Sziasztok ! Tudom hogy ez a dolog már a történelem kategóriába tartozik de talán vannak itt a topikon akiket ez annak idején érintett !
Találtam a fiókom mélyén egy Tungsram gyártmányú szelén egyenirányító hidat , miden irányba a kivezetések között 100 -200 ohm közötti ellenállást mértem ,szétszedem hogy megnézzem melyik cella a hibás. méregetek mind a négy cella 180-200 ohmot mutatott mindkét irányba ,el is könyveltem hogy
halott ,de semmi hibára utaló nyomot nem találtam! No nézzük mint egyenirányító mit produkál , meglepetés egyik irányba zár a másikba nyit ! Kérdésem ha mindkét irányba mérek ohmikus értéket akkor nincs itt valami ellentmondás netalán a szelén cella produkál termó elemre jellemző tulajdonságot és ez hamisítja meg a mérést ?
2020, July 5 - 08:37
#1
braunv
Üdv!
A szelénnek van még egy érdekes tulajdonsága, amiről még nem esett szó, az a fotoelektromos tulajdonság, tehát fény hatására megnő a vezetőképessége. (Sőt, arany segítségével még (nem túl jó hatásfokú) napelemként is működik, fény hatására áramot termel.Ezt megvilágításmérőknél használták ki.) Ez a szeléncelláknál a védőréteg miatt alapban nem játszik, de azt eltüntetve fura dolgokra lesz képes a szeléncella :)
Amúgy fontos nyomelem, kis mennyiségben kell a szervezetnek, de nagyobb mennyiségben mérgező. Anno a 40es, 50-es, 60-as években (és előbb) nagyon sok helyen használták, és amíg nem voltak olcsón elérhető nagyáramú SI diódák, nagyobb teljesítményre később is....illetve nagyfesz. egyenirányítónak (TV képcső anódfeszültség) egész sokáig. A másik elterjedt félvezető a kuprox (rézoxidul, réz(I)oxid, Cu2O, nem összekeverendő a sima réz(II) oxiddal Cuo, rézoxid, ez utóbbi nem rendelkezik félvezető tulajdonságokkal ) volt, de az kisebb feszültségtűrésű. (utóbbi házilag is készíthető, '57 februári (1. évfolyam 2.szám) Ezermester foglakozott vele, csatoltam érdekességképpen)
2
Most "ugrik be" hogy a lézernyomtatókban is szelén fényérzékeny félvezető réteggel bevont hengerre rajzolják a nyomtatandót.
Részletesebben a csatolmányban.
0
Egész pontosan a (kezdetibb) fényàmsolok fényhengerei Al hengerre fölvitt szelénböl keszültek (a nyomtatomü viszont kb ugyan az majdnem forditva)!
Igaz, tudtommal, manapsag ez man nem igy lenne...
0
Manapság odáig vetemedtek hogy a hengert beszuszakolják a kazettába.
0
Szia Kari,
helyes a megjegyzésed! Marosvásárhelyt az ELECTROMURES gyártott a 80-as években MEC-1, később MEC-2 név alatt xerox( fénymásoló gépeket, ahogyan nevezték hajdanán). Meglehetősen nagy átmérőjű szelénnel bevont henger vitte át a másolandót a papírra. Vezérlése TTL IC-kel volt megoldva a gépnek (Ezeket a volt IPRS gyártotta, ez a vállalata hasonló volt a magyar MEV-hez). A henger max, A4-es lapra másolt, de a tálca is ezt fogadta el, mint szűz papírlapokat. Mint érdekesség említem meg, hogy a henger semlegesítésére , stb. TV18-as szelén diódák voltak beépítve célnak megfelelően.
János
0
Sziasztok !Már megérte a topik nyitása , így képet kaptam a leaser nyomtatók működéséről! Köszönöm a válaszokat !
0
A furának ható értékeket a nyitó és záróirányú karakterisztikák kezdeti szakaszának közel azonos áramértékeinek tudhatod be. Amíg a manapság használatos ellenállásmérők mérőfeszültsége záróirányban már mérhető vezetést mutat, addig nyitóirányban még a karakterisztika kezdeti szakaszán van. Nagyobb mérőfeszültségű műszerrel markánsabb különbséget fogsz mérni a nyitó és záróirányú ellenállás között. Az előbbi ahogy rendesen kinyit a cella, lényegesen kisebb lesz nyitóirányban.
0
Szia ! Igazad van tovább vizsgálódtam az szerencsétlen estet ált elő hogy a mérő feszültség amit a mérésnél használtam ugyanazt a nyitóirányú értékét hozta mint záró irányban ismerve a szelének igen magas záró áramát így minden érthető !
0
szia: R-118 rádióállomás baloldali két alsó fiókban pedig 2 sörörládányi szelén van,
https://pl.wikipedia.org/wiki/Plik:Radiostacja_R-118_wnetrze.jpg
Bálint
1
Üzemben 2300V, hangoláskor 1150V anódfeszről üzemel a végfok, a cellánkénti max. 25V zárófesszel kell is "pár" darab ehhez!
De "jó" is volt mozgatni azokat az egységeket a bódé viszonylag szűk terében. Hát még becűgölni a műhelybe.
Volt ebben az állomásban nem csak szelén hanem Molibdén is. Igen, így nagybetűvel. Akkor, ('70-es évek) még pár éves kezdőként ismerkedni a SzU-ban meghonosodott rajztechnikával és a katonai filozófia szerint épített készülékekkel igen jó "tanulópénz" is volt.
Visszatérve a Molibdénre a maga 42 elektroncsövével igazi nagyágyú volt. El lehetett benne mélyedni rendesen.
http://museum.radioscanner.ru/r_154/r_154_2m.html
0
szia: irodalom
(Az M5 Mambó magnóban még szelénes egyenirányító volt)
Bálint
0
Szia Bálint !
A brg M11-ben is (1971)
0
Hát a BRG M11, ha jól tévedek egy kettős magnó volt, és nem sok készült belőle. Egy kazettás, és egy szalagos vot egyben. Jónéhányat MEO-ztam ezekből, de szelénre nem emlékszem.
0
Jól tudod .Kettő magnó volt benne.
benn.
Az egyenirányító az egy csavarral rögzített téglalap alakú peremén U profilú lemezzel összefogott lemezek voltak. A füllel ellenkező oldalon lógott ki négy láb . Az két AC,a + és a - .
0
A fellelhető rajzokon csak E1-nek van jelölve.
Ezen a videón is erősen takarásban van a trafó közelébe. Ami látszik, az egy átersztő tranyó hűtőlemeze.
De a drótok alapján ott kell legyen. A korábbi típusokban M8 M9 M10 szelént használtak. Valamelyikben teljesen hagyományos szerelésűt nem a fémtokos kialakítású graetz-t rakták.
https://youtu.be/iWLAVUN1XZQ
0
Szia!
Még a Tisza TV-ben is!!
Jól bírta a lökésszerű túlterhelést, ha bexart akkor rohadt káposzta szagot árasztott műszer nélkül
2
A Siriusban is volt szelén. https://i2.wp.com/www.radiomuseum.hu/radiomuseum/vt_rc4602.jpg
https://youtu.be/TJwcRhMS9kk?t=1
Ugye nem fogjátok felsorolni azt a több ezer készüléket amit csak kontinensünkön gyártottak szelén egyenirányítóval?
3
Szia , valóban hosszú volna a lista , ha minden szelén irányítóval gyártott készülékek felsorolnánk , de azért említésre méltó a nyolcvanas évek modulos fekete fehér tv-k magasfeszültségű (TV18) egyenirányító ami szerintem az "utolsó mohikán " volt a szelén egyenirányító felhasználásában .
0
szia: nagyon sokan nem találkoztak még/már szeléncellával és rézoxidul egyenirányítóval
Bálint
0
Szia,
csak azért, hogy kittek legyünk ( mivel igazad van), az utolsó szürke mondatért megkapod az 1-et!
0
Szia.
azt, hogy hol láttál szelén egyenírányítót nem tudom ( a megjegyzésed gyakorlatilag nevetséges, nem beszélvén arról, hogy műszer nélkül árasztotta a káposzta szagot)! Javítottál-e életedben nagytelyesítményű akkutőltőt, ami Se lemezekkel volt felépítve?! Tudod-e azt, hogy az apró átütéseket képes korrigálni, természetesen csökkenve ezáltal az adott lemezen leadott telyesítményt. Csak írtam, nem érdekel a tetszést jelző 1-2-x pont, de az valóban zavar, ha valaki pongyola módon fogalmaz-ír- bexart, az csak az embert minősíti...
1
Üdv!
Egy cella max. 20-25V zárófeszültséget bír.
A küszöbfeszültsége hőmérséklettől függően 0,25V -tól 0,55V -ig terjed.
A feszültségesés cellánként a névleges áramnál cca.1,0V
Záróirányban igénybe véve akár 1-2 mA áram is folyhat rajtuk, vagyis a záróirányú ellenállásuk 10-20 kOhm nagyságrendbe esik.
Terhelhetőség: 50-100 mA/cm2
Max. üzemi hőmérséklet: 130 fok
A nagy felülettel járó nagy belső kapacitásuk miatt tipikusan max. pár száz Hz-ig használhatók.
"Gyártáskor a szelén réteget gőzölögtetéssel viszik fel a kívánt méretű alumínium lemezre. A szelénrétegre alacsony olvadáspontú ón-kadmium ötvözetű ellenelektróda réteget visznek fel. A záróréteg a szelénréteg és az ellenelektróda határán alakul ki megfelelő villamos formálás után. A kész cellát megfelelő fedőfestéssel védik a környezeti hatásoktól."
1
Üdvözlet!
Ha sokat állt akkor a jelenség természetes, ha áram folyik rajta akkor "megjavul". Az anyagszerkezet megváltozás és a környezetből felvett nedvesség okozza tudtommal a jelenséget.
Arra emlékszem, hogy a zárlatos cella záptojás szagú.
0
Ja, az a jellegzetes fokhagymaszag
Villanyrezsón olvasztottuk le a szelénnel gőzölt alumínium szelénlapokról. Már nem emlékszem, hogy minek.
Nem tudom, mérgező-e a szeléngőz, de biztosan nem gyógyhatású
Üdv, lcsaszar
0
Szia !
10cmX10cm-es szelénnel.és izzó lámpával (+trafó) lehetett autóaksi töltőt csinálni .
2
Szia Janó, ez valóban így van!
1980-83 közt ( Unirea 2 -textilgépgyár- Kolozsvár) a villamos targoncák ( Balkancar, lehet,sok év után helytelenül írtam a gyártó nevét) akkuinak töltését szelén egyenirányító biztosította, természetesen méretes trafó segítségével. Ezek a szelén lemezes töltők régen kihaltak. Volt egy jó ( érdekes ? ) tulajdonsága ezeknek a lapoknak, ugyanis néha átütött egy, két lap ( égési foltok) , de a töltő üzemelt tovább. Ez sok esetben csak akkor derült ki , amikor a betervezett karbantartásra sor került.Természetesen ez senkit nem érdekelt akkoriban, hogy a töltés miért tart hosszabb ideig.
Üdv. János
0
szia: próbáld meg olyan ellenállásmérővel mérni, ahol a mérőfeszültség nagyobb 3 V-nál
Bálint
0
Szia , nagyon régen volt már , de emlékeim szerint szelén egyenirányítóak , félvezetőkhöz viszonyítva , eltér az áram-feszültség karakterisztikája és azért sem lehet szabályosan 1 az egybe kiváltani diódával , ahova szelén lett tervezve .
0
A szelén egyeniranyítóknál az egyenirányítást az alumíniumlemez és a rágőzölt szelénréteg átmenete végzi. Az egyenirányítandó feszültség nagyságát a sorbakapcsolt lemezek (rétegek) határozzák meg, az áramerősséget pedig a lemezek felülete. Amit mértél, az valószínű egy kis felületű és kevés sorbakapcsolt lemezből összeállïtott egyenirányító lehetett. Itt a záróirányú feszültség is kisebb. És szürkére volt festve a fényérzékenység miatt!
0