Először a 6 voltos rendszerek jelentek meg, mert a rossz utak és futóművek miatt az izzók szálát a mechanikai igénybevétel miatt igen vastagra és rövidre kellett tervezni. Későbbi korrekció a 12 voltos fejlesztés, mert közben rájöttek, hogy a nagy áramok miatt mégsem kellene tízkilónyi réz az elektromos hálózathoz, ráadásul a néhány év alatt az érintkezőkön kialakuló feszültségesés miatt rengeteg elektromos gond volt a 6 voltos rendszerrel. A teherautókon, munkagépeken sokáig élt, hogy a párhuzamos-soros kapcsolóval oldották meg, hogy a 12V-ról működő világítás mellett 24V-ról tudjanak indítani. https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2013/06/traktorok_elektromos_b...
Jó ideje próbálnának áttérni a járműgyártók a 48V-os rendszerekre, de az átállás nehezen megy, így inkább a 12V / 48V-os rendszerek terjedtek el az indítógenerátoros (mild hibrid) autókban.
Kezdetben 6V volt, mert az 3 cella az ólom akkuból, olcsó, kicsi. Akkor nem kellett semmihez, csak a gyújtó trafóhoz, meg a fényszóróhoz.. dinamó is elég volt. Aztán a 70-es években kezdtek nagy áramok csordogálni. Ködlámpa, ablaktörlő motor, meg hátsó szélvédő fűtés. Akkor dupláztak. 12V. És innen a hagyomány, és történelem. Meg a kompatibilitás.
Meg kb. addigra derült ki a németeknek, hogy a 6V-os rendszer rettenetesen érzékeny a legapróbb kontakthibákra is, 1-2V feszültségeséstől már pislákolnak a lámpák, kihagy a gyújtás, legerjed a dinamó.
A taljánok már a harmincas évek közepén is tudta ezt, és már akkortól 12V-os rendszerrel szállította a kocsijait (a híres Topolinót, a Balillát, a sorhatos 1500-ast, és a fasiszta repi-limuzint, a ködvágóorrú 2800-ast.) És hogy miért pont 12, miért nem 16 vagy 24? Gondolom, nem akarták, hogy az akkumullátor túl sok helyet foglaljon el. A 12V-os rendszer már elég megbízható de még elég olcsó volt.
szervusztok
...és a rádiók az autókban elektroncsövesek voltak,fűtési feszültségük 6,3v
miért gyártották 6,3 voltos fűtési feszültségre az elektroncsöveket?
Nem nagyon volt elterjedt, hogy az autókban rádiók is legyenek. Főképp azért nem, mert régen a rossz utak miatt az autókat inkább csak helyi közlekedésre használták, ha vidékre indultak, vonatra ültek. Hosszú és unalmas utazások híján pedig rádió sem kellett. Főleg nem úgy, hogy még egy plusz rádiódíjat is fizetni kelljen a puszta létért. Továbbá az elektroncsöves autórádiózásra a legtöbb gépkocsi áramfejlesztő rendszere sem volt felkészítve. 130-180W-os dinamók voltak a kocsikban, éppen csak a jelzőlámpák üzemeltetésére voltak elegendőek. Ha beesteledett, és föl kellett kapcsolni a lámpákat, akkor erőst tanácsos volt kikapcsolni a rádiót, ellenkező esetben a túláramkorlátozó relé leválasztotta a dinamót az áramkörröl, és akkuról ment az egész csinbummcirkusz - már ameddig az akku bírta szuflával.
Szóval az elektroncsöves autórádió az inkább olyan "kütyü" volt a korabeli kockáknak. Létezett... de nem volt elterjedt. Maga az automobilizmus sem. Az 1938-as statisztikai évkönyv szerint hazánkban mindössze 20.000 automobil és 10.000 motorkerékpár volt forgalomban. Beleértve a taxikat, postakocsikat, mindent.
Egyébként akkoriban még a 4V fűtőfeszültségű, kosárfoglalatos csövekkel építették a rádiókat.
Szia! Anno a Komádi TV adónál volt egy BARKAS előd IFA szolgálati autónk. A sofőrünk szerzett egy archaikus csöves autórádiót. Beépítettük neki a műszerfalba. Boldogan rádiózott, míg a takarító nő meg nem jött az üzemi kajával. Nem tudott elindulni, visszafelé a kocsival, úgy leszopta az akkumulátort egy fél óra alatt álló helyzetben. Igazi klasszikus Volga rádió, 6 csővel, és mechanikus vibrátorral az anódfeszültség előállításához. Azon túl, csak menet közben merte bekapcsolni.
Az elméleted szerint nem az autórádiók és az autó akkuk feszültsége miatt alakult ki a 6.3V fűtőfeszültség. Hanem akkor?
Azt olvastam, hogy otthoni használatra az úgynevezett telepes rádiókhoz háromféle telepet (áramforrást) árultak:
"A" telep: tölthető akkumulátor a fűtőfeszültségnek
"B" telep: anódfeszültségnek, ezt cserélni kellett, amikor kimerült
"C" telep: negatív előfeszültségnek (ez nem mindig kellett)
Nem tudom, hogy az autókban hogyan állították elő az 1-2 száz volt nagyságrendű anódfeszültséget. Sejtésem szerint mechanikus szaggatóval és transzformátorral, utány elektroncsöves egyenirányítóval.
Szia! Valóban vibrátoros szaggatóval csinálták az anódfeszültséget, volt szerencsém javítani csöves autórádiót. úgy nézett ki mint egy elkó, kerek alu házban, és halhatóan zúgott. Iszony rossz hatásfoka volt. A fűtő telepek a telepes rádiókhoz külön kaphatók voltak, volt rajtuk egy dugó, ki kellett venni, hogy a cella levegőzzön. Egy kis melegítéssel a sütőben, és pár csepp vízzel újra lehetett őket éleszteni. Akinek szerencséje volt, a harcmezőn, kilőtt tankokból tudott lúgos akkumulátorokat szerezni, fahamuból kimosott lúggal üzemeltetni, és nem kellett vennie fűtő telepet. A rádió boltokban feltöltötték neki.
Szia!
Érdekességképp: anno a 407-es Moszkvics-omban egy 110Voltos rádió volt gyárilag, amit egy különálló 12V-os csöves inverter működtetett! Bekapcsoltad és idő kellett a csövek felfűtéséhez!
Made in CCCP!
Volt egy magyar csövi is, bizonyos FMV Gulliver. Annak is külön dobozban volt a tápja meg a hangerősítője. Gondolom, azért, hogy jobban be lehessen építeni a különböző műszerfalakba.
Még régebben meg egyszerűen két kilóméterspirál-szerű bovdennel kötötték a kezelőegységet és a rádiót össze, mint példul ennél a Philconál:
(Ez egyébként soros fűtésű csövekből van, mint az univerzális tápú rádiók, és 12V-ról megy.)
Így könnyű volt a kezelőegységnek helyet találni a műszerfal alatt vagy a kormányoszlopon, a nagy dobozt meg a hármasforgóval, oktál csövekkel és a hangszóróval valahova eldugták lábhoz. Az is előfordult, hogy az elektroncső-doboz kikerült a motortérbe, és csak két szál drótot hoztak vissza egy hangszórónak az utasokhoz.
De, mint mondtam, nagyon-nagyon ritka volt, hogy egy autóban rádió legyen. Drága is volt, meg egy jó vételkészségű rádió az akkori technológiával simán megevett 60-80W áramot, ez pedig nagyon soknak számított a váltóáramú generátorok elterjedése előtt. (De akkor meg már rég voltak rendes, tranzisztoros rádiók.) Akkoriban még az első lámpákba is csak 25W-os bilux izzók égtek, a 40/45W-os almáról vagy az 55/60W-os h4-ről álmodni se mertek. Sőt, még a 25W-os biluxokat is csak vasár- és ünnepnapokon kapcsolták fel. A korabeli szabályok szerint fényes nappal még városon kívül sem kellett lámpát gyújtani, sőt, városon belül még éjszaka is lehetett tompított fény nélkül, csak helyzetjelzővel közlekedni, hogyha az adott városban volt közvilágítás. És ennek ellenére is minden autósnak volt otthon valamilyen akkumullátor töltője, mert arra ugyanúgy szükség volt, mint a pumpára.
Legtöbbször igen, mechanikus szaggatással. Néha a vibrátornak volt egy plusz érintkezőpárja, ami a szekunder feszültséget kapcsolta azonos fázisban, és akkor nem kellett egyenirányító cső sem. Ez a vibrátor persze nem volt túl tartós, időnként cserélni kellett. Ezért a luxus kivitelű rádiókban, illetve a fokozott megbízhatóságot igénylő kütyükben unformert használtak. Ez egy villamos forgógép volt, egy kisfeszültségű, kefés motor és egy anódfeszültségű dinamó összeépítve egy tengelyen, közös házba. De egy szerencsétlenkedés volt ez az egész, nem csoda, hogy az autórádiók igazándiból csak a tranzisztorok feltalálása után kezdtek elterjedni.
Fogalmam sincs róla, miért emelték pont 6.3V-ra a csövek fűtőfeszültségét, de nem gondolnám, hogy az autórádiózás miatt, egyrészt mert nagyon kevés autó volt, és még kevesebben volt rádió, másrészt mert azok egy része is már 12V-os rendszerrel készült, mire a 4-5 lámpás szuperheterodin rádiók elterjedtek a harmincas évek derekán. (Egyenes vevővel autórádiózni a folyamatosan változó vételi viszonyok miatt aligha lehetett volna.)
Amúgy túl sokat nem cicóztak eleink, ha feszültség gondjuk volt, szemrebbenés nélkül betettek egy soros ellenállást bárhova, akár a nagyáramú fűtőkörökbe is.
Sziasztok!
"szemrebbenés nélkül betettek egy soros ellenállást bárhova"
Igy van; vagy jobb esetben egy Baretert/Urdoxot avagy Vas-Hidrogen ellenallast (ki hogyan nevezte): igen sokfele gyartmany letezett-legtöbbje Osram, Siemens de az "Izzo", avagy a Tungsram is böven gyartotta, s persze sok kis ceg is.
Csekely 100mA--2,6A mellett néhany V--110V rajtuk esö fesz mellett ismertük öket...
Kari
Szia! Mini Siemens univerzális rádió AC-DC táplálással, akkora fűtés előtét ellenállással hogy a dobozán rántottát lehetett volna sütni. Szerencsére fémből volt. Az előtét meg egy sima huzalellenállás.
Azért, mert 3 ólomcella kb. ennyit ad le, és inkább a minimumra méretezték. És mivel bevált a 6.3V, maradt a mai napig. A 12.6V pedig a fűtésközepelés miatt, nagy erősítésű audio csövekben, búgás csökkentés céljából.
"És miért nem 7,2V-osra?"
Két sorba kapcsolt lítiumion cellára gondolsz?
Hát az elektroncsöves korszakban még nem nagyon volt.
Egyébként léteztek 2V, 4V és 1,5V, 3V fűtőfeszültségek is a lúgos akkumulátorok (NiFe) és a szárazelemek (cink-szén) miat.
A korai wolfram technológiával meglehetősen törékeny szálat tudtak előállítani, ez indokolta a 6V-t.
Azóta az Ohm törvény diktál: nagy áramhoz sok réz kell, nem beszélve egyéb problémákról.
Hogy hol a határ? Mennyi is most az elektromos autók feszültsége (meghajtó akku)?
Eljutottunk oda,, hogy az autó bőven érintésvédelmi problémává vált!
Egy látványos teszt videó szkópcsövek abuzálásáról 1967-ből.
0
Először a 6 voltos rendszerek jelentek meg, mert a rossz utak és futóművek miatt az izzók szálát a mechanikai igénybevétel miatt igen vastagra és rövidre kellett tervezni. Későbbi korrekció a 12 voltos fejlesztés, mert közben rájöttek, hogy a nagy áramok miatt mégsem kellene tízkilónyi réz az elektromos hálózathoz, ráadásul a néhány év alatt az érintkezőkön kialakuló feszültségesés miatt rengeteg elektromos gond volt a 6 voltos rendszerrel. A teherautókon, munkagépeken sokáig élt, hogy a párhuzamos-soros kapcsolóval oldották meg, hogy a 12V-ról működő világítás mellett 24V-ról tudjanak indítani.
https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2013/06/traktorok_elektromos_b...
Jó ideje próbálnának áttérni a járműgyártók a 48V-os rendszerekre, de az átállás nehezen megy, így inkább a 12V / 48V-os rendszerek terjedtek el az indítógenerátoros (mild hibrid) autókban.
1
üdv: Amerikából ered, a Fordtól, ott divat volt a 12-es számrendszer, ami az angoloktól vettek át
Bálint
1
Szia!
Az előbbi hozzászóláshoz jön még az öninditó motorok teljesitménye is.
6V kb 800W max motorméretben 1000-1100ccm
12v kb 2000W 3500 ccm
persze a teherautók 24V-s voltak régen is . 7000 ccm ig
efeletti méret meg 48V-s még nagyobb pl; dizelmozdony 60-92V stb.
1
Szia!
Kezdetben 6V volt, mert az 3 cella az ólom akkuból, olcsó, kicsi. Akkor nem kellett semmihez, csak a gyújtó trafóhoz, meg a fényszóróhoz.. dinamó is elég volt. Aztán a 70-es években kezdtek nagy áramok csordogálni. Ködlámpa, ablaktörlő motor, meg hátsó szélvédő fűtés. Akkor dupláztak. 12V. És innen a hagyomány, és történelem. Meg a kompatibilitás.
4
Meg kb. addigra derült ki a németeknek, hogy a 6V-os rendszer rettenetesen érzékeny a legapróbb kontakthibákra is, 1-2V feszültségeséstől már pislákolnak a lámpák, kihagy a gyújtás, legerjed a dinamó.
A taljánok már a harmincas évek közepén is tudta ezt, és már akkortól 12V-os rendszerrel szállította a kocsijait (a híres Topolinót, a Balillát, a sorhatos 1500-ast, és a fasiszta repi-limuzint, a ködvágóorrú 2800-ast.) És hogy miért pont 12, miért nem 16 vagy 24? Gondolom, nem akarták, hogy az akkumullátor túl sok helyet foglaljon el. A 12V-os rendszer már elég megbízható de még elég olcsó volt.
4
szervusztok
...és a rádiók az autókban elektroncsövesek voltak,fűtési feszültségük 6,3v
miért gyártották 6,3 voltos fűtési feszültségre az elektroncsöveket?
0
Nem nagyon volt elterjedt, hogy az autókban rádiók is legyenek. Főképp azért nem, mert régen a rossz utak miatt az autókat inkább csak helyi közlekedésre használták, ha vidékre indultak, vonatra ültek. Hosszú és unalmas utazások híján pedig rádió sem kellett. Főleg nem úgy, hogy még egy plusz rádiódíjat is fizetni kelljen a puszta létért. Továbbá az elektroncsöves autórádiózásra a legtöbb gépkocsi áramfejlesztő rendszere sem volt felkészítve. 130-180W-os dinamók voltak a kocsikban, éppen csak a jelzőlámpák üzemeltetésére voltak elegendőek. Ha beesteledett, és föl kellett kapcsolni a lámpákat, akkor erőst tanácsos volt kikapcsolni a rádiót, ellenkező esetben a túláramkorlátozó relé leválasztotta a dinamót az áramkörröl, és akkuról ment az egész csinbummcirkusz - már ameddig az akku bírta szuflával.
Szóval az elektroncsöves autórádió az inkább olyan "kütyü" volt a korabeli kockáknak. Létezett... de nem volt elterjedt. Maga az automobilizmus sem. Az 1938-as statisztikai évkönyv szerint hazánkban mindössze 20.000 automobil és 10.000 motorkerékpár volt forgalomban. Beleértve a taxikat, postakocsikat, mindent.
Egyébként akkoriban még a 4V fűtőfeszültségű, kosárfoglalatos csövekkel építették a rádiókat.
1
Szia! Anno a Komádi TV adónál volt egy BARKAS előd IFA szolgálati autónk. A sofőrünk szerzett egy archaikus csöves autórádiót. Beépítettük neki a műszerfalba. Boldogan rádiózott, míg a takarító nő meg nem jött az üzemi kajával. Nem tudott elindulni, visszafelé a kocsival, úgy leszopta az akkumulátort egy fél óra alatt álló helyzetben. Igazi klasszikus Volga rádió, 6 csővel, és mechanikus vibrátorral az anódfeszültség előállításához. Azon túl, csak menet közben merte bekapcsolni.
1
Szia!
Az elméleted szerint nem az autórádiók és az autó akkuk feszültsége miatt alakult ki a 6.3V fűtőfeszültség. Hanem akkor?
Azt olvastam, hogy otthoni használatra az úgynevezett telepes rádiókhoz háromféle telepet (áramforrást) árultak:
"A" telep: tölthető akkumulátor a fűtőfeszültségnek
"B" telep: anódfeszültségnek, ezt cserélni kellett, amikor kimerült
"C" telep: negatív előfeszültségnek (ez nem mindig kellett)
Nem tudom, hogy az autókban hogyan állították elő az 1-2 száz volt nagyságrendű anódfeszültséget. Sejtésem szerint mechanikus szaggatóval és transzformátorral, utány elektroncsöves egyenirányítóval.
Üdv, lcsaszar
0
Szia! Valóban vibrátoros szaggatóval csinálták az anódfeszültséget, volt szerencsém javítani csöves autórádiót. úgy nézett ki mint egy elkó, kerek alu házban, és halhatóan zúgott. Iszony rossz hatásfoka volt. A fűtő telepek a telepes rádiókhoz külön kaphatók voltak, volt rajtuk egy dugó, ki kellett venni, hogy a cella levegőzzön. Egy kis melegítéssel a sütőben, és pár csepp vízzel újra lehetett őket éleszteni. Akinek szerencséje volt, a harcmezőn, kilőtt tankokból tudott lúgos akkumulátorokat szerezni, fahamuból kimosott lúggal üzemeltetni, és nem kellett vennie fűtő telepet. A rádió boltokban feltöltötték neki.
0
Szia!
Érdekességképp: anno a 407-es Moszkvics-omban egy 110Voltos rádió volt gyárilag, amit egy különálló 12V-os csöves inverter működtetett! Bekapcsoltad és idő kellett a csövek felfűtéséhez!
Made in CCCP!
0
Volt egy magyar csövi is, bizonyos FMV Gulliver. Annak is külön dobozban volt a tápja meg a hangerősítője. Gondolom, azért, hogy jobban be lehessen építeni a különböző műszerfalakba.
Még régebben meg egyszerűen két kilóméterspirál-szerű bovdennel kötötték a kezelőegységet és a rádiót össze, mint példul ennél a Philconál:
(Ez egyébként soros fűtésű csövekből van, mint az univerzális tápú rádiók, és 12V-ról megy.)
Így könnyű volt a kezelőegységnek helyet találni a műszerfal alatt vagy a kormányoszlopon, a nagy dobozt meg a hármasforgóval, oktál csövekkel és a hangszóróval valahova eldugták lábhoz. Az is előfordult, hogy az elektroncső-doboz kikerült a motortérbe, és csak két szál drótot hoztak vissza egy hangszórónak az utasokhoz.
De, mint mondtam, nagyon-nagyon ritka volt, hogy egy autóban rádió legyen. Drága is volt, meg egy jó vételkészségű rádió az akkori technológiával simán megevett 60-80W áramot, ez pedig nagyon soknak számított a váltóáramú generátorok elterjedése előtt. (De akkor meg már rég voltak rendes, tranzisztoros rádiók.) Akkoriban még az első lámpákba is csak 25W-os bilux izzók égtek, a 40/45W-os almáról vagy az 55/60W-os h4-ről álmodni se mertek. Sőt, még a 25W-os biluxokat is csak vasár- és ünnepnapokon kapcsolták fel. A korabeli szabályok szerint fényes nappal még városon kívül sem kellett lámpát gyújtani, sőt, városon belül még éjszaka is lehetett tompított fény nélkül, csak helyzetjelzővel közlekedni, hogyha az adott városban volt közvilágítás. És ennek ellenére is minden autósnak volt otthon valamilyen akkumullátor töltője, mert arra ugyanúgy szükség volt, mint a pumpára.
2
Legtöbbször igen, mechanikus szaggatással. Néha a vibrátornak volt egy plusz érintkezőpárja, ami a szekunder feszültséget kapcsolta azonos fázisban, és akkor nem kellett egyenirányító cső sem. Ez a vibrátor persze nem volt túl tartós, időnként cserélni kellett. Ezért a luxus kivitelű rádiókban, illetve a fokozott megbízhatóságot igénylő kütyükben unformert használtak. Ez egy villamos forgógép volt, egy kisfeszültségű, kefés motor és egy anódfeszültségű dinamó összeépítve egy tengelyen, közös házba. De egy szerencsétlenkedés volt ez az egész, nem csoda, hogy az autórádiók igazándiból csak a tranzisztorok feltalálása után kezdtek elterjedni.
Fogalmam sincs róla, miért emelték pont 6.3V-ra a csövek fűtőfeszültségét, de nem gondolnám, hogy az autórádiózás miatt, egyrészt mert nagyon kevés autó volt, és még kevesebben volt rádió, másrészt mert azok egy része is már 12V-os rendszerrel készült, mire a 4-5 lámpás szuperheterodin rádiók elterjedtek a harmincas évek derekán. (Egyenes vevővel autórádiózni a folyamatosan változó vételi viszonyok miatt aligha lehetett volna.)
Amúgy túl sokat nem cicóztak eleink, ha feszültség gondjuk volt, szemrebbenés nélkül betettek egy soros ellenállást bárhova, akár a nagyáramú fűtőkörökbe is.
0
Sziasztok!
"szemrebbenés nélkül betettek egy soros ellenállást bárhova"
Igy van; vagy jobb esetben egy Baretert/Urdoxot avagy Vas-Hidrogen ellenallast (ki hogyan nevezte): igen sokfele gyartmany letezett-legtöbbje Osram, Siemens de az "Izzo", avagy a Tungsram is böven gyartotta, s persze sok kis ceg is.
Csekely 100mA--2,6A mellett néhany V--110V rajtuk esö fesz mellett ismertük öket...
Kari
0
Szia! Mini Siemens univerzális rádió AC-DC táplálással, akkora fűtés előtét ellenállással hogy a dobozán rántottát lehetett volna sütni. Szerencsére fémből volt. Az előtét meg egy sima huzalellenállás.
0
Azért, mert 3 ólomcella kb. ennyit ad le, és inkább a minimumra méretezték. És mivel bevált a 6.3V, maradt a mai napig. A 12.6V pedig a fűtésközepelés miatt, nagy erősítésű audio csövekben, búgás csökkentés céljából.
0
szia: az ólomakku átlagos feszültsége 2,1 (2,15) VEzt lehet szorozni
Az autóakku 12,6V (75%)
Bálint
0
Szia!
És miért nem 7,2V-osra?
0
Üdv mindenkinek
"És miért nem 7,2V-osra?"
Két sorba kapcsolt lítiumion cellára gondolsz?
Hát az elektroncsöves korszakban még nem nagyon volt.
Egyébként léteztek 2V, 4V és 1,5V, 3V fűtőfeszültségek is a lúgos akkumulátorok (NiFe) és a szárazelemek (cink-szén) miat.
A korai wolfram technológiával meglehetősen törékeny szálat tudtak előállítani, ez indokolta a 6V-t.
Azóta az Ohm törvény diktál: nagy áramhoz sok réz kell, nem beszélve egyéb problémákról.
Hogy hol a határ? Mennyi is most az elektromos autók feszültsége (meghajtó akku)?
Eljutottunk oda,, hogy az autó bőven érintésvédelmi problémává vált!
0
Szia!
Nem Lítium cellára gondoltam, hanem arra, hogy a töltőfeszültség az én autómban 14,4, egy 6V-os járműben 7,2.
0