Sziasztok.
Előszőr is elnézést kérek, ha a megadott cím és a választott fórum nem megfelelő. Hiba esetén, javítom ha kell.
Nem vagyok járatos a hegesztőgépek működésében, de szeretnék csinálni egy 160A os hegesztőhöz egy olyan áramkorlátozó vezérlést, ami 30A-160A között szabályozható lenne.
Tud nekem ebben tanácsot adni valaki?
Tibi
2017, November 18 - 11:43
#1
csakyt
Üdv!
Sajátom, ami alut(bevont elektródás kézi ívhegesztés) is hegeszt(D3 a hegesztőáram egyenirányítója):
A rajzon lévő graezt -ek és tirisztor típusa nem releváns, csak a szimulátorprogram miatt kellett valamit az adatbázisából választani.
Nekem van még a D3 előtt leágazásos váltóáramú fojtótrafó 20-160A és a D4 tirisztorral sorosan egy 160A -os simító fojtótrafó is.
Élesztés/bemérés
1.) R5 -el az U2B 7 -es lábán szkóppal mérve, a nullátmeneteknél minél keskenyebb, de még stabil kapcsolójelet állítunk be a Q1 számára.
2.) R7 -el a Q1 kollektorán szkóppal mérve 0 -tól kb 10V -ig futó aránylag lineáris fűrészjelet állítunk be.
3.) R8 - R9 -el állítjuk be az R10 két véghelyzetéhez tartozó minimum - maximum impulzusszélességet (gyújtásszöget), amit D4 gate -én szkóppal ellenőrzünk.
R10 a fő kezelőszerv, amit akár beépíthetünk a hegesztőpajzs foggantyújába is, így akár varratkészítés közben/végén is állítható az áramerősség és vele együtt az ívfeszültség.
Fontos! Az teljes vezérlőáramkör és a hegesztőkészülék csak a D4 gate és anódján keresztül lehet villamos kapcsolatban egymással!
A vezérlőáramkör és a hegesztőkészülék csak azonos fázisról működtethető!
Ha 3 fázisú vezérlés szükséges (pl 6 dióda 3 tirisztorral), akkor 3 különálló komplett vezérlőegységet kell építeni és mindegyiket arról a fázisról kell működtetni, amelyik tirisztorhoz tartozik!(Ezt még nem teszteltük, hogy miként működne.)
0
Szia
Köszönöm. Kíváncsiságból megépítem.
Tibi
0
Szia !
Felcsapnék Transzduktor fórumtárs fogadatlan prókátorává.
A teljesítmény elektronika témakörben Ő az egyik legelmélyültebb tudással rendelkező szakember mellyel találkoztam eleddig az általam látogatott fórumokon. Megszívlelendőnek tartom a tanácsait.
Laci
0
:oops: Köszi - fülig bepirosodtam az elismerő nyilatkozatodtól! :bow:
0
Szia
Köszönöm a tanácsodat. Írtam neki privátban. Hát ha.
Tibi
0
Hagyományos hegesztőtrafóhoz kellene? Mert az nem olyan egyszerű az induktív terhelés miatt. A megoldás valami triakos vezérlés lehetne a primer oldalon fázishasítással, de a probléma ott van, amikor "ívet fog", Mert abban a pillanatban nam elég a korlátozott áram. Ha kialakult az ív, ott már oké. Ha a vezérlés megoldott, akkor is kellene egy elég nagy folytótekercs a primer körbe + egy nagy áramú triak, ami nem olcsó játék...
0
Szia.
Van egy Femig 160-as Védőgázas hegesztőgépem. Ezt szeretném átalakítani.
Tibi
0
Néhány fotó a készülékről hasznos volna. A külsejéről és a belsejéről egyaránt.
0
Hello!
Mivé akarod átalakítani? Ahogy a neten nézem, van rajta valamilyen állítókapcsoló. Ha meg bevonatos pálcával vagy TIG-el akarsz hegeszteni, akkor arra nem igazán megoldható a MIG hegesztő átalakítása. A MIG gépek ugyanis kemény karakterisztikájúak. Esetleg kössél rezsót a primerrel sorba - ha már kivitelezhető ötleteket gyűjtesz - vagy vegyél inkább egy 200 eurós elektronikus készüléket a kívánt célra. Hidd el ez talán a legolcsóbb, leggyorsabb, legegyszerűbb - és biztosan a legjobb megoldás. :yes:
0
Szia
Ilyen gép, csak annyiban különbözik ettől, hogy az enyém 230V-os. Az az igazság, hogy nem értek a hegesztéshez, de szeretnék alumíniumot hegeszteni, és azzal próbálkozom, hogy raknék bele egy szabályozható áramkorlátozót és egy feszültség szabályzót, hogy az alumíniumhoz szükséges feszültségeket és áramerősséget betudjam állítani.
Tibi
0
Na végre kezd kibontakozni a téma!
Ami ehhez a témához való viszonyomat illeti, volt már alkalmam úgy kb. fél órát próbálgatni az aluhegesztést egy klasszikus transzformátoros, de nagyfrekis gyújtóval szerelt és egy elektronikus-polaritásváltós modern géppel is. Az elektronikus gépnek előnye, hogy nem szinuszos, hanem meredeken trapéz. Így nem hűl ki annyira az ívpálya a két félperiódus között (viszont csúnya hangja van).
Van még más előnye is az elektronikus gépnek. Annál ugyanis bármilyen, viszonylag gyors modulácó lehetséges ami a teljesítményt, vagy a polaritást illeti. Ennél az aluhegesztésnél van nagy előnye. Az alumínium ugyanis jól vezeti a hőt, ezért amikor éppen beolvad a varraton, már csaknem azonnal hajlamos szétfolyni az egész környezete is. Csaknem lehetetlen egyszerű kézi elektródavezetéssel kontroll alatt tartani a beolvadást. Ezért a tisztességes varratok úgy készülnek, hogy egy nagyáramú impulzus beolvaszt, és a két impulzus között fenntartó ív ég, mely csak előmelegít, de nem folyasztja szét a munkadarabot. Az ilyen géppel készült varraton jól látszik az igencsak szabályos szakaszos beolvasztás.
A váltóáram azért kell, mert az lötyköli csak eléggé a fémtócsát és tisztítja az oxidoktól. (Ebbe inkább ne mélyedjünk jobban bele.) A wolframelektróda csak újan hegyezett, mert utána felformázza magát gömbölyűre és aluval burkolódik a vége, mivel a váltóáram áthordja a megmunkált fémet. Mivel nem kell vigyázni az elektróda hegyére, így a nagyfesz gyújtás nem nélkülözhetetlen (de jó ha van). Az ívgyújtást viszont segítheti egy gyors indítási áramkorlát, ami véd a kezdeti frecsegéstől.
Elvileg nincs lényegi különbség a bevont elektródás hegesztés és a TIG (AWI) technika tápegysége között, de a MIG/MAG tápja különbözik, mert ott a gyors elektróda-leolvadás stabilizálja a folyamatot. (Erre igencsak hozzáférhető a szakirodalom, de címet nem írok, mert cak a Cseh és Tót könyveket ismerem. Biztos hogy valaki tud adni erre könyvet akár elektronikus formában is.)
Az alumínium ívhegesztése argon védőgáz-burokban történik, mivel az alu azonnal oxidálódik - még szobahőmérsékleten is. Tehát kell magasnyomású argonpalack reduktorral. Értem én, hogy ez már megoldott probléma az első világháború óta, de a hatalom nem nézi jó szemmel a haditechnikát az akotni vágyó nép kezében.
Nos, nem tudom mi az előírás Magyarországon, de Tótiában töltött palackot csak engedélyre kapni, méghozzá igencsak borsos áron. Továbbá megtudtam azt is, hogy bármilyen hegesztési művelet végzése tilos engedély nélkül - tehát csak suttyomban lehet hegeszteni - a legprimitívebb bevont elektródás technikát is beleértve.
Minimum egy ilyen tudású gép kell a rendes aluhegesztéshez: TIG AC-DC (A palack, meg az egyéb kiegészítők még nincsenek benne az árban.)
Persze el lehet készíteni egy ilyet hobbiból is - de az nagyon hobbi kell hogy legyen. ;)
0
szia:
http://hegpont.hu/aluminiumhegesztes/
Bálint
0
Nem is tudtam, hogy ennyire menő dolog az alu fogyóelektródás hegesztése! Hát akkor nincs is más dolga a fórumot nyitó emberünknek, csak annyi, hogy bevizsgálja az alumínium hozaganyag használatát a meglévő gépéhez. Ha szerencséje van, akkor átalakítás nélkül használhatja alura.
Viszont akkor is lehetnek még problémák, hisz a hegesztett alu nem éppen a szilárdságáról híres. Lehet, hogy elő is kell majd melegíteni a munkadarabot. Kellemes időtöltést kívánok és várom az élménybeszámolót! :D
0
Szia
Köszönöm a részletes és igen csak kimerítő válaszodat. Lehet, mivel a hegesztőmhöz 4.6-os tiszta argon gázom van, első körben mielőtt szétbarmolnám a gépet, kicserélem a közvetítő görgőket, rakok bele alumínium drótot, és ahogy a neten olvasom, a munkakábelben is kicserélem a belsejét teflonosra.
Tulajdon képp azért gondoltam, hogy jó lenne a gépre egy olyan feszültség és áram szabályzó, ami látható, hogy milyen beállítást használok, mert találtam itt egy elég jól értelmezhető táblázatot arról, hogy milyen vastagságú lemezt, milyen beállításokkal lehet, kell hegeszteni. Sajnos, most csak kisérletezgetek a beállításokkal amikor valamit hegesztek, és nem tudom, hogy a feszültség, az áramerősség milyen teljesítményű, az adott lemezvastagsághoz képest. Alumíniumnál meg ez kimondottan fontos lenne.
Azért gondolta, hogy megpróbálkozom az alumíniummal is, mert találtam egy egy videót ami ezt a gondolatot ébresztette bennem.
Tibi
0