Sziasztok! Egy Sony HCD-RXD-9 HI-FI-vel szenvedek. Valamikor télen cseréltem STK-t benne, ami most májusban ismét elszállt (legalábbis az egyik fele.) Megrendeltem, kicseréltem, remekül működött, ráadásul én 4ohmos hangfallal próbáltam. Hazavitték,és már másnap szóltak, hogy az első bekapcsoláskor megint "protect". Persze, megint az STK, és mindkét fele. Megint megrendeltem, de mielőtt kicseréltem volna, betettem az előzőt, és az (az egyik fele) most is remekül működik. Bekértem a hangfalakat is, azok hibátlanok, a vezetékek is sértetlenek. Ami gyanús, és nem világos, a következő: A SM-ban a rajzon az szerepel, hogy a HV+ és - az +-50V, az LV+ és - pedig +-29V. A készülékben mindkét esetben +-50V-okat mérek. A +-29V ok egy graetz-ről, és a két elkóról jönnek, semmi más nincs a körben egészen az IC-ig. Ami szintén gyanús, az, hogy a HV tápokon két 71V-os elkó van (ez rendben is volna), de az LV tápokon 50V-os elkók vannak. Tudomásom szerint, ha ott is 50V-nak kellene lennie, akkor az elkóknak is nagyobb feszültségűeknek kellene lennie, kissé többnek, mint a mérhető, névleges feszültségnek. Az elkók jók! Tudja valaki, hogy mit kellene mérnem? Vagy mit nem vettem figyelembe? Arra még gondolni sem merek, hogy az IC-k hibásak, hiszen "bemérve, kipróbálva" adták el (:)) Köszönettel: Attila
2017, July 17 - 18:24
#1
attilacsep
Sziasztok!
Egyelőre megy...
Üdvözlettel:
Attila
0
Sziasztok!
Újabb eredmények, csak hogy kizárjuk a műszerek "csalását", tévedését", pontatlanságát:
Műszerek mért váltó mért váltó analóg/digi
MY 64 32,6V 46,8V digi
DM27X 33,3V 48,0V digi
YX-360TRA 32V 45V analóg
(Mastech)
Metex M3850 33,4V 47,7 digi
Az látható, hogy nincs jelentős eltérés, gyakorlatilag minden műszer azonos értéket mér. Szerintem a rajz nem "pontos", ezeknek jóknak kell lennie (szerintem).
A brummokról(elkókról): minimális, 1V körüli háromszög (fűrész) alakú brummok vannak terhelve, és terheletlenül is, ami szintén elhanyagolható, ill. tűrésen belül van, mind a négy nagy elkónál (szintén szerintem).
Összegezve: empírikus úton az a véleményem, hogy vagy a 100uF-os kondik, vagy pedig a silány minőségű STK-k a bűnösek... Holnap berakom a legújabb leendő áldozatot... Egy életem, egy halálom...
Ha valakinek még van ötlete, örömmel veszem, de addig is minden hozzászólónak hálás köszönet a tényleg segíteni akarásért, tanácsokért, ötletekért!!!!!!!!!!!
Üdvözlettel:
Attila
0
Hello Attila.
Ezekből nem derült ki a "rejtély", amire Jaca rákérdezett: "46V váltóból(AC) hogy lett 50V DC"
Üdv.:Uniman
0
Szia !
Ilyen akkor lehet ha vékony a derót a trafón pl. Csak hát itt az a helyzet hogy két izmosabb végfokot kell táplálni róla. Ezért ez a feltételezés szerintem kihúzható a listáról. A másik feltételezésem: mivel már több STK katasztrófa történt, elképzelhető hogy a graetz "megnyüstölődött", terhelésre nagy rajta a feszültség esés. Ezt ugyan Attila korábbi leírása cáfolja de csodák nincsenek.
Egyébként ha már van szkóp a fegyfertárban, kalibrált állásban meg lehetne nézni mind az AC, mind a DC feszültségek nagyságát.
Laci
0
Szia!
Szerintem sem, és nem is értem. De mindkét feszültség arányaiban helyén van. A trafó nem izzik, nem látok semmit, ami "leszívja". Számomra rejtély...
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia!
Mielőtt beteszed az STK-t, mérd meg, mekkora egyenfeszültségeket mérsz az 1,4,7,8-as lábakon DC-ben.
Üdv: Jácint
0
Szia!
Rendben.
Köszönettel.
Attila
0
81.
De ha már ott vagy akkor mérd meg az 5-6 lábakat is, mert azok is fontosak. Van ott két zéner és két ellenállás. :)
Üdv.
0
Sziasztok!
Kivett IC-nél a feszültségek:
1.láb: +57V
4.láb: +40V
7.láb: -40V
8.láb: -57V. Mindegyik 2kohm-al terhelve. Az ell-kat levéve kb. 1V-al megemelkedik a feszültség.
Szerintem normális.
Az új Ic-t beforrasztva 54-55V , valamint 37-38V lesz. Jelenleg a készülék működik, de a rajz szerinti 29,6V-nál még mindig sokkal több a 37...
Még annyit, hogy a két db új 18V-os zénert benne hagytam. Az 5. és 6. lábon az előírt fesz-ket mérek, a soros 3,3kohm-ok jók.
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia !
A bővebb SM szerint a trafód 230V AC-re méretezett a típusváltozat jelölés szerint. Vagy is az most nálunk is megfelelő. Egyébként nálad mennyi a hálózati fesz.?
A kisebbik tápfeszről kis kivezérléseknél "jár" a gép. Amint meghaladja a kimeneten a jel az 5 és 6 lábon lévő zener feszültségét, a tápáram attól fogva a nagyobbik tápfesz. tápjából folyik. A nagyobb "L" tápfeszek lehetnek a gyár által elkövetett változtatások is. Bár így némileg nagyobb a disszipáció de meglehet jobbak a torzítási adatok kis jelek tartományában.
Laci
0
Szia!
228V a hálózati feszültség.
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia.
Ha arányaiban nézed akkor mind a kettő majdnem egyformán magasabb. ennek oka lehet a trafó, magasabb AC, vagy a rajz füllent.
Már csak rá kell írni, hogy 8ohm és no full volume és működik. Jó ez így nem kellene babrálni tovább. :)
Üdv.
0
Szia city!
Az rendben is lenne, de 47VAC-ból hogy lesz 57VDC? Szelén egyenirányító van benne?
Üdv: Jácint
0
Szia.
Úgy hogy van ebben a dobozban egy D971-es dióda is. Már a Q971-en 55.9V van.
Üdv.
0
Szia!
Ne haragudj, de ezt nem bírom követni. Sem D971-et, sem Q971-et nem találok sem az oldalakon, sem a végén az alkatrészlistában. Valamit elnéztem?
Üdvözlettel:
Attila
0
Hello.
Rajzomon megtalálod mindkettőt...de semmi közük a "tényálláshoz" ! :falfej:
Üdv.:Uniman
0
Szia.
Annyi közök van, hogy ott lógnak a trafón a 47V-on.
Üdv.
0
Szia!
Ha tudnám, biztosan nagyon okos lennék... De nem tudom. Nehezen tudom elképzelni, hogy egyszerre mindkét Graetz ugyanúgy meghibásodik. A mért váltók alapján jóval több egyennek kellene lennie, de hál'Istennek nem több, így is elég soknak tűnik, legalábbis a SM-hoz képest.
Bízzunk a Mindenhatóban!
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia!
Azt még elvileg kibírná az IC. De akkor sem tetszik, hogy a számolt DC-nél meg 5-6 volttal alacsonyabb. Mérd meg légyszíves az AC3 feszültségét, illetve annak a gratzén a DC-t. Illetve az AC4-et is. Ebből talán kiderülhet, jó-e az a trafó.
Üdv: Jácint
0
Szia! Ha továbbra sem javul a cucc, akkor szerintem ezen az úton lesz érdemes elindulni. De legyen végre jó! Üdv:dongo
0
Sziasztok!
Ízekre szedtem a gépet, és a következő eredmények születtek.
A trafó primer oldalán csak egy pár hozzávezetés van (220V), tehát átkapcsolni nem lehet. Üresen, terhelés nélkül, a GND-hoz képest a VH 46,7V váltó, a VL pedig32,5V váltó, a tekercs mindkét oldalán mérve. Visszadugva a szekunder oldali csatlakozót, és mind a négy tápra 220ohm-ot téve plusz terhelésnek, 46,5, ill. 32,4V, váltó mérhető. Ha az IC-t (amelyik egy régebbi, és az egyik fele most is működik) beforrasztom, a 14. lábon (az egyik kimeneten megjelenik a 0V, és a 4. lábon pedig az 50V (ahol a rajz 29,6-ot jelez). Ez a végfog tehát működik. A másik kimeneten (15. láb) 50V van, emiatt letilt a készülék (protect). Ugyanakkor a 7. lábon, ahol -29,4V-nak kellene lennie a rajz szerint, 36V körül van a feszültség.(Természetesen, úgy elindul, megszűnik a +protect" ha kiszúrom a 15. lábat.)
A legutóbbi IC-nek mindkét kimenetén 50V volt, és 4. és 7. lábakon is. Ez azt sugallja számomra, hogy az IC-ből kerül ki az 50V. amibe pedig nem tudok belenyúlni. És ugye, az előzőnél így is megy az egyik végfok.
Az továbbra sem egyértelmű számomra, hogy ha 30V fölötti váltót mérek a VL pontokon, hogyan lesz abból 29V? Ez min 45-50V-ot kell, hogy eredményezzen. Szerény ismereteim szerint ehhez kb. 20V körüli váltó illene. Vagy nem jó a rajz, ilyennek kellene lennie, és sz..ok az IC-k?
Üdvözlettel:
Attila
0
Sziasztok!
Elnézést a késésért, de más ügyeket is kellett intéznem, továbbá az egyéb, futó javításokat is el kellett végeznem.
A trafó száma: 1-433586-11. A SM-ban ehhez a tipushoz ezt a trafót írják. Időközben a végfok összes kondenzátorát kicseréltem kínomban. Gyakorlatilag megmérve őket a két 100uF-os 10V-os kondikat kivéve (C804 és C854) az összes tűrésen belül volt. A 100uF-osokon viszont 60uF-ot mértem. Lehet, ezzel kellett volna kezdeni?
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia !
Ezen 100uF-os elkók kapacitás csökkenése vagy éppen szakadása a fokozat erősítésének kisebb vagy drasztikus csökkenését eredményezi. Vagy is megnehezül a teljes kivezérlése. Semmi esetre sem okozhatja az IC meghibásodását. Közelítőleg egyszeres lesz mind DC-n mind AC-n az erősítése a fokozatnak.
Laci
0
Szia! A 60uF bizony kevés egy 100uF-os elkónál. A 100uF az mérve többnyire annyi, vagy csak minimálisan lehet kevesebb. Ökölszabály, hogy intenzíven melegedő alkatrészek mellett - főleg több éves használat után - mindig elkó(ka)t kell cserélni, ha jók, ha rosszak. Lehetőleg valami jobb típusra. Ez a fajta alkatrész nem az örökkévalóságnak készül. Sok évvel ezelőtt én is cseréltem már úgy STK-t, hogy csak az egyik passzív alkatrész - talán szintén elkó - adta meg mellette magát. Üdv:dongo
0
szia: tápelkókat párosával
Bálint
0
Szia !
Lehet cserélgetni szakmányban ítéletnapig az elkókat. Ha megvan kb. szimmetrikusan a két tápfesz. az STK tönkremenését leginkább az okozza hogy gyárilag magas a tápfesz. A tokban lévő végtranzisztorok pedig áramban keveset bírnak. Az eredeti, nem hamis IC-k is. Elég egy felvett hangerőnél történő jelforrás váltás és annyi...
Laci
0
Sziasztok!
Engem már csak az érdekelne, a 46V váltóból hogy lett 50V DC. A nyitószövegben az IC-n 50V DC-t mért Attila, a váltóra pedig 46V-ot. Valamelyik mérés sántít.
Attila, szerezz be egy másik műszert, és azzal is mérd meg az AC-t és a DC-t is!
Üdv: Jácint
0
szia:vagy szivárognak az elkók, vagy terhelés van rajta(vagy hibás a műszer)
Bálint
0
Szia Bálint!
Attila nem írta, hogy nagy volt brumm, ha meg annyira szivárogna, hogy így leesik a feszültség, izzottak volna a graetz-ek. Műszerhiba lesz.
Üdv: Jácint
0
Sziasztok!
Tegnap csak pár percem volt, de ahogy ígértem, ma másik műszerrel is meg fogom mérni, mert bosszant, hogy ezt a részét én sem értem... pici türelmet kérek, este jelentkezem. (még annyit, hogy az STK 461-es sorozatú IC-k is zsinórban szálltak el -ha jól emlékszem- egy 47uF kiszáradása miatt. Ott sokszor egyszerű volt behatárolni, mert a rossz oldal sokkal hangosabban szólt, mint amelyik jó volt...
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia Attila!
Még valami eszembe jutott. Ha eddig kiesett volna a figyelem fókuszából. Meg kellene vizsgálni a trafó középtől a táp szűrő elkókig és azok közötti GND fóliákat és átkötések forrasztásait. Ha ez valahol szakadozik vagy bizonytalan, az össz. tápfesz meg lesz ugyan de a pillanatnyi terhelési viszonyok függvényében erősen aszimmetrikussá válhatnak a tápfeszek és akár IC meghibásodáshoz is vezethet a kimeneti DC szint elbillenése okán. :hmmm:
Laci
0
Szia !
A 29V-hoz a 20-21V AC az helyes meglátás.
Van ezen a trafón valami felirat? A csatolmányban három fajtát írnak a különböző változatoktól függően.
A rajzokon szereplő DC tápfeszek elegendőek a leírásban szereplő teljesítmény eléréséhez. Vagy is a 29 és az 50V körüli feszültségekhez illene ragaszkodni.
.
Tehát STK-t kivenni és addig amíg az imént említett két feszültség nincs rendben nem tovább lépni.
Laci
0
Szia!
Megnézem holnapra a trafót. Az új STK-t egyelőre nem merem betenni, a mérések idejére a régi (féloldalas) van benne.
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia !
Amennyiben az általad mért AC feszek pontosak akkor a H tápnak +/-65V-nak, az L tápnak pedig +/-45V-nak kellene lennie. Ez nagy baj mert csak +/-60 V csúcsfeszültséggel számolva a vezérlés során 8 ohmon 220W 4 ohmon pedig 440W szinuszos vagy ha úgy tetszik RMS kimenő teljesítmény adódik. Bár ez úgy ahogy összhangban van az SM -ben feltüntetett három teljesítmény adattal de azt nem szabad elfeledni hogy 200W/8ohm végfokok legtöbbje NEM egy egy végtranzisztorral dolgozik hanem minimum 2-2 db-al. Az STK belső kapcsolása csak 1-1 et jelöl! Csoda volna ha az STK túlélné. És ennél még egy esetleges túlvezérlésnél sokkal dúrvább a helyzet. Teljesen benégyszögesedett kimenő jelnél az előbbi értékek dupláját igyekszik leadni már ha a tápegység bírja.
.
A 220 helyett 230 AC betáp nem indokol ekkora trafófesz eltérést. Ez 4.5% pluszt jelentene míg a Te mérésed általi AC feszből 16% -al nagyobb DC tápfeszek adódnak. Vagy a mérésed pontatlan vagy a trafó primere nincs jól bekötve az állításod ellenére (két kivezetés)mert ilyen arányú eltérést az ismereteim szerint létező hálózati feszültségek nem produkálhatnak. Hibás, zálatos, stb. trafó pedig már rég kibukott volna. Ami még lehetséges hogy pontos mérések esetén ez nem a készülékbe való trafó! Nézd a doksit! Csatolmány.
Laci
0
Szia, sziasztok!
Köszönöm a sok-sok hozzászólást, tanácsot! Már kezdek begolyózni...
A trafó, a konstrukció egészen biztos, hogy gyári. Az originál port én magam takarítottam le, vastagon be volt lepve, és nem volt belebuherálva. A trafó nem melegszik, épp, hogy langyos. Azt még megnézem, hogy másik digit műszerrel is ugyanezeket az értékeket mérem-e. Amikor betettem a harmadik (általam a Sininél vásárolt második IC-t), szépen elindult, és az egyen feszültségek is rendben voltak. (Lehet, hogy annyi hibát elkövettem, hogy amikor kivettem a rossz IC-t, nem sütöttem ki az elkókat, és még fel voltak töltődve, ezért (talán) mérhettem kivett IC-nél is 50V-okat a 29 helyett.) Az elkók mind jók, és a Graetz-ek is. A brummok is teljesen egyformák.Lehet, hogy érdemes volna az eredeti STK-t megjavítani? Már sok 461-est és hasonlókat megjavítottam, és még egy sem jött vissza. Mint írtam, a trafót is még megnézem, milyen felirat van rajta.
Üdvözlettel minden hozzászólónak, segíteni akarónak:
Attila
0
Heló !
A készülékben használt, a kimenő áramot figyelő védelem hatásossága és pontos indulása létkérdés az STK szemszögéből.
Egyébként erre a teljesítményre épeszű konstruktőrök még ebből a, https://hqelektronika.hu/felvezetok/tranzisztor/tranzisztor-bjt/mj15003-... meglehetősen izmos tranzisztorból is kettőt használnak párhuzamosan.
Laci
0
Szia!
Ez nem teljesen világos... Kifejtenéd bővebben?
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia !
A védelem a kimenetekkel sorba kötött ellenálláson figyeli az áramot. Ha ezen ellenállásokon eső feszültség nyitja a figyelő tranzisztorokat akkor lekapcsolja a hangszórókat. Ha ez a figyelő ellenállás kisebb akkor nagyobb áram aktiválja a védelmet. jelen helyzetben előnyösebb ha már kisebb áramnál megtörténik a lekapcsolás akár olyan áron is hogy a kivehető teljesítmény kisebb lesz.
.
A bejegyzésem második részében arra utaltam hogy egy korrekt 200W-os diszkrét végfokban az MJ15003/MJ15004 párosból kettőt alkalmaznak párhuzamosan. Erre számtalan példát lehet találni.
Laci
0
Pontosan. Akkor ebben a pici tokban hogy férne el 2 végfok megfelelő minőségben.
0
Ez mind-mind érdekesen hangzik, de közel zéró a relevanciája a topicnyitó problémájával. Tételezzük fel, hogy a sok éve működő trafót egy éjjel nem cserélte ki a gonosz manó egy eltérő tekercselésűre és az STK sem zsugorodott össze a mosásban. Tehát az adott viszonyok mellett ezzel a trafóval és STK-val működnie kell(ene) a cuccnak. d
0
Az én válaszom a topik nyitó problémájára (sok éves szerviz tapasztalat, és nem csak számolgatás, és rajznézegetés): 1. Az eredeti IC valamitől tönkre ment,elég hozzá egy összeérintett hangszóró vezeték,vagy mondjuk a napszélből az ic-n átszáguldó kóbor proton is.:) Mert ha a gyári cuccok nem mennének tönkre, ez a fórum most elég kihalt lenne.2. Nem lehet ezt az IC-t megfelelő minőségben beszerezni. És ugyan ez a probléma az 407-120,407-90,407-50 -el szerelt cuccokkal is.
0
Minderre az egyszerű válasz egy pár ebay-os filléres végfok modul, amit a gépből kidobott STK helyére fel kell csavarozni(van sztereóban is), bekötni és problem solved. Üdv:d
0
Köszi a linket, a második pont jól jön nekem, mert egy retró cuccban (Sony TA313) kell helyettesítenem az SI-1125HD-t. Ez meg elég kompakt, és pont jó lesz.
0
Hahó.
Már elhagytuk a félszázat, várjuk már meg mire jut a kolléga, mert így tényleg csak STK temető lesz a dologból.
Üdv J.
0
Szia!
Itt jönne az, hogy tegyünk bele egy megbízható végfokot, még ha csak 70W-osat is. Vagy egy digitális végfokot az ebay-ről. Nem a végfoktól szólnak ezek szépen, hanem ami előtte van. Aki meg igazán hifista, az amúgy is rack-es cuccot vásárol. Évek óta azt olvasom, hogy STK-s végfokot csak bontottban keresnek, mert az újak nem jók.
Üdv: Jácint
0
Helló! Csak annyi a bibi hogy az egész készüléket egy kb. 200W-os trafó látja el.Már volt nem egy ilyen készülékkel dolgom. Pár IC-t fel is boncoltam. Mindig valamelyik végtranyó zárlatosodik be a 4-ből.Volt egy esetem, mikor a sinitől rendelt IC-t még beforrasztás előtt megmértem, és már zárlatot mutatott a z egyik kimenet v.melyik tápponthoz.Mivel félvezetőt nem cserélnek vissza, csak azt tudtam tenni hogy 4 végtranyót felcsavaroztam a bordára, és bekötöttem az ic-be. Ez azóta is üzemel. Már ilyet biztos nem csinálnék mert az egész készülék nem ér annyit mit amennyi munka van vele.
0
Szia! A trafóról érkező váltókból ítélve a +-VH-nak 66V-nak kellene lennie(A datasheet szerint VL(1)/VH(1) +-48V/+-78V értékekkel is dolgozhat az STK!) Elképzelhető, hogy nem a VL sok, hanem a VH lesz kevés(pl. nagyobb terhelésnél is csak a VL áll rendelkezésre és ez nyírja ki az STK-t). Ki kellene venni az STK-t és addig nem is próbálkozni vele, amíg rendbe nincs rakva a trafó szekundereinek és a doksinak is megfelelő táplálás. Hunyó lehet a graetz-híd, vagy a puffer elkók valamelyike, vagy akár mindegyike. Az STK 4,5,6,7-es lábain a Zener-diófákat és az ellenállásokat is kicserélném, de legalábbis ellenőrizném. Szerintem ne sajnáld a 100uF-os elkókat jóféle 105C-fokosra cserélni az IC áramköreiben. Kis munka, kis költség és jó sok szopástól meg tud védeni. Üdv:dongo
0
Szia.
Téged zavar a sok láb. :) Az ötösön-hatoson mit mérsz, és egyik tápon sincs semmi más, megy egyenesen beléje?
Üdv.
0
üdv: itt van az STK-411-240 adatlapja, érdemes lenne összehasonlítani az alkatrészek értékeit
Ellenőrizni kellene a 12-13-as lábakon levő belső hőszenzor hatásosságát
Az adatlapon szereplő hőmérsékletek a belső részre, a chipre vonatkoznak, nem a hűtőfelületre
Gondolom, gondosan van felpasztázva a hűtőbordára
Elvileg 4-6-8 Ohmos terheléssel is működik, más-más feszültségértékekkel
Bálint
0
Szia, a rajz szerint a +-29 v-ot, illetve +-50V-ot két külön graetz állítja elő (AC1, AC2). Mérj váltakozó feszültséget a GND és az AC1; AC2 pontok között, jelentős különbségnek kell lennie! Ha ennek ellenére a HV és LV közel azonos, akkor az IC-n belül van átvezetés.
Jó munkát!
Laci
0
Szia!
Megmérem, de kivett IC-nél (mint már említettem) is ugyanezt mérem: +-50 és +-50V-ot.
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia Attila!
És nem is vagy kíváncsi, miért ugyanakkora a két feszültség?
Üdv: Jácint
0
Szia!
Hát dehogynem! Ez itt (szerintem) a fő kérdés. Könnyen lehet, hogy ezért szállnak el az IC-k. (Ha nem selejtesek...)
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia Attila!
Akkor könyörgünk, mérd már meg, a trafóból mekkora váltófeszültség jön ki.
Üdv: Jácint
0
Szia.
Van itt már egy tucat "specialista" válassz egyet, csak haladjunk.
J.
0
Szia! Ne sürgesd már a posztert, mivel a dramaturgiához is érteni kell, a feszültséget szépen, fokozatosan kell emelni, míg végre elérkezik a mindent feloldó sírva-nevetős katarzis...:-) d
0
Sziasztok !
Tényleg érthetetlen hogy kiszedett IC-nél miért egyforma(?) az L és H tápfesz. hiszen ez esetben semmi külső alkatelem nem köti össze őket. Én ebből https://elektrotanya.com/sony_hcd-grx9900_rxd9_sch.pdf/download.html "dolgozom". Lehet hogy nem az egyetlen ilyen hiba a doksiban, lásd csatolmány, ezért kéretik kritikával szemlélni. az csak vicc azon az invertáló bemeneten a -54,2V !!!
Ha nem buheráltak bele a tápba, értem rajta a közös váltóról üzemeltetett graetz-ek, akkor kutya kötelessége a két fajta tápfesznek kb. a rajz szerintinek lennie. Szájbarágósabban sajnos nem tudom leírni pedig volt már rá példa a közelmúltban hogy eme szájbarágást szóvá tette valaki. De ha szükséges...
A hálózati feszültégváltót pedig illene (ha nem lenne) 230/240 V állásba kapcsolni!!! Az elkók jobban fogják szeretni.
Most nem állok neki újfent teljesítményeket számolni mert sokadszorra sem hajlandó senki megjegyezni vagy megtanúlni. Csak annyit mondanék hogy a kimenő teljesítmény, ezzel összefüggésben a kimenő áram négyzetesen függ a tápfeszültség értékétől változatlan terhelő impedancia mellett. Már az eredeti, nem "harapós" (hamis) IC-k egy szál végtranzisztora is 100V össztápfesz és főleg 4 ohmos terhelés mellettt ugyan csak soványka chippel áll neki a feladatnak. Részemről ezeket az STK-kat soha nem tartottam igazán a megbízhatóság csúcsának mert a 10-20 W-os példányokba is szinte ugyan az a méretű chip került.
Üdv. Laci
0
Az a véleményem, hogy a feliratok komolytalanok.Az egyik invert bemeneten -54V, a másikon meg -0,2V. Szerintem az IC-k minőségével van a legnagyobb gond.Már vettem olyat a Sinitől, ami első bekapcsolásra sem volt jó. Ez a végfok egyszerű mint a pofon. Kb. 4-5 külső alkatrész csatlakozik hozzá, minden az IC-ben van.
0
Szia, a VÁLTAKOZÓ FESZÜLTSÉGET mérd, ahogy írtam az AC1, illetve AC2 pontok és a GND között!
Szia:
Laci
0
Helló!
Miért pont a GND?
0
Szia!
Mert szimmetrikus, középleágazásos a trafó.
Üdv: Jácint
0
Ja, igen,bocsi.
0
Szia! Szerintem sose tudjuk meg, hogy mit is ad le az a trafó. Ez valami NSA-féle titok lesz, esetleg a kérdező multimétere nem tartalmazza ezt a funkciót. De igazából nem is annyira fontos tudni, mivel végül is csak a lényeg. Helyette meg kell mérni a hálózati zsinór hosszát, mivel abból közvetlenül lehet következtetni az STK több napos élettartamára...:-) Üdv:dongo
0
Szia!
Az utángyártott audio végfok IC-k nagy százaléka jelentősen kisebb terhelést bír, mint az eredeti. (pl. 4 ohmmal nem terhelhetők, csak 8 ohmmal)
Felboncolva látható, hogy a végfokozat tranzisztorai jóval kisebbek, mint az eredeti lapkán.
Ez csak az idő előtti tönkremenetelben derül ki, tesztelve jónak látszanak.
Tudatlanságból, vagy szándékosan ezeket a "hamis" IC-ket gyakran eredetiként árusítják. Ma már szinte csak ilyenek kaphatók.
Üdv:
Fülesmester
0
Szervusz, Kedves Fülesmester!
Sajnos én is erre gyanakodom. A Sini-nél hiába említettem meg, a válasz az volt, hogy "bemérve", "kipróbálva", amiben erősen kételkedem, de reklamációnak helye nincs... Talán, ha összefogna a szervizes csapat, és a klf eseteket megemlítenénk, akkor, de talán akkor tudnánk érvényt szerezni a reklamációinknak. Te is tudod, Ő is tudja, Mi is tudjuk, hogy sz..rok az IC-k, csak Ők nem tudják.
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia!
Anno a már nem létező Elektrodoki szervizhálózatnál volt lehetőség az ilyen ügyek képviseletére, de még a százas nagyságrendű reklamációkat sem vették komolyan a kereskedők. Csak a személyes kapcsolatok segítségével sikerült elérni némi eredményt. Ez a mai alkatrész kereskedelem egyik fekete foltja, aminek felszámolásához nem kevés szakértelemre lenne szükség a hatóságok részéről. Itt is lehetne például próbavásárlásokat csinálni, amiket aztán szakértői vizsgálat követhetne. Amíg ez nem biztosított, addig az összefogás csak akkor segíthet, ha -sok pénzért- jogi útra sikerülne terelni az ügyet, de még akkor is vissza tudna élni a kereskedő az erőfölényével. A "független" szakértők díjazása számunkra teljességgel megfizethetetlen.
Egyedüli megoldás, ha nem javítasz ilyen IC-kkel rendelkező készülékeket, ha nem vállalod be az ilyen munkákat.
Üdv:
Fülesmester
0
Szia! Főleg, ha még a kisebbik "betáp" is pont akkora mint a nagyobbik.:-) Ha csak a kérdező el nem mért valahol valamit. Üdv: dongo
0
Szia!
Már több STK 411-230E IC-vel jártam úgy, hogy a cserét követően rövid idővel tönkrement, pedig csere után mindent leellenőriztem, és minden láb feszültsége megfelelt az előírtaknak.
Gerjedést is ellenőriztem, nem volt tapasztalható.
A hangszórók ellenőrzése sem adott választ az okokra.
Amíg nem hajtották meg nagyon a végfokokat, addig bírták (8 ohmos terheléssel tovább).
Ezután nyitottam föl a példányokat, és szembetűnő különbségeket tapasztaltam.
Tehát ezeket beépítve az erősítő csak csökkentett módban használható.
Üdv:
Fülesmester
0
Szia.
Már több STK 411-230E IC-vel jártam úgy mint Fűlésmester.
Sajnos ezek a példányok mind hamisítványok.
EZ a oka a gyakori meghibásodásnak.
Ésszerűbb lenne hasonló paramétere rendelkező végfok IC keresni hozzá.
Üdv:
0
Szervusz, ismét!
Egy észrevétel: az "újkori" alkatrészeknél (tranzisztorok, kondik) szemmel látható a méretcsökkenés. Szerintem azért ez nem feltétlenül jelenti a teljesítménycsökkenést is, elképzelhetőnek tartom, hogy korszerűbb, nagyobb teherbírású alapanyagokból gyártják az alkatrészeket, de az alábbiakkal és a fentebbiekkel nagyjából egyetértek.
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia! Elhiszem hogy fusi STK-kat adnak el manapság, csak akkor sem tartom jónak, hogy +-29V helyett +-50V van kisebb teljesítményhez tartozó tápágon. A IC belső rajzán jól látható a kétféle táplálás és a köztük való átkapcsolás megoldása. Üdv: dongo
0
Szia!
Ez aggaszt engem is. Az 50V-os elkókon soknak találom az 50V-os feszt, és a rajzon is 29,6 V. szerepel.
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia!
Igazából még az sem adhatna okot a tönkremenetelhez.
Üdv: Jácint
0
Szia! Erre azért nem vennék mérget... Ha a dupla 50V miatt bezárlatosodó átkapcsoló tranzisztor viszi a komparátort is, akkor igencsak vége a dalnak, mivel a komparátorok azon a pár diódán keresztül az IC HF kimenetére kapcsolódnak. Üdv: dongo
0
Szia!
Magyarázd már el, hogy miért menne tönkre az átkapcsoló tranzisztor? Annak a komparátornak meg OC-s kimenete van.
Üdv: Jácint
0
Szia! Nem megy tönkre. Megy még egy napot..., vagy kettőt és majd csak utána. Nem tudhatjuk pontosan, hogy mennyiben egyezik meg az STK belső rajza és a tényleges megvalósítás. Az a doksi valamikor régen készült, a gyártók pedig mindig variálnak. Az is lehet, hogy kicsit rontottak a specifikáción, hogy jobban fogyjon az "áru".:-) Ha pedig ránézel az STK adatlapra, akkor az is látszik, hogy a VL max(1)+-48V-hoz már VHmax(1) +-78V tartozik. Gondolom azért a VL és VH, mert fent kell tartani a kétféle feszültség közötti különbséget. Elképzelhető, hogy a VL(1)és VH(1) esetben mást is módosítani kell az IC külső beállításain... Üdv:dongo
0
Helló! Nem hinném hogy a +/-50V-tól bezárlatosodna bármi is. Az adatlapján az az szerepel hogy VL max: +/-48V 8, és 6 ohmnál. A táblázatok szerint többféle üzemmód beállítása van, csak kár hogy nem tudunk japánul.
0
Szia! "Meddő minden elmélet, de zöld az élet aranyfája". Ha még a gyári IC is beadta valamiért az unalmast, akkor egy hibás üzemmód egy utángyártott alkatrésznél végleg kiszámíthatatlan belső viszonyokat produkálhat. A specifikáció a komplett ÁK-ra vonatkozik, korrekt beállítás mellett. Az egyes belső komponensek terhelhetőségét pedig csak a gyártó, vagy talán még ők sem igazán tudják, - az ilyen szervizes célra utángyártott IC-nél pedig - legfeljebb csak sejtik. Végül is van egy a doksi szerint hibás VL értékünk és 2db döglött IC. A tények pedig makacs dolgok...:-)
0
Szia!
Helyesbítek: 3db! egy télen, egy tavasszal, és rögön utána a harmadik. Lehet, hogy lesz negyedik is? Még nem mertem betenni...
Üdv:
Attila
0
Szia! Ha ennyi van belőlük, akkor mielőtt a negyediket is eldurrantod,:-) megérné szétszedni párat és nagyító alatt alaposan megnézni, hogy melyik fokozat hal meg és mindig azonos, vagy más és más. Segíthetne a megoldásban... Üdv: Zsolt
0
Szia.
Akkor mi?!
Ja a szerelő mert rögtön hamisat kiált, de elárulom, az eredeti is hamis mert bugyinak készült. :)
Legalább egymásközt legyünk komolyak, az hogy a paciensnek mit adtok el az nem érdekel.
Üd, J.
0
Szia!
Pedig értened kellene az elektronikához, de vagy a meleg, vagy a kitiltás megártott. Nézd meg az adatlapot, és áruld el, mi történik, ha VL-re 50V kerül. De nem azt mondtam, hogy normális dolog, csak azt, hogy a kapcsolásból adódóan ki kell bírnia.
Üdv: Jácint
0
Szia.
Más az adatlap és más az élet. A meghajtó tápja ha beteg akkor nem sokáig bírja, és itt most egy erősítőről beszélünk.
Üdv.
0
Szia!
https://elektrotanya.com/sony_hcd-grx9900_rxd9_sch.pdf/download.html
Ezen a rajzon látszik a trafónál(13.oldal), hogy van megcsinálva a 29 és az 50 volt. Tápláld meg a trafót a HV+ és LV+ közt, majd a HV- és LV- közt pár volt váltóval, és mérd a 220-asoldalt, hogy alakul a feszültség. De normál módban konnektorba dugva is kellene mérni különbséget a HV+ és LV+ közt.
Üdv: Jácint
0
.
0
Szia!
A rajzon is 29,6 V szerepel. Gyakorlatilag semmin nem eshet a feszültség, hiszen a Graetz-ről közvetlenül az IC 4, és 7. lábára jön a gyakorlatilag 50V. Nem értem, hogy akkor hogyan lesz ebből 29,6V??? És ezt szűri az 50V-os elkó! Azt gondolom, hogy az IC-nek sok köze nem lehet hozzá, hogy 50-ből cca30V legyen. Nem?
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia !
Közben rájöttem hogy rosszul láttam a rajzon a helyzetet. Tehát a D31 és a D32-n keresztül kapja a végfokozat(ok) a kisebbik tápfeszültségeket. Amennyiben a kivezérlés meghaladja a kb. +/-15V értéket a belső komparátorok a TR31 és Tr32 kapcsoló fokozatokat nyitja és a végfokok innentől a nagyobb tápfeszről járnak. A két,(L és H) tápfesz "összeveszését" az IC D31 és D32 diódái hivatottak megakadályozni. Ez a fajta kapcsolás a disszipáció csökkentését eredményezi a működése során. Bővebben G és H osztály elnevezéssel keresd.
Üdv. Laci
0
Szia, már többedszer!
Igen, de a D31 és D32 az IC-n belül vannak, ha ez a gond, akkor viszont IC -hibás... De mind? És ráadásul kivett IC-nél is mindkét táp 50V.
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia! Nem vagyok "specialista", de az biztos, hogy +50V-ot nem 50V-os elkóval szűrünk. Első körben mindenről lekötve megnézném, hogy a táptrafó érintett tekercse(LV+ kör) mennyit ad le és persze a Graetz-híd és környékét is ellenőrizném, hogy nem töltöget-e még valami rá arra a fránya pufferra. dongo
0
Szia!
Ha "terhelve 50V, akkor, ha kikötöm az IC-t (márpedig kivett IC-vel is ezt mértem), akkor is min. annyinak kellene lennie. A trafó max. menetzárlatos lehet. Ha a szek. körben, akkor kevesebbet kéne leadnia. Ha a primer körben, akkor pedig a VH-nak is többnek kellene lennie, azt gondolom.
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia! Meglepődnék, ha az IC állítana elő önmagának +-50V-ból +-29V-ot.:-) Inkább szekunder oldali trafó hibára gondolok, esetleg a graetz-híd valamelyik diódája átereszt, vagy egy zárlatos szűrőkondira az egyenirányítón. A trafót önmagában kéne először megmérni, hogy mekkora ~V-t ad le az adott tekercs. A semmitől nem lesz 29V-ból 50V, ez tuti.:-) Az esetleg még előfordulhat, hogy a második STK csak egyféle tápra tervezett változat. Üdv:dongo
0
Szia!
Hát, ezen én is meglepődnék... A rajz szerint ez két különálló tápfesz. Talán az még előfordulhat, hogy a két tekercs a trafón belül "összeér", bár nehezen tudom elképzelni. Igazából azért kerestem "specialistát", hátha tudja, hogy ténylegesen hány voltnak kéne ott lenni. (Szerintem cca.30-nak.)
Még körözök egyet-kettőt...
Üdvözlettel:
Attila
0
Szia! Ha kikötöd a trafónak az érintett körét, majd lemérnéd hogy a két széléhez és a középmegcsapoláshoz képest váltóban mennyi jön le róla és azt megírnád nekünk, azzal máris jóval előbbre lennénk. Üdv: dongo
0
Szia!
Írtam egy új bejegyzést...
Üdv:
Attila
0
Szia !
Nem akarnád végre megmérni a trafón és a két graetz-en lévő váltó feszeket? Elképzelés és körözés helyett. Néked volna fontos, mi el voltunk eddig is e tudás nélkül.
És ez után még csodálkozik valaki ha nem a legtürelmesebb és udvarias válaszokat kapja. Hihetetlen!
lACI
0