Hitelesítés vagy kalibrálás? Mi a különbség?

Sziasztok!

Régóta érik bennem ez a téma. Sokszor látom itt a Tanyán leírva: "hogyan hitelesítsem a ... műszert?" - és ez helytelen.

Jogszabály mondja ki 1991 óta, hogy mi a hitelesítés, mit kötelező hitelesíteni, és ki végezheti. Csak a lényeget írom le:

Először is meghatározza a törvény a joghatással járó mérés fogalmát. Ilyen például a bolti eladás, amkor a hitelesített mérleggel lemérik az árut. Joghatással járó mérést csak hitelesített mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel lehet végezni.

A hitelesítés hatósági feladat. Régen az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH), később a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH), jelenleg Budapest Főváros Kormányhivatala Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztálya végezheti. Náluk vannak a nemzeti etalonok, amelyeket a nemzetközi etalonokra, végső soron az SI mértékegységekre lehet visszavezetni.

Joghatással járó mérés esetén a törvény meghatározza, hogy mely mérőeszközöket kötelező hitelesíteni, és milyen gyakorisággal (pl. vízóra, villanyóra, benzinkút átfolyásmérője, bolti mérleg). A többit mint szó volt róla, használati etalonnal kell ellenőrizni.

Mivel mi tanyalakók ritkán végzünk joghatással járó mérést, számunkra a hitelesítés nem jöhet szóba. Nézzük a kalibrálást:

A kalibrálást maga a hatóság definiálta:

"A kalibrálás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel (meghatározott feltételek mellett) megállapítható az összefüggés a mérőeszköz vagy a mérőrendszer értékmutatása, illetve a mérendő mennyiségnek mértékkel vagy anyagminta által megtestesített, vagy használati etalonnal megvalósított (helyes) értéke között."

Fontos tudni, hogy a kalibrálás nem azonos a beszabályozással ("pontosítással"). A kalibrálás csak annyit mond meg, hogy az adott mérőeszköz megfelel-e a gyártó által megadott pontossági spefifikációnak, vagy sem. Kalibrálást általában a hatóság által feljogosított (akkreditált) kalibráló laboratóriumok végeznek, melyek hitelesített mérőeszközökkel és használati etelonokkal dolgoznak (mivel fizetős szolgáltatást, azaz joghatással járó mérést végeznek). De törvény nem tiltja, hogy bárki kalibrálja a mérőműszerét (azaz eldöntse róla, hogy tudja-e a speckót).

Sokan meglepődnek, hogy a kalibráló labor által kiállított jegyzőköny az adatokon kívül egy megfelelt/nem megfelelt véleményt tartalmaz, és a műszert ugyanolyan pontatlanul adják vissza, mint ahogy az beküldésre került.

Itt jutottunk el a bennünket leginkább érdeklő tevékenységhez, a műszer beszabályozásához (pontosítás). Ezt bárki elvégezheti, ha van mihez hasonlítani. Célszerűen egy nagyobb felbontású és pontosságú másik műszerhez vagy jelforráshoz. Véletlenül se nevezzük azt etalonnak, mert etalonok a hatóságnál vannak. Nevezhetjük pl. referenciának. A beszabályozás után sem lesz hiteles a műszer, legfeljebb kalibrált.

Remélem, sikerült tisztázni egy-két fogalmat.

Üdv, lcsaszar