A tervezett avulásról az origo-n

Üdv:

Csak annyit szeretnék e témához hozzátenni, hogy nem volna szabad silány minőségü árut forgalomba hozni. Bizony ha volna egy mindenhol érvényes szabvány, Magyarország még most is gyárthatná a TUNGSRAM villanyégőket. Az ötven évvel ezelőtt gyártott égők, a maiaknál sokkal jobbak. Én egy 1971 ben vásárolt égőt most cseréltem ki, mert eddig tartott. A 71 ben gyártott hűtőm, még ma is működőképes. Az egy évvel ezelőtt vásárolt vízcsapom felmondra a szolgálatot, mert műanyagból gyártották a belsejét. A megoldás: ellenőrzés!!!!

Károly

Azt nem tudom, hogy milyen mértékben szerepel a készülékeik tervezésekor az egyes gyártóknál "a tervezett avulás" fogalma. De ettől függetlenül is hihetetlen mértékben szennyezzük a földet az ipari hulladékokkal.
Előre bocsájtom, nem vagyok greenpeace fan. De azért igyekszem objektíven és tudatosan gondolkodni, élni.

Véleményem szerint erről a jelenségről nem csak a gyártók vagy a divatdiktátorok tehetnek, hanem mi, vásárlók, a fogyasztói társadalom aktív szereplői is.
Már pedig ha ez így van, akkor tehetünk is ellene!
Nem akarok itt nagy világmegváltó gondolatokkal dobálózni és megmondani a tutit. Csupán gondolatébresztőnek hozok ide néhány, a témával kapcsolatos cikket, írást.

Íme 2 tavaly íródott cikk. Az egyik az SG.hu oldaláról Ghána belefullad az elektronikai hulladékokba címmel:

"[..]Az európai jog szerint az elektronikus hulladékok exportja illegális, mivel ezen termékek többsége káros, mérgező vagy más veszélyes anyagokat tartalmaz. Mindez azonban nem gátolja meg a szeméttelepek üzemeltetőit, illetve a szerencselovagokat abban, hogy Afrikát szennyezzék a használt árucikkekkel.[..]"

És egy másik a tisztajovo.hu-ról:
Egészségügyi és környezeti problémákat okoz Ghánában az Európából származó elektronikus hulladék

"[..]Világszerte több mint 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik, ami olyan veszélyes anyagokat tartalmaz, mint az ón, a kadmium és a higany. Az európai elektronikai hulladék legnagyobb része a fejlődő országokba kerül, például Ghánába, ahol az egyik legnagyobb felvevő piac található. Az afrikai ország azonban nincs felkészülve a veszélyes hulladékok kezelésére, így a hulladék kereskedelmet környezetszennyezés és az egészségügyi problémák kísérik.[..]"

A "The guardian" Time to stop our electronic waste being dumped on the developing world címmel szintén tavaly írt egy cikket, melyben az ipari hulladékok megállítására hívja fel a figyelmet:

A leselejtezett monitorok Ghánában landolnak. Ez az illegális lerakás komoly betegségeket okoz a helyi gyerekek körében, akik a szemétből próbálják a megélhetésüket biztosítani. Fotó: Sipa Press/Rex Features

Részlet Ghána wikipédia lapjáról:
"Japánból, az Egyesült Államokból és Európából Ghánába szállított elektronikai hulladék kérdése felveti a környezeti igazságosság kérdését, Ghánának komoly környezeti problémái (talaj, víz, levegő szennyeződés) adódnak a más kontinensekről odaszállított hulladék miatt is. Több ezer ember dolgozik az illegális hulladékiparban, akik az alábbi egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve: meddőség, vetélés, daganatos megbetegedések, hormonális betegségek és születési rendellenességek"

Szóval a helyzet felismerése az már meg van, csak épp megoldás nincs még rá. :(


Persze vannak akik kicsit másképp látják ezt (aki még esetleg nem látta, érdemes megnéznie), és azt mondják erre a "mentsük meg a földet" dumára, hogy ez is csak a kényelmes burzsoá azon félelme, miszerint ők is csak magukat és a személyes életterük minőségét féltik, nem pedig magát a földet vagy épp más népeket. Ergo, sokuk közülük csak álszent, képmutató "ipari hulladék" vásárló.

Én azt mondom, próbáljunk meg kicsit tudatosabban élni, vásárolni. Ne dőljünk be a divatirányzatoknak, trendeknek! Hallgassuk, halljuk meg a bölcsebb, tapasztaltabb emberek véleményét.


Végezetül érdekességként -amiről gondolom sokan hallottak már- nézzünk egy kicsit bele Afrika történelmébe.
Néhány részlet a kongói demokratikus köztársaságról:

"1885-ben a berlini konferencián eldõlt a Közép-Afrikai területek sorsa, annak legnagyobb része pedig – az akkor 20 millió lelket számláló, 2 millió 344 ezer négyzetkilométeres területû Kongó Szabad Állam – II. Lipót belga király tulajdonába került. Az 1960-ig tartó gyarmatosítás kezdetét vette."

"A dzsungeleket belga fegyverekkel felszerelt zsoldos csapatok expedíciói járták, és a beszolgáltatással elmaradt falvakat felgyújtották. A 18. század utolsó évtizedében hozzákezdtek a kongói vasút építéséhez. Százezreket hajtottak az építkezéséhez, emberi izom helyettesítette a gépeket és a munkafelügyelõk korbácsának szüntelen csapkodása tartotta üzemben az egész vállalkozást.

A rendkívül rossz életkörülmények, a rettenetes hõség, a nehéz munka, a belgák bánásmódja és a ragályos betegségek odáig vezettek, hogy 15 év alatt kongó lakossága 20 millióról 9 millióra csökkent. A kongói borzalmaktól eliszonyodott közvélemény hatására 1908. augusztus 20.-án „Menteni a menthetõt!” jelszóval a belga parlament dönt a Kongó Szabad Állam megszüntetésérõl és Belga-Kongó néven gyarmattá nyilvánítja a királyi magánbirtokot."

Persze nem csak a belgák fosztogatták a kontinenst, hanem a németek, franciák, olaszok, portugálok, spanyolok és persze az angolok is.

Milyen fura fintora ez a sorsnak, hogy most ugyanezen fejlett, jóléti államok viszik vissza a szemetüket oda, aminek természeti kincseit, emberi erőforrásait korábban szinte lenullázták.
Ez lenne a modern terraformálás? Lehet, nem értek hozzá.

Szóval, ezek lennénk mi emberek, egy egyszerű gyarló életforma?