Kezded elkapni az igazságot ...
Az elmúlt napokban erősen kísérleteztem ebben a témában és én is meglepő eredményekre jutottam.
Először had jegyezzem meg, hogy kukázott Laptop Li-ion akkupakkokat szedtem szét.
Első ránézésre mind halottnak tűnt.
Cellafeszültség 2V körül ...
Azonban töltésre mindegyik vett fel 2A feletti áramot, ezért nem adtam fel a reményt, elkezdtem őket tölteni.
Egy cella 4700/2= 2350mA/h én pedig 500mA -t adtam rá, kezdetben, majd növeltem 750mA-re, aztán mikor elérte a 4.1V-ot megint csökkentettem 300mA -re.
Az érdekes nem ez, hanem ami ezután történt.
2 akkupakk szépen feltöltődött, a harmadik, 4.1V után elkezdett több áramot szívni és melegedni, nem is kicsit.
Furcsállottam, de elfogadtam. Kihűlés után megint töltöttem de az eredmény ugyanaz lett, vette fel az áramot és melegedett.
Utána olvastam a neten és azt kaptam, hogy a kis áramú töltés segít visszarendezni valamit az akku belsejében.
Így csináltam én is, elkezdtem a már majdnem feltöltött akkut 150mA-el tölteni.
Körülbelül 4-5 óráig töltődött, utána elérte a 4.2V-ot és már nem vett fel több áramot, 4.2V-on szépen lecsökkent 100-200mA-re a töltőáram és meg sem langyosodott.
Én ebből egyenes arányban azt is leszűrtem, hogy ténylegesen figyelni kell a hőfokot, ha az akku melegszik akkor le kell állítani a töltést és kisebb árammal folytatni.
Ha már egyszer elkezdett melegedni, akkor onnan nincs visszaút, mindenképpen le kell állni a töltéssel és csak lehűlés után lehet érdemben folytatni.
Ezt több cellán is kikísérleteztem.
Kellő türelemmel, egy elb@szott cellát így vissza lehet hozni az életbe.
Tesztelni úgy szoktam, hogy kellően megterhelem, pár másodpercre akár egy rövidzár és egy Nixx akku az a kapacitása 4-5x tudja leadni áramban, akkor jónak tekinthető, míg egy Li-ion a kapacitása 20x is leadja áramban egy másodperces rövidzár idejére. Elismerem ez nagyon BRUT-FORCE teszt, de szerintem mindent elárul az akku kapacitásáról.
Sajnálom, hogy ilyen hosszúra sikerült, remélem tudtam segíteni azoknak akik Li-ion cellát szeretnének felújítani !
Egy valami biztos: a konstans áram / konstans feszültség mellett nagyon oda kell figyelni a hőfokra is.
"Elismerem ez nagyon BRUT-FORCE teszt, de szerintem mindent elárul az akku kapacitásáról."
Ez tényleg elég durva, főleg azért mert a Li-ion cellákat kifejezetten tilos rövidre zárni, ill. a maximális kisütőáramra is van korlátozás a laptop akkuknál jellemzően 2C-3C.
Persze vannak speckó akkuk amiket 120A-rel akár 10 percig is lehet terhelni.
Mindenkinek megvan a maga taktikája...
Igaz eddig 99%-ban Nixx akkukat mentettem vissza a halálból, és azoknál bevált a rövidzáros vizsgálódás !
A Li-ion -al majd jobban vigyázok.
A Li-poly akkut én sem zárnám rövidre ...
Megj: Egyszer véletlenül rövidrezártam egy Rossz, ismétlem rossz Li-poly akkut, egy pár másodpercre, a benne lévő maradék energia annyira még elég volt, hogy felpuffaszza !
Szóval, az akku szerintem sem játék !
Megj2: Konkrétan arra voltam kiváncsi, hogy káros-e az ha a Li-ion akku a töltés végén melegszik ?
A válasz NEM ! ennyi ... mindenkinek köszönöm a válaszát !
Hisz valóban ez az aksiban lévő elektrokémiai folyamatok természetes következménye. Tehát nem hiba.
De! Ha nem gátoljuk meg külső eszközökkel a túlmelegedését, akkor ez a "természetes" folyamat tönkre teszi az akkut és akár tüzet és baleset is okozhat. Tehát az akkukban fellépő melegedést kontroll alatt kell tartani és káros szint alatt kell tartani!
Kérdés 1. Miért nem csak a fűtőfeszültséget kapcsolgatjuk egy mikróban, ha ez is elég ahhoz, hogy működjön vagy sem.
Kérdés 2. Kisebb anódfeszültség esetén is működik a mikró ? (értelemszerűen kisebb teljesítményen.)
Sziasztok !
Az elektroncsö fütés ki-be kapcsolgatása a káros hatásával együtt alkalmazott ,persze nem a mikroban .Az elektroncsö/képcsö regenerálásánál ezt a modszert alkalmazzák a Kathod megtisztitására (emiszió visszanyerés). Üdv.Jóska
Szia!
Nagyon jó leírás, egy apró hibával. Ezt írja:"Ellentétben azonban az elektroncsővel, az elektronok nem érik el az anódot." Ez, ha így lenne, nem folyna anódáram a magnetronon!
Üdv:Laci.
Szia!
1. A vákumcsövekben a katódot körülveszi egy elektron-felhő, az anód erőtere ennek a felhőnek a felületére hat. Alacsony katódhőmérsékleten a felhő nem tud kialakulni, ezért akár kisebb darabokat is letéphet az erőtér a katód felületéről! Ezért előnyös a késleltetett anód-bekapcsolás.Láttam olyan mikrót, amiben külön fűtőtrafó volt és csak a nagyfesztrafó prímerét kapcsolta a teljesíményszabályzó.
2. A magnetron csak a megadott anódfeszültségen rezeg, ezen az úton teljesítmény nem szabályozható!
Üdv:Laci.
Számomra elég érdekes kérdésnek tűnik a következő:
Adott egy transzformátor szimetrikus Sec tekercsel, mondjuk 2x12V.
Ha félhídasan egyenirányítjuk, akkor 12V-ot kapunk a kimeneten.
DE !
Mindkét sec tekercs csak az egyik félperiódusban fog "dolgozni"! Miért jó ez a fajta kapcsolás ?
Szevasz, István-lab!
Ha ránézel a kapcsolásra, adja magát a válasz: nem 2, hanem csak 1 diódán folyik áram, tehát a hatásfoka jobb, mint a Graetz-é. Ez főleg kis feszültségű, nagy áramú alkalmazásoknál lényeges (pl. PC-táp 5V/20A-e), mivel a kimenő fesszel összemérhető a dióda maradék fesz-e, és ez ilyenkor már jelentős teljesitmény-veszteséget(hatásfok romlást) okoz.
A trafó pedig ugyanolyan vasra, ugyanolyan méretben készithető el, hiszen a szekunder réz-keresztmetszete pont ugyanakkora, mint a szimpla szekunderé.
A legjobbakat: Thanatos
Hello, végig olvastam, nagyon tanulságos és szórakoztató volt. Köszönet a kérdés feltevőnek!
Nézzétek meg a cső karakterisztikáját itt: http://www.hobbielektronika.hu/katalogus/files/ez80_6v4.pdf
Kell egy kétutas egyenrángató?
Látható, hogy 40mA-nél 15 V esik. Kb. 380 ohm a belső ellenállása egy csőnek. A trafóé ennek a töredéke. Tehát a rezet lehet "szaporítani", de a csöveket TILOS. Ha netán valaki Graetz-et használna, akkor ez a veszteség már 30 volt lenne. Most ha kell valamilyen pl. 150V DC, akkor már igencsak nagy lenne a veszteség.
Összeépíteni 2 csövet egybe, az pedig gyerekjáték (volt).
gbenyov
0 Hz és az UV fény frekvenciája között minden érdekel...vagy tovább is?
Szevasz, István!
Csak azért, mert az egyenirányitó - nem az egész áramkör - vesztesége fele a Graetz-kapcsolásénak (csak egy nyitott diódán folyik át a terhelő áram, tehát 0.7xIki eff teljesitmény megmarad!).Ezért használják szimmetrikus kapcsolós tápokban is előszeretettel.
Sziasztók !
Talán még hozzátenném a többi emlitett elönyökhöz,azt is hogy a 2 tekercsen a hödiszipáció is megoszlik ,szemben a hid kapcsolással ahol egy tekercs kell ugyan azt elbirja,szerintem ez is egy elöny , pl.hütés szempontjából.Ma még alkalmaznak nagyon nagy feszültségü és áramú egyenirányitokat csövekkel ,higanygözös egyenirányitókat .Ilyen csövekkel a hid kialakitása bajos ,de a két anod bevitele a csö üvegburája alá az könyebben megoldható volt.Meglehet ez is egy elöny.Ne feledjük a félvezetös diodáknál egyenirányitáskor keletkezö felharmonikusokat , két dioda esetén a kiszürésük is egyszerübb ,talán ez is egy elöny. Üdv.Jóska
Szevasz,Josef48!
Szerintem a termikus veszteséget illetően nincs teljesen igazad. Ui.:ha maradunk az eredeti példánál (220/2x12V), és figyelembe vesszük, hogy a primer és a szekunder réz-térfogatnak kb. egyenlőnek kell lennie, az adódik, hogy 1-1 szekunder térfogata az 1x12V-os szekunderének a fele lesz, tehát a termikus/ohmos vesztesége a duplája. Viszont, mivel csak a periódus idő felében folyik áram, a hatásfok elvileg ugyanakkora.
Ez egy egyutas kétütemű egyenirányító. Előnye, hogy csak két diódát igényel. Régen a magas ára miatt volt jelentősége. Manapság nagyáramú tápokban használják, mert az nx100A-es diódák drágák. Ráadásul hűteni kell. Nem mindegy, hogy 4 vagy csak 2 diódát kell hűteni. Kis feszültségnél csak fele a feszültségesés a Greatz-hoz képest. A pufferkondi csúcsértékre töltődik.
Uki=Usec*1,41-Uf (csak szinuszos jel esetén igaz)
Uki: a puffer feszültség
Usec: a szekunderfeszültség effektív értéke
Uf: a dióda nyitóirányú feszültsége
Továbbá nagy előnye, hogy több feszültség esetén csak megcsapolásokat kell kialakítani. Van egy közös föld és elkerülhető a földhurok.
jól látod valóban így dolgozik. Ez a kapcsolás akkoriban keletkezett amikor még a réz olcsóbb volt, mint az egyenirányító és így gazdaságosabb volt ezt használni mint a Graetz-et.
Ma viszont akkor előnyös ez a kapcsolás, amikor kis feszültségű nagy áramú tápokat alkalmaznak, mert ott a dióda nyitófeszültsége összemérhető a kimeneti feszültséggel és két dióda helyett egyet alkalmazni az áramútban nagy mértékben csökkenti a veszteséget.
üdv: a csöves erősítőkben, rádiókban is ilyen táp volt.
(EZ 80, EZ 81 hez)A tekercsek nagyobb ellenállása korlátozta a bekapcsolási jelenséget.
Még egy: a hullámosság 100 Hz, így kisebb a szűrőkondi az egyutashoz képest.
Bocs, hogy belevau, de érdekes lett volna az elektroncsövekkel megoldani egy graetz-et.
Meg lehet oldani, de kissé terjedelmes, és főképp nem lett volna olcsó az akkori fizetésekhez képest.
Ha jól dereng, egy EZ81 40-50Ft körül lehetett, amikor a szakmunkás órabérem 5.6Ft volt az Orionban.
Üdv.: Pista.
Sziasztok!
Mindenképp több rézre van szükség ugyanolyan teljesítmény kivételéhez azonos hatásfok mellett, mivel a veszteségek négyzetesen növekednek az áramerősség függvényében. Tehát ez a kapcsolás az elektroncsöves korszakban volt igazán előnyös, mivel a a másik diódapárt nem lehetett olyan kényelmesen megoldani mint az elsőt (közös katóddal). Persze ma is használják alacsonyfeszültségű kimeneteknél ezt a kapcsolást.
Összességében, tehát inkább pazarló megoldásnak tűnik, napjainkban.
Ha van egy trafóm, aminek van 2x12V tekercse, de nekem mégis csak 12V kell, akkor ezzel a megoldással, végülis nyerek valamit a kimenő áramerősségben, szemben azzal, ha csak az egyik felét kötném be, és a másikat szabadon hagynám.
Köszi a válaszokat !
A csöves megoldásnál egyértelmű volt, hogy miért használták így.
nem jól látod, a dolgot. Ennek a megoldásnak is helye van az elektronikában! Mint fentebb írtam van olyan eset amikor komolyan csökkenti a veszteséget ez a megoldás!
Pl. Adott valami komolyabb 3,3V-os logikai áramkör ami 100W teljesítményt igényel. Ez nem olyan vad dolog egy PC-ben is simán összejöhet. Tehát 100W 3,3V-on az 30,3A áramot jelent. A példa kedvéjét használjunk Si diódát amin nyitó irányban ekkora áramon 1V esik. Ha Graetz egyenirányítót használsz két dióda van az áramútban így a diódákat melegítő veszteség 2*1V*30,3A=60,6W lesz a tápod hatásfoka a trafó veszteségeit most elhanyagolva 100/(100+60,6)=62,4%. Ha most ezt a középmegcsapolásos trafós megoldást nézzük, akkor az áramútba csak egy dióda kerül így a diódán a veszteség 1V*30,3A=30,3W a hatásfok pedig 100/(100+30,3)=76,75%. Mint látszik komoly mértékben javult a hatásfok pusztán azzal, hogy a másik kétutas egyenirányítót választottam.
"végülis nyerek valamit a kimenő áramerősségben,"
Ezzel a kijelentéssel vigyázzunk, adott vasmagú transzformátor csak adott teljesítményt tud leadni attól, hogy több tekercs van rajta több teljesítmény nem tud átjutni a vasmagon. A középmegcsapolású transzformátoros tápnál, vizsgáljuk meg mi történik a primer feszültség periódusban. A pozitív félperiódusban D1 van nyitóirányban előfeszítve D2 lezár, így csak D1 vezet, még negatív félperiódusban mindez pont fordítva történik D2 vezet és a D1 zár le. Az eredő áram egy periódusra a két diódán folyó áramok összege lesz. Ideális esetben a bemeneten betáplált teljesítmény megegyezik a terhelés fogyasztásával.
Nem tudom szükséges e ugyanezt levezetni a Graetzre is, de az eredmény ugyanez lesz. Tehát adott teljesítményen és adott feszültségen ugyanazt az áramot kapom mindkét esetben. Nem kapok, több áramot egyszerű energiamegmaradás törvény!
Másrészről ha ugyanazt a középleágazásos trafót akarom használni ugyanarra a feszültségre Graetzel úgy, hogy csak a trafó egyik tekercsét használom nem tudok csak fele áramot kicsavarni belőle, ill. kitudok többet is, de le fog égni a trafó, mivel csak a szükséges teljesítmény felére készült a tekercselés, hiszen a tekercseken megoszlik a teljes teljesítmény!
A csöves egyenirányítóról meg annyit hogy a kettősdióda fizikai felépítése nem sok választási lehetőséget adott! Négy vákuumdióda használata pedig nem kis pazarlás lett volna.
Üdv,
Oszi
Szép levezetés !
Az alábbi rajzon is így használják a trafót, ezért kérdeztem, mert több helyen látható ez a megoldás.
Nem tudtam, hogy van-e valami konkrét huncutság ebben a megoldásban, vagy csak mert "ilyen trafó volt kezemügyében" alapon csinálták így.
Láthatóan, itt működne egy tekercses szekunderrel és teljes híddal is.
Kapcsolódó kérdés:
Ha egy trafót meghajtok egy négyszögjellel akkor felléphet a kimenetén felharmonikus vagy alharmonikus ?
CSAK bizonyos frekiken történik, és kissé csodálkoztam a dolgon.
az első felére a kérdésnek igazából van indoka, hogy itt ezt választották! 15V váltóból állít elő 15V egyent így a szabályzónak nem sok tartaléka marad, A dióda feszültséget megspórolva kicsit bővíthető ez a tartalék. Viszont a 2x3A nem indokolt 2x1,5-2A sokkal jobban illeszkedik.
A kérdés második fele, ha a transzformátorra négyszögjel kerül mi történik?
A transzformátor helyettestő képe segít, íme:
Ez a transzformátor viselkedését utánozza, persze a galvanikus leválasztás nélkül. L1 a primer induktivitást L2 a szekunder induktivitást M pedig az úgynevezett kölcsönös induktivitás, amit úgy kapunk meg, hogy M=k*gyök(L1*L2), ahol a k az úgy nevezett csatolási tényező 0 és 1 közötti érték. Minél jobb a transzformátor k annál közelebb van 1-hez. Az üresjárási feszültségátviteli tényezője Us/Up=k*gyök(L2/L1)
Ha erre az áramkörre négyszög jelet kapcsolsz a kimenetén is négyszögjelet kapsz.Tehát a transzformátoron átjut a négyszögjel.
Persze a valóság nem ilyen egyszerű, a tekercseknek van ellenállása, szórt kapacitása, szórt induktivitása. Ezeket is bele lehet tenni a helyettesítőképbe és így kapunk egy jó bonyolult sávszűrőt, ami a négyszögjelet torzítani fogja! Ez az oka annak, hogy egy csöves erősítő kimenő transzformátorát olyan nehéz elkészíteni. Azt szeretnénk, hogy minél inkább ezt az ideális helyettesítő képet kapjuk és ne a sávszűrőt!
vékonyabb drótból kétszer annyit nem nagy haszon! A huzal keresztmetszete a fele lesz, de kétszer annyi kell belőle. Tehát ugyanannyi réz kell, plusz a szakaszos áramvezetés, miatt kissé nagyobb vasmagot kell választani a Graetz-hez képest!
Hát, nem azért, de ez szerintem SEMMI ! vagyis ezelőtt 25 évvel mégcsak elég volt a világításra, esetleg egy hűtőre és porszívóra...
Ez öszvisz 3600W, nem mondom, hogy egy mai háztartás többet eszik, de a csúcsáramok ezt jóval meghaladhatják !!! Legalább C16A lenne !
Példa: kapcsolom be a porszívót, egyből leveri a biztosítékot ! Engem a frász kerülget, hogy mi romlott el,
a tulaj meg rohan ki felnyomni a biztosítékot és mondja, hogy ez teljesen megszokott dolog !
Az a napi tréning, hogy a biztosítékot kapcsolgatja ! Jó vicc !
NOS a kérdésem az lenne, hogy CSAK ennyi jár nekünk, vagy ahogy Kalex már említette valahol, hogy azért a C25A vagy C32A -hez is volna Jogunk ?!
Jelenlegi rendelet előírja minden áramszolgáltatónak a 32A-es biztosítást ingyen és bérmentve, de ezt külön kérni kell és nem kell érte fizetni egy kanyit sem, ha a szolgáltatói hálózat bírja, amúgy meg várni kell rá. A "C" típusú kismegszakítót nem szerelik fel, feltéve, hogy a szolgáltató rááll a dologra és mindenképpen kötöd az ebet a karóhoz, hogy márpedig neked motoros üzemre kellene, de nincs rá semmi garancia, hogy be is teszi. Bár a 32A "B" már elvisz mindent.
a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről
7. A csatlakozási alapdíj (2) Nem kérhető csatlakozási alapdíj
c) a felhasználótól a felhasználási helyen az igénybejelentés időpontjában már rendelkezésére álló teljesítményért,
d) a kisfeszültségű vételezés (és betáplálás) céljából csatlakozó felhasználótól, ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek együttes összege (az új csatlakozási igény, vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes összege) nem haladja meg a 32 A-t.
(3) Ha a kisfeszültségű vételezés (és betáplálás) céljából csatlakozó felhasználó rendelkezésre álló teljesítménye meghaladja a 7,36 kVA-t (32 A), csatlakozási alapdíjat - a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakra is figyelemmel - csak a 7,36 kVA feletti teljesítmény után kell fizetnie.
8. A csatlakozóvezeték-létesítés és díja
9. § (1) A hálózati engedélyes a kisfeszültségen csatlakozó felhasználó csatlakoztatásához szükséges csatlakozóvezeték létesítésével összefüggő költségeinek részleges fedezésére a felhasználótól csatlakozóvezeték-létesítési díjat kérhet.
(2) A csatlakozóvezeték létesítésének kötelezettsége - egyéb megállapodás hiányában - a hálózati engedélyest terheli.
(3) Ha az egy felhasználóra jutó kisfeszültségű csatlakozóvezeték hossza nem haladja meg
a) szabadvezetékes csatlakozás esetében a 30 métert,
b) földkábeles csatlakozás esetében a 15 métert,
a hálózati engedélyes a csatlakozóvezeték létesítéséért csatlakozóvezeték-létesítési díjat a felhasználótól nem kérhet.
A lényeg: erre a rendeletre kell hivatkozni, és 30m-es csatlakozó vezetékig díjmentes, a 32A.
Nem mindegyik fogyasztói irodán fogják propagálni. üdv...
Hello.
...és a "nyeszlett" alukábelen a háztető és a villanyoszlop között mennei fog a 32 Amper? Meg a villanyórától a lakás felé menő vezetékezésről is igazolás kellene "jogosult" villanyszerelőtől? Sok éve ezt állították az el.műveknél érdeklődésemre.
Üdv.: uniman
"és a "nyeszlett" alukábelen a háztető és a villanyoszlop között mennei fog a 32 Amper?"
- az nem nagy távolság, ki lehet cserélni rézre, mennyi lehet ? 10-15 méter ?
Ha a lakás felé menő vezeték 2.5m2 Cu akkor az rendben, gondolom, nem ?
Az oszloptól a mérőóráig aluvezetéket használnak ma is. Az utcán a gerincvezeték is alu. Régebben 10mm2 volt használatos, ehhez max. 25A kismegszakító mehet. Ha cserélve lesz a bekötővezeték 16mm2-re akkor mehet a 32A is. Ez független a vezeték hosszától.
Most röviden ennyi jutott eszembe erről, de Kalex kijavít, ha tévedtem.
Bár nem Kalex vagyok, de ha megengeded kijavítalak!
A mai használatos 10mm2 keresztmetszetű szolgáltatói bekötő légvezetékre minden zokszó nélkül rákötik a 32A-t és ki kell hogy ábrándítsalak, mert a hossz igen is meghatározó szempont a max.1,5%-os feszültségesés szempontjából, de ez nem a USER feladata eldönteni, mert semmi köze hozzá.
Más. Az óra utáni kialakításhoz a villamos szolgáltatónak semmi köze, mert a szabványok és rendeletek szabályozzák, feltéve, hogy ha felmerül az áramlopás gyanúja, illetve ténye, de ez egy másik történet.
Sziasztok!
Hát ennyit en is megtudtam a googleval, de semmi értelme nincs.
Mert ilyeneket olvasok pl TV Repair Tips-be: ha a Field collapse rossz , akkor rossz Txxx tranzisztor es/vagy Cxxx kondenzator.
Akkor most milyen mezô bomlik ossze a TV-n, mit látok én a képernyôn, milyen mezôm rossz?
Szerintem ez valami angol szleng kell hogy legyen, nem direkt fordítás.
Sziasztok !
Oszi 22 barátunknak is igaza van, az angol nyelvben több értelemben használatos a "field" és a "collapse" kifejezés. Az említett
példa a Tx tranzisztor (a vízszintes eltérítés kapcsoló végtranzisztor, BU,,) kollektor áramának hirtelen megszakítása, amely
eddig időben lineárisan növekedett, a sórtrafó primér tekercsén átfolyt és a ferrit magban maximális mágneses teret, "mezőt" gerjesztett, e "mezőnek az összeomlását" (hirtelen csökkenését) okozza. Ez nagy önindukciós feszültség keletkezésével jár, amit
ha nem korlátoz a "Cxx" kondenzátor, túllépné a tranzisztor által elviselhető max. fesz-t. A Cxx kondi a tranzisztor kollektor és
emiter kivezetéseire van kötve. Hasonló a helyzet a relék tekercsével párhuzamosan kötött "fordított" diódákkal.
Végül a magban gerjesztett mágneses "mező", tér "összeomlásáról", hirtelen csökkenéséről (megszűnése) van szó.
Az elmélet a Kirchhoff típusú hálózatok vizsgálatáról szól. Az elmélet 2 törvényen, ha úgy tetszik posztulátumon alapszik, a hurok-törvényen és a csomóponti-törvényen. Ezek nem külön elméletek, hanem az elmélet sarokkövei!
Ti ennyire unatkoztok ?!
Mi köze Darwinnak az elektronikához ?
Remélem nem épített titokban csöves erősítőket a kis huncut !
Én is úgy tanultam, hogy TÖRVÉNY és akkor most mi van ?
Meg kell tanulni és tudni alkalmazni, nem az elnevezésén csámcsogni... ejnye...
Szia Tibibalogh 520 !
Felhozom újból az Emil álltal feltett kérdést : Adva van két egyforma kapacitású veszteség mentes kondenzátor.
Mindkettőt feltöltjük egyforma feszültséggel és sorba kötjük azonos polaritással.
(+ - - +)Hogy lehet kinyerni a két végpontról a kondenzátorokban tárolt energiát?
és csatolom a te egyik válaszodat a Forumhoz: Bizony-bizony...és arra leszek még kíváncsi, hogy "szárnyaló fantáziájú" fórumtársaink hány meg hány frappánsabbnál frappánsabb ötlettel fognak még előállni. tibibalogh520.
Énszerintem a kérdés ugy van feltéve hogy ténylegesen mindenki fantáziálhasson körülötte.Irók egy pár példát ;nincs odairva hogy a két kondi egyforma ideig lett e feltölve,nincs odairva hogy a két kondi pl.milyen hosszú vezetékkel lett összekötve,végül is az sem hogy a két pozitiv potenciál a végükön egyforma e ,stb.Amit nem értettem miért zavartak a fantáziálók és nem irtad a te személyes véleményed a feltett kérdésre.Engem egyáltalán nem zavar ha fantáziáltak is a válaszokban,mindenböl lehet tanulni még a mások hibáiból is.Megjegyzem egy kis fantázia még a magán életben se árt.üdv.Jóska
Szia josef.48!
Az említett példa nem gyakorlati feladat,hanem elméleti. A fizika és az elektrotechnika tantárgyakban az ideális elemekkel számolnak,így például az induktivitásnak egyenáramú ellenállását 0 Ohm-nak veszik,pedig a valóságban van Ohmos ellenállása is.E felfogásban nézve nincs szerepe a töltési időnek, mert az ideális áramforrás belső ellenállása és az ideális vezeték ellenállása is 0 Ohm, így mindkét kondenzátor azonos feszültségre töltött. Az azonos feszültség és azonos kapacitás miatt a bennük tárolt energia (1/2C-szer U-négyzet) is azonos, ami a szembe kapcsolás miatt kioltja egymást.
Üdv.:
István
Sziasztok !
Ha már iskolapad : Egy régi megoldatlan problémám ,hogy miért veri le még a főbiztosítékot is a kiégett normál izzó ,amikor tönkremegy ? Próbáltam elméleteket gyártani ,de egyik sem tetszik. Mi a véleményetek ?
Szeríntem amikor kiég az izzó a megszakadó wolframszáll darabjai pillanatnyi rövídzárat csinálnak az izzó bevezető elektródái kőzt.
Ez azonban nem minden izzó kiégés esetében fordúl elő.
Bocsika, hogy most megszólalok, de jelenleg egy sípálya tetején álldogálok és nem olvashattam el mindent a telómban.
A jelszó:DUPLASPIRÁL
DE úgy látom, hogy senki nem magyarázta el neked, mitől durran le "INOTA", amikor kiég egy-egy izzó lámpa.
Tehát, kezdetben vala az Edison bácsi. Elővett egy bambusznád szálat, elszenesítette, hajlított belőle KETTŐ darab kanyart, vákumba helyezte csepp-alakú üveg-búrában, és benyomta a kedvenc 117 voltos egyenhálózatába. ÉS lőn világosság, amit ma inkább sötétségnek neveznénk. (NEKEM IS VAN EGY DARAB ILYENEM, Isten őrizzen attól, hogy én is bekapcsoljam!)
Majd (persze) jöttek a magyarok! Az Egyesült Izzó, a Tungsram, és kifejlesztettek (kb. 1920) a világnak olyan spéci wolframszálat, amelyből tartós spirált lehetett csinálni és lőn nagyobb világosság.
De nem aludtak akkor mégsem, és a spéci wolframszál hatásfokát tovább fokozták a -megintcsak magyar- fejlesztők. Nagy dolog volt ez AKKOR, a 20-as évek végén!
Gondolj bele: a hajszál 1/4 részének átmérőjű, század milliméteres szálból előbb milliméteres, végtelen hosszú tekercs készült, majd ebből a "spirál drótból" tekercseltek egy kicsit kicsit nagyobb átmérőjű végleges spirált. Ez a dupla-spirál technológia!
Miért is jobb ez?
-Mert sokkal hosszabb lehetett a lámpa-izzószál hossza
-Mert az izzószálrészek egymást melegítve kevesebb villannyal éghetett a lámpa. (Ez már akkor is fontos volt!)
-Mert magasabb lett a színhőmérséklet, szebb lett a fény.
Nade hogyanis ég egy ilyen pilács (lámpa) ki?
-Elszakad a szál! Ekkor a századmilliméteres "résen" átüt a "néha" 400 Voltos feszkó, ott megolvad a finom spirál, láncreakció-szerűen, gyorsan végig olvad a belső spirál, az addig pl. 7000 ohmos izzóból egy 7 (!) ohmos ellenállás lesz, ami ugyebár hirtelen 40 Amper áramot (10kW?) jelent! VAGY
-Összegég valahol a századmilliméteres belsőspirál egyetlen elemecskéje! Kicsit csökken az ellenállás, nő az áram, kicsit nő a szál-hőmérséklet. Ezért összeégnek további belsőspirál elemek. Majd egyszercsak láncreakció-szerűen, gyorsan végig olvad a belső spirál, az addig pl. 7000 ohmos izzóból egy 7 (!) ohmos ellenállás lesz, ami ugyebár hirtelen 40 Amper áramot (10kW?) jelent! ÉS BUMM!
De nyugalom! Nem minden lámpa bombasztikus! Az okos fejlesztők az igényes izzólámpagyárakban a bevezető szálak egyikét biztosíték gyanánt vékonyabbra készítik! Ha bekövetkezik a krach, akkor ennek kell(ene) túláramvédelmet biztosítania.
gbenyov
0 Hz és az UV fény frekvenciája között minden érdekel...vagy tovább is?
Az igazság kétélű. Az egyiket Kalex elmondta, ami tulajdonképpen a kiváltó ok, bár ettől fizikailag egy kicsit bonyolultabb folyamat, de ez most lényegtelen. Mi csak egyszerűen azt szoktuk mondani, hogy az izzó hidegállapotban a bekapcsolás pillanatában, rövidzárként viselkedik és gyakorlatilag a vezetékezés hurokellenállása a korlátozó tényező. A másik dolog, hogy az izzószál megszakadásakor igazából nem kellene lemennie a főbiztosítónak, ha a szelektivitás elvét alkalmaznánk a kismegszakítóknál, de ha még alkalmazzuk is, akkor sem biztos, hogy gyakorlatban elegendő lesz, ugyanis a gyártási technológiai fegyelem nagyon leromlott, még a nagy gyártóknál is, ugyanis a piac az úr, ezért pl. 2db "B" típusú kismegszakító között is lényeges eltérések lesznek és közel sem biztos, hogy a nagyobb lökőáramot elviselő típus kerül a főmegszakító helyére. A főmegszakító lekapcsolódását megakadályozandó, a kismegszakítók válogatását, ma már senki nem vállalja, a fenti okok miatt, de attól még a rendszer teljes mértékben biztonságos, mert a szabvány viszonylag tág határok között szabályoz.
Szia , nálam a munka asztalom egy 6A kismegszakítóval van védve , de még nem sikerült olyan zárlatot csinálni , hogy ne oldjon ki az óránál a 10A , sőt volt olyan is hogy a 6-os maradt a tízes repült.
Szia , megnéztem Legrand C6 , talán a "leggyorsabb" amit lehet venni , mert nekem azt mondták , hogy olyan mind amit a szolgáltató rak fel nincs forgalomban , különben meg az óránál F&G B10 van .
Zárlat esetén a kismegszakítók elektromágneses (gyors) kioldója fog működésbe lépni. A csatolt táblázatban látható mi a különbség a B és C típus között.
B - a mágneses kioldó a névleges áram ötszörösénél biztos kiold 0,1 másodpercen belül, ez egy B10A kismegszakító esetén 50A. A névleges áram háromszorosánál biztos nem old ki, ez B10A esetén 30A.
C - a mágneses kioldó a névleges áram tízszeresénél biztos kiold, méghozzá 0,1 másodpercen belül, ez egy C6A kismegszakító esetén 60A. A névleges áram ötszörösénél biztos nem old ki, ez C6A esetén 30A.
Látható, hogy Nálad a két kismegszakító gyors-kioldójának a névleges nemkioldó árama azonos, és a nagyobb (10A) kismegszakító névleges kioldó árama a kisebb. Ezért repül többször az egyébként nagyobb áramú kismegsz.
Hogy zárlat esetén is szelektív(ebb) legyen, vagy B6A kell a munkaasztalhoz, de ilyenkor lehet, hogy nagyobb teljesítményű induktívabb fogyasztó bekapcsolásakor (pl: nagyobb erősítő trafója terheletlenül) repül a kismegszakító, mert 18A áramlökést még biztos elbír, de 35A áramlökésnél biztos leold. Másik megoldás: az áramszolgáltatóval B16A-ra cseréltetni a forgó-morgó alatt.
Szia!
A leírtakkal 100%-ig egyetértek, csak a megoldás módját látom másként. Nyugodtan lehet kérni a C jelű kismegszakítót, és rögtön 25A-t. Ugyanis 1x32A alanyi jogon jár, viszont 25A-ig, még csatlakozóvezetéket sem kell cserélni.
Így is lehet, csak nem tudtam, hogy C-t is felszerel a szolgáltató. Viszont C25A esetén a többi (munkaasztalon kívüli) áramkört is biztosítani kell a fő kismegszakító után max B16A, vagy C10A kismegszakítóval, mert közvetlenül dugaszoló aljzatok elé ezeknél nagyobb nem mehet. Ezt csak azért tettem hozzá, mert ha az óra alatt B10A van, akkor nem hinném, hogy tovább van osztva a védelem külön áramkörönként, vagyis egy áramkörként van biztosítva az egész lakás villamos hálózata - ezt persze csak gondolom. Ezért is javasoltam a B16A-t.
Szia! "max B16A, vagy C10A kismegszakítóval, mert közvetlenül dugaszoló aljzatok elé ezeknél nagyobb nem mehet"
A dugaljakat nyugodtan biztosíthatod C16A-rel. Semmi nem tiltja. A forgalomba lévő dugaszolóaljzatok névleges árama 16A.
Jelenlegi szabványi előírás szerint az 1,5mm2-es rézvezetékkel lehúzott dugaljakat csakis 10A-rel lehet biztosítani. A jelenleg kapható minden dugalj ezt a szabvány követi és kötelesek is ráírni a maximum 10A-t. Engedményt ad a szabvány bizonyos esetekben. Amely készülék energiaigénye meghaladja a 10A-t, azt köteles vagy min.2,5mm2-es vezetéket használni, de ezt már igazi szenvedés bekötni, főleg felfűzés esetén és max. 16A-re biztosítani és olyan dugaljat használni, amelyre rá is van írva a 16A.
Mintha ezt már egyszer kitárgyaltuk volna!? :hmmm:
Üdv. Köszönöm szépen az infót .Tudtam hogy ezek a betűk a kioldási gyorsaságra vonatkoznak , csak nem ilyen részletesen és mikor kerestem B-s kis megszakított ,több helyen is azt mondtak , hogy nincs és úgy gondoltam ,hogy ez a szolgáltató privilégiuma . Mikor meg a villanyosokat kértem , hogy nekem C-s tegyenek , azt mondták nem lehet mert náluk a B-és van rendszeresítve. Különben meg az óránál 3x10A van és mikor mondtam , hogy nekem több kell , ara azt mondták ennyi jár lehet nagyobb is , de az már pénzes .
Szia!
A 3x10A kevés mint mackósajtban a brummogás! Kérjél legalább az egyik fázisra még 6A-t. Ez 4x3750Ft + ÁFA-ba fog kerülni, mivel 32A jár neked meg 30A van. A C típust nem tagadhatják meg, csak verd ki a tüzet. Kérd meg, hogy mutassák meg azt a paragrafust, aminek alapján elutasítanak.
Szia! "miért veri le még a főbiztosítékot is a kiégett normál izzó ,amikor tönkremegy "
A dolog egyszerű. Az izzószál kiégésekor plazmaív keletkezik. Ennek az ívnek negatív ellenállása van, ezért a létrejövő áramnak csak a vezeték keresztmetszete, valamint a biztosíték (kismegszakító) leoldási értéke szab határt.
Szia Kalex!
Hogyan is lehet negatív ellenállást létrehozni?
Én úgy tudom,hogy a supravezetők erősen közelítenek a 0 ohm-hoz.
A negatív ellenállás energiát termel?
Szia: pluto63
Szia!
Csak,hogy teljes legyen a kép.Ugyanonnan. Az energiamegmaradás elve kizárja abszolút negatív ellenállás létezését, ezért az ilyen eszközök csak külső energia felvételével működnek.
Üdv.Kéri Dani
Értem én, hogy számodra érthetetlen, de ettől még létezik ! :super:
Amúgy nem szép dolog egy szövegből csupán egy kontextust kiragadni és azt szajkózni, az ilyen magatartást hagyjuk a politikusokra, mert ez csak hozzájuk illik, vagy te is parlamentbe készülsz ?
Bakker, az egy felsorolás, üsd fel a könyved (már ha megvan még) és abban is megtalálod !
Vitatkozol velem, hogy létezik-e a spanyolviasz ?
Megáll az eszem !
Tudod hogy működik a fénycső ? Hallottál már róla ? Abban mi van ? Semmi ? Ja... mint a ....
Mert ki is vagy te,hogy veled nem lehet vitatkozni?!
Az én szöveg kiemelésem nem tetszik a politikusokhoz hasonlítod,a te stílusod -egyáltalán,hogy mondhatnak nekem ellent-engem a diktatúrára emlékeztet.
Különben engem is érdekel,hogy a te fejedben mi van.Ja a stíluson még van mit csiszolni.
Üdv.Dani
Szia !
Felmerült bennem ,csak az a problémám ,hogy a plazmaív a szakadás helyén ,és nem a tartók között jön létre. Az izzószál végig az áramkörben marad.
Üdv.
Azt csak gondolod. Az izzó tökéletlen vákuuma miatt létrejön az ív a két tartószál között. Mivel az ellenállása jóval kisebb, mint a wolfram szálé, azok a fránya elektronok nem fárasztják magukat az ellenálláson átmászni.
Szia!
Egyetértek, tényleg ív gyúl az égőben. Csak azért azt még pontosítanám, hogy ezt a jelenséget sohasem a vákuumos égők produkálják hanem az argonnal töltöttek. Ezekben üzem közben többnyire enyhe túlnyomás uralkodik a külső atmoszférához képest, ezért az ív igencsak hasonló karakterisztikával bír mint a TIG hegesztők íve (kb. 10V/100A).
:idea: A jelenség mechanizmusa a következő: Üzemi állapotban az izzószálat a Langmuir-hengernek nevezett jelenség effektíve elég jól szigeteli. Ez a henger alakú vákuum-tér teszi lehetővé a nagy szálfeszültségesést és a csekély konvekciós hőveszteséget relatíve nagy nyomású gáztöltet használata esetén is (qrva nagy felfedezés volt ez annak idején). Az izzószál elpattan és ívet húz. Az expandáló wolframplazma kiterjed a nagynyomású gáztérbe és letörik a szigetelés. A plazmagolyó szétterjed egészen a bevezetésekig és így ohmos nagyságrendű rövidzárat képez. A körtébe rakott biztosíték vagy direkt vékony kivezetőszál nem mindig megfelelő a védelemhez. Az izzóban megmarad a spirál, csak a rávezetéseknél szok leolvadni. Ugye milyen egyszerű kis hétköznapi csoda?
Nem érdemes tovább ragozni!
Kalex, majd Transzduktor pontosan kifejtette a témát.
"Ebégykint" az Egybesült Izzó, -amikor még folytak kísérletek- csinált erről kisfilmet, melyen tökéletesen látható volt az ív, majd a kialakuló, a teljes teret betöltő plazma.
Nem tudom, fellelhető e még a film.
üdv: tnema
Így jártam a minap:
Elmentem TV-t javítani, egy Samsung volt a hunyó, nem kapcsolt be, meg se nyikkant !
Szétbontom, 110V megvan, 16V vagy akárhány megvan, proci megy, stb...
Nézem... hát a magasfesz trafó előtt ott egy áteresztő FET tranyó, csak annyi a szerepe, hogy rákapcsolja a 110V-ot a trafóra, nincs is rajta hűtés ! Minek, hisz csak kapcsol... OK. Na, mondom, valahol itt lesz a gebasz... méricskélek körülötte egyszer csak BEKAPCSOL az átkozottja, még jó hogy nem taperoltam a képcsövet vagy hasonló. Attól kapcsolt be, hogy rámértem a műszerrel a TR középső lábára. Megáll az eszem !
Kikapcsolom... megint nem indul, megpiszkálom a lábat, elindul... anyád !
Mondom, ez valami zavarás a tápágban, a 400V-os kondi is púposodik rendesen, na, kivele, meg a szekunder részben lévő 2200uF -os kondit is cseréltem ha már így belejöttem.
Bekapcsolom... indul pöccre :LOL:
2 kondi volt a sáros ( ezek értéke kb 1.000Ft ), kértem a javításért 4.000 Ft-ot.
Kérdés: kiszállással ( kocsival - falura ) sok volt-e vagy kevés amit a javításért kértem ?
Ha sok volt mennyit kellett volna kérnem, vagy ha kevés akkor is mennyit ?
Ti ezt mennyiért csináltátok volna meg ?
Több tényezőtől is függ; szerintem elsősorban a készülék árától.
De nem gondolom, hogy 8.000 alatt meg kellene álljon egy kiszállós javítás.
Hozza be a műhelybe és akkor számolhatunk kevesebbel.
De számolj benzint, amortizációt, kipakolást, bepakolást, munkadíjat az utazásra + az előbbiekre,
plusz az összes olyasmit átlagban elosztva, amivel előre nem tudsz számolni.
Szia! "De nem gondolom, hogy 8.000 alatt meg kellene álljon egy kiszállós javítás."
Én sem gondolom, de sajnos megáll. Amennyiben többet kérsz, nem kérik a javítást. Ezt Pesten el lehet játszani, de egy kis faluban, vagy kisvárosban, már nehéz! Aki főfoglalkozásban csinálja, az kényszerpályán van.
Szia! "Ezt Pesten el lehet játszani, de egy kis faluban, vagy kisvárosban, már nehéz!"
Így van! Gyorsan az ember fejéhez vágják, hogy "én 400 Ft-os órabérben nehéz munkát végzek, maga meg s..gen ülve akar óránként 2-3 ezret".
Aztán legközelebb vagy nem téged hív vagy már akkor, mikor az ő csavarhúzója, pákája és "tudománya" elakadt a "javításban", vagy vesz másik készüléket és elhíreszteli, hogy baromi drágán dolgozol.
Egyik variáció sem az igazi...
Üdv: Laci
Szia István!
Szerintem nem. Ez kb a minimum összeg.
Én már egy ideje nem vállalok csak nagyon jó barátnak, rokonnak javítást, de mikor még aktívan ténykedtem, kb így működött az árképzésem:
Alkatrész + beszerzési költség - fix
Kiszállás - fogyasztás szerinti üzemanyag ár fix + ??
Munkadíj - helybeli legmagasabb órabér fix + ??
Ezekből ugye a fix összegek adják a minimumot, a ??-ek pedig attól függően változtak (persze normál keretek között), hogy milyen értékű volt a készülék, illetve a tulaj anyagi helyzete milyen. (Ez utóbbit azért a helyszínen meg lehet ítélni.)
Lehet nem jól csináltam, és talán ezért "nem vittem sokra", de én már ilyen vagyok és így is maradok...
Persze a szaktudást, felszerelést stb valahol meg kell fizettetni, de gondolom mindenki érti, miért így számoltam... (Volt elég szervizes rossz tapasztalatom, de az más téma.)
Üdv: Laci
Szia , én más megközelítésből álok a dologhoz. Maga a készülék értekétől is függ a javítás ára , mert egy 32"lcd táp javítása nem kerülhet annyiba mint egy 51es török , ha feltételeztük , hogy u.a. alkatrészt cseréltem is . Marketingesek ezt úgy mondják , hogy a terméknek annyiba kell kerülnie , hogy ez még megérje mindenkinek.
Az hogy mennyi időt dolgoztál szerintem nem mérv adó , mert ehhez sokban hozzá járul a tudás , tapasztalt ,készülék ismeret. Ha egy mérés után tudom melyik alkatrész rossz az nem jelenti hogy 10 perc a javítás költsége. .Valamikor ahol dolgoztam volt egy javítási normatív amit minden munkalapon fel kellet tüntetni.Pl. hiba megállapítás 1 rezsi óra (azt mondta főnök , aki ennyi idő alatt nem találja meg a hibát mennyen péknek , de azért minden hétre akadt 1-2 készülék amit jó ki kellet vesézni mire meglett javítva) alkatrész cser 5-15 perc és kicsit hülyén hangzik de úgy volt megállapítva hogy hány lábba van az alkatrésznek , így a trafóra már 1/2 órát írhatunk.
Vissza térve a 4000 javításra , azt hiszem , ha ennyiért dolgoznák gyorsan be kellene fejezni , de hála Istenek mostanára már lekoptak a munkahely biztonságából apró pénzé maszekolgatók.
Szia Ityvity! "a készülék értekétől is függ a javítás ára "
Ha újra elolvasod az előző Hsz-em, akkor ezt megtalálod benne.
Abban remélem egyetértünk, hogy pl a "forrasztópáka amortizációját" nem feltétlenül egy 70 éves idős nénin vagy egy 3 gyerekét egyedül nevelő anyán kell bevasalni...
A szervizes árképzés teljesen más, mint egy falusi kiszálló szerelőé - de ezt is írtam.
(Azt meg szerintem nem itt kellene megtárgyalni, milyen gazdasági indokai vannak annak, hogy szervizben egy 30 Ft-os biztosíték cseréje a számlán végül 3000 lesz...)
Üdv: Laci
Szia!
A javítás többet érne, de nemigen lehet többet kérni. Ezért olyan 6000.- Ft azért kijárt volna.
anyag: 1000.-
úti klt: 1500.-2000.-
munkadíj 3000.-
---------------
összesen: 5500.-6000.-
Ne felejtsd el, hogy a kondikat is meg kell venni. Az azzal eltöltött idő is a javításhoz tartozik.
Kicsit furcsa kérdéssel fogok előállni, tehát a pejoratív hozzászólásokat kérem mellőzzétek.
Adott egy AC motor.
Ez ugye kialakításilag úgy van öszerakva, hogy először az állórészen halad át az áram, majd a szénkeféken keresztül eljut a forgórészbe, mondjuk úgy hogy szimmetrikusan, remélem mindenki vágja miről beszélek.
Ebből a motorból szeretnék egy generátort csinálni !
Mondjuk a következő képpen: leválasztanám a két állórészt és rákapcsolnék DC feszültséget ezáltal mágneses teret hozva létre a forgórész körül, a forgórész szénkeféiről pedig levenném a váltóáramot amit egyenirányítanék.
Kérdés: jó az elképzelésem ?
Tapasztalat: 24Vdc / 1A = 24W az állórészbe, kb 1000 rpm-el forgatva kb 5W jött ki a forgórészből.
Ez kurva rossz...
A motor egy 220V 50W-os, kb 1500 rpm-es változat.
Más: Nem vagyok tisztában azzal, hogy az AC motorokat hogyan lehetne generátor üzemben használni ha nincs bennük mágnes ?! Kipróbáltam: 0V a kimeneten, akárhogy pörgetem...
Teljesen érthető, nincs mágneses tér !
De akkor az elején említett mágneses térrel hogy olyan kicsi a hatásfok ?
Szia István! "A motor egy 220V 50W-os, kb 1500 rpm-es változat."
Biztos nem néztél el egy nullát?
Szénkefés motornak egy kicsit keveslem (szabályzás nélkül) az 1500 rpm-et...
Üdv: Laci
Szia!
Az átalakítás nem megoldható, ennek az egyik fő oka a meglévő kefeeltolás ami a rotoron van megvalósítva. Komolyabb felépítésű dinamóknál több tekercsrendszer is van a jó hatásfok biztosítása érdekében. A sztatikus mezőt a mellékáramkörű gerjesztőtekercs biztosítja. Ez általában a gerjesztésszabályozón keresztül van táplálva. (Ez biztosítja a feszstabilizációt és a túláramvédelmet.) Ehhez még minden rendesebb gépnél jár főáramkörű állórésztekercs a rotor mezejének kompenzálására. A kefeszikrázás elnyomására általában külön segédpólusokat építenek ki amelyek szintén főáramkörű tekercseket kapnak. Ugye bonyolult? Na ezért ki is ment a divatból az eféle gépek építése amint lettek olcsón szilíciumdiódák meg frekvenciaváltók. ;)
Szia István!
A két állórész tekercset tuti biztos, hogy helyes polaritással kötötted sorba???
Mert ha véletlenül nem, akkor két Déli, vagy két Északi pólus között hiába forgatod a forgórészt...
Valamint a forgórészről levett szuflát nem kell egyenirányítani, ugyan is ezt a kommutátor elvégzi.
Üdv Tibi.
Jól kötöttem össze, mert először nem adott le semmit (akkor volt rosszul) utánna pedig már igen.
A teszteket egy 24V-os 3W-os égővel végzem, így nem számit az AC / DC hanem látom a leadott
teljesítményt ! Kipróbáltam most úgy hogy a forgórészt mágnesezem fel, leadott teljesítmény: 0 !
Lehet, hogy az egész így egy nagy kaki, DC motorral kéne kísérleteznem... :-S
Szia! " Kipróbáltam most úgy hogy a forgórészt mágnesezem fel, leadott teljesítmény: 0 !"
Igen... erre próbáltam utalni, az imént a Kalexnek címzett hozzászólásomban.
Valószínű, hogy a szénkefék szögelfordulása miatt ilyen gyalázatos a hatásfok dinamó üzemmódban. Erre a szögeltolásra a motor üzemmódban, a kefeszikrázás csökkentése miatt van szükség (amolyan előgyújtás. :-) ).
Próbáld meg a hátsó pajzsot, amin a kefetartó van olyan pozícióba fordítani, hogy a kefék az állórész tekercsek fölé essenek. Javulnia kell...
Üdv Tibi.
Szia!
1. Amit leírtál motort, az nem AC , hanem univerzális soros motor. Megy egyenről és váltóról egyaránt.
2. Fordíts meg a dolgot. A forgórészt gerjeszd DC-vel, és az állórészről már le is veheted az egyent. (Dinamó elv)
3. A valódi Ac motorok is használhatóak generátorként, csak éppen aszinkron generátor lesz belőlük, és váltóáramot adnak le.
Szia Kalex! "2. Fordíts meg a dolgot. A forgórészt gerjeszd DC-vel, és az állórészről már le is veheted az egyent. (Dinamó elv)"
Nem fog működni, ugyan is, a kommutátor miatt, a forgórész mágneses tere úgymond "állni fog"...akárhogy forgatod is a forgórészt.
Csak csúszógyűrűvel hozzávezetett gerjesztés esetén kapsz forgó mágnesesteret!
Valamint az állórészről csak váltót vehetsz le(váltakozóáramú generátor elv :-) ). Tehát a dinamó elv csak a kommutátoros forgórészről levett feszültség esetén működik.
Üdv Tibi.
Szia Kalex !
Csúcs , ez a hozzáállás !
Én egyszerűbben akartam elmagyarázni , csak féltem , megharagszanak egyesek !
Kondiknak a feltöltött és vákuumos képcsöveket akartam alapul venni, közös összekötésnek a grafit réteget . És újjal, ha lehet mutatóval, vegyük ki az egyikből az energiát , aztán nézzük meg maradt-e a másikban :D
Remélem a JOULmérőnk szöge választ ad a kérdésre...
Hello, Kalex.
Ha alágyújtasz, akkor egy idő eltelte után kijön az energia mindkét példádból, egy nagy "bumm" formájában, igaz megbontás lesz, de ne mi csináljuk...
Üdv.: uniman
Sziasztok!
Adva van két egyforma kapacitású veszteség mentes kondenzátor.
Mindkettőt feltöltjük egyforma feszültséggel és sorba kötjük azonos polaritással.
(+ - - +)Hogy lehet kinyerni a két végpontról a kondenzátorokban tárolt energiát?
üdv Emil
Szia!
Ha kibogozom a kalapácsolási rajzból akkor igazad is lehet.
Egy kicsit kedvesebb megoldást javaslok:
Kapcsoljunk egyenfeszt a két pontra és növeljük addig amíg először az egyik,majd a másik kondi át nem üt.Az ekkor keletkezett impulzusokat integrálva
megkapjuk a többlet energiát.Így kalapács nélkül is tönkre tettük a kondikat de fő a győzelem!
üdv Emil
Szia! "Kapcsoljunk egyenfeszt a két pontra és növeljük addig amíg először az egyik,majd a másik kondi át nem üt"
Nem jó. Ideális kondiról beszélünk. Nincs átütési feszültsége, nincs szivárgó árama. Marad a kalapács, vagy az úthenger.
Szerintem váltakozó polaritású feszültséggel ki lehet "lökdösni", valahogy a tárolt energiát, a kérdés, mekkora lesz így a
veszteség.. (mert a kisütéshez is kell némi energiabefektetés)
Részletesebben: egyenfeszt kapcsolva a lábak közé, az egyik irányba elkezd kisülni az egyik, némileg tölt a másik, és mivel a töltés lassabb, mint a kisülés, kis idő elteltével a polaritást megcserélve a másik kezd kisülni, és az egyik kezd tölteni, de megfelelő időzítés mellett már kevesebb töltésig jut el, majd csökkentve a feszt, és/vagy az időt, ki lehet "hintáztatni".
Szia CodeKiller!
Neked is csak azt tudom mondani: "Ugye ezt Te sem gondoltad komolyan". :D
"...és mivel a töltés lassabb, mint a kisülés..."
Ezt mire alapozod? Hiszen úgy a töltés, mint a kisütés ideje a töltő, illetve kisütő áram nagyságától függ (azonos kapacitást, és veszteségmentes kondit feltételezve) tehát egyforma.
Egyszerűen gondold át, hogy egy ideális kondi fegyverzetét, és kivezetéseit alkotó vezető anyagnak teljesen mindegy melyik irányban haladnak az elektronok. (...tudod, energia nem vész el. főleg, ha veszteség mentes alkatrészt feltételezünk. :) ).
Ezt a kérdés feltevője bele is foglalta a feladatba "Adva van két egyforma kapacitású veszteség mentes kondenzátor".
Üdv Tibi.
"Ezt mire alapozod?"
Pl ez alapján!
A karakterisztika nem az anyagok minőségének függvénye, hanem a töltés felhalmozódás, és köztük fellépő elektromágneses kölcsönhatásé. Ez ugyanúgy hat az ideális alkatrészekre is!
Tfh: van 2db 100v-os nagy kapacitású kondi 50V-ra töltve.
Rákapcsolva 150V= -t, az egyik kondi tölteni, a másik kisülni fog. Ha egységnyi ideig van ez rákapcsolva, akkor az egyik kondiban több, míg a másikban kevesebb töltés marad, de már a két töltés összege kevesebb lesz, mint a kiinduláskor. Váltogatva a polaritást, csökkentve a feszültséget és/vagy az időt, idővel elérhető, hogy a kondikban alig marad valami (értsd: elhanyagolható). Legyen a tápfesz árama konstans a teljes művelet alatt. (pl 10mA) És tekintsük a tápot is ideálisnak (0ohm belső ellenállás). Ekkor az áramkörben TÖBB, mint 10mA fog folyni. (persze komplikált, de nem lehetetlen)
(egyébként ilyen kondi-párt lehet/szokás használni váltóáramú körben, valahogy csak műx ott is...)
Sziasztok!
Már a töltésmegmaradás elve is hamarosan kétségbe lesz vonva ha így folytatódik az okoskodás. :jawdrop: Azért csodálkozom azon is, hogy TV-ket megjavítani tudó emberek nem képesek első olvasásra átlátni ennek a feladatnak a megoldhatatlanságát. Ha ideális és lineáris kondenzátorokat feltételezünk akkor nem lehet kivenni a rendszer belső előfeszítettségében tárolt energiát. :lol:
Üdv!
A lineáris kondenzátorra érvényes a következő összefüggés: U=(Q/C), vagyis a feszültség egyenesen arányos a kondenzátorra felvitt töltés mennyiségével. A műszaki gyakorlatban a legtöbb kondenzátort ezzel az esettel közelíthetjük - igen nagy pontossággal. Persze vannak kivételek, pl. a nagyobb permittivitású anyagból készült kerámiakondenzátoroknál már érzékelhető az eltérés. Olyan ez mint a mechanikában. A golyóstoll rúgója lineáris, míg a járművek felfüggesztése többnyire nem. (Csak a teljesség kedvéért megjegyzem, volt már dolgom gyépésmérnökökkel akik ezt a rúgós dolgot nem értették, de egyhangúlag szavaztak a kirúgásomra a munkahelyemen.)
Megjegyzem még, hogyha olyan kondenzátorokat feltételezünk a feladatban amelyek növekvő feszültséggel növekvő kapacitást mutatnak, akkor van a feladatnak megoldása. Ha valakinek csekély a fantáziája akkor képzelje el a mechanikai megfelelőjét - cső, két végén szappanbuborékkal vagy lufikkal. (Máma jókedvem van, úgyhogy lemondok a tandíjról.) :D
Tehát arra gondolsz, hogy a kondenzátor nem csak hogy veszteség mentes, de végtelen kapacitású is (ez nem szerepelt a feladványban!)
A logika ott bukik, hogyha nem lehet akármekkora töltést felvinni a kondenzátorra (lévén akkor végtelen felületű fegyverzetek kellenének), akkor ahogy a egyre jobban telítődik, egyre kevésbé nő a töltése. (mint ahogy nagyon "kimerült" kondi is már egyre nehezebben ad le további töltést) (atom/anyagfizika)
(veszteség mentes alatt értendő: nem szivárog el belőle a töltés, és nincs ellenállása; semmi több)
Az analógiád sem egészen stimmel - emlékeim szerint van olyan lufi, amit majd bezöldülsz, mire sikerül egy szintig felfújni, utána viszont már relatíve könnyű tovább fújni... ezt se nevezném lineárisnak --- de még nagyobb gond, hogy az említett lufik zárt rendszert alkotnak egy csővel összekötve - a kondiknak viszont csak 1-1 lába van összekötve.... ami nyilván nem egy zárt rendszer.
((lehet, hogy már én is belezavarodtam korább a konstans fesz/áram dolgokba... de a lényeg valami olyasmi))
Üdv.
:oops: Hogy jól belezavarodtál a dolgokba az már nem kérdés...
1. Sehol nem beszéltem végtelen kapacitású kondenzátorról. Nem értem ezt honnan szeded.
2. A feladatban csak a veszteségmentesség volt kikötve. A nemlineáris kondenzátor is lehet veszteségmentes, tehát a feladat pontos tisztázásához egyértelműsíteni kell a linearitás kérdését. Ezt nem viccből írtam meg azért, hogy dicsekedjek az idegen szavak ismeretével. Bizony feltételezhető olyan nemlinearitás, amelynél a feladatnak van a triviális megoldástól külömböző megoldása.
3. A lufis példával éppen az ilyen nemlineáris rendszert akartam szemléltetni (ami ritka de elméletileg feltételezhető). Tehát két féligfújt lufi egy csövön instabil rendszert képez. Elég az egyiket kicsit megnyomni és jelentős energia szabadul fel a rendszerből.
4. Ja, a lufik sem zárt rendszerben vannak, hiszen meg lehet őket nyomni. De ha két csövet akarsz lufinként, akkor tegyél tartályt mindkét lufi köré. Vezesd ki a lufik száját és a tartályokból még egy lyukat. Ugye világos?
Viszlát - mára a téma részemről túl van tárgyalva . :szunya:
Szia!
Nem tudom mit akarsz ezzel mondani. Múltkor bizonygattad, hogy van működő plazmagömböd műanyagból (ezt nem tudom ki hiszi el), most meg szerinted nincs gyakorlati szempontból lineárisnak tekinthető acélrúgó. Kérlek fogalmazz világosabban, mert ez piszkálódásnak tűnik. :-?
Szia !
Nem piszkálódik senki , csak : "Azért csodálkozom azon is, hogy TV-ket megjavítani tudó emberek nem képesek első olvasásra átlátni ennek a feladatnak a megoldhatatlanságát. Ha ideális és lineáris kondenzátorokat feltételezünk "Mivel a javítás nem feltételezéseken alapszik , és ideális kondenzátor se, lineáris se nincsen és nem is lesz, ezért egy p.mobilet is ki lehet számítani , hogy működni fog , de sajnos el kell felejteni a fizikát és hogy a földön élünk.
A plazma gömb , az lehet , hogy üveg , de néhányszori portalanítás után , igen ám összekarcolódott a felülete . Gyémánttal még nem próbáltam karcolni , de a varrótű az simán nyomot hagy benne. Persze ez csak burok rajta , vagyis remélem , mert már nem olyan intenzív az effektus , mint anno
A rúgóval kapcsolatban pedig elég világosan fogalmaztam, nincs és nem lesz ! Ennyi . A gyakorlati szempontból lineárisnak tekinthető - az nem lineáris , csak esetleg Te annak tekinted :D .
Asszem ennél hosszabb diszkurzusba, nem akarok belemenni , sajnálom , hogy nem vagyok formában , pilledek ...
Szia ! "Ehjj, egy egyszerű probléma, mennyi lármát szüle! " De kinek probléma ? Ha töltjük a kondit , minek kinyernyi ? Rögtön oda kell küldeni , ahova kinyerni akarjuk.Minek beiktatni plusz munkát és időt. És még ott a "veszteség mentes" is :hmmm: .
Az iskolában , csak beraktam a haverok zsebébe és a szemük rángatózásának mértékéből, meg milyen gyorsan rántották ki a kezüket a zsebükből , meg lehetett állapítani, mennyi energia maradt a kondiban, a kisülés idejére .
Bizony-bizony...és arra leszek még kíváncsi, hogy "szárnyaló fantáziájú" fórumtársaink hány meg hány frappánsabbnál frappánsabb ötlettel fognak még előállni. :super:
Na de valahova annak az energiának mennie kell, amit "elnyelünk" (energiamegmaradás FTW! :) ) --- nem csak a betáplált áram fog megindulni, hanem hozzáadódik az egyik kondiból kisülő is.
Szia Emil !
Szerintem egy harmadik kondenzátorral.Mivel két egyforma potenciál (praktikusan)nem lesz soha a kondik végein, ugy a harmadik kondi fel fog töltödni a potenciál külömbsére ,majd kiveszed ,kimerited és újból vissza teszed és igy tovább.üdv.Jóska
Ha a két végpontot összekötöd egy elleállattal, vagy akár rövidzárral, semmi nem fog történni, mert azonosak, csupán a kapacitásuk és a benne tárolt töltés duplázódik, feltéve, hogy tényleg elméleti veszteségmentes.
Csatlakozom a "sehogy" véleményhez.
Szerintem a kapcsolás egy darab dupla töltetű kondenzátorral
helyettesíthető, aminek az egyik lába nem hozzáférhető.
Egyébként megoszthatnád velünk: Mi inspirálta a kérdést?
Hello Emil!
A logikai bukfenced sztem ott vagyon, hogy egyenkent tölteted fel, s ellehetetlenitve a kivetelt megütközöl a megoldas ismeretlensege felett, s mindezt meg idealizalt kivitelben :-)...
Akkor miert nem tudsz "idealizaltan" 1-1 kondit kiüriteni is?
Kari
Szia!
Kezded elkapni az igazságot ...
Az elmúlt napokban erősen kísérleteztem ebben a témában és én is meglepő eredményekre jutottam.
Először had jegyezzem meg, hogy kukázott Laptop Li-ion akkupakkokat szedtem szét.
Első ránézésre mind halottnak tűnt.
Cellafeszültség 2V körül ...
Azonban töltésre mindegyik vett fel 2A feletti áramot, ezért nem adtam fel a reményt, elkezdtem őket tölteni.
Egy cella 4700/2= 2350mA/h én pedig 500mA -t adtam rá, kezdetben, majd növeltem 750mA-re, aztán mikor elérte a 4.1V-ot megint csökkentettem 300mA -re.
Az érdekes nem ez, hanem ami ezután történt.
2 akkupakk szépen feltöltődött, a harmadik, 4.1V után elkezdett több áramot szívni és melegedni, nem is kicsit.
Furcsállottam, de elfogadtam. Kihűlés után megint töltöttem de az eredmény ugyanaz lett, vette fel az áramot és melegedett.
Utána olvastam a neten és azt kaptam, hogy a kis áramú töltés segít visszarendezni valamit az akku belsejében.
Így csináltam én is, elkezdtem a már majdnem feltöltött akkut 150mA-el tölteni.
Körülbelül 4-5 óráig töltődött, utána elérte a 4.2V-ot és már nem vett fel több áramot, 4.2V-on szépen lecsökkent 100-200mA-re a töltőáram és meg sem langyosodott.
Én ebből egyenes arányban azt is leszűrtem, hogy ténylegesen figyelni kell a hőfokot, ha az akku melegszik akkor le kell állítani a töltést és kisebb árammal folytatni.
Ha már egyszer elkezdett melegedni, akkor onnan nincs visszaút, mindenképpen le kell állni a töltéssel és csak lehűlés után lehet érdemben folytatni.
Ezt több cellán is kikísérleteztem.
Kellő türelemmel, egy elb@szott cellát így vissza lehet hozni az életbe.
Tesztelni úgy szoktam, hogy kellően megterhelem, pár másodpercre akár egy rövidzár és egy Nixx akku az a kapacitása 4-5x tudja leadni áramban, akkor jónak tekinthető, míg egy Li-ion a kapacitása 20x is leadja áramban egy másodperces rövidzár idejére. Elismerem ez nagyon BRUT-FORCE teszt, de szerintem mindent elárul az akku kapacitásáról.
Sajnálom, hogy ilyen hosszúra sikerült, remélem tudtam segíteni azoknak akik Li-ion cellát szeretnének felújítani !
Egy valami biztos: a konstans áram / konstans feszültség mellett nagyon oda kell figyelni a hőfokra is.
Szép napot !
Üdv: Dénes István
0
Szia,
"Elismerem ez nagyon BRUT-FORCE teszt, de szerintem mindent elárul az akku kapacitásáról."
Ez tényleg elég durva, főleg azért mert a Li-ion cellákat kifejezetten tilos rövidre zárni, ill. a maximális kisütőáramra is van korlátozás a laptop akkuknál jellemzően 2C-3C.
Persze vannak speckó akkuk amiket 120A-rel akár 10 percig is lehet terhelni.
http://www.buya123batteries.com/ANR26650_Lithium_Ion_Cylindrical_Cell_p/...
Üdv,
Oszi
0
Szia!
Mindenkinek megvan a maga taktikája...
Igaz eddig 99%-ban Nixx akkukat mentettem vissza a halálból, és azoknál bevált a rövidzáros vizsgálódás !
A Li-ion -al majd jobban vigyázok.
A Li-poly akkut én sem zárnám rövidre ...
Megj: Egyszer véletlenül rövidrezártam egy Rossz, ismétlem rossz Li-poly akkut, egy pár másodpercre, a benne lévő maradék energia annyira még elég volt, hogy felpuffaszza !
Szóval, az akku szerintem sem játék !
Megj2: Konkrétan arra voltam kiváncsi, hogy káros-e az ha a Li-ion akku a töltés végén melegszik ?
A válasz NEM ! ennyi ... mindenkinek köszönöm a válaszát !
Üdv: Dénes István
0
Szia, sziasztok!
A Piros megjegyzésed igaz is, meg nem is.
Hisz valóban ez az aksiban lévő elektrokémiai folyamatok természetes következménye. Tehát nem hiba.
De! Ha nem gátoljuk meg külső eszközökkel a túlmelegedését, akkor ez a "természetes" folyamat tönkre teszi az akkut és akár tüzet és baleset is okozhat. Tehát az akkukban fellépő melegedést kontroll alatt kell tartani és káros szint alatt kell tartani!
Vadászom, Utamból Kotródj! (Fekete István)
0
szia: 40 Cfok fölé ne menjen a hőmérséklet.
Bálint
0
Sziasztok !
Kérdés 1. Miért nem csak a fűtőfeszültséget kapcsolgatjuk egy mikróban, ha ez is elég ahhoz, hogy működjön vagy sem.
Kérdés 2. Kisebb anódfeszültség esetén is működik a mikró ? (értelemszerűen kisebb teljesítményen.)
Üdv: Dénes István
0
Sziasztok !
Az elektroncsö fütés ki-be kapcsolgatása a káros hatásával együtt alkalmazott ,persze nem a mikroban .Az elektroncsö/képcsö regenerálásánál ezt a modszert alkalmazzák a Kathod megtisztitására (emiszió visszanyerés). Üdv.Jóska
0
üdv: itt jobb oldalon is,Tudásbázis
http://elektrotanya.com/?q=hu/content/mechanikus-vezerlesu-mikrohullamu-...
Bálint
0
üdv:
http://haztartasikiegeszitok.blog.hu/2010/12/14/a_mikrohullamu_suto_es_a...
http://www.elektroncso.hu/cikkek/magnetron.php
http://ezermester.hu/cikk-1871/Mikrohullamu_sutok
http://www.elektronline.hu/wwwboard/thread.php?sorszam=235510&reply=11
Bálint
0
Szia!
Nagyon jó leírás, egy apró hibával. Ezt írja:"Ellentétben azonban az elektroncsővel, az elektronok nem érik el az anódot." Ez, ha így lenne, nem folyna anódáram a magnetronon!
Üdv:Laci.
0
Szia!
1. A vákumcsövekben a katódot körülveszi egy elektron-felhő, az anód erőtere ennek a felhőnek a felületére hat. Alacsony katódhőmérsékleten a felhő nem tud kialakulni, ezért akár kisebb darabokat is letéphet az erőtér a katód felületéről! Ezért előnyös a késleltetett anód-bekapcsolás.Láttam olyan mikrót, amiben külön fűtőtrafó volt és csak a nagyfesztrafó prímerét kapcsolta a teljesíményszabályzó.
2. A magnetron csak a megadott anódfeszültségen rezeg, ezen az úton teljesítmény nem szabályozható!
Üdv:Laci.
0
Sziasztok !
Számomra elég érdekes kérdésnek tűnik a következő:
Adott egy transzformátor szimetrikus Sec tekercsel, mondjuk 2x12V.
Ha félhídasan egyenirányítjuk, akkor 12V-ot kapunk a kimeneten.
DE !
Mindkét sec tekercs csak az egyik félperiódusban fog "dolgozni"!
Miért jó ez a fajta kapcsolás ?
Üdv: Dénes István
0
Szevasz, István-lab!
Ha ránézel a kapcsolásra, adja magát a válasz: nem 2, hanem csak 1 diódán folyik áram, tehát a hatásfoka jobb, mint a Graetz-é. Ez főleg kis feszültségű, nagy áramú alkalmazásoknál lényeges (pl. PC-táp 5V/20A-e), mivel a kimenő fesszel összemérhető a dióda maradék fesz-e, és ez ilyenkor már jelentős teljesitmény-veszteséget(hatásfok romlást) okoz.
A trafó pedig ugyanolyan vasra, ugyanolyan méretben készithető el, hiszen a szekunder réz-keresztmetszete pont ugyanakkora, mint a szimpla szekunderé.
A legjobbakat: Thanatos
0
Hello, végig olvastam, nagyon tanulságos és szórakoztató volt. Köszönet a kérdés feltevőnek!
Nézzétek meg a cső karakterisztikáját itt:
http://www.hobbielektronika.hu/katalogus/files/ez80_6v4.pdf
Kell egy kétutas egyenrángató?
Látható, hogy 40mA-nél 15 V esik. Kb. 380 ohm a belső ellenállása egy csőnek. A trafóé ennek a töredéke. Tehát a rezet lehet "szaporítani", de a csöveket TILOS. Ha netán valaki Graetz-et használna, akkor ez a veszteség már 30 volt lenne. Most ha kell valamilyen pl. 150V DC, akkor már igencsak nagy lenne a veszteség.
Összeépíteni 2 csövet egybe, az pedig gyerekjáték (volt).
gbenyov
0 Hz és az UV fény frekvenciája között minden érdekel...vagy tovább is?
0
Szevasz, István!
Csak azért, mert az egyenirányitó - nem az egész áramkör - vesztesége fele a Graetz-kapcsolásénak (csak egy nyitott diódán folyik át a terhelő áram, tehát 0.7xIki eff teljesitmény megmarad!).Ezért használják szimmetrikus kapcsolós tápokban is előszeretettel.
0
Bocs, Jácint, most látom, hogy Te is szinte ugyanezt irtad!
0
Szia thanatos!
Semmi baj, legalább nem vagyok egyedül a véleményemmel :)
Üdv: Jácint
0
Sziasztók !
Talán még hozzátenném a többi emlitett elönyökhöz,azt is hogy a 2 tekercsen a hödiszipáció is megoszlik ,szemben a hid kapcsolással ahol egy tekercs kell ugyan azt elbirja,szerintem ez is egy elöny , pl.hütés szempontjából.Ma még alkalmaznak nagyon nagy feszültségü és áramú egyenirányitokat csövekkel ,higanygözös egyenirányitókat .Ilyen csövekkel a hid kialakitása bajos ,de a két anod bevitele a csö üvegburája alá az könyebben megoldható volt.Meglehet ez is egy elöny.Ne feledjük a félvezetös diodáknál egyenirányitáskor keletkezö felharmonikusokat , két dioda esetén a kiszürésük is egyszerübb ,talán ez is egy elöny. Üdv.Jóska
0
Szevasz,Josef48!
Szerintem a termikus veszteséget illetően nincs teljesen igazad. Ui.:ha maradunk az eredeti példánál (220/2x12V), és figyelembe vesszük, hogy a primer és a szekunder réz-térfogatnak kb. egyenlőnek kell lennie, az adódik, hogy 1-1 szekunder térfogata az 1x12V-os szekunderének a fele lesz, tehát a termikus/ohmos vesztesége a duplája. Viszont, mivel csak a periódus idő felében folyik áram, a hatásfok elvileg ugyanakkora.
0
Szia Thanatos.
Én a tekercs hö elvezetésére értettem ,mivel nagyobb a felület ,pl.nagyteljesitményü trafoknál amelyek hütésre szorulnak .üdv.Jóska
0
Szia!
Ez egy egyutas kétütemű egyenirányító. Előnye, hogy csak két diódát igényel. Régen a magas ára miatt volt jelentősége. Manapság nagyáramú tápokban használják, mert az nx100A-es diódák drágák. Ráadásul hűteni kell. Nem mindegy, hogy 4 vagy csak 2 diódát kell hűteni. Kis feszültségnél csak fele a feszültségesés a Greatz-hoz képest. A pufferkondi csúcsértékre töltődik.
Uki=Usec*1,41-Uf (csak szinuszos jel esetén igaz)
Uki: a puffer feszültség
Usec: a szekunderfeszültség effektív értéke
Uf: a dióda nyitóirányú feszültsége
Továbbá nagy előnye, hogy több feszültség esetén csak megcsapolásokat kell kialakítani. Van egy közös föld és elkerülhető a földhurok.
Üdv.
0
Szia,
jól látod valóban így dolgozik. Ez a kapcsolás akkoriban keletkezett amikor még a réz olcsóbb volt, mint az egyenirányító és így gazdaságosabb volt ezt használni mint a Graetz-et.
Ma viszont akkor előnyös ez a kapcsolás, amikor kis feszültségű nagy áramú tápokat alkalmaznak, mert ott a dióda nyitófeszültsége összemérhető a kimeneti feszültséggel és két dióda helyett egyet alkalmazni az áramútban nagy mértékben csökkenti a veszteséget.
Üdv,
Oszi
0
üdv: a csöves erősítőkben, rádiókban is ilyen táp volt.
(EZ 80, EZ 81 hez)A tekercsek nagyobb ellenállása korlátozta a bekapcsolási jelenséget.
Még egy: a hullámosság 100 Hz, így kisebb a szűrőkondi az egyutashoz képest.
Bálint
0
Bocs, hogy belevau, de érdekes lett volna az elektroncsövekkel megoldani egy graetz-et.
Meg lehet oldani, de kissé terjedelmes, és főképp nem lett volna olcsó az akkori fizetésekhez képest.
Ha jól dereng, egy EZ81 40-50Ft körül lehetett, amikor a szakmunkás órabérem 5.6Ft volt az Orionban.
Üdv.: Pista.
0
Szia István!
A nagyobb kivehető teljesítmény miatt. A kimenő feszültségből pedig csak egy nyitófesznyi fog hiányozni.
Üdv: Jácint
0
szia: például fele áramra lehet méretezni a tekercseket.
Bálint
0
Sziasztok!
Mindenképp több rézre van szükség ugyanolyan teljesítmény kivételéhez azonos hatásfok mellett, mivel a veszteségek négyzetesen növekednek az áramerősség függvényében. Tehát ez a kapcsolás az elektroncsöves korszakban volt igazán előnyös, mivel a a másik diódapárt nem lehetett olyan kényelmesen megoldani mint az elsőt (közös katóddal). Persze ma is használják alacsonyfeszültségű kimeneteknél ezt a kapcsolást.
0
Sziasztok !
Összességében, tehát inkább pazarló megoldásnak tűnik, napjainkban.
Ha van egy trafóm, aminek van 2x12V tekercse, de nekem mégis csak 12V kell, akkor ezzel a megoldással, végülis nyerek valamit a kimenő áramerősségben, szemben azzal, ha csak az egyik felét kötném be, és a másikat szabadon hagynám.
Köszi a válaszokat !
A csöves megoldásnál egyértelmű volt, hogy miért használták így.
Üdv: Dénes István
0
Szia,
nem jól látod, a dolgot. Ennek a megoldásnak is helye van az elektronikában! Mint fentebb írtam van olyan eset amikor komolyan csökkenti a veszteséget ez a megoldás!
Pl. Adott valami komolyabb 3,3V-os logikai áramkör ami 100W teljesítményt igényel. Ez nem olyan vad dolog egy PC-ben is simán összejöhet. Tehát 100W 3,3V-on az 30,3A áramot jelent. A példa kedvéjét használjunk Si diódát amin nyitó irányban ekkora áramon 1V esik. Ha Graetz egyenirányítót használsz két dióda van az áramútban így a diódákat melegítő veszteség 2*1V*30,3A=60,6W lesz a tápod hatásfoka a trafó veszteségeit most elhanyagolva 100/(100+60,6)=62,4%. Ha most ezt a középmegcsapolásos trafós megoldást nézzük, akkor az áramútba csak egy dióda kerül így a diódán a veszteség 1V*30,3A=30,3W a hatásfok pedig 100/(100+30,3)=76,75%. Mint látszik komoly mértékben javult a hatásfok pusztán azzal, hogy a másik kétutas egyenirányítót választottam.
"végülis nyerek valamit a kimenő áramerősségben,"
Ezzel a kijelentéssel vigyázzunk, adott vasmagú transzformátor csak adott teljesítményt tud leadni attól, hogy több tekercs van rajta több teljesítmény nem tud átjutni a vasmagon. A középmegcsapolású transzformátoros tápnál, vizsgáljuk meg mi történik a primer feszültség periódusban. A pozitív félperiódusban D1 van nyitóirányban előfeszítve D2 lezár, így csak D1 vezet, még negatív félperiódusban mindez pont fordítva történik D2 vezet és a D1 zár le. Az eredő áram egy periódusra a két diódán folyó áramok összege lesz. Ideális esetben a bemeneten betáplált teljesítmény megegyezik a terhelés fogyasztásával.
Nem tudom szükséges e ugyanezt levezetni a Graetzre is, de az eredmény ugyanez lesz. Tehát adott teljesítményen és adott feszültségen ugyanazt az áramot kapom mindkét esetben. Nem kapok, több áramot egyszerű energiamegmaradás törvény!
Másrészről ha ugyanazt a középleágazásos trafót akarom használni ugyanarra a feszültségre Graetzel úgy, hogy csak a trafó egyik tekercsét használom nem tudok csak fele áramot kicsavarni belőle, ill. kitudok többet is, de le fog égni a trafó, mivel csak a szükséges teljesítmény felére készült a tekercselés, hiszen a tekercseken megoszlik a teljes teljesítmény!
A csöves egyenirányítóról meg annyit hogy a kettősdióda fizikai felépítése nem sok választási lehetőséget adott! Négy vákuumdióda használata pedig nem kis pazarlás lett volna.
Üdv,
Oszi
0
Szia !
Szép levezetés !
Az alábbi rajzon is így használják a trafót, ezért kérdeztem, mert több helyen látható ez a megoldás.
Nem tudtam, hogy van-e valami konkrét huncutság ebben a megoldásban, vagy csak mert "ilyen trafó volt kezemügyében" alapon csinálták így.
Láthatóan, itt működne egy tekercses szekunderrel és teljes híddal is.
Kapcsolódó kérdés:
Ha egy trafót meghajtok egy négyszögjellel akkor felléphet a kimenetén felharmonikus vagy alharmonikus ?
CSAK bizonyos frekiken történik, és kissé csodálkoztam a dolgon.
Üdv: Dénes István
0
Szia,
az első felére a kérdésnek igazából van indoka, hogy itt ezt választották! 15V váltóból állít elő 15V egyent így a szabályzónak nem sok tartaléka marad, A dióda feszültséget megspórolva kicsit bővíthető ez a tartalék. Viszont a 2x3A nem indokolt 2x1,5-2A sokkal jobban illeszkedik.
A kérdés második fele, ha a transzformátorra négyszögjel kerül mi történik?
A transzformátor helyettestő képe segít, íme:
Ez a transzformátor viselkedését utánozza, persze a galvanikus leválasztás nélkül. L1 a primer induktivitást L2 a szekunder induktivitást M pedig az úgynevezett kölcsönös induktivitás, amit úgy kapunk meg, hogy M=k*gyök(L1*L2), ahol a k az úgy nevezett csatolási tényező 0 és 1 közötti érték. Minél jobb a transzformátor k annál közelebb van 1-hez. Az üresjárási feszültségátviteli tényezője Us/Up=k*gyök(L2/L1)
Ha erre az áramkörre négyszög jelet kapcsolsz a kimenetén is négyszögjelet kapsz.Tehát a transzformátoron átjut a négyszögjel.
Persze a valóság nem ilyen egyszerű, a tekercseknek van ellenállása, szórt kapacitása, szórt induktivitása. Ezeket is bele lehet tenni a helyettesítőképbe és így kapunk egy jó bonyolult sávszűrőt, ami a négyszögjelet torzítani fogja! Ez az oka annak, hogy egy csöves erősítő kimenő transzformátorát olyan nehéz elkészíteni. Azt szeretnénk, hogy minél inkább ezt az ideális helyettesítő képet kapjuk és ne a sávszűrőt!
Üdv,
Oszi
0
Szia!
Valószínűleg nem színuszt kapsz a szekunderen, ezért jelen vannak a felharmónikusok!
Üdv:Laci.
0
Sziasztok,
vékonyabb drótból kétszer annyit nem nagy haszon! A huzal keresztmetszete a fele lesz, de kétszer annyi kell belőle. Tehát ugyanannyi réz kell, plusz a szakaszos áramvezetés, miatt kissé nagyobb vasmagot kell választani a Graetz-hez képest!
Üdv,
Oszi
0
Szia!
A szekunder huzalátmérőt fele áramra méretezhetem! Uki=Usecx1,41V!
Üdv:Laci.
0
Sziasztok!
20:47, 20:48, 20:49 :)
Üdv: Jácint
0
üdv: lehet, hogy már régebben volt, de ha iskolapad...
http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/index.html
Bálint
0
:oke: Jó kis oldal. Már régen láttam ennyi egyenletet egyben.
Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!
0
Sziasztok !
Szerintem nagyon aktuális kérdés!
Falun, főbiztosíték: B16A !!!
Hát, nem azért, de ez szerintem SEMMI ! vagyis ezelőtt 25 évvel mégcsak elég volt a világításra, esetleg egy hűtőre és porszívóra...
Ez öszvisz 3600W, nem mondom, hogy egy mai háztartás többet eszik, de a csúcsáramok ezt jóval meghaladhatják !!! Legalább C16A lenne !
Példa: kapcsolom be a porszívót, egyből leveri a biztosítékot ! Engem a frász kerülget, hogy mi romlott el,
a tulaj meg rohan ki felnyomni a biztosítékot és mondja, hogy ez teljesen megszokott dolog !
Az a napi tréning, hogy a biztosítékot kapcsolgatja ! Jó vicc !
NOS a kérdésem az lenne, hogy CSAK ennyi jár nekünk, vagy ahogy Kalex már említette valahol, hogy azért a C25A vagy C32A -hez is volna Jogunk ?!
Üdv: Dénes István
0
Jelenlegi rendelet előírja minden áramszolgáltatónak a 32A-es biztosítást ingyen és bérmentve, de ezt külön kérni kell és nem kell érte fizetni egy kanyit sem, ha a szolgáltatói hálózat bírja, amúgy meg várni kell rá. A "C" típusú kismegszakítót nem szerelik fel, feltéve, hogy a szolgáltató rááll a dologra és mindenképpen kötöd az ebet a karóhoz, hogy márpedig neked motoros üzemre kellene, de nincs rá semmi garancia, hogy be is teszi. Bár a 32A "B" már elvisz mindent.
Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!
0
76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet
a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről
7. A csatlakozási alapdíj
(2) Nem kérhető csatlakozási alapdíj
c) a felhasználótól a felhasználási helyen az igénybejelentés időpontjában már rendelkezésére álló teljesítményért,
d) a kisfeszültségű vételezés (és betáplálás) céljából csatlakozó felhasználótól, ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek együttes összege (az új csatlakozási igény, vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes összege) nem haladja meg a 32 A-t.
(3) Ha a kisfeszültségű vételezés (és betáplálás) céljából csatlakozó felhasználó rendelkezésre álló teljesítménye meghaladja a 7,36 kVA-t (32 A), csatlakozási alapdíjat - a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakra is figyelemmel - csak a 7,36 kVA feletti teljesítmény után kell fizetnie.
8. A csatlakozóvezeték-létesítés és díja
9. § (1) A hálózati engedélyes a kisfeszültségen csatlakozó felhasználó csatlakoztatásához szükséges csatlakozóvezeték létesítésével összefüggő költségeinek részleges fedezésére a felhasználótól csatlakozóvezeték-létesítési díjat kérhet.
(2) A csatlakozóvezeték létesítésének kötelezettsége - egyéb megállapodás hiányában - a hálózati engedélyest terheli.
(3) Ha az egy felhasználóra jutó kisfeszültségű csatlakozóvezeték hossza nem haladja meg
a) szabadvezetékes csatlakozás esetében a 30 métert,
b) földkábeles csatlakozás esetében a 15 métert,
a hálózati engedélyes a csatlakozóvezeték létesítéséért csatlakozóvezeték-létesítési díjat a felhasználótól nem kérhet.
A lényeg: erre a rendeletre kell hivatkozni, és 30m-es csatlakozó vezetékig díjmentes, a 32A.
Nem mindegyik fogyasztói irodán fogják propagálni. üdv...
0
Hello.
...és a "nyeszlett" alukábelen a háztető és a villanyoszlop között mennei fog a 32 Amper? Meg a villanyórától a lakás felé menő vezetékezésről is igazolás kellene "jogosult" villanyszerelőtől? Sok éve ezt állították az el.műveknél érdeklődésemre.
Üdv.: uniman
0
Szia !
"és a "nyeszlett" alukábelen a háztető és a villanyoszlop között mennei fog a 32 Amper?"
- az nem nagy távolság, ki lehet cserélni rézre, mennyi lehet ? 10-15 méter ?
Ha a lakás felé menő vezeték 2.5m2 Cu akkor az rendben, gondolom, nem ?
Üdv: Dénes István
0
Szia!
Az oszloptól a mérőóráig aluvezetéket használnak ma is. Az utcán a gerincvezeték is alu. Régebben 10mm2 volt használatos, ehhez max. 25A kismegszakító mehet. Ha cserélve lesz a bekötővezeték 16mm2-re akkor mehet a 32A is. Ez független a vezeték hosszától.
Most röviden ennyi jutott eszembe erről, de Kalex kijavít, ha tévedtem.
Üdv: Zoli
0
Bár nem Kalex vagyok, de ha megengeded kijavítalak!
A mai használatos 10mm2 keresztmetszetű szolgáltatói bekötő légvezetékre minden zokszó nélkül rákötik a 32A-t és ki kell hogy ábrándítsalak, mert a hossz igen is meghatározó szempont a max.1,5%-os feszültségesés szempontjából, de ez nem a USER feladata eldönteni, mert semmi köze hozzá.
Más. Az óra utáni kialakításhoz a villamos szolgáltatónak semmi köze, mert a szabványok és rendeletek szabályozzák, feltéve, hogy ha felmerül az áramlopás gyanúja, illetve ténye, de ez egy másik történet.
Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!
0
Sziasztok!
Mit jelent angolul a "Field Collapse"?
Sajnos sok helyen talalkozok vele de nem tudom lefordítani.
0
Szia!
A barátunk szerint:
Üdv! Kalex
0
Sziasztok!
Hát ennyit en is megtudtam a googleval, de semmi értelme nincs.
Mert ilyeneket olvasok pl TV Repair Tips-be: ha a Field collapse rossz , akkor rossz Txxx tranzisztor es/vagy Cxxx kondenzator.
Akkor most milyen mezô bomlik ossze a TV-n, mit látok én a képernyôn, milyen mezôm rossz?
Szerintem ez valami angol szleng kell hogy legyen, nem direkt fordítás.
0
Sziasztok !
Oszi 22 barátunknak is igaza van, az angol nyelvben több értelemben használatos a "field" és a "collapse" kifejezés. Az említett
példa a Tx tranzisztor (a vízszintes eltérítés kapcsoló végtranzisztor, BU,,) kollektor áramának hirtelen megszakítása, amely
eddig időben lineárisan növekedett, a sórtrafó primér tekercsén átfolyt és a ferrit magban maximális mágneses teret, "mezőt" gerjesztett, e "mezőnek az összeomlását" (hirtelen csökkenését) okozza. Ez nagy önindukciós feszültség keletkezésével jár, amit
ha nem korlátoz a "Cxx" kondenzátor, túllépné a tranzisztor által elviselhető max. fesz-t. A Cxx kondi a tranzisztor kollektor és
emiter kivezetéseire van kötve. Hasonló a helyzet a relék tekercsével párhuzamosan kötött "fordított" diódákkal.
Végül a magban gerjesztett mágneses "mező", tér "összeomlásáról", hirtelen csökkenéséről (megszűnése) van szó.
0
Sziasztok,
Az angolban field szót használják a függőleges eltérítésre is, így a field collapse a függőleges eltérítés hibájára lehetutalás!
Üdv,
Oszi
0
Szia Oszi!
Kösz, így már értem.
0
szia: szótár szerint,
elektromos erőtér, mágneses mező, képmező, erőtér összezuhanása.
Bálint
0
üdv:hátha valakinek jól jön.
Bálint
0
A csatolmanyban:mar a tartalomjegyzekben van egy elmeleti hiba - Kirchoff elmelet es nem torveny!
0
üdv: akkor engem megtévesztettek?
http://www.ms.sapientia.ro/elektronika/fileok/analog_szamtech/ohm_kircho...
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kirchhoff-t%C3%B6rv%C3%A9nyek
http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/menager_fizika/modernfizika2006/elekt...
http://users.atw.hu/gamfgepesz/cuccok/kirchhoff.pdf
Bálint
0
Szia!
"akkor engem megtévesztettek?"
Meg bizony. Velem együtt. Megyek is reklamálni Miskolcra, a Bláthyba. =szomorú és mérges=
Üdv! Kalex
0
Sziasztok,
akkor a Műegyetemen se tudják!
Üdv,
Oszi
0
Sziasztok!
Ezek szerint Darwinnak az elmélete törvény!
Üdv!
welding alt
0
Sziasztok,
Az elmélet a Kirchhoff típusú hálózatok vizsgálatáról szól. Az elmélet 2 törvényen, ha úgy tetszik posztulátumon alapszik, a hurok-törvényen és a csomóponti-törvényen. Ezek nem külön elméletek, hanem az elmélet sarokkövei!
Üdv,
Oszi
0
Halihó !
Ti ennyire unatkoztok ?!
Mi köze Darwinnak az elektronikához ?
Remélem nem épített titokban csöves erősítőket a kis huncut !
Én is úgy tanultam, hogy TÖRVÉNY és akkor most mi van ?
Meg kell tanulni és tudni alkalmazni, nem az elnevezésén csámcsogni... ejnye...
Üdv: Dénes István
0
Sziasztok!
Találtam egy jó kis videót a diódákról. Igaz, hogy angol, de aki most tanulja az már könnyen elboldogul az angollal is.
http://www.youtube.com/watch?v=cyhzpFqXwdA&feature=related
0
Szia Tibibalogh 520 !
Felhozom újból az Emil álltal feltett kérdést : Adva van két egyforma kapacitású veszteség mentes kondenzátor.
Mindkettőt feltöltjük egyforma feszültséggel és sorba kötjük azonos polaritással.
(+ - - +)Hogy lehet kinyerni a két végpontról a kondenzátorokban tárolt energiát?
és csatolom a te egyik válaszodat a Forumhoz: Bizony-bizony...és arra leszek még kíváncsi, hogy "szárnyaló fantáziájú" fórumtársaink hány meg hány frappánsabbnál frappánsabb ötlettel fognak még előállni. tibibalogh520.
Énszerintem a kérdés ugy van feltéve hogy ténylegesen mindenki fantáziálhasson körülötte.Irók egy pár példát ;nincs odairva hogy a két kondi egyforma ideig lett e feltölve,nincs odairva hogy a két kondi pl.milyen hosszú vezetékkel lett összekötve,végül is az sem hogy a két pozitiv potenciál a végükön egyforma e ,stb.Amit nem értettem miért zavartak a fantáziálók és nem irtad a te személyes véleményed a feltett kérdésre.Engem egyáltalán nem zavar ha fantáziáltak is a válaszokban,mindenböl lehet tanulni még a mások hibáiból is.Megjegyzem egy kis fantázia még a magán életben se árt.üdv.Jóska
0
Szia josef.48!
Az említett példa nem gyakorlati feladat,hanem elméleti. A fizika és az elektrotechnika tantárgyakban az ideális elemekkel számolnak,így például az induktivitásnak egyenáramú ellenállását 0 Ohm-nak veszik,pedig a valóságban van Ohmos ellenállása is.E felfogásban nézve nincs szerepe a töltési időnek, mert az ideális áramforrás belső ellenállása és az ideális vezeték ellenállása is 0 Ohm, így mindkét kondenzátor azonos feszültségre töltött. Az azonos feszültség és azonos kapacitás miatt a bennük tárolt energia (1/2C-szer U-négyzet) is azonos, ami a szembe kapcsolás miatt kioltja egymást.
Üdv.:
István
0
Sziasztok !
Ha már iskolapad : Egy régi megoldatlan problémám ,hogy miért veri le még a főbiztosítékot is a kiégett normál izzó ,amikor tönkremegy ? Próbáltam elméleteket gyártani ,de egyik sem tetszik. Mi a véleményetek ?
0
Szia!
Szeríntem amikor kiég az izzó a megszakadó wolframszáll darabjai pillanatnyi rövídzárat csinálnak az izzó bevezető elektródái kőzt.
Ez azonban nem minden izzó kiégés esetében fordúl elő.
Űdv.József
0
Bocsika, hogy most megszólalok, de jelenleg egy sípálya tetején álldogálok és nem olvashattam el mindent a telómban.
A jelszó:DUPLASPIRÁL
DE úgy látom, hogy senki nem magyarázta el neked, mitől durran le "INOTA", amikor kiég egy-egy izzó lámpa.
Tehát, kezdetben vala az Edison bácsi. Elővett egy bambusznád szálat, elszenesítette, hajlított belőle KETTŐ darab kanyart, vákumba helyezte csepp-alakú üveg-búrában, és benyomta a kedvenc 117 voltos egyenhálózatába. ÉS lőn világosság, amit ma inkább sötétségnek neveznénk. (NEKEM IS VAN EGY DARAB ILYENEM, Isten őrizzen attól, hogy én is bekapcsoljam!)
Majd (persze) jöttek a magyarok! Az Egyesült Izzó, a Tungsram, és kifejlesztettek (kb. 1920) a világnak olyan spéci wolframszálat, amelyből tartós spirált lehetett csinálni és lőn nagyobb világosság.
De nem aludtak akkor mégsem, és a spéci wolframszál hatásfokát tovább fokozták a -megintcsak magyar- fejlesztők. Nagy dolog volt ez AKKOR, a 20-as évek végén!
Gondolj bele: a hajszál 1/4 részének átmérőjű, század milliméteres szálból előbb milliméteres, végtelen hosszú tekercs készült, majd ebből a "spirál drótból" tekercseltek egy kicsit kicsit nagyobb átmérőjű végleges spirált. Ez a dupla-spirál technológia!
Miért is jobb ez?
-Mert sokkal hosszabb lehetett a lámpa-izzószál hossza
-Mert az izzószálrészek egymást melegítve kevesebb villannyal éghetett a lámpa. (Ez már akkor is fontos volt!)
-Mert magasabb lett a színhőmérséklet, szebb lett a fény.
Nade hogyanis ég egy ilyen pilács (lámpa) ki?
-Elszakad a szál! Ekkor a századmilliméteres "résen" átüt a "néha" 400 Voltos feszkó, ott megolvad a finom spirál, láncreakció-szerűen, gyorsan végig olvad a belső spirál, az addig pl. 7000 ohmos izzóból egy 7 (!) ohmos ellenállás lesz, ami ugyebár hirtelen 40 Amper áramot (10kW?) jelent!
VAGY
-Összegég valahol a századmilliméteres belsőspirál egyetlen elemecskéje! Kicsit csökken az ellenállás, nő az áram, kicsit nő a szál-hőmérséklet. Ezért összeégnek további belsőspirál elemek. Majd egyszercsak láncreakció-szerűen, gyorsan végig olvad a belső spirál, az addig pl. 7000 ohmos izzóból egy 7 (!) ohmos ellenállás lesz, ami ugyebár hirtelen 40 Amper áramot (10kW?) jelent! ÉS BUMM!
De nyugalom! Nem minden lámpa bombasztikus! Az okos fejlesztők az igényes izzólámpagyárakban a bevezető szálak egyikét biztosíték gyanánt vékonyabbra készítik! Ha bekövetkezik a krach, akkor ennek kell(ene) túláramvédelmet biztosítania.
gbenyov
0 Hz és az UV fény frekvenciája között minden érdekel...vagy tovább is?
0
Az igazság kétélű. Az egyiket Kalex elmondta, ami tulajdonképpen a kiváltó ok, bár ettől fizikailag egy kicsit bonyolultabb folyamat, de ez most lényegtelen. Mi csak egyszerűen azt szoktuk mondani, hogy az izzó hidegállapotban a bekapcsolás pillanatában, rövidzárként viselkedik és gyakorlatilag a vezetékezés hurokellenállása a korlátozó tényező. A másik dolog, hogy az izzószál megszakadásakor igazából nem kellene lemennie a főbiztosítónak, ha a szelektivitás elvét alkalmaznánk a kismegszakítóknál, de ha még alkalmazzuk is, akkor sem biztos, hogy gyakorlatban elegendő lesz, ugyanis a gyártási technológiai fegyelem nagyon leromlott, még a nagy gyártóknál is, ugyanis a piac az úr, ezért pl. 2db "B" típusú kismegszakító között is lényeges eltérések lesznek és közel sem biztos, hogy a nagyobb lökőáramot elviselő típus kerül a főmegszakító helyére. A főmegszakító lekapcsolódását megakadályozandó, a kismegszakítók válogatását, ma már senki nem vállalja, a fenti okok miatt, de attól még a rendszer teljes mértékben biztonságos, mert a szabvány viszonylag tág határok között szabályoz.
Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!
0
Szia , nálam a munka asztalom egy 6A kismegszakítóval van védve , de még nem sikerült olyan zárlatot csinálni , hogy ne oldjon ki az óránál a 10A , sőt volt olyan is hogy a 6-os maradt a tízes repült.
0
szia: akkor az automatád az asztalnál a lassú fajta.
Bálint
0
Szia , megnéztem Legrand C6 , talán a "leggyorsabb" amit lehet venni , mert nekem azt mondták , hogy olyan mind amit a szolgáltató rak fel nincs forgalomban , különben meg az óránál F&G B10 van .
0
Szia!
Zárlat esetén a kismegszakítók elektromágneses (gyors) kioldója fog működésbe lépni. A csatolt táblázatban látható mi a különbség a B és C típus között.
B - a mágneses kioldó a névleges áram ötszörösénél biztos kiold 0,1 másodpercen belül, ez egy B10A kismegszakító esetén 50A. A névleges áram háromszorosánál biztos nem old ki, ez B10A esetén 30A.
C - a mágneses kioldó a névleges áram tízszeresénél biztos kiold, méghozzá 0,1 másodpercen belül, ez egy C6A kismegszakító esetén 60A. A névleges áram ötszörösénél biztos nem old ki, ez C6A esetén 30A.
Látható, hogy Nálad a két kismegszakító gyors-kioldójának a névleges nemkioldó árama azonos, és a nagyobb (10A) kismegszakító névleges kioldó árama a kisebb. Ezért repül többször az egyébként nagyobb áramú kismegsz.
Hogy zárlat esetén is szelektív(ebb) legyen, vagy B6A kell a munkaasztalhoz, de ilyenkor lehet, hogy nagyobb teljesítményű induktívabb fogyasztó bekapcsolásakor (pl: nagyobb erősítő trafója terheletlenül) repül a kismegszakító, mert 18A áramlökést még biztos elbír, de 35A áramlökésnél biztos leold. Másik megoldás: az áramszolgáltatóval B16A-ra cseréltetni a forgó-morgó alatt.
Üdv: Zoli
0
Szia!
A leírtakkal 100%-ig egyetértek, csak a megoldás módját látom másként. Nyugodtan lehet kérni a C jelű kismegszakítót, és rögtön 25A-t. Ugyanis 1x32A alanyi jogon jár, viszont 25A-ig, még csatlakozóvezetéket sem kell cserélni.
Üdv! Kalex
0
Szia!
Így is lehet, csak nem tudtam, hogy C-t is felszerel a szolgáltató. Viszont C25A esetén a többi (munkaasztalon kívüli) áramkört is biztosítani kell a fő kismegszakító után max B16A, vagy C10A kismegszakítóval, mert közvetlenül dugaszoló aljzatok elé ezeknél nagyobb nem mehet. Ezt csak azért tettem hozzá, mert ha az óra alatt B10A van, akkor nem hinném, hogy tovább van osztva a védelem külön áramkörönként, vagyis egy áramkörként van biztosítva az egész lakás villamos hálózata - ezt persze csak gondolom. Ezért is javasoltam a B16A-t.
Üdv: Zoli
0
Szia!
"max B16A, vagy C10A kismegszakítóval, mert közvetlenül dugaszoló aljzatok elé ezeknél nagyobb nem mehet"
A dugaljakat nyugodtan biztosíthatod C16A-rel. Semmi nem tiltja. A forgalomba lévő dugaszolóaljzatok névleges árama 16A.
Üdv! Kalex
0
Jelenlegi szabványi előírás szerint az 1,5mm2-es rézvezetékkel lehúzott dugaljakat csakis 10A-rel lehet biztosítani. A jelenleg kapható minden dugalj ezt a szabvány követi és kötelesek is ráírni a maximum 10A-t. Engedményt ad a szabvány bizonyos esetekben. Amely készülék energiaigénye meghaladja a 10A-t, azt köteles vagy min.2,5mm2-es vezetéket használni, de ezt már igazi szenvedés bekötni, főleg felfűzés esetén és max. 16A-re biztosítani és olyan dugaljat használni, amelyre rá is van írva a 16A.
Mintha ezt már egyszer kitárgyaltuk volna!? :hmmm:
Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!
0
Üdv. Köszönöm szépen az infót .Tudtam hogy ezek a betűk a kioldási gyorsaságra vonatkoznak , csak nem ilyen részletesen és mikor kerestem B-s kis megszakított ,több helyen is azt mondtak , hogy nincs és úgy gondoltam ,hogy ez a szolgáltató privilégiuma . Mikor meg a villanyosokat kértem , hogy nekem C-s tegyenek , azt mondták nem lehet mert náluk a B-és van rendszeresítve. Különben meg az óránál 3x10A van és mikor mondtam , hogy nekem több kell , ara azt mondták ennyi jár lehet nagyobb is , de az már pénzes .
0
Szia!
A 3x10A kevés mint mackósajtban a brummogás! Kérjél legalább az egyik fázisra még 6A-t. Ez 4x3750Ft + ÁFA-ba fog kerülni, mivel 32A jár neked meg 30A van. A C típust nem tagadhatják meg, csak verd ki a tüzet. Kérd meg, hogy mutassák meg azt a paragrafust, aminek alapján elutasítanak.
Üdv! Kalex
0
Szia ityvity!
B6-ot vegyél.
A "C" lomhább mint a "B".
Üdv Tibi.
0
Szia!
"miért veri le még a főbiztosítékot is a kiégett normál izzó ,amikor tönkremegy "
A dolog egyszerű. Az izzószál kiégésekor plazmaív keletkezik. Ennek az ívnek negatív ellenállása van, ezért a létrejövő áramnak csak a vezeték keresztmetszete, valamint a biztosíték (kismegszakító) leoldási értéke szab határt.
Üdv! Kalex
0
Szia Kalex!
Hogyan is lehet negatív ellenállást létrehozni?
Én úgy tudom,hogy a supravezetők erősen közelítenek a 0 ohm-hoz.
A negatív ellenállás energiát termel?
Szia: pluto63
0
Szia !
Nem hallottál még a negatív ellenállásról ?
http://hu.wikipedia.org/wiki/Negat%C3%ADv_ellen%C3%A1ll%C3%A1s
Negatív ellenállású jelenségek, alkatrészek:
plazma (plazma csatorna), ívkisülés, fénycső, alagút dióda, IMPATT dióda, UJT, Gunn dióda, DIAC.
Üdv: Dénes István
0
Sziasztok!
http://moosapotamus.net/THINGS/tri-negistor/TriNegistor02.mp3
Ezt a hangot én is előcsaltam valahogy egy régi kazettásmagnó paneljából, még valamikor 30 évvel ezelőtt, fura volt hogy képes táp nélkül kiadni. Ha jól rémlik BC109B -vel és 2N2222 -vel volt szerelve.
http://moosapotamus.net/THINGS/tri-negistor.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/2N2222
0
Szia!
Csak,hogy teljes legyen a kép.Ugyanonnan.
Az energiamegmaradás elve kizárja abszolút negatív ellenállás létezését, ezért az ilyen eszközök csak külső energia felvételével működnek.
Üdv.Kéri Dani
0
Értem én, hogy számodra érthetetlen, de ettől még létezik ! :super:
Amúgy nem szép dolog egy szövegből csupán egy kontextust kiragadni és azt szajkózni, az ilyen magatartást hagyjuk a politikusokra, mert ez csak hozzájuk illik, vagy te is parlamentbe készülsz ?
Üdv: Dénes István
0
Szia!
Ugye,hogy nem szép!
plazma (plazma csatorna), ívkisülés, fénycső, alagút dióda, IMPATT dióda, UJT, Gunn dióda, DIAC
Üdv.Dani
0
Bakker, az egy felsorolás, üsd fel a könyved (már ha megvan még) és abban is megtalálod !
Vitatkozol velem, hogy létezik-e a spanyolviasz ?
Megáll az eszem !
Tudod hogy működik a fénycső ? Hallottál már róla ? Abban mi van ? Semmi ? Ja... mint a ....
Üdv: Dénes István
0
Mert ki is vagy te,hogy veled nem lehet vitatkozni?!
Az én szöveg kiemelésem nem tetszik a politikusokhoz hasonlítod,a te stílusod -egyáltalán,hogy mondhatnak nekem ellent-engem a diktatúrára emlékeztet.
Különben engem is érdekel,hogy a te fejedben mi van.Ja a stíluson még van mit csiszolni.
Üdv.Dani
0
Szia !
Felmerült bennem ,csak az a problémám ,hogy a plazmaív a szakadás helyén ,és nem a tartók között jön létre. Az izzószál végig az áramkörben marad.
Üdv.
0
Szia!
Azt csak gondolod. Az izzó tökéletlen vákuuma miatt létrejön az ív a két tartószál között. Mivel az ellenállása jóval kisebb, mint a wolfram szálé, azok a fránya elektronok nem fárasztják magukat az ellenálláson átmászni.
Üdv! Kalex
0
Szia!
Egyetértek, tényleg ív gyúl az égőben. Csak azért azt még pontosítanám, hogy ezt a jelenséget sohasem a vákuumos égők produkálják hanem az argonnal töltöttek. Ezekben üzem közben többnyire enyhe túlnyomás uralkodik a külső atmoszférához képest, ezért az ív igencsak hasonló karakterisztikával bír mint a TIG hegesztők íve (kb. 10V/100A).
:idea: A jelenség mechanizmusa a következő: Üzemi állapotban az izzószálat a Langmuir-hengernek nevezett jelenség effektíve elég jól szigeteli. Ez a henger alakú vákuum-tér teszi lehetővé a nagy szálfeszültségesést és a csekély konvekciós hőveszteséget relatíve nagy nyomású gáztöltet használata esetén is (qrva nagy felfedezés volt ez annak idején). Az izzószál elpattan és ívet húz. Az expandáló wolframplazma kiterjed a nagynyomású gáztérbe és letörik a szigetelés. A plazmagolyó szétterjed egészen a bevezetésekig és így ohmos nagyságrendű rövidzárat képez. A körtébe rakott biztosíték vagy direkt vékony kivezetőszál nem mindig megfelelő a védelemhez. Az izzóban megmarad a spirál, csak a rávezetéseknél szok leolvadni. Ugye milyen egyszerű kis hétköznapi csoda?
0
Szia !
Elfogadom ,mivel nem igen van rá jobb magyarázat. Valami nagy sebességű kamerával kéne felvenni a történteket.
Köszi !
0
Szia!
Nem érdemes tovább ragozni!
Kalex, majd Transzduktor pontosan kifejtette a témát.
"Ebégykint" az Egybesült Izzó, -amikor még folytak kísérletek- csinált erről kisfilmet, melyen tökéletesen látható volt az ív, majd a kialakuló, a teljes teret betöltő plazma.
Nem tudom, fellelhető e még a film.
üdv: tnema
0
Sziasztok !
Így jártam a minap:
Elmentem TV-t javítani, egy Samsung volt a hunyó, nem kapcsolt be, meg se nyikkant !
Szétbontom, 110V megvan, 16V vagy akárhány megvan, proci megy, stb...
Nézem... hát a magasfesz trafó előtt ott egy áteresztő FET tranyó, csak annyi a szerepe, hogy rákapcsolja a 110V-ot a trafóra, nincs is rajta hűtés ! Minek, hisz csak kapcsol... OK. Na, mondom, valahol itt lesz a gebasz... méricskélek körülötte egyszer csak BEKAPCSOL az átkozottja, még jó hogy nem taperoltam a képcsövet vagy hasonló. Attól kapcsolt be, hogy rámértem a műszerrel a TR középső lábára. Megáll az eszem !
Kikapcsolom... megint nem indul, megpiszkálom a lábat, elindul... anyád !
Mondom, ez valami zavarás a tápágban, a 400V-os kondi is púposodik rendesen, na, kivele, meg a szekunder részben lévő 2200uF -os kondit is cseréltem ha már így belejöttem.
Bekapcsolom... indul pöccre :LOL:
2 kondi volt a sáros ( ezek értéke kb 1.000Ft ), kértem a javításért 4.000 Ft-ot.
Kérdés: kiszállással ( kocsival - falura ) sok volt-e vagy kevés amit a javításért kértem ?
Ha sok volt mennyit kellett volna kérnem, vagy ha kevés akkor is mennyit ?
Ti ezt mennyiért csináltátok volna meg ?
A válaszokat előre is köszönöm !
Üdv: Dénes István
0
Több tényezőtől is függ; szerintem elsősorban a készülék árától.
De nem gondolom, hogy 8.000 alatt meg kellene álljon egy kiszállós javítás.
Hozza be a műhelybe és akkor számolhatunk kevesebbel.
De számolj benzint, amortizációt, kipakolást, bepakolást, munkadíjat az utazásra + az előbbiekre,
plusz az összes olyasmit átlagban elosztva, amivel előre nem tudsz számolni.
0
Szia!
"De nem gondolom, hogy 8.000 alatt meg kellene álljon egy kiszállós javítás."
Én sem gondolom, de sajnos megáll. Amennyiben többet kérsz, nem kérik a javítást. Ezt Pesten el lehet játszani, de egy kis faluban, vagy kisvárosban, már nehéz! Aki főfoglalkozásban csinálja, az kényszerpályán van.
Üdv! Kalex
0
Szia!
"Ezt Pesten el lehet játszani, de egy kis faluban, vagy kisvárosban, már nehéz!"
Így van! Gyorsan az ember fejéhez vágják, hogy "én 400 Ft-os órabérben nehéz munkát végzek, maga meg s..gen ülve akar óránként 2-3 ezret".
Aztán legközelebb vagy nem téged hív vagy már akkor, mikor az ő csavarhúzója, pákája és "tudománya" elakadt a "javításban", vagy vesz másik készüléket és elhíreszteli, hogy baromi drágán dolgozol.
Egyik variáció sem az igazi...
Üdv: Laci
0
Szia !
Ok, tehát akkor a 4.000 Ft NEM volt sok ?!
Üdv: Dénes István
0
Szia István!
Szerintem nem. Ez kb a minimum összeg.
Én már egy ideje nem vállalok csak nagyon jó barátnak, rokonnak javítást, de mikor még aktívan ténykedtem, kb így működött az árképzésem:
Alkatrész + beszerzési költség - fix
Kiszállás - fogyasztás szerinti üzemanyag ár fix + ??
Munkadíj - helybeli legmagasabb órabér fix + ??
Ezekből ugye a fix összegek adják a minimumot, a ??-ek pedig attól függően változtak (persze normál keretek között), hogy milyen értékű volt a készülék, illetve a tulaj anyagi helyzete milyen. (Ez utóbbit azért a helyszínen meg lehet ítélni.)
Lehet nem jól csináltam, és talán ezért "nem vittem sokra", de én már ilyen vagyok és így is maradok...
Persze a szaktudást, felszerelést stb valahol meg kell fizettetni, de gondolom mindenki érti, miért így számoltam... (Volt elég szervizes rossz tapasztalatom, de az más téma.)
Üdv: Laci
0
Szia , én más megközelítésből álok a dologhoz. Maga a készülék értekétől is függ a javítás ára , mert egy 32"lcd táp javítása nem kerülhet annyiba mint egy 51es török , ha feltételeztük , hogy u.a. alkatrészt cseréltem is . Marketingesek ezt úgy mondják , hogy a terméknek annyiba kell kerülnie , hogy ez még megérje mindenkinek.
Az hogy mennyi időt dolgoztál szerintem nem mérv adó , mert ehhez sokban hozzá járul a tudás , tapasztalt ,készülék ismeret. Ha egy mérés után tudom melyik alkatrész rossz az nem jelenti hogy 10 perc a javítás költsége. .Valamikor ahol dolgoztam volt egy javítási normatív amit minden munkalapon fel kellet tüntetni.Pl. hiba megállapítás 1 rezsi óra (azt mondta főnök , aki ennyi idő alatt nem találja meg a hibát mennyen péknek , de azért minden hétre akadt 1-2 készülék amit jó ki kellet vesézni mire meglett javítva) alkatrész cser 5-15 perc és kicsit hülyén hangzik de úgy volt megállapítva hogy hány lábba van az alkatrésznek , így a trafóra már 1/2 órát írhatunk.
Vissza térve a 4000 javításra , azt hiszem , ha ennyiért dolgoznák gyorsan be kellene fejezni , de hála Istenek mostanára már lekoptak a munkahely biztonságából apró pénzé maszekolgatók.
0
Szia Ityvity!
"a készülék értekétől is függ a javítás ára "
Ha újra elolvasod az előző Hsz-em, akkor ezt megtalálod benne.
Abban remélem egyetértünk, hogy pl a "forrasztópáka amortizációját" nem feltétlenül egy 70 éves idős nénin vagy egy 3 gyerekét egyedül nevelő anyán kell bevasalni...
A szervizes árképzés teljesen más, mint egy falusi kiszálló szerelőé - de ezt is írtam.
(Azt meg szerintem nem itt kellene megtárgyalni, milyen gazdasági indokai vannak annak, hogy szervizben egy 30 Ft-os biztosíték cseréje a számlán végül 3000 lesz...)
Üdv: Laci
0
Szia!
A javítás többet érne, de nemigen lehet többet kérni. Ezért olyan 6000.- Ft azért kijárt volna.
anyag: 1000.-
úti klt: 1500.-2000.-
munkadíj 3000.-
---------------
összesen: 5500.-6000.-
Ne felejtsd el, hogy a kondikat is meg kell venni. Az azzal eltöltött idő is a javításhoz tartozik.
Üdv! Kalex
0
Szia !
Ok, köszi néked !
Másvélemény?
Üdv: Dénes István
0
szia: Kalex jól számolt. Viszont ha egy vízvezetékszerelőt, kőművest ácsot nézünk, akkor potom összeg.
Bálint
0
Szia!
Forgásirány? A kefeeltolás kötött forgásirányt feltételez. Dinamó üzemben fordítva forgathatod.
Üdv! Kalex
0
Sziasztok !
Kicsit furcsa kérdéssel fogok előállni, tehát a pejoratív hozzászólásokat kérem mellőzzétek.
Adott egy AC motor.
Ez ugye kialakításilag úgy van öszerakva, hogy először az állórészen halad át az áram, majd a szénkeféken keresztül eljut a forgórészbe, mondjuk úgy hogy szimmetrikusan, remélem mindenki vágja miről beszélek.
Ebből a motorból szeretnék egy generátort csinálni !
Mondjuk a következő képpen: leválasztanám a két állórészt és rákapcsolnék DC feszültséget ezáltal mágneses teret hozva létre a forgórész körül, a forgórész szénkeféiről pedig levenném a váltóáramot amit egyenirányítanék.
Kérdés: jó az elképzelésem ?
Tapasztalat: 24Vdc / 1A = 24W az állórészbe, kb 1000 rpm-el forgatva kb 5W jött ki a forgórészből.
Ez kurva rossz...
A motor egy 220V 50W-os, kb 1500 rpm-es változat.
Más: Nem vagyok tisztában azzal, hogy az AC motorokat hogyan lehetne generátor üzemben használni ha nincs bennük mágnes ?! Kipróbáltam: 0V a kimeneten, akárhogy pörgetem...
Teljesen érthető, nincs mágneses tér !
De akkor az elején említett mágneses térrel hogy olyan kicsi a hatásfok ?
Köszi előre is !
Üdv: Dénes István
0
Szia István!
"A motor egy 220V 50W-os, kb 1500 rpm-es változat."
Biztos nem néztél el egy nullát?
Szénkefés motornak egy kicsit keveslem (szabályzás nélkül) az 1500 rpm-et...
Üdv: Laci
0
Szia!
Az átalakítás nem megoldható, ennek az egyik fő oka a meglévő kefeeltolás ami a rotoron van megvalósítva. Komolyabb felépítésű dinamóknál több tekercsrendszer is van a jó hatásfok biztosítása érdekében. A sztatikus mezőt a mellékáramkörű gerjesztőtekercs biztosítja. Ez általában a gerjesztésszabályozón keresztül van táplálva. (Ez biztosítja a feszstabilizációt és a túláramvédelmet.) Ehhez még minden rendesebb gépnél jár főáramkörű állórésztekercs a rotor mezejének kompenzálására. A kefeszikrázás elnyomására általában külön segédpólusokat építenek ki amelyek szintén főáramkörű tekercseket kapnak. Ugye bonyolult? Na ezért ki is ment a divatból az eféle gépek építése amint lettek olcsón szilíciumdiódák meg frekvenciaváltók. ;)
0
Szia István!
A két állórész tekercset tuti biztos, hogy helyes polaritással kötötted sorba???
Mert ha véletlenül nem, akkor két Déli, vagy két Északi pólus között hiába forgatod a forgórészt...
Valamint a forgórészről levett szuflát nem kell egyenirányítani, ugyan is ezt a kommutátor elvégzi.
Üdv Tibi.
0
Szia !
Jól kötöttem össze, mert először nem adott le semmit (akkor volt rosszul) utánna pedig már igen.
A teszteket egy 24V-os 3W-os égővel végzem, így nem számit az AC / DC hanem látom a leadott
teljesítményt ! Kipróbáltam most úgy hogy a forgórészt mágnesezem fel, leadott teljesítmény: 0 !
Lehet, hogy az egész így egy nagy kaki, DC motorral kéne kísérleteznem... :-S
Üdv: Dénes István
0
Szia!
" Kipróbáltam most úgy hogy a forgórészt mágnesezem fel, leadott teljesítmény: 0 !"
Igen... erre próbáltam utalni, az imént a Kalexnek címzett hozzászólásomban.
Valószínű, hogy a szénkefék szögelfordulása miatt ilyen gyalázatos a hatásfok dinamó üzemmódban. Erre a szögeltolásra a motor üzemmódban, a kefeszikrázás csökkentése miatt van szükség (amolyan előgyújtás. :-) ).
Próbáld meg a hátsó pajzsot, amin a kefetartó van olyan pozícióba fordítani, hogy a kefék az állórész tekercsek fölé essenek. Javulnia kell...
Üdv Tibi.
0
Szia !
"Próbáld meg a hátsó pajzsot, amin a kefetartó van olyan pozícióba fordítani, hogy a kefék az állórész tekercsek fölé essenek. "
- LEHETETLEN !
Így aztán, ha generátornak nem is, de motornak továbbra is megfelel :LOL:
Üdv: Dénes István
0
Szia!
Akkor ennek hamar a végére jártunk. :p
Üdv Tibi.
0
Szia!
1. Amit leírtál motort, az nem AC , hanem univerzális soros motor. Megy egyenről és váltóról egyaránt.
2. Fordíts meg a dolgot. A forgórészt gerjeszd DC-vel, és az állórészről már le is veheted az egyent. (Dinamó elv)
3. A valódi Ac motorok is használhatóak generátorként, csak éppen aszinkron generátor lesz belőlük, és váltóáramot adnak le.
Üdv! Kalex
0
Szia Kalex!
"2. Fordíts meg a dolgot. A forgórészt gerjeszd DC-vel, és az állórészről már le is veheted az egyent. (Dinamó elv)"
Nem fog működni, ugyan is, a kommutátor miatt, a forgórész mágneses tere úgymond "állni fog"...akárhogy forgatod is a forgórészt.
Csak csúszógyűrűvel hozzávezetett gerjesztés esetén kapsz forgó mágnesesteret!
Valamint az állórészről csak váltót vehetsz le(váltakozóáramú generátor elv :-) ). Tehát a dinamó elv csak a kommutátoros forgórészről levett feszültség esetén működik.
Üdv Tibi.
0
Szia!
Jogos. Hirtelen a csúszógyűrűs generátort kevertem a dinamóval. Így jár az ember, ha figyelmetlen.
Üdv! Kalex
0
Szia !
Ezt első olvasásra nem értettem, (csúszógyűrű - mammamiaaa !)
de a lényeg, hogy nem működött !
PS: megértettem ! A kommutátor nincs felosztva, hanem két gyűrűn keresztül van megtáplálva !
Üdv: Dénes István
0
Szia(sztok)!
Akkor a szemléletesség kedvéért.
Válasz: sehogy
Üdv! Kalex
0
Szia Kalex !
Csúcs , ez a hozzáállás !
Én egyszerűbben akartam elmagyarázni , csak féltem , megharagszanak egyesek !
Kondiknak a feltöltött és vákuumos képcsöveket akartam alapul venni, közös összekötésnek a grafit réteget . És újjal, ha lehet mutatóval, vegyük ki az egyikből az energiát , aztán nézzük meg maradt-e a másikban :D
Remélem a JOULmérőnk szöge választ ad a kérdésre...
Üdv! Miki.
0
Hello, Kalex.
Ha alágyújtasz, akkor egy idő eltelte után kijön az energia mindkét példádból, egy nagy "bumm" formájában, igaz megbontás lesz, de ne mi csináljuk...
Üdv.: uniman
0
Szia!
Azt az energiát nem kinyertük, hanem újabb hozzáadásával elveszítettük a magunk számára.(átalakítottuk) =vigyorog=
Üdv! Kalex
0
Sziasztok!
Adva van két egyforma kapacitású veszteség mentes kondenzátor.
Mindkettőt feltöltjük egyforma feszültséggel és sorba kötjük azonos polaritással.
(+ - - +)Hogy lehet kinyerni a két végpontról a kondenzátorokban tárolt energiát?
üdv Emil
0
Sziasztok!
A fele energiához hozzá jutunk,ha az egyik kondit kalapáccsal addig lapítjuk ,amíg zárlatossá válik.
0
Szia!
Ha kibogozom a kalapácsolási rajzból akkor igazad is lehet.
Egy kicsit kedvesebb megoldást javaslok:
Kapcsoljunk egyenfeszt a két pontra és növeljük addig amíg először az egyik,majd a másik kondi át nem üt.Az ekkor keletkezett impulzusokat integrálva
megkapjuk a többlet energiát.Így kalapács nélkül is tönkre tettük a kondikat de fő a győzelem!
üdv Emil
0
Szia!
"Kapcsoljunk egyenfeszt a két pontra és növeljük addig amíg először az egyik,majd a másik kondi át nem üt"
Nem jó. Ideális kondiról beszélünk. Nincs átütési feszültsége, nincs szivárgó árama. Marad a kalapács, vagy az úthenger.
Üdv! Kalex
0
Üdv,
Szerintem váltakozó polaritású feszültséggel ki lehet "lökdösni", valahogy a tárolt energiát, a kérdés, mekkora lesz így a
veszteség.. (mert a kisütéshez is kell némi energiabefektetés)
Részletesebben: egyenfeszt kapcsolva a lábak közé, az egyik irányba elkezd kisülni az egyik, némileg tölt a másik, és mivel a töltés lassabb, mint a kisülés, kis idő elteltével a polaritást megcserélve a másik kezd kisülni, és az egyik kezd tölteni, de megfelelő időzítés mellett már kevesebb töltésig jut el, majd csökkentve a feszt, és/vagy az időt, ki lehet "hintáztatni".
0
Szia CodeKiller!
Neked is csak azt tudom mondani: "Ugye ezt Te sem gondoltad komolyan". :D
"...és mivel a töltés lassabb, mint a kisülés..."
Ezt mire alapozod? Hiszen úgy a töltés, mint a kisütés ideje a töltő, illetve kisütő áram nagyságától függ (azonos kapacitást, és veszteségmentes kondit feltételezve) tehát egyforma.
Egyszerűen gondold át, hogy egy ideális kondi fegyverzetét, és kivezetéseit alkotó vezető anyagnak teljesen mindegy melyik irányban haladnak az elektronok. (...tudod, energia nem vész el. főleg, ha veszteség mentes alkatrészt feltételezünk. :) ).
Ezt a kérdés feltevője bele is foglalta a feladatba "Adva van két egyforma kapacitású veszteség mentes kondenzátor".
Üdv Tibi.
0
Üdv,
"Ezt mire alapozod?"
Pl ez alapján!
A karakterisztika nem az anyagok minőségének függvénye, hanem a töltés felhalmozódás, és köztük fellépő elektromágneses kölcsönhatásé. Ez ugyanúgy hat az ideális alkatrészekre is!
Tfh: van 2db 100v-os nagy kapacitású kondi 50V-ra töltve.
Rákapcsolva 150V= -t, az egyik kondi tölteni, a másik kisülni fog. Ha egységnyi ideig van ez rákapcsolva, akkor az egyik kondiban több, míg a másikban kevesebb töltés marad, de már a két töltés összege kevesebb lesz, mint a kiinduláskor. Váltogatva a polaritást, csökkentve a feszültséget és/vagy az időt, idővel elérhető, hogy a kondikban alig marad valami (értsd: elhanyagolható). Legyen a tápfesz árama konstans a teljes művelet alatt. (pl 10mA) És tekintsük a tápot is ideálisnak (0ohm belső ellenállás). Ekkor az áramkörben TÖBB, mint 10mA fog folyni. (persze komplikált, de nem lehetetlen)
(egyébként ilyen kondi-párt lehet/szokás használni váltóáramú körben, valahogy csak műx ott is...)
0
Sziasztok!
Már a töltésmegmaradás elve is hamarosan kétségbe lesz vonva ha így folytatódik az okoskodás. :jawdrop: Azért csodálkozom azon is, hogy TV-ket megjavítani tudó emberek nem képesek első olvasásra átlátni ennek a feladatnak a megoldhatatlanságát. Ha ideális és lineáris kondenzátorokat feltételezünk akkor nem lehet kivenni a rendszer belső előfeszítettségében tárolt energiát. :lol:
0
Üdv,
Kérem szépen bemutatásra azt a "lineáris kondenzátort"!
0
Üdv!
A lineáris kondenzátorra érvényes a következő összefüggés: U=(Q/C), vagyis a feszültség egyenesen arányos a kondenzátorra felvitt töltés mennyiségével. A műszaki gyakorlatban a legtöbb kondenzátort ezzel az esettel közelíthetjük - igen nagy pontossággal. Persze vannak kivételek, pl. a nagyobb permittivitású anyagból készült kerámiakondenzátoroknál már érzékelhető az eltérés. Olyan ez mint a mechanikában. A golyóstoll rúgója lineáris, míg a járművek felfüggesztése többnyire nem. (Csak a teljesség kedvéért megjegyzem, volt már dolgom gyépésmérnökökkel akik ezt a rúgós dolgot nem értették, de egyhangúlag szavaztak a kirúgásomra a munkahelyemen.)
Megjegyzem még, hogyha olyan kondenzátorokat feltételezünk a feladatban amelyek növekvő feszültséggel növekvő kapacitást mutatnak, akkor van a feladatnak megoldása. Ha valakinek csekély a fantáziája akkor képzelje el a mechanikai megfelelőjét - cső, két végén szappanbuborékkal vagy lufikkal. (Máma jókedvem van, úgyhogy lemondok a tandíjról.) :D
0
Üdv,
Tehát arra gondolsz, hogy a kondenzátor nem csak hogy veszteség mentes, de végtelen kapacitású is (ez nem szerepelt a feladványban!)
A logika ott bukik, hogyha nem lehet akármekkora töltést felvinni a kondenzátorra (lévén akkor végtelen felületű fegyverzetek kellenének), akkor ahogy a egyre jobban telítődik, egyre kevésbé nő a töltése. (mint ahogy nagyon "kimerült" kondi is már egyre nehezebben ad le további töltést) (atom/anyagfizika)
(veszteség mentes alatt értendő: nem szivárog el belőle a töltés, és nincs ellenállása; semmi több)
Az analógiád sem egészen stimmel - emlékeim szerint van olyan lufi, amit majd bezöldülsz, mire sikerül egy szintig felfújni, utána viszont már relatíve könnyű tovább fújni... ezt se nevezném lineárisnak --- de még nagyobb gond, hogy az említett lufik zárt rendszert alkotnak egy csővel összekötve - a kondiknak viszont csak 1-1 lába van összekötve.... ami nyilván nem egy zárt rendszer.
((lehet, hogy már én is belezavarodtam korább a konstans fesz/áram dolgokba... de a lényeg valami olyasmi))
0
Üdv.
:oops: Hogy jól belezavarodtál a dolgokba az már nem kérdés...
1. Sehol nem beszéltem végtelen kapacitású kondenzátorról. Nem értem ezt honnan szeded.
2. A feladatban csak a veszteségmentesség volt kikötve. A nemlineáris kondenzátor is lehet veszteségmentes, tehát a feladat pontos tisztázásához egyértelműsíteni kell a linearitás kérdését. Ezt nem viccből írtam meg azért, hogy dicsekedjek az idegen szavak ismeretével. Bizony feltételezhető olyan nemlinearitás, amelynél a feladatnak van a triviális megoldástól külömböző megoldása.
3. A lufis példával éppen az ilyen nemlineáris rendszert akartam szemléltetni (ami ritka de elméletileg feltételezhető). Tehát két féligfújt lufi egy csövön instabil rendszert képez. Elég az egyiket kicsit megnyomni és jelentős energia szabadul fel a rendszerből.
4. Ja, a lufik sem zárt rendszerben vannak, hiszen meg lehet őket nyomni. De ha két csövet akarsz lufinként, akkor tegyél tartályt mindkét lufi köré. Vezesd ki a lufik száját és a tartályokból még egy lyukat. Ugye világos?
Viszlát - mára a téma részemről túl van tárgyalva . :szunya:
0
Szia !
" A golyóstoll rúgója lineáris, míg a járművek felfüggesztése többnyire nem."Lineáris rúgó nincs , nem is lesz soha . :weep:
Üdv! Miki.
0
Szia!
Nem tudom mit akarsz ezzel mondani. Múltkor bizonygattad, hogy van működő plazmagömböd műanyagból (ezt nem tudom ki hiszi el), most meg szerinted nincs gyakorlati szempontból lineárisnak tekinthető acélrúgó. Kérlek fogalmazz világosabban, mert ez piszkálódásnak tűnik. :-?
0
Szia !
Nem piszkálódik senki , csak : "Azért csodálkozom azon is, hogy TV-ket megjavítani tudó emberek nem képesek első olvasásra átlátni ennek a feladatnak a megoldhatatlanságát. Ha ideális és lineáris kondenzátorokat feltételezünk "Mivel a javítás nem feltételezéseken alapszik , és ideális kondenzátor se, lineáris se nincsen és nem is lesz, ezért egy p.mobilet is ki lehet számítani , hogy működni fog , de sajnos el kell felejteni a fizikát és hogy a földön élünk.
A plazma gömb , az lehet , hogy üveg , de néhányszori portalanítás után , igen ám összekarcolódott a felülete . Gyémánttal még nem próbáltam karcolni , de a varrótű az simán nyomot hagy benne. Persze ez csak burok rajta , vagyis remélem , mert már nem olyan intenzív az effektus , mint anno
A rúgóval kapcsolatban pedig elég világosan fogalmaztam, nincs és nem lesz ! Ennyi . A gyakorlati szempontból lineárisnak tekinthető - az nem lineáris , csak esetleg Te annak tekinted :D .
Asszem ennél hosszabb diszkurzusba, nem akarok belemenni , sajnálom , hogy nem vagyok formában , pilledek ...
Üdv! Miki.
0
Könyörgöm, kérdezzük meg az Egely "professzort", mert Ő biztosan meg tudná magyarázni paranormálisan! :lol:
Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!
0
Ehjj, egy egyszerű probléma, mennyi lármát szüle! :hmmm: :taps:
Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!
0
Szia !
"Ehjj, egy egyszerű probléma, mennyi lármát szüle! " De kinek probléma ? Ha töltjük a kondit , minek kinyernyi ? Rögtön oda kell küldeni , ahova kinyerni akarjuk.Minek beiktatni plusz munkát és időt. És még ott a "veszteség mentes" is :hmmm: .
Az iskolában , csak beraktam a haverok zsebébe és a szemük rángatózásának mértékéből, meg milyen gyorsan rántották ki a kezüket a zsebükből , meg lehetett állapítani, mennyi energia maradt a kondiban, a kisülés idejére .
Üdv! Miki.
0
Szia Miki!
"Az iskolában , csak beraktam a haverok zsebébe"
Nesze neked orosz-magyar barátság... :lol:
Üdv: Laci
0
Szia Laci !
Honnan jöttél rá , hogy azok nem magyarok voltak? :hmmm:
Üdv! Miki.
0
Neked sem lehetett egyszerű gyerekkorod! :lol:
Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!
0
Bizony-bizony...és arra leszek még kíváncsi, hogy "szárnyaló fantáziájú" fórumtársaink hány meg hány frappánsabbnál frappánsabb ötlettel fognak még előállni. :super:
0
Amiről Te beszélsz, az energia elnyeletés, de itt a kinyerésről volt szó.
Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!
0
Na de valahova annak az energiának mennie kell, amit "elnyelünk" (energiamegmaradás FTW! :) ) --- nem csak a betáplált áram fog megindulni, hanem hozzáadódik az egyik kondiból kisülő is.
0
Szia Emil !
Szerintem egy harmadik kondenzátorral.Mivel két egyforma potenciál (praktikusan)nem lesz soha a kondik végein, ugy a harmadik kondi fel fog töltödni a potenciál külömbsére ,majd kiveszed ,kimerited és újból vissza teszed és igy tovább.üdv.Jóska
0
Szia Jóska!
Ugye ezt Te sem gondoltad komolyan!? :D
Üdv Tibi.
0
Ha a két végpontot összekötöd egy elleállattal, vagy akár rövidzárral, semmi nem fog történni, mert azonosak, csupán a kapacitásuk és a benne tárolt töltés duplázódik, feltéve, hogy tényleg elméleti veszteségmentes.
Az élet nem is bonyolult, csak azzá teszik!!!!!!
0
Szia , szerintem sehogy , mert ha össze kötöd a két végpontot , tulajdonképen párhuzamosan kötötted őket .
0
Csatlakozom a "sehogy" véleményhez.
Szerintem a kapcsolás egy darab dupla töltetű kondenzátorral
helyettesíthető, aminek az egyik lába nem hozzáférhető.
Egyébként megoszthatnád velünk: Mi inspirálta a kérdést?
0
Szia!
Azért kérdezem mert nem tudom rá a választ.
Van két egyszerűen eltárolt energia amihez nem lehet hozzáférni?
Eddig úgy tűnik....
üdv Emil
0
Hello Emil!
A logikai bukfenced sztem ott vagyon, hogy egyenkent tölteted fel, s ellehetetlenitve a kivetelt megütközöl a megoldas ismeretlensege felett, s mindezt meg idealizalt kivitelben :-)...
Akkor miert nem tudsz "idealizaltan" 1-1 kondit kiüriteni is?
Kari
0
Pages