális interface kábelt ne vegyél, csak szívni fogsz vele, mert vagy tudsz kapcsolatot létesíteni vagy nem, de legtöbbször nem. Nyílt forráskódú programról nem tudok, jobbára "univerzális ID-vel szokták a progit telepíteni, ami valóban csak a 32 bites gépen fut. Ezen felül a különböző verzió számú CPU modulok fejlesztőszoftverei sem átjárhatók, az újabb verziószámú CPU nem programozható a régi szoftverrel, meg kell hozzá venni a frissítést. Aztán olyan is van hogy az újabb szoftver nem akar kapcsolatot létesíteni a régi CPU modullal, csak trükközések után. A háttértár valóban úgy néz ki mint egy sima MMC kártya, de mégsem mezei a kártya. Ha az eredeti Siemens kártyát egyszer formázod, többet nem fogod tudni használni a teljes kapacitását, hanem csak kb. a felét. Nem tudok róla hogy bármilyen gyártmányú kártyát elfogadna a PLC, de ezt talán jobb lenne profi Siemens fantól megkérdezni. Az S5 volt talán az első igazi nagyágyú az ipari automatizálás terén, ahol dolgozom, ott 30-35 éves S5-ösök vígan futnak, nem tudom hogy az S7 is lesz -e ilyen hosszú életű. S végül a tanfolyamok, amiket el kell végezni ahhoz,hogy egyáltalán tudj valamit kezdeni egy ilyen vezérlővel, hát az horror ár. Igaz,hogy a kávé és az ebéd benn az árban :). Én inkább OMRON-t használok, a PLC programozó nagyágyúk azt mondják hogy az csak játék, de eddig bármilyen feladatot meg tudtam vele oldani, sőt komplett gyártósort is lehet vele működtetni. A támogatás az OMRON Kft részéről maximálisan korrekt, a vezérlők itt sem olcsók, de nagyon gyorsan kiismerhetők és ami a lényeg,egészen jól használható magyar nyelvű leírások elérhetők az OMRON oldalán. Ez a Siemensről sajnos nem mondható el, ők azt mondják, ha programozni akarsz, tanulj meg angolul vagy németül.
1
Kedves Pisti!
Az angol tudás alap, ebben a szakmában angol tudás = tudsz olvasni. Tehát ezzel egyet értek a Siemenses fiúkkal. Elvileg amit eddig találtam neten infót, azok alapján a STEP7 5.5-ös verziója kezeli az összes S7 modellt (200/300/1200) és ezek összes fellelhető verzióját, csupán akkor lehet gond, ha egyik alváltozatról a másikra kell átmigrálni egy már kész projektet. Ebay-en találtam 1:1 klónt az eredeti Siemens kábelre, elvileg működne is (talán), végülis ki lehet próbálni, gondolom tönkre nem teszi az eszközt, maximum nem kompatibilis a szoftverrel. Elvégre standard RS485 a Simatic kommunikációs portja, alacsony impedanciás lezárókkal, de nem standard baudrátával (gondolom ezért van mikrokontroller a gyári kábelbe, meghogy nehogymá' az occsójánosok belenyúljanak).
Az MMC kártyáról: https://www.youtube.com/watch?v=4-OlCjvLaQw elvileg saját fájlrendszere van, nyers írással (Linux dd) tökéletesen helyreállítható.
https://www.youtube.com/watch?v=7M1a-tBEqOI ez pedig a Windows-os módszer, van rá program is a Youtube videó alján lévő linken.
Találtam a témában egy jó oldalt még: http://szirty.uw.hu/ itt van példa, hogy hogy lehet migrálni különféle HW/SW verziójú CPU egységek között.
Az S5-ös sorozatot láttam néhány gépben, nagyon strapabíró, viszont ha a háttértelep lemerül, vagy véletlen a kelező RESET-et kapcsol, akkor bizony laptopról újra kell tölteni a programot, mert abban még nincs FLASH memória, csak SRAM-ban van a programja. Nem is mertem hozzányúlni, pedig kellett volna, mert aki a programot írta, kórházba került. Nekem meg még adatkábelem sem volt hozzá, nemhogy a DOS-os STEP5 megfelelő verziója, plusz az adott gépre való program, ami szintén a kórházi ágyat nyomó szerelő laptopján volt. Aztán addig állt végül a gép, amíg az illetőt ki nem engedték a kórházból... Na ezek után döntöttem úgy, hogy meg kellene tanulni bánni ezekkel a cuccokkal...
0
Szia Peti!
Én napi szinten automatizálok és tervezek gyártósori gépeket s hozzá a megfelelő programot is írom. Scada, Wincc, TIA portál stb....amikkel dolgozni kell ebben a szakmában. De viszont nem eszik azért olyan forrón azt a bizonyos kását :) Nyugodtan vásárolj egy USB MPI+ kábelt 30 ropiért és telepítsd fel a Step7 5.5-öt (akár hivatalosan vagy ahogy tudod ) és LAD-ban elkezdesz gyakorolni. Szirty mester weblapja mindenben segít és nagyon hamar el lehet sajátítani a létrás programozást. A Siemens S7-200/300/400 tökéletesen megfelel minden komolyabb feladat elvégzésére. Igaz inkább a 300/400-as széria amivel profi rendszert lehet kiépíteni. Ha a létra már megy kisujjból akkor jöhet a DB kezelés, HMI, Servomodulok, Tachométerek, nyomtávadók stb.... igaz itt már praktikusabb az STL mivel létrában sok olyan dolgot nem tudsz megvalósítani amit STL-ben megoldható. Ja igen :D És az S5 tartalmaz legtöbb esetben EEPROM kártyát amire rá van töltve a program és nyugodtan lehet resettelni, ha nincs benne kártya akkor meg annyira kicsi a tárhely hogy sok minden nem fér rá :D Száz szónak is egy a vége! A Siemens vezető posztot tölt be az automatizálás világában és ez nem is fog változni szerintem egyhamar. Igaz horror áron vannak a perifériák de megéri befektetni mivel stabil mint a beton. Maga a tápegységei is 7 védelmi szintel büszkélkedhetnek ami nem mondható el a rivális Omron, Allen Bradley, Delta, Festo stb.......-ről. Érdemes megtanulni mert ha meg van a logikája akkor a többi már nem probléma.
Üdv.: Irkax
0
szia: amíg az Arduino-k megbízhatósága, zavarvédettsége , megfelelő illeszkedése az ipari környezethez nem lesz kifogástalan, addig nem vezetik be.
Egy meghibásodás óránként minimum 50e Ft kiesést okoz
Bálint
0
Kedves Bálint!
Én is ilyesmire gondoltam. A Siemens cuccok tele vannak védelemmel, zavarszűréssel. Az Arduino alapja egy ATMEGA processzor, amit körbe kell bástyázni védelmekkel, kb. úgy, mint ahogy egy profi ipari eszközben van. Tehát a lényeg a ki/bemenetek megfelelő leválasztásában, valamint a zavartalan tápellátásban van. Az hogy a szoftvert valaki c-ben kódolja, vagy egy létradiagramos szerkesztőben rakja össze, majdhogynem lényegtelen. A meghibásodások, zavarok ellen persze védeni kell ugyanúgy, és egy sima egyszerű 5V-os Arduino valljuk be, erre nem megfelelő. Persze egy komoly ipari gépben nem biztos, hogy tanácsos a processzor lábaival közvetlenül összeköttetésben lévő ISP csatlakozót ki/be dugdosni a 400V-os áramkörök környezetében, de egy soros portot már ki lehet vezetni galvanikusan leválasztva (Arduino bootloader ezt ugye lehetővé teszi).
Tehát, szerintem akkor fog megjelenni az Arduino platform az iparban, ha készülnek majd DIN sínre pattintott, optocsatolóval leválasztott ki/bemenetű, táp irányból is komolyan zavarvédett, akár ISO teszteken minősített vezérlő dobozok. És akkoris ott lesznek a konzervatívabb felhasználók, akik ragaszkodnak majd a jól bevált Siemens/Omron stb... eszközökhöz.
Láttam már nagy cég gyártósorában is Arduino-t. De nem sztenderdet, hanem pont így, ahogy leírtam: minden bemenet optocsatolós, és minden kimenet relés volt rajta. A processzor meg egy ATMEGA128. A két soros port volt csak kivezetve MAX232-re. És nem erősáramú, hanem összeszerelő/tesztelő részen használták, ahol egy meghibásodás maximum kiesést okoz, élet és vagyonbiztonságot nem veszélyeztet.
0
Egyetemista srác büszkén mutatja a saját készítésű PLC-s felvonó modelljét... https://www.youtube.com/watch?v=zzwP9CgTzjE
Valahogy mostanság ritka az ilyen lelkes diák! Mindenesetre a mechanikai kivitelezés önmagában megér egy diplomamunkát!
0
Sziasztok!
Az Arduino nagyon klassz,jó dolog,nem véletlen a gyors elterjedés és számtalan variáció.....
Azt nem szabad elfelejteni,hogy OKTATÁSI célra fejlesztették ki,nem ipari vezérlésre.....
Úgy érzem ezt itt meg kell említeni.
üdv:kov-jo
0