Sziasztok!
Van egy laikus kérdésem, ami időről időre előjön, de soha nem találok olyan leírást, vagy magyarázatot, ami szájbarágósan kifejti a vezetékek méretezését.
Jelenleg a következőnél merült ez fel. Adott egy 12V-os táp, egy durván 1A-t felvevő ledsor (vagy bármilyen fogyasztó). A táp és a fogyasztó között 9m vezeték van. Hogy tudom kiszámolni, hogy milyen keresztmetszetű vezetéket kell vennem hozzá, hogy ne is olvadjon el, de ne is méretezzem feleslegesen túl?
Illetve ez esetleg érdekelne 230V esetén is. Hogy tudom kiszámolni, hogy adott fogyasztónak adott vezeték hosszúság mellett milyen átmérőt célszerű alkalmazni?
Szeretném tudni, hogy kell ezeket kiszámolni, mert zavar, hogy mindig a boltban/ismerőstől kérdezem meg ilyen esetekben és vagy mondanak valamit, amit nem tudok leellenőrizni, vagy hülyének néznek.
Előre is köszönöm a segítséget.
Üdv.:
spgabor
Szervusz Druszám!
A 12V-os, max. 1A-es terhelést bármilyen szigetelésű, 0,2 mm átmérőjűnél nagyobb dróttal elvezetheted.
Jól használható Kalex táblázata.
Én is használok a neten egy vezeték számító, hasznos táblázatot:
http://skory.gylcomp.hu/tablazatok/huzal.html
Ha LED-hez kell elvezetned, akkor nagy átlagban igazán mindegy, hogy milyen drótot használsz, mert minden LED táp úgynevezett áramgenerátoros, tehát a vezetékek feszültségveszteségének SEMMI szerepe NINCSEN!
Erősáramra itt is látsz egy táblázatot:
https://elektrotanya.com/files/forum/2018/02/Vezet%C3%A9k-terhel%C3%A9s.jpg
0
Szia!
Vagy nem, de az biztos. Számtalan tápot tudok mutatni, ami az áramgenerátoros táplálás helyett feszültséggenerátoros, vagy csak sima kapcsolóüzemű táp. Ez ugyan helytelen, de ez van. Így aztán jobban jár a kérdező, ha betartja a vezetékkeresztmetszetre vonatkozó ajánlásokat.
Kalex
0
Hello, Kalex!
Igen, MI legyünk pontosak, tehát:
1
Szia!
"Így aztán jobban jár a kérdező, ha betartja a vezetékkeresztmetszetre vonatkozó ajánlásokat. "
Kalex
0
Köszönöm a tanácsokat mindkettőtöknek. :)
Mindenesetre megfelelő méretű vezetéket fogok használni, így biztos nem lesz probléma.
0
Szia!
A vezetéket 3 szempont szerint méretezzük.
1. Feszültségesés
2. Melegedés
3. Gazdaságosság.
Feszültségesésre adott a szabvány szerinti érték: világítási, általános fogyasztónál 2%, motorikus fogyasztónál 3%. Ez az áramszolgáltató oldaláról úgy néz ki, hogy a méretlenen max1% , a mérten (mérő után) max1%
Melegedésre táblázatokat használunk, amit a vezeték elhelyezkedési körülményei határoznak meg az alapterhelésen kívül.
3. Ehhez sok magyarázat nem szükséges. Amennyiben a számítás 2,5mm2 vezetéket ad ki, akkor nem telepítünk 4, vagy 6mm2-t, mert kidobott pénz.
Csatolok egy részletes anyagot. Használd egészséggel.
Kalex
ps.: A készülékek belső huzalozásánál, trafó tekercselésnél, fojtóméretezésnél, elsősorban a J áramsűrűség játszik szerepet, amit az üzemidő és a vezeték anyaga határoz meg elsősorban.
1
Szia,
köszönöm a táblázatot. Használni fogom.
Üdv:
spgabor
0
Szia!
Nem kell ehhez táblázat. Az Ohm törvény itt is működik. A LED maximum 5% feszültségesést visel el anélkül, hogy láthatóan csökkenjen a megszokott fénye. 12V 5%-a=0,6V. Ennyi eshet a vezetékeden, vagy ennyivel magasabb feszültséggel kell indítanod a táptól, hogy a LED-nél 12V legyen. R= ró*l/A. Vigyázz az l-t 2x kell venned. Az R értéke U/I= 0,6/1=0,6R
0,6=0,0173*18/A átrendezve: A=0,0173*18/0,6 =0,519 felfele kerekítesz -0,75mm2 vezeték jó lesz. Visszaellenőrizve: 0,0173*18/0,75=0,4152. U=I*R U=1*0,4152=0,4152. A végponton a feszültség: 12-0,4152=11,5848V vagy induló feszültség: 12,5V LED feszültsége 12,04
Kalex
0
szia: még egy, villanyszerelési
(szerintem célszerűbb lenne a tápot közel vinni a LED-ekhez, és a hálózatot odavinni
Bálint
0
Szia,
Köszönöm ezt a dokumentációt is.
Az általad javasolt megoldáson is gondolkodtam, de azért vetettem el, mert a jelenlegi felhasználásnál két ledsor lenne egymással szemben. Így vagy két tépot üzemeltetek, vagy a 12V-ot viszem el.
Üdv:
spgabor
0
Szerintem pontos válasz nem létezik. Első körben azt kell eldöntened, mennyi feszültségesést vagy hajlandó elviselni.Ha ez megvan, a hosszból , átmérőből már kijön egy minimális keresztmetszet. A következő kérdés, mennyi vezetéket viszel együtt, és milyen hordozóban, ebből kijön, kb mennyi melegedéssel kell számolnod.Ha ezt el tudod hűteni akkor már nyertél is. A villanyos táblázatok szerintem kb 3-5% veszteséggel 30-50méteren számolva adnak egy méretezést, illetve vannak melegedésre /elhelyezésre is mindenféle táblázatok. Ha készítesz egy grafikont a várható veszteségről, meg a várható költségről, ahol a metszéspont van, költségtanilag az a leghatékonyabb. Ha ettől eltérsz, vagy olcsóbb lesz, de rosszabb, vagy jobb de drágább. A felhasználás / mentalitás dönti el melyik a szinpatikusabb.irány. Az alsó korlát viszont tiszteletben tartandó: mennyit tudsz elfűteni, illetve mennyi veszteséget vagy hajlandó elfogadni. Alapesetben a távolság növelésével illik a keresztmetszetet is növelni, a veszteségek szintentartása végett.
0
Szia!
A vezetékek terhelhetőségénél két dolgot kell figyelembe venni. Az első, hogy adott keresztmetszethez tartozik egy terhelhetőség. Ilyen táblázatokkal tele van a net:
https://www.novill.hu/magazin-fooldal/567-vezetekek-terhelhetosege-meret...
Ezt az áramot célszerű nem túllépni.
A másik fontos dolog, hogy a vezetéknek is van ellenállása, és van, ahol fontos, hogy ne essen rajta túl nagy feszültség.
Ha pl 12V 10A-t akarsz elvinni 10 méterre, akkor 1mm2-es kábel jó lenne, mert elbírná, de a vezetéken (mivel oda-vissza van ellenállása, így 20 méter drótról beszélünk), már esik 3,6V 10A-nél. neked meg a drót végén marad 8,4.
Lényeges lehet még, hogy a szigetelése mit bír.
0
Köszönöm. Az első link alatt lévő táblázatokkal találkoztam már, de nagy feszültségű környezetben. Ezért nem voltam biztos benne, hogy törpe feszültségre is vonatkoznak ezek az előírások.
0
Gondolj a vezetékre, mint ellenállásra. Az ellenállásra is azért van megadva, hogy hány wattos, mert ha túlterheled, károsodik. Biztosan tapasztaltál olyat, hogy egy nagyobb teljesítményű gép kábele is melegszik.Vagy a hosszabbító vezetéke. Az azért van, mert a vezetéknek van ellenállása, és ha áram folyik rajta, akkor esik rajta feszültség is. Ahol van áram és feszültség, ott van teljesítmény is, ami hővé fog alakulni. Az, hogy AC, DC, kisfeszültség, vagy nagyfeszültség, szinte mindegy (a nagyfrekvenciát most hagyjuk ki, az egy külön történet).
Olajradiátor 10A-es áramfelvétellel 1 Ohmos kábelen 10V feszültségesést okoz. 230V-ból 220. Autóakkumulátor 10A-es terheléssel 0,1 Ohmos kábelen 1V-os feszültségesés. 12V-ból 11V.
0
Igen, ezt tudom, de ilyen jellegű adatokat soha nem láttam vezeték specifikációban. Ezért gondoltam, hogy van valami ökölszabály, hogy pl az 1 mm2-ese vezetéknek általánosan X Ohm az 1 méteren lévő ellenállása, ha a vezeték anyaga rézből van. Illetve ha a vezeték ellenállásából megfelelő, akkor a szigetelő anyag körülötte számít-e olyan szinten, hogy ha pl a vezeték át tudná adni adott távon a 10A-t, nagyobb veszteség nélkül, de a műanyag burkolata viszont már elolvadna. De láttam a táblázatok között is erre kiegészítő táblázatot.
0
http://www.aeicables.co.uk/literature/CurrentRatings.pdf
A fordítást, ha szükséges, old meg magad!
0
Köszi, kinyomtatom és jó lesz puskának.
0