You are here

Transzformátor bemérése

24 posts / 0 new
Last post
jakyg
jakyg picture

Sziasztok!

Van egy kiöntött toroid transzformátorom és szeretném ennek bemérni a tekercseit, persze nem az okoz gondot, hogy kitaláljam melyik tekercs hány voltos. Viszont nem tudom hogyan találhatom ki, hogy melyik tekercs mennyire terhelhető? -anélkül persze, hogy leégetném a trafót :) Drót vastagságokat sem tudok mérni a kiöntött kivitel miatt.

Comments
gycsaba
gycsaba picture

Üdv!
Két dolog kívánkozik még ide:
Mint az írásból látszik, az említett 24V, az "szűk 24V", (20-22V), vagy a vellertrafó a pákával terhelve (amikor fűt, akkor kell mérni), vagy egy 24V/60W-os égővel terhelve (géplámpa) vagy pedig valami univerzális megcsapolásos trafó, ahol a 220V-tal még sorba van kötve a szekunderből, és így van előállítva a 20-22V. Az utóbbi esetben persze vigyázni kell, mert nem hálózat-független.

A trafókat sem ildomos 100%-ig terhelni, vagy kényszerhűtés kell.
Csaba

0

jakyg
jakyg picture

Szia!
Köszönöm kipróbálom. Persze nem gondoltam, hogy az így kapott értékek az üzemi paramétereket adják, de tudni fogom, hogy mire számíthatok egyáltalán -és ez nem akkor fog kiderülni, amikor már baj van.

0

gycsaba
gycsaba picture

Sziasztok!

Bocs, ezt Kari alá akartam rakni, de elb*.
Ez a tapasztalat egy régi mérési gyakorlat (transzformátor rövidzárási mérése) "visszafelé elsütve". Ez nagyjából arról szól, hogy:
"zárja rövidre egy transzformátor szekunderét egy árammérővel, és egy szabályozható toroidról növelje a primer feszültséget addig (0-ról indulva), ameddig a szekunderen a névleges áram folyik..."
A mérés alapján a névleges primer feszültség 8-10%-ánál folyik a névleges szekunder áram a rövidzáron. Ezt a feszültséget alkalmazva a szekunder rövidzárási áram a névleges áram.
Nagyon sok esetben alkalmaztam ezt a módszert, és bevált.

Csaba

0

Kari
Kari picture
*****

Hali Csaba!
OK-köszi, nem remlik, hogy tudtam volna-esmet okulhattam! :-)
Kari

0

josef.48
josef.48 picture
*

Sziasztók !
A primer tekercs feszültségének és a trafo osztó (vagy szorzó)arányának imeretében ,megállapitható a szekunder tekercsének a terhelhetösége ,de több mérésre van szükség megfelekö kelékekkel.Egy példával könnyebb megmagyarázni.Feltételezzük hogy az arány 100/1 ez azt jelenti ha a primer fesz. megemelem 1 v-al a szekunder fesz. is megnö 0,01 v-al .A tehelést a szekunderben megnövelve ez az arány egy ideig megmarad ,egy adot terhelés növekedésnél az arány megdöl, már nem növekszik a bemenöfeszültséggel arányosan a szekunder feszültsége.Ez azt jelenti hogy a bevit teljesitmény növekedés egy része más energiává alakult ,egyik legzavarobb formája a hö. Természetesen csak több mérés következtethet a pontos terhelés - túlterhelés meghatározására.üdv.Jóska

0

gycsaba
gycsaba picture

Szia!

Ha a primer tekercset azonosítottad (220V) akkor köss ide 24V váltót.
A szekundereket meg egyenként zárd rövidre egy (váltó) árammérővel. Amennyit mutat a műszer, annyival terhelhető az adott szekunder.
Csaba

0

formasu
formasu picture
*

Szia!
Ebben biztos vagy? Próbáltad?
Szerintem a rövidzáros áram, ha kis feszültséget adsz a primerre, szinte csak! a primer feszültségtől függ. Amikor a primer feszt növeljük, a szekunderen az áram már függhet a szekunder vezeték keresztmetszetétől, de ezt a pontot elég nehéz meghatározni! Talán toroiddal folyamatosan növelni kell a primer feszt, és amikor a szekunder áram már nem növekszik a primerrel lineárisan, ott lehet a kérdéses áramerősség, gondolom.

Üdv: formasu

0

Kari
Kari picture
*****

Sziasztok!
"Talán toroiddal folyamatosan növelni kell a primer feszt, és amikor a szekunder áram már nem növekszik a primerrel lineárisan, ott lehet a kérdéses áramerősség, gondolom."
Asszem ez lenne a jo ut, de ne teveszzük össze a mag telitödeset a vizsgalt tekercs egyedi kapacitasaval, mert nem lesz egyedül a rendszerben...
Kari

0

sanyika45
sanyika45 picture

Szia!

Ezt megmagyaráznád? Miért épp 24V és miért épp annyira terhelhető? Ez valami ökölszabály?

sanyika45

0

jakyg
jakyg picture

Sziasztok!

Köszönöm az eddigi ötleteket. A kivezetésekből nem tudok kiindulni mert mind egyen méretű tönk, a valós drót forrasztását ,,házon belül'' oldották meg. Amúgy a készüléket én bontottam le, egy medicor ultrahang készülék volt, a készülékre az volt írva, hogy max 130VA-t vesz fel, tehát ez gondolom felső becslést ad a benne levő trafóra, becsült mérete kb. 85x50mm lehet a Zsugori által küldött táblázatok alapján ez valóban lehet egy 100VA körüli trafó. Amiért érdekes az egész: elég egzotikus szekunder feszültségek vannak ezen a trafón: 2x15V, 9V, 39V, 250V. A készülékben volt egyébként egy BUV12 (250V-os 50W-os tranyó) elég becsületes hűtőbordára szerelve, gyanítom, hogy ezért a 250V-os szekunder a legerősebb, de erről meg szeretnék bizonyosodni, lehet, hogy jó lenne ez a trafó valami egyszerűbb csöves erősítő építésére.

0

Kalex
Kalex picture
*****

Szia!

"gyanítom, hogy ezért a 250V-os szekunder a legerősebb"
Azért erre ne vegyél mérget! Szerintem a 2x15V lehet a legerősebb tekercs, de egy 100VA körüli trafónál ez sem egy durranás. Amúgy, a legegyszerűbb, ha minden tekercset a feszültségéhez mért terheléssel megterheled (vedd kiindulásnak a primer teljesítmény 60%-át), és méred a feszültségesést. Azok a tekercsek, amik túl lesznek terhelve, lényegesen nagyobb veszteséggel "hálálják" meg az akciót. Mivel a rövid idejő túlterhelést (akár 150%) bármelyik tekercs elbírja, nincs nagyobb kockázat sem.

Üdv! Kalex

0

Stonhy
Stonhy picture

Sziasztok!

Ha van kéznél valami komolyabb miliohm-mérő, valamint meg tudod becsülni a magkeresztmetszetet (és egy menet hosszát) akkor ebből, valamint a leadott feszültségekből alap számolgatások után, meg lehet becsülni a vezeték-keresztmetszeteket...
(ha ez a módszer nem szimpatikus, akkor az ATV-n percenként 600 forintért jósolnak...)

stonhy

0

Transzduktor
Transzduktor picture

Szia!
Minek ide miliohm-mérő? Elég egy áramszabályozós labortáp egy mezei multiméterrel. Ugye nem kell elmagyarázni a részleteket senkinek?

0

Stonhy
Stonhy picture

Szia Transzduktor!

Azért remélem, hogy nem haragszol érte, amiért én szoktam használni a miliohm mérőmet is...Nem túl gyakran, de szoktam...

stonhy

0

Transzduktor
Transzduktor picture

Szia!
Megbocsájtok még most az egyszer. :lol:

0

jakyg
jakyg picture

Szia!
Egyébként elég ebben a műszerben egy leválasztó transzformátor is volt, fizikailag teljesen azonos kiépítésű, mint a témában említett. Ennek a megoszlása ellenállás szerint: primer: 2x110V 9+6ohm szekunder 220V 20ohm. A kérdéses transzformátornak a primer köre 17 ohmos a 250V-os szekunder tekercs 50 ohmos, a többit majd a fent javasolt módszerrel lemérem valamikor

0

zsugori
zsugori picture
****

Sziasztok
Egy táblázat méret ,feszültség, suly talán ebből is megtudod kb.
http://www.image.micros.com.pl/_dane_techniczne_auto/tr%20t0250.0030.pdf

0

mpisti
mpisti picture

Kivezetései csak vannak? A toroid kivezetései általában ugyanabból a huzalból készülnek, amilyenből tekerik őket. Van néhány különböző toroidom,de mindegyik a tekercselőhuzallal van kivezetve. Szerintem így a terhelhetőség kiszámolható.Persze az is lehet,hogy a te toroidod másképpen készült.Akkor marad az ohmos ellenállás mérés valami pontos műszerrel,aztán a feszültségmérés üresjárásban, majd némi terheléssel. Ebből a három adatból durva közelítéssel meghatározható a terhelhetősége a tekercsnek.

0

formasu
formasu picture
*

Szia!
Talán én is a kivezetés átmérőjének mérése alapján kalkulálnék a terhelhetőségére.

Üdv: formasu

0

Transzduktor
Transzduktor picture

Szia!
Egyszerűen lehet kitalálni. Leméred hidegen mennyi az ohmikus ellenállása az egyes tekercseknek és kiszámítod, mennyi lesz a kívánt (vagy elvárható) üzemi hőmérsékleten. Utána kísérletileg, árammal meghajtva felmelegítjük a cuccot, és meghatározzuk a konstrukció hőleadási képességét. Ezt a műveletet persze "ésszel" végezzük el. Beszámítjuk a vasveszteséget is. A mérések után még egy kis zsebszámolózás, jegyzetelés, és készen van a pontos adatlap! :oke:

0

thanatos
thanatos picture

Szevasz!
Van még egy - erősen közelitő jellegű - lehetőség:ha meg tudod saccolni a vas keresztmetszetét négyzetcm-ben, az átvihető teljesitmény kb. ennek a négyzetgyöke (VA-ben).

0

formasu
formasu picture
*

Szia Thanatos!
melyik tekercs mennyire terhelhető Ezt nem értetted félre? Nem a trafó teljesítménye volt a kérdés, hanem egyes tekercseké!

Üdv: formasu

0

thanatos
thanatos picture

Szevasz, Formasu!
Nem irtad, konkrétan milyen trafóról van szó (pl. hány szekundere van). Amit javallottam, tényleg csak az össz-teljesitmény saccolására jó.
Viszont: ha meg tudnád mérni a szekunder(ek) induktivitásait,(lényeges, hogy nem okvetlenül H-ben, mivel csak az arányuk számit) ebből következtethetsz a menetszám-arányokra (mivel a menetszám az induktivitás négyzetével arányos, ellentétben az ellenállással, ami a menethossztól és a keresztmetszettől is függ) innen az áttételekre,ha ezek arányában osztod el a trafó teljesitményét, meghatározhatod az egyes tekercsek kb.-i terhelhetőségét.Ha csak egy szekundere van, nyilván a primer-szekunder arány számit.(Bocs a rövid i-k miatt, kinai tasztom van, űgy irok már, mint a Dörrög Zuldan.)

0

Sponsored links