You are here

Tápegység méretezés

31 posts / 0 new
Last post
Konya
Konya picture

Sziasztok!

Segítséget szeretnék tőletek kérni. Tápegységet szeretnék tervezni transzformátoral és egy graezt híddal ami egy megfelelően méretezett pufferkondenzátorral lesz szűrve (U_brumm(p-p)~5%) majd stabilizálva. Hogyan tudom kiszámolni, hogy mekkora a híd által a bemenetén felvett (váltakozó) áram, vagyis hogy mekkora teljesítményre kell méreteznem a transzformátort?
Gondolkodtam azon, hogy a bemeneten és a kimeneten is kb. azonos hatásos teljesítménynek kell lennie. Mivel a bemenő áram nem szinuszos, ezért feltehetően ez a kapcsolás meddő teljesítményt is termel. Ez figyelembe kell vennem a transzformátor teljesítményének meghatározásakor, vagy pedig elhanyagolható? Ha igen hogyan lehet kiszámolni?

Előre is köszönöm mindenkinek a segítséget!

Comments
SzBálint
SzBálint picture
****

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Na ezért szeretek ide járni. Egy kérdés, és már indul is a Minden Tudás Egyeteme. :king:
Üdv! Kalex

0

Oszi11
Oszi11 picture

Sziasztok,

Itt is van egy elég érthető leírás.

Üdv,
Oszi

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Melyik bemenő áramra gondolsz? A primer áram biztosan szinuszos. Meddő felvétel csak annyi lesz, amennyi a tr mágnesezési vesztesége. Valódi meddő (ami a hálózatot terhelné), csupán a trafó üresjáratakor keletkezik (cos fi= 0,3-0,35). Ilyenkor viszont a wattos összetevő kicsi. Terhelt állapotban a cos fi=0,97-0,99. Mivel egyenirányítod a szekundert, nem beszélhetünk fázisszögről. A primer teljesítményt nyugodtan veheted azonosnak a szekunderrel, mivel a trafó hatásfoka 98% körül van.
Üdv! Kalex

0

Konya
Konya picture

Nem a transzformátor bemenő (primer) áramára gondoltam, hanem a transzformátor és a graezt között folyó áramról. Tehát mondjuk ha a tápegység (mondjuk 12V-os) kimenetét 1A-rel terhelem, akkor a trafó szekunderét is 12VA (ilyen esetben W) teljesítményre kell méretezni, vagy pedig nagyobbra (a graetz-en fellépő veszteségeket elhanyagolva)?
A graezt meddő teljesítmény felvételét pedig számítógép tápok és az energiatakarékos izzók működése alapján tételeztem fel, ha nem tévedek azok is termelnek meddőt az áram magas felharmónikus tartalma miatt. Lehet, hogy tévedek.

(Szerkesztve: 21:08)

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Kevered a dolgokat. A számítógép táp kapcsolóüzemű, emiatt más a jelleggörbéje. Az energiatakarékos izzó pedig, vagy 25-30kHz-es kapcsolóüzemű, vagy elektronikus fojtó. Egyik sem a Te felhasználási formád. Az előzőekben csatoltam egy pdf-et. Abban megtalálsz mindent.
A greatzen eső teljesítményt ne hanyagold el, mert nagyobb a vesztesége, mint a trafónak.
Üdv! Kalex

0

Konya
Konya picture

Nagyon szépen köszönöm a gyors segítséget!

Ha lehet még egy kérdés, hogy számomra is világos legyen a dolog. Tudtommal a kapcsolóüzemű tápok esetén is az első lépés az egyenirányítás és a szűrés majd a többi. Ezeknél a tápoknál nem a graezt és a szűrőkondenzátor által okozott nem szinuszos áram okozza a hálózaton jelentkező felharmonikusokat (és ezzel együtt a meddő teljesítményt)?

0

tibibalogh520
tibibalogh520 picture
***

Szia Konya!
Ha mindenáron érdekel a téma, Ezt olvasd el kezdésnek...
Üdv Tibi.

0

Konya
Konya picture

Köszönöm szépen a választ!
A linken található leírás épp alátámasztja azt amit gondoltam. Ezek szerint mégis a 10ms jelentkező (100 Hz-es) nem szinuszos áramtüskék hozzák létre a felharmonikusokat és nem a 35 KHz-es és annál nagyobb kapcsolási frekvenciák amit Kalex említett... Az én egyenirányítóm is gyakorlatilag úgy működik, mint a kapcsoló üzemű tápok bemeneti fokozata, csak kisebb feszültségen.
Ha így van, itt is létrejön a meddő teljesítmény? Ha igen, akkor ezt figyelembe kell venni a trafó méretezésénél vagy sem?

0

Tranzix
Tranzix picture

"Ezek szerint mégis a 10ms jelentkező (100 Hz-es) nem szinuszos áramtüskék hozzák létre a felharmonikusokat és nem a 35 KHz-es és annál nagyobb kapcsolási frekvenciák amit Kalex említett..."
Tévedés!
Nézd csak meg, hogy milyen frekvenciatartományra méretezik a hálózati zavarszűrőket. ;)
Üdv: Tranzix

0

Konya
Konya picture

Szia!
Ezt a következtetést tibibalogh520 által belinkelt cikk alapján szűrtem le: http://gamepod.hu/teszt/amit_a_pfc-rol_tudni_erdemes/teljes.html.
A kép ami a hullámformákat mutatja (ezen az egyenirányítás egy utas így az áramimpulzusok 20ms-onként jelentkeznek):

Persze, ha nincs terhelés az áramtüskék eltűnnek. Ebben a cikkben sehol sem említik a kapcsolási frekvenciát.

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Már megbocsáss, de minden valamire való hagyományos tápegység tartalmaz fojtótekercset, valamint simító kondenzátort. Ezeket manapság divatos passzív PFC-nek hívni. Az öregeink, csak simán fojtónak mondták. Nézzegess egy pár régi csöves rádió tápját. :oke: Kedvencem volt a dinamikus gerjesztésű hangszóró, aminek a gerjesztőtekercse töltötte be a hálózati fojtó szerepét. :king:
A rajzolt ábra csak akkor igaz, ha semmi sem korlátozza a kondenzátor töltőáramát. Lásd még RC szűrők, LC szűrők.
Üdv! Kalex

0

Oszi11
Oszi11 picture

Sziasztok,

annyit a kapcsolós tápoknál alkalmazott szűrők ill. PFC kapcsolások a hálózatra direkt kötött Graetz + kondi egyenirányítók miatt szükséges. Ezek felharmonikusokat termelnek a hálózatra, amik káros melegedéseket okoznak, a hálózatra kapcsolt berendezésekben és magában a hálózatban is. Egy normál tápegységnél, a transzformátor a relatíve nagy szórási induktivitása, ami sorba kapcsolódik a tápegységgel, elég jól működő szűrőt jelent ezek ellen a harmonikusokkal szemben.
Ha valakit érdekel itt egy cikk a dologról!

Üdv,
Oszi

0

Konya
Konya picture

Szia!
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólást és a linket! Így már teljesen világos, hogy a gyakorlatban miért nem kell a sima transzformátoros egyenáramú tápegységeknél ezekkel a jelenségekkel foglalkozni.

0

Konya
Konya picture

Picit elkanyarodtunk a témától! :) Számomra is világos, hogy az újabb kapcsolóüzemű tápokban megkövetelik az áram impulzusok kiszűrését. Javítottam pár régebbi 200W-os tápot azokban nem találtam nyomát ilyen tekercsnek. Csak a PTC volt a graetz-el sorosan kötve.
Gyakorlatilag engem az érdekelt, hogy a transzformátor szekundere és a graetz között létrejön-e meddő teljesítmény vagy pedig sem. Ha igen akkor figyelembe kell-e azt venni a trafó szekunder oldali teljesítményének meghatározásakor.
Ma délután készítettem egy szimulációt Multisim-el, az eredmény azt mutatja, hogy az egyenirányító csakugyan meddőt termel méghozzá nem is keveset. Őszintén megvallva
az eredményt kicsit soknak tartom, marad a mérés élőben.
Itt egy kép:

File csatolás: 

0

Tranzix
Tranzix picture

Szia!
Úgy vettem ki a szavaidból, hogy Kalex kapcsoló üzemű tápokról írt mondatára reagáltál:
"Az áramtüskéket a kapcsolóüzemű táp terhelésváltozása okozza. A kapcsolóüzemű táp frekvenciáját pedig a gazdaságosság határozta meg ott ahol használják."
Erre írtam, amit írtam!
Bocs, de kicsit zavaros, amiket kérdezel :) pl meddő teljesítmény-számítással trafótervezésnél nem igazán kell foglalkozni, hacsak nem ipari méretekben gondolkozol. Mondhatom azt, hogy egy jól megtervezett (áramra nem alulméretezett) transzformátor, biztosan el fogja látni a feladatát, akkoris ha csak 2% feszültségeséssel számolsz. :oke:
Ha nem titok, mihez gyártanál tápegységet?
Üdv: Tranzix

0

Konya
Konya picture

Szia!
Nem ipari méretekről van szó, egy mikrokontrolleres vezérlést próbálok összehozni, mágnesszelepekkel, érzékelőkkel... Ehhez van szükségem 8,12,és 24 V-os stabilizált egyenáramra. Felvetődött bennem ez a meddő teljesítményes dolog, és gondoltam megkérdezem itt a fórumon, a nálam jóval tapasztaltabb szakiktól :king:, hogy van-e valami gyakorlati jelentősége.

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Azt hiszem elbonyolizálod a dolgot. Összeadod a szekunder oldali terheléseket, figyelembe veszed a vonatkozó egyidejűséget, megszorzod 1,2-vel és az lesz a primer teljesítmény VA-ben. (Így már benne van a meddő) Ezért nem W-ban adják meg a trafók teljesítményét. Minden egyebet (vasmag keresztmetszet, huzalátmérő, trafó kivitel) ebből már tudsz számolni, ha Te akarod a tápot is gyártani. Én a magam részéről előnyben részesítem, a gyári tápokat, pedig szerelek néhány mikrovezérlőt. (15-20 db havonta) :oke: :beer:
Üdv! Kalex

0

Konya
Konya picture

Még egyszer nagyon szépen köszönöm a segítséget! :beer:

0

SzBálint
SzBálint picture
****

üdv: jogos a 2 pont,+ kapsz egy hangszórót is.
A fojtó helyett használják az áteresztőtranyós vagy stab.kockás, újabban a step-up és step-down szabályzókat.

Bálint

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Vidéki versenyzőként nem lehetne +2 pont még?? :taps2:
Üdv! Kalex

0

Tranzix
Tranzix picture

Szia!
Ha kell sok pont, tudok egy jó topikot. Az a címe, hogy:
.........................
..............
Vagy valami ilyesmi... :rohog: :beer:

Üdv: Tranzix

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Tudtam, hogy nem hagysz cserben. :D
Üdv! Kalex

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: tessék, itt van, . .

Bálint

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Hálám üldözni fog! :roll: :beer:
Üdv! Kalex

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Rosszul értelmezed. Az áramtüskéket a kapcsolóüzemű táp terhelésváltozása okozza. A kapcsolóüzemű táp frekvenciáját pedig a gazdaságosság határozta meg ott ahol használják. Nagyobb frekvencia= kisebb mechanikai méretű trafó. A frekvencia alsó értéke a hallható tartomány felett, a felső az RF sugárzás alatt. Amennyiben neked normál trafónál is tüskék vannak a priméren, akkor kicsi a simító kondenzátorod.
Úgy látom nagyon ragaszkodsz a meddő figyelembe vételéhez. Tedd azt. Kb 2%-al nagyobbra méretezd a trafót és :happy:
Üdv! Kalex

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Hagyd már szegény Greatzet, meg a szűrőkondit. Nem. A kapcsolóüzemű táp kapcsolási művelete, illetve az, hogy az elektronok jobban ismerik az Ohm és a Lenz törvényt mint mi. :D A Kirchoff törvényekről már nem is beszélek. :fun:

0

Konya
Konya picture

Rendben! :oke:
Még egyszer köszönöm a segítséget!

0

Istvan-lab
Istvan-lab picture

Szia Kalex.
Minden tiszteletem a tied :bow: , de:
Te komolyan ugy gondolod, hogy a sima vaslemezes trafo hatasfoka 98 % ? :shock: :jawdrop:
En ezt mintha nem igy tanultam volna, :hmmm: no meg az eletben soha nem sikerult meg 98%-os trafoval randevuznom, az egyetlen ami erre keppes volt az az SMPS uzemu tap...

PS: abban igazad van, hogy az ipari szazezer voltos trafok megkozelitik ezt az erteket...

Udv: Denes Istvan
alias Istvan-lab

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!
Jó, egyszerűsítettem egy kicsit :) ."Te komolyan ugy gondolod, hogy a sima vaslemezes trafo hatasfoka 98 %" Nem mondtam, hogy sima lemezelt trafó, bár ötoszlopos 3 fázisú kivitelben el lehet érni a 86-89%-ot. A toroid, és a porvasmagos transzformátorok lazán hozzák a 94-97%-os értéket. Csupán az elmélet kedvéért: a legnagyobb veszteséget a rézveszteség jelenti. Ezt megfelelő anyagból készült tekerccsel, valamint hűtött kivitelben közel nullára lehet csökkenteni.
A lényeg a lényeg: trafó tervezéskor nem szükséges nagy ráhagyás a szekunder terhelésre. Becsatolok egy komplett trafóméretezési leírást.
Üdv! Kalex

File csatolás: 

0

Sponsored links