Sziasztok!
Belefutottam egy olyan klímaberendezésbe, amire egy vákuumcsöves napkollektort is felszereltek.
https://higv.en.alibaba.com/product/60172904738-802464355/HIG_C_004_Hybr...
http://esolarinc.com/data/attachment/201606/07/7c60bda7b41855975660156b9...
Fűtés üzemben még érteném, hogy az összenyomott gázt tovább melegíti, ezáltal növeli a hatékonyságát (már ha jól értelmezem), de a legtöbb helyen a jobb hűtési tulajdonságát emelik ki.
Hogyan segíthet rá a napkollektor a jobb hűtésre? Az összenyomott gáz felmelegítve elpárolgáskor sokkal jobban hűtene?
Üdv: Jácint
Először is javaslom ezen oldalon lévő fizikai törvények tanulmányozását, különösen az Avogadro törvényt, amely az egyik alapja a gázzal üzemelő eszközök működésének.
A lényeg a következő:
- egységnyi mennyiségű gáz (ezzel van feltöltve a klíma, a mennyiség ugye már nem változik, ha le van zárva)
- ha a hőmérsékletét emeljük, akkor növekszik a nyomás, mivel a gáz mennyisége nem tud változni
- ha növeljük a nyomást, akkor emelkedik a gáz hőmérséklete, mivel a gáz mennyisége nem tud változni
Ezért a gáznak tök mindegy, hogy kompresszorral nyomjuk össze és közben felmelegszik vagy fordítva melegítjük miközben növekszik a nyomás. A magasnyomású forró gázt, még a nagynyomású szakaszon le kell hűteni, az az energiát kell elvonni tőle, így viszont a gázból cseppfolyós anyag lesz. Ezt a nagynyomású cseppfolyós folyadékot vezetjük át egy "fúvókán", Itt a cseppfolyós gáz a nyomás csökkenés hatására tovább hűl, majd a párologtatón átvezetett melege levegő hatására felmelegszik (értelemszerűen a levegő pedig lehűl) és gáz halmazállapotú lesz.
Értelemszerűen minél nagyobb lesz a hőmérséklet azzal arányosan nőni fog a nyomás és nagyobb lesz a "fúvóka" utáni hőmérséklet csökkenés.
Egyébként az idősebbek még talán emlékeznek rá a Lehet hűtőgépgyárnak volt egy 80l-es abszorciós hűtőszekrénye, ahol a gázt nem kompresszorral hanem fűtőszállal hevítették ezáltal gyakorlatilag hangtalan volt.
0
Szia!
Akkor ha jól értelmezem, két megoldással lehet csökkenteni a kompresszor által szükséges nyomásemelést: vagy előtte, vagy utána a napkollektorral melegítjük a gázt. Vagyis a fenti készülék egyben kompresszoros és abszorpciós is.
0
Alapvetően igen. A sorrend, vagy az hogy melyiket mikor célszerű használni azt viszont a technikai magvalósíthatóság dönti el.
Gondold végig. A kompresszorban hivatalból benne vannak azok a szelepek amik megakadályozzák a hátra felé dolgozást. A napkollektoros megoldásnál meg a nyomás elviselése lehet a probléma (szerintem) mert hogy nem arra tervezték alapvetően, kivéve ha mégis.
0
Szia!
Amiket láttam a neten, azokban a napkollektor a tetején lévő tartályban vizet melegített, és egy réz spirálos hőcserélőn folyt a gáz át rajta, így a nyomás nem okoz problémát.
0
Szia!
Nem olyan lehetetlen dolog ez. Nekem volt szerencsém LG gyártmányú klima-gázmotor összeállítás automatikáját szerelni. Az ORFI-ban jelenleg is ilyen üzemel. Télen a fűtést adja a gázmotor, nyáron a klímát működteti.
Kalex
0
Szia Kalex!
Nem kételkedtem, hogy lehetséges-e, hanem nem értettem, mi célból van benne a napkollektor. De úgy néz ki, megjött a megfejtés, felmelegíti a kompresszor előtt a gázt, hogy megnőjön a nyomása, és a kompresszornak kevesebbet kelljen dolgoznia.
0
Én csak azt nem értem,hogy minek plusz melegíteni,ha a kondenzátornak meg pont az a szerepe,hogy lehűtse ?
0
Agyaltam: Kilép a kompresszorból a folyadék, ami a beltériben elpárolog, lehűti a beltérit (így csinál hideget a lakásban), miközben felmelegszik mondjuk 60 fokra (a számok csak azért, hogy szemléltetni tudjam). Ebből a 60 fokos gázból a napelemes fűtőtartályba beférne 10%. Ha viszont lehűtöd a kültériben 30 fokra, akkor már 20% befér a napelemes részbe, mert ugye hűtve kisebb lesz a térfogata. Így ezt a kétszer annyi gázt ugyanakkora hőmérsékletre melegítve nagyobb nyomást tudsz elérni.
0
Írok neked, "életszerőbb" hőfok értékeket, aztán azzal próbálj "agyalni", hátha rálelünk a megoldásra....
Elpárból kilépő, a kompresszor szívó ágáig: kb. 5-15 fok
Kompresszorból kilépő, a kondenzátorig: kb. 40-70 fok.
Kondenzátortól az adagolóig: 30-40 fok.
Adagolótól az elpárig: 2-5 fok.
A kör bezárult.
A megadott értékek teremhő, és a kültéri üzemelési környezetének hőfokától függenek, de nagyjából ezekre az értékekre áll be a rendszer. Extrém esetek előfordulnak, de attól most tekintsünk el.
0
Tegyél az elpárló és a komresszor szívóága közé egy visszacsapót. Az itt beszoruló 5-15 fokos levegőt melegítsd fel a napkollektorral 50 fokra. A nyomása megnő, így a kompresszornak máris kevesebbet kell emelnie a nyomáson. Igaz, nagyobb hűtőt kell használni, de az áramfogyasztása kevesebb lesz.
0
Na ja,de a rajzon én úgy látom,hogy a nyomó oldalt melegíti a napkollektor.
0
Én is, viszont a leírásból már nem az derült ki. Szerintem sántít a rajz.
Bár a fene tudja:
https://www.researchgate.net/figure/Solar-Hybrid-Air-Conditioning-System...
" 1. ábra azt mutatja, hogy az evakuált cső napkollektor a kompresszor és a kondenzátor között van elhelyezve. A napkollektor nagy hatékonyságú vákuumcsőből áll, amely a kompressziós nyomást és a hűtést tovább melegíti. A nagyobb nyomás és a nagyobb hőmérsékletkülönbség fokozza a kondenzátor kondenzációs folyamatát, ami nagynyomású folyékony hűtőközeget eredményez. Ez a konfiguráció nagymértékben csökkenti az energiafogyasztást azáltal, hogy csökkenti az elektromos kompresszor terhelését. Ezenkívül a váltakozó áramú (AC) kompresszort nagy teljesítményű egyenáramú (DC) kompresszor váltja fel, amely ugyanolyan terhelés mellett fogyasztja az energiát, mint az AC kompresszor [4]. A DC kompresszor nagy nyomatékú kefe nélküli motorral működik "
Tényleg kérjél valamit!
0
Szia Jácint!
Ezt hol látod a rajzodon??? Én úgy látom, hogy a kompresszor után melegít...
De nem tartom kizártnak, hogy András jó helyen tapogatózik.
Üdv Tibi.
0
Szia!
lcsaszar linkjében olvastam, és úgy van is értelme.
http://www.icesolair.com/the-basics-on-how-solar-air-conditioning-works/
Szerintem az a rajz sántít.
0
Sajnos nem értem, mert nem magyar.
0
Google fordítás, de egész jó:
Minden légkondicionáló rendszer zárt hurkú ciklust használ a hűtőközeg (gáz) számára. A kompresszort (a kondenzátoron belül) tipikusan a hűtőközeg nyomás alá helyezésére használják, hogy lehetővé váljon a folyamat. Alternatív megoldásként egy külső hőforrás (pl. Síklemez-kollektor) használható a környezeti hőmérséklet megörökítésére és a hőt a hűtőközegbe juttatva, ezáltal a hűtőközeg zárt hurokjában nyomás keletkezik. Minél több hőt fűt a hűtőközeg, annál kisebb a munka, amit a kompresszornak meg kell tennie, hogy lehetővé tegye a folyamat kialakulását, és ennélfogva energiahatékonyabb legyen.
Ennek szem előtt tartásával az ICE Solair napkollektoros légkondicionáló rendszere egy síklemez-kollektorral van felszerelve, amely a kondenzátor közelében van elhelyezve, amely a hőt tárolja, és átadja a hűtőközegnek, mielőtt a kompresszorba kerülne. A hatékonyság optimalizálása érdekében a síklemez-kollektor hővezető belső tekercseket és egy fejléc tartályt (tele vízzel). Ha a hűtőközeg áthalad a lapos lemezgyűjtőn, belép a kompresszorba, és a rendszer végső nyomás alá kerül. Ez a folyamat 30-50% -os energiamegtakarítást tesz lehetővé.
0
Ajjaj... Ennek nagyon "parasztvakítás" íze van így a leírtak alapján... Főleg az a 30-50% megtakarítás.
Ha csak az lenne a cél, hogy a kompresszor szívó oldalán emeljük a nyomást, a hőfok emelés által, akkor kézenfekvőbb lenne, egy hőcserélővel a nyomó oldalból ellopni azt a hőt!!! Ezáltal a nyomó oldalt is hűtve, az-az a kilépő közeg nyomását csökkentve, tehermentesíti valamelyest a kompresszort.
Egyébként ez utóbbit alkalmazzák is....
Szóval az idézett magyarázat nem állja meg a helyét.
Nehogy már egy hűtőkörbe, a járulékos veszteségen kívül plusz hőt vigyünk be!
0
Legyen csak 15% hatásnövekedés. Egy fizikus biztos jobban tudná, de szerintem a folyadék gőzzé alakulásánál a kezdeti hőmérsékletnek nem sok szerepe van, hogy mennyi hőt von el a környezetétől.
0
Már hogyne lenne!!! Ha nem lenne jelentősége, akkor szerinted miért szabályozzuk be az elpár hőfokot 2-5 fok közé?!
0
Akkor tévedtem. Igazából csak messziről ismerem a hűtő elvét, pontos részletekbe nem mentem bele.
0
Márpedig, ha elfogadható magyarázatot akarsz találni erre a "parasztvakításra", akkor kénytelen leszel mélyebben beleásni magad a hűtőrendszerek kalorikus működésébe.
0
A kondenzátor és a kompresszor közt elvileg magas nyomású a gáz. Ha azt tovább melegítjük, nő a nyomás. A kondenzátort viszont jobban kell hűteni. Ez így megállja a helyét?
0
Nem! Mert ha ott tovább növeled a nyomást, akkor a kompresszor -ugye még inkább erőlködik. Tehát plusz fogyasztás...
Na ha ezt jobban hűtjük, akkor adtunk a sz@rnak egy pofont. :)
Vagy is, mi értelme valamit jobban hűteni csak azért, mert előzőleg felmelegítettük"szándékosan"???
Hidd el, pont elég feladat azt a kondit hűteni kánikulában akkor is, ha nem viszünk be a rendszerbe efféle "luxus hőt"!!!
Olvastad azt a hozzászólásomat, ahol ecseteltem a fellépő hőviszonyokat?
Majd ha a DAIKIN kifejti, hogy miféle módon akarja így javítani a hatásfokot, akkor én is kezdek "elfogadóbb" lenni. Addig viszont kérd meg Kalexet, hogy helyezze át a témát, az Ezotéria, és egyéb agyamentségek topikba!
Üdv Tibi.
0
Szia!
Látom, nagyon kételkedsz benne, de akkor segíts nekem megérteni.
Tehát a beltériből kijövő alacsony nyomású gázt a kompresszorral összenyomjuk, ami ezáltal felmelegszik. Na itt segíts. Itt már folyadékká válik, vagy csak nagy nyomású gőzzé, amit a kültéri hűtőben csak azért hűtünk, hogy cseppfolyós legyen? Aztán ezt a cseppfolyós gázt beleengedjük az alacsonyabb nyomású beltéribe, amiben a nyomásesés miatt elvonja a hőt és lehűti, és újra megy a kompresszorba.
Mennyit számít a cseppfolyós gáz hőmérséklete?
Ja, és találtam egy érdekes dolgot a csatolmány 26. oldalán.
0
Szia!
A kompresszorból kilépve, még nagynyomású, és nagy hőmérsékletű gőz. Ezt beletolja a kültéri kondenzátorába, ahol a hűtés hatására kicsapódik, cseppfolyóssá válik.
Úgy is mondhatjuk, hogy itt adja le azt a hőt a hűtőközeg, amit az elpárolgás során, a beltériben magához vett. Meg a kompresszor veszteség hőjének egy részét is..
Amire a csatolmányban utaltál, az az abszorbciós hűtő. Ez nem tartalmaz kompresszort.
Bálint említette ezt a típust. Itt a kazánt a napenergia fűti, de általában földgáz, PB gáz, vagy elektromos fűtéssel üzemelnek.
0
Szia!
Mi van akkor, ha a kompresszorral kisebb nyomást állítunk elő (ilyenkor talán a hőmérséklete is alacsonyabb), és megmelegítjük ezt a gázt? Elvileg meg kell hogy nőjön a nyomása. Az is megoldható, hogy ez ne hasson vissza a kompresszorra. Nem tudom, hogy viselkedik a hűtőgáz ilyen melegítés hatására, mennyivel nő a nyomása?
0
Hogyan?
A gáz nyomása melegítés hatására jelentősen nő. Tehát valami időosztásos alapon, visszacsapó szeleppel eltudok képzelni valami megoldást, de szerintem ez a klíma átlagteljesítményét csökkentené...
0
Hogyan? Nyomásszabályzó szeleppel. Vagy csak egy sima visszacsapó szeleppel. Ha a melegített részben nagyobb a nyomás, akkor lezárja a kompresszort. A kompresszort meg be lehet állítani, mekkora legyen a max nyomása. Valami trükköt biztosan találtak. Maga a napkollektor kb 250-300W lehet rajta.
0
Szerintem a klíma segíti a solart a kondenzációs hőjével...
0
Szia!
Nem hinném, maga a solar rész akkora, mint a kültéri, és kb egy 15 literes tartály van a tetején, és a hűtőközegnek adja át a hőt.
Létezhet, hogy a kompresszornak kevesebb energiára van szüksége, ha a visszatérő gáz fel van melegítve?
0
szia: a hatásfokról nincs információm, de láttam még városi gázzal működő hűtőszekrényt, Bedford lakóbuszban palackos gázzal működött, a legkisebb Lehelben pedig villamos fűtőtest volt.
Azóta a hűtéstechnika is sokat fejlődött
Bálint
0
Szia!
Szerintem,ez egy politropikus folyamat,ahol a hőközlés a környezettel tetszőleges.(Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1961.)Szerintem.Üdv jano
0
Vannak erről jó leírások a neten, pl:
http://www.icesolair.com/the-basics-on-how-solar-air-conditioning-works/
Gyakorlatilag ha jól értem, a kompresszor arra való, hogy összesűrítse a gázt, amitől az felmelegszik. Ezt a hőt adja le a kültéri egységben, és ettől a gáz cseppfolyós lesz ismét. A napkollektor "rásegít" a kompresszorra azzal, hogy felmelegíti a gázt, vagyis a kompresszorra kevesebb munka hárul, ezáltal energiát lehet megtakarítani.
Üdv, lcsaszar
0
Szia!
Köszönöm, így már érthető a működési elve. De nem a hőmérséklet a lényeg, hanem a nyomás. A visszatérő gáznak a melegítéstől megnő a nyomása.
0
Már egy ideje én is agyalok egy olyan megoldáson, hogy HMV előállítására tökéletes megoldás lehet egy nyáron működő klímaberendezés. A kültéri kondenzátort elhagyva, annak nagynyomású csövét belevezetve egy HMV tartály egyik fűtőoldali csőkígyójába, a benne áramló meleg, nagynyomású gáz cseppfolyósodása során leadott hővel, fel lehetne melegíteni a HMV tartályban a puffervizet. Ha a tartály legalább 2 fűtőoldali csőkígyóval rendelkezik, akkor akár egy napkollektorral vagy kazánnal is ki lehetne egészíteni rendszert. Természetesen ez csak nyáron lenne gazdaságos, hiszen ha hűtő/fűtő a klíma, akkor télen klímával való fűtéskor, a klímaberendezés visszahűtené a HMV tartály vizét, amit a gázkazánnal pótolni kellene, bár kétségtelenül a klímaberendezésnek jót tenne, mert soha nem kellene neki jégmentesíteni.
Az elméletem igazolásához tudom kellene, hogy a kompressziós szelepet milyen tartományban és hogyan lehetséges szabályozni annak érdekében, hogy a klímában kerengő hűtőközeg mindig a legjobb hatásfokon tudjon teljesíteni, miközben figyelembe kell venni a HMV víztartály hőmérsékletének folyamatos emelkedését és meleg víz kivételekor a csökkenését is.
0