You are here

Technikatörténetileg miért 12 V-os a személyautók elektromos berendezései? Miért pont ennyi?

34 posts / 0 new
Last post
Szurkee001
Szurkee001 picture

Beszélgetni a borozóban kell!

Comments
mihi69
mihi69 picture

Először a 6 voltos rendszerek jelentek meg, mert a rossz utak és futóművek miatt az izzók szálát a mechanikai igénybevétel miatt igen vastagra és rövidre kellett tervezni. Későbbi korrekció a 12 voltos fejlesztés, mert közben rájöttek, hogy a nagy áramok miatt mégsem kellene tízkilónyi réz az elektromos hálózathoz, ráadásul a néhány év alatt az érintkezőkön kialakuló feszültségesés miatt rengeteg elektromos gond volt a 6 voltos rendszerrel. A teherautókon, munkagépeken sokáig élt, hogy a párhuzamos-soros kapcsolóval oldották meg, hogy a 12V-ról működő világítás mellett 24V-ról tudjanak indítani.
https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2013/06/traktorok_elektromos_b...
Jó ideje próbálnának áttérni a járműgyártók a 48V-os rendszerekre, de az átállás nehezen megy, így inkább a 12V / 48V-os rendszerek terjedtek el az indítógenerátoros (mild hibrid)  autókban.

1

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint picture
***

üdv: Amerikából ered, a Fordtól, ott divat volt a 12-es számrendszer, ami az angoloktól vettek át

Bálint

1

Vote up!

You voted ‘up’

Atis57
Atis57 picture

Szia!
 Az előbbi hozzászóláshoz jön még az öninditó motorok teljesitménye is. 

6V kb 800W max   motorméretben 1000-1100ccm
12v  kb 2000W                                  3500 ccm

persze a teherautók 24V-s voltak régen is . 7000 ccm ig 

efeletti méret meg 48V-s    még nagyobb pl; dizelmozdony 60-92V  stb.

1

Vote up!

You voted ‘up’

mindigehes
mindigehes picture
*

Szia!

Kezdetben 6V volt, mert az 3 cella az ólom akkuból, olcsó, kicsi. Akkor nem kellett semmihez, csak a gyújtó trafóhoz, meg a fényszóróhoz.. dinamó is elég volt. Aztán a 70-es években kezdtek nagy áramok csordogálni. Ködlámpa, ablaktörlő motor, meg hátsó szélvédő fűtés. Akkor dupláztak. 12V. És innen a hagyomány, és történelem. Meg a kompatibilitás. 

 

4

Vote up!

You voted ‘up’

Multi Multiplikátó
Multi Multiplikátó picture

Meg kb. addigra derült ki a németeknek, hogy a 6V-os rendszer rettenetesen érzékeny a legapróbb kontakthibákra is, 1-2V feszültségeséstől már pislákolnak a lámpák, kihagy a gyújtás, legerjed a dinamó.

A taljánok már a harmincas évek közepén is tudta ezt, és már akkortól 12V-os rendszerrel szállította a kocsijait (a híres Topolinót, a Balillát, a sorhatos 1500-ast, és a fasiszta repi-limuzint, a ködvágóorrú 2800-ast.) És hogy miért pont 12, miért nem 16 vagy 24? Gondolom, nem akarták, hogy az akkumullátor túl sok helyet foglaljon el. A 12V-os rendszer már elég megbízható de még elég olcsó volt.

4

Vote up!

You voted ‘up’

skorpio
skorpio picture

szervusztok
...és a rádiók az autókban elektroncsövesek voltak,fűtési feszültségük 6,3v
miért gyártották 6,3 voltos fűtési feszültségre az elektroncsöveket?

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Sziasztok!

öröm olvasni néha a régmultról!

Nos a 6,3 voltos rendszerü csövek jellemzöen E jelzésü csövek voltak! nem akkumulátorokra tervezték öket, hanem sorkötéses fütési rendszerre tervezték.Méga 1900-as évek elején indult palyafutasuk.az öregrókak még biztosan emlékszenek a mai fiatal generciók  legfejebb  halottak róla,legtöjük  talan müködni  sem látott ilyet.

Az U sorozatu csövek 100 miliamperes fütési áramra voltak sorkötésre tervezve, jónéhány rádió alkalmazta ezeket is.

ekkor még nem volt jellemző a feszültségek megváltoztatása, legfeljebb jó megoldásként a szénréteg ellenállások melett megjelentek a fémhuzal ellenállások. Pwm és társaik csak nem is léteztek!

Érdekességként elmondanám, hogy a favorit, a kékes, a tavasz és sok más tipusban, tvben dobváltós csatorna váltó volt (UHF vétel még ekkor seholsem) abban 2 cső dolgozott, eg a jelerősitést vegezte, egy pedig az oszcillátor volt.Talán a PCF802-es és ECC82.es

Ha jól emlékszem ezek már P sorozatu csöveket használtak. ezekben  a 300  miliamperes soros fütés volt a jellemző! a  legtöbb hibát a kiégő fütőszal produáklta, mivel ehhez elég nagy számu cső felfüzése után lehetséges volt a hálózatról közvetlen füteni. volt egy NTK ellenállás ami védte ezeket, de előszeretettel kifáradtak és akkor volt hogy 20 perc latt sem fütőttek fel a csövek. És az is előfordult hogy egy kicsi kockás fekete tokozásu diódával (mára már nem emlékszem a tipusára (talán BY134 lehetett ) alkalmaztáka késöbbi féltranzisztoros készülékekkkel. íde előfordult anódzárlat, meghajtó trafó menetzárlat, és ellenllások megszakadása pufferkondi zárlata ugyszintén. az akkori  vasvázas, szegecselt forrpontokat a mai  emberek csak csodálni tudnák.

Kb. 1981 ben a padláson a kis bungimban félig gyerekként 15 évesen épitettem egy fekete fehér tv-t, merthogy összeguberáltam a méh telepről a kidbott sasszékat. És szereztem képcsővet is. Inkább a kihivás hogy ezt meg tudom csinálni.

a csövek általánosan sok felhasználhatóságot mutattak:

PY88 volt a katóddióda a sorvégfokban

PL34 majd utóda a PL500 dolgozott a legtőbb tv-ben sorvégcsőként.

PCL84 a video végfokot müködtette, a PCL85 volt a függőleges eltéritésé a PCL86 a hamgvégfoké volt. az utóbbit sok lemezjátszó is használta, emrthogy hangfrekvenciára tervezték. Bár nem tv ben de a EL 84 egy sláger cső volt a hangfrekis végfokozatokban.

a 70 évek közepén megjelentek a fél tranzisztoros készülékek ahol a nagyfrekvenciás fogadó egység és a kelező szervek már tranzisztorosak voltak

tipikus nyomogombos csavarható verzióban ment a hangolás pl mint a color star tvk kezelője.Más sok tipus nevére mára nem nem elmékszem, pedig fiatalon hobbiból egy házat kerestem össze a javításukkal 18 éves koromra. Azt hiszem ajupiter az 7 gombos ff volt.

ez volt a kezdetleges korszak a szines vételtechnikában, talám a munkácsi előzte meg egy két évvel. 

Ezek voltak a "ROBBANÓS" COLOR STAR Tv-k. persze ez vicc volt, mivel nem felrobbantak, csak ha leállt a sorvégjük (/P45Z orosz pentóda) egy uborkásüveg méretben) csinálták a gondokat. előszeretettel hulott szét az orosz feszültség sokszorozójuk egy szép világosbarna kockatönb formájában.

Volt is néha olyan áramütés ez miatt, hogy néha csillagokat láttam.

Ezek Robbanástörténete és a házvásárlás:

Ugyanis az oroszok sassze a kondikat felállitották ágyunak a delta képcsövek alá! . perzse a biztonsági szelepük miért ne a vékony egy két miliméteres falvastagságu üveg felé fordultak.

Ott a betonnehéz doboz közepén egy fémkonzolon sorakoztak arra várva, hogy ha leáll a sorvégcső, akkor a keletkező amugy is hegesztőtrafóból kilépő 450 voltos feszültség fel tudott menni 500-530 voltra, ami szépen a 450V türésű gyenge elkókat felfütőtte majd az olajat kispriccelve a képcsőre durrantak.

A képcsőben meg akkor még éghető gáz volt töltve. Pár lakás ezmiatt ki is gyulladt, de nem az volt az ok hogy felrobbant, hanem inkább az hogy felügyelet nélkül hagyva füstölt szét az egész.

egyébként delta tv képcső és konvergencia! szinte lehetetlen volt beállitani! az akkori elektronika folyóiratból 84 ben  csináltam egy tv monoscopot vagy 70 darab ttl 74 sorozatu ic-ből.

kétoldalas nyákkal drótózással, de müködött. kb 95%-ora tudtam beállitani a szinhibákat, amikor javitottam öket. Beállitásuk egy rémtörténet volt. az sem volt mindegy miylen sorrendben csinálom. de megtanultam és sok akkori pénzt hozott félig gyerekfejjel.Ezeknek még az orosz kf panelja volt tele Kt315 tranyóval, szép piros kockás tokozással.

rengeteg könyvet átbujva 16 évesen color star specialista lettem és egy halom tv-t robbanásmentesitettem. (gyakorltilag a problémás kondiállványon lévő kondil és az üveglap közé egy védő fémlemez került be aluminiumból merthogy beleszólt a legkisebb fémtárgy is az aktiv konvergenciába.

aztán jöttek a további évek a fejlődések a quad 405-ös épitések, a bulik a fiatalság stb.

Mára sajna ez mind a multté.Ami a multban szép családi házat hozott számomra,az mára a muzeumokban alig fellelhető példányban találhatóak meg.

97 ben csináltam egy barátommal Apsitos Istvánnal Tatabányán egy rádiómuzeumot, én javitottam emg mindent hogy éljenek a régmult darabok.

szóval ez a mult érdekes és élményekben gazdag tudással halmozott el. ez vezetett el az elektromosság irányába és a fejlesztések felé.

szép napot mindekinek!

7

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Annyit javítanák Kari észrevételése, hogy nem a képcső belsejében volt gáz (ezt igen bénán fogalmaztam meg, hiszen az elektroncső lényege a mélyvákuum, és aképviszadó csövek csak méretükben voltak óriásiak) , hanem robbanóelegyet alkotó gáz képzödött vagy keletkezett az égés során.

Azt be kell vallanom hogy mind a mai napig nincs arra magyarázat hogy a képcső miért kifelé robban el. (páncélkeret maszk és 2 centis vastagság ellenére. A vákuum tényleg összefelé roppantja, de a tapasztalat, az volt hogy minden légnyomással járó esetben a képcső úvegtörmeléke beteritette a környezetét!

Hogy err vajon mi lehett a magyarázat. (30 év után is csak találgatok).

0

Vote up!

You voted ‘up’

torokj
torokj picture

Szia Megújuló!
Nem hinném hogy bármi robbanóelegyet képzett volna ,simán csak kigyulladt a papír jellegű NYÁK és a műanyag alkatrészek (pl osztályidegen szilícium diódás  sokszorozó)Ez a "robbanós TV" az akkori idők (nyolcvanas évek közepe)média által túllihegett tanmeséje volt.A 61 LK3C szovjet képcső eleje 2-3 cm üvegből készül,az hogy ott "felrobbanjon' nullához konvergál az esélye.A "robbanós képcsövek" még a kezdeti korban voltak,azok előtt védő plexi volt .Ötvenes évek vége,hatvanas évek eleje,fekete fehér Tungsram csövek,azok cseréjéhez védőmaszkot kellett felvenni.Hogy miért repül szanaszét? A külső légnyomás összeroppantja,az üvegtörmeléknek mozgási energiája lesz,ami hátul volt előre repül és vica versa.Közel 30 évig javítottam CRT TV-ket,egyszer nem volt képcsőrobbanásos történetem.Nagyon egyszerűen,egy láb fogóval való kihúzásával "le lehet engedni" a vákumot.Egyébként az összes szerelő utálta a Color Start,mert a jóval korszerűbb,jobban tranzisztorizált ,kétnormás Munkácsy már készen volt,mégis ezt a ruszki förmedvényt kellett dobozolni mint a Tóthék az örkényi abszurdumban.
torokj

0

Vote up!

You voted ‘up’

mindigehes
mindigehes picture
*

Szia!

Nem az volt, hogy amikor roppant az üveg, és befele indult minden, vitte az égésterméket,.meg a lángot befele. A fénypor meg foszfor alapú volt, ami a láng hatására hirtelen "robbanás" szerűen borította szét a már kialakult törmeléket... Mint amikor a gyufa gyullad, csak teljes homlokfelületen. Az azért látványos...

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Szia!

nem tudom 30 év után sem az igazságot. egyet tudok. Voltam olyan helyszinen ahol a képcső kifelé robbant és beteritette az üvegtórmelék a szobát.

Javitottam rengetefet, de hogy a tüz kialakuljon sok tényezőnek kellett közrejátszania!

Lehet hogy tul volt lihegve, mert pályafutásom során nem volt tüzes esetem. Javitás az sok volt de tüzzel egy javitásom során sem találkoztam.

Egyszer, már a korszak legvégén (mikor már mindenki dobálta kifelé öket) felákdoztunk egyet és kiprobáltuk mi fog történni a zárt donozban.

Minden jó volt, a ubicsövet vettök ki mi fog történni.

Egy ideig semmi, vagy egy jó fél egy órán át, Aztán már azt hittük nem lesz semmi. Aztán zajok egy nagy pukkanás volt pár másodperc mulva hófehér füst ömlött a készülékből makd egy nagy durranással megindult a cső, és egy másodperc sem lethetet el kifelé szétrepitette kb 5 méter távolságig a csövet. Hatalmas pillanatnyi kágbelobbanás a tv telks belsejéből kitörvr. (erre gondoltunk hogy gáz lehetett, mert az égés lefolyás hasonló volt mintha pb gáz durrant volna be.) Nagyfesz nem ment sorvégcső hiányában. a végelemzés után a nagy 450 voltos sorvég elko aluháza nyilt szét mint egy petárda. A többi találgatás volt, hogy mi folyhatott le ott akkor,

Talán az a foszforpor adhat nagyarázatot.
 

0

Vote up!

You voted ‘up’

skorpio
skorpio picture

szervusz
nagyon korrekt,amit leirtál
tényleg igy volt
...talán még anyit,ez személyes észrevételem,hogy,idézet...Volt is néha olyan áramütés ez miatt, hogy néha csillagokat láttam...én mindig jobban éreztem magam...valahogy felvillanyozott   :)
 

1

Vote up!

You voted ‘up’

Kari
Kari picture
*****

Hellotok!
"nagyon korrekt,amit leirtál" ....
Egeszen odaig, hogy a képcsöben éghetö gàz volt(!?) stb: SICC!
A mélyvakumos (kép)csöben max atomi szintü maradék gàz lehetett-különben "gàz volt", s (kép)csö csere --nemde? :-(
Jobbakat!
Kari

6

Vote up!

You voted ‘up’

Szurkee001
Szurkee001 picture

Kedves Fórumtársak!
Éppen ezért szeretek itt olvasgatni és néha, mint most is kikérni egy adott témában a véleményeteket, mert itt van jópár sokat látott, hallott, olvasott, tapasztalt szakember, akinek relevánsabb számomra a véleménye, tapasztalata, mint úgy álltalában a netes hírforrásoknak! Valaki mindig figyel a részletekre is!
Utólag is köszönöm Kari, hogy résen voltál és kiszúrtad a fals információt! (Szégyen és gyalázat, de én simán átsiklottam felette, úgy látszik, néha csak kilóra olvasok!)
Egyébként mindenkinek köszönöm a válaszát, az infókat!

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kari
Kari picture
*****

Szia-kösz a "bokot"!
Igazsag szerint nekem ugyan feltünt a bibi(is), de nem tartottam lenyeginek, hogy (egyesek szerint ismet?) kötözködjek, mignem egyik kollega fölnem hivta ra a figyelmem- mondvan, hogy ilyesmit azert man megsem kellene a szakmai forumon terjeszteni-hagyni...
Jobbat!
Kari

1

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Igen, és ezt én sem értettem sosem.

egy mélyvákuum lényeg, hogy nincs benne semmi, azaz semmi. Mint 25 évvel késöbb ezt mint klimás is megerősithetem. 

A vizpára eltávolitása a klima rendszerekből kritikus kérdés, és erre kell a vákuumozást elvégezni, mely közel sem olyan szintű, mint az elektron csövek vákumja!

Azonban érthetetlenül áltam egy jelenség előtt:

Mint mondtam ezek a tv-k tudtak kigyulladni és robbanni!

Ezt csináltam majd 5 éven keresztül! voltak akkor már bontott TV-im is alkatrésznek. Ami érdekessége . hogy pályafutásom alatt egyetlen hibás delta csövel nem találkoztam, se legyengülve, se katódemissziót vesztve, (mint a sok FF csővek esetében.) Még katódregenerálót is fejlesztettem az elhasználódott emmitáló réteg leszakitásra. Bár ez inkább a fekete fehér csövekre volt szükség. volt ami behalt de legtöbbje ujra müködött sok sok ideig.

Az elgázosodott (levegőt beszivott samsunkg csövek pl. a samsunkgokban késöbb jellegzetesen sok esetben mentek használhatatlanságig tönkre.)

Visszatérve a orosz képcső nem befelé hanem valamilyen okból kifelé robbant széjjel.

Ha nincs benne semmi, akkor a vákuum töréskor a légnyomás terhelésre befelé kellene robbannia, de ezek a csövek valamiért kifelé robbantak, pedig a delta maszk előtti üveg bolt vagy 2 cm vastag is!

Amikor eltörtek és nagyfeszültséget kaptak, ezek a robbanás pillanatában kigyulladtak és egy komoly lángnyomás követte.

Anno csináltam kamerás felvételt erről egy super 8-al, merthogy ez adott okot arra, hogy biztonságosan lehessen robbanásnemtesiteni.

Az sem zárható ki hogy az olaj mikor ráfröccsent a kifakadt kondiból (tisztességgel nyomta a (200 fokos kondenzátor olajat az üvegre) és az repesztette meg a hő hatására és a kohéziós erők hatására. Akkor maga az olaj a vákuumos eldurranás miatt begyulladt, és a vákuum tér összeomlása miatti nagy légmozgás csinálta a tüzet, de látványos és pusztitó volt.

Bár a diesel effektus során a diesel vagy bármilyen olaj nagy nyomáson ad le öngyulladásos folyamatot.

Amit még sejtek de sosem jöttem rá, mennyi köze lehetett a kialakult légnyomás csökkenésnek, a keletkező olaj begyulladásának és a kifelé robbanó képcső maszktestnek. Mivel ez egy zárt doboz volt hátul minimális résekkel, a képcső összeomlása nagymértékű és hirtelen klégnyomás esést is okozhatott a doboztéren belül. A felhevült olaj (kb 200 fokos) és a vákkumtér lehetett fizikai hatással egy öngyulladásos folyamat elindulásához vezetve.

ez vagy éghető gázt termelt a kondenzátoron belül, vagy maga a levegő és olaj porlasztásának következménye lehetett!

Sosem derült ki! Az olaj, a levegő, a vákuum milyen szerepet töltött be. tény: a sorvég leállt, a trafó a feszültséget felemelte 450 voltról 550-ig, ami a kondenzátort felforrósitva szétpukkasztotta. Az abból kifröcsögő olal a képcső alsó gyenge üvegfelületére nyomva azt szétrepesztve, megtörtént a berobbanás, és a képcső nézőfeülete a szobatérbe kifelé robbant ki, ami további tüzeket okozott!

Hogy pontositsak nem a csőn belül volt a gáz, hanem fizikai erőhatások, esetleges kémiai folyamatok eredmnyezték az akkori technoligiában felhasznált alapanyagok miatt a robbanást.

de tényként állitom, saját fizikai tapasztalatom volt, hogy a képcső összeroppanásának pillanatát robbanás követte! azaz "mintha" a képcső robbant volna fel! 

Akkor annyi volt lényegében a robbanásmentesités, hogy ezeket a kényes kondenzátorokat további fémház burkolatba helyeztem. Ahol az esetlegesen elpukkadva nem volt képes a csövet eltörni!

Azt tudom hogy sokan féltek ettől a robbanós tv-től. de pályafutásom során személyesen egyetlen ilyen esettel sem találkoztam. Az általam karbantartott televiziók mindegyike sokszor romlot el ujra és ujra az vek során, de egyik sem produkált sosem ilyen jelenséget. (Az átépített kondenzátor házak egyike sem ment széjjel!

Minden esetre jó élmény, és rengeteg pénz volt akkor ott ebben a szerelésben a 80 as évek végén. két év alatt 20 évesen családi házam volt belőle!

Igaz hogy egy kicsi parasztház, de fiatalon önerőből saját ház.Keveseknek adatott meg az átkosban!

Szia és további szép napot!
 

 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Attee
Attee picture

Üdv!

Van itt néhány legenda és félreértés. A "robbanós tv-k" (gondolom, itt a szovjet ULPCT sasszis TV-kre gondolsz, mint pl. a Color Star) valójában nem felrobbantak, hanem kigyulladtak, ez úgy történt, hogy általában a megnövekedett nagyfeszültség (anód és fókusz) miatt (nem megfelelő javítás, szelénes sokszorozó helyett szilíciumdiódásra cserélve) áthúzás, ív keletkezett, ami megolvasztotta, lángra lobbantotta az éghető műanyagból készült képcsőfoglalatot, és elkezdett égni a gyenge minőségű, szintén éghető papírbakelit panel. Innen már sima út volt, hogy a képcső a nagy hőhatás miatt megrepedt, eldurrant. (legtöbb ilyen esetben csak szép csendben leégett a TV, és vele esetleg a lakás is...) Kb. mindig csak felügyelet nélkül bekapcsolva hagyott TV esetén terjedt tovább a tűz. A szovjetunióban, illetve más szoci országokban is okoztak tüzeket ezek az ULPCT sasszis színes TV-k, de tudni kell, hogy rengeteg készült beőlük, a SZU-ban kb. az összes ilyen volt még a 80-as évek legelején is.

Ami a képcsövet illeti általánosságban (és ez vonatkozik a ruszki csövekre is, meg mindegyikre egyaránt) a robbanás alatt itt nem explóziót, hanem implóziót (robbanásszerű összeroppanást) kell érteni, tekintve, hogy vákuum van, azaz nincs semmilyen gáz bennük. Ugyanis akkor az elektronok lépten-nyomon akadályba ütköznének, és legfeljebb a gázatomkat gerjesztenék, (ld. kicsit levegős cső, szép kéken világít a nyaka) de nem jutnának el a képernyőig Lényeg, hogy a képcső felületére kívülről (nem belülről!!!) elég nagy nyomás nehezedik, ezért az üveg sérülése esetén összeroppan az egész. Nyilván a darabok a mozgási energia miatt, ha elérik a középpontot, túllendülnek rajta, és szétrepülnek. Ezt a hirtelen összeroppanást jól meg tudja gátolni egy erős acélkeret, ami összeszorítja a képcsövet, mivel a kegnagyobb (viszonylag) sík felületet összetartja, amire a légköri nyomás nagy része nehezedik, a képernyőt. 

Na de ez csak egy kis offtopic kitérő. A topik kérdésére én is csak azt tudoom mondani, hog kezdetben 6V volt, de az az egyre több elektromos fogyasztó, illetve az önindítók miatt kevésnek bizonyult. (nagy áram, vastag vezetékek, elégő kontaktok, kis feszültségesés esetén is probléma, stb...). Most már a 12V is majdnem kevés. 

2

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Ez teljesen igy igaz. Az az norosz szürke kockás sokszorozó sok esetben magától szétolvadt a benne lévő bezárlatosodott diódától vagy konditól.

számtalan esetben cseréltem is. talán ez volt a leggyakoribb hiba:

Azonban mi magyarázza a kondenzátor panelem lévő 150 mikro 450 voltos kondenzátor felrobbanását, amikor leállt a sorvégfok.

ez szerintem összetettem volt. Ugyanis ha megállt a sorvég az a 6p45z cső ugy izott mint egy kályha (segédrács szétfütőtte:

Feltehetően nem volt meg az anódfeszültsége a csőnek.

bolt olyan hiba hogy megszakadt a feszültség ellátása a sorvégfoknak!

Ilyen esetben mivel áll a sorvégtrafó nicns nagyfesz termelés sem! teház az ekkor nem tud tüzet csinálni.

ellenben a orosz hegesztőtrafóbol kilápő sorvégfeszültség (üzemi volt 425 volt) felment 550 voltig, amit a tápelko nagyon nem komált!

A robbanásos esetekre gondolok, nem a sima tüzesetekre!

10-15 tüzesetre jutott egy detonációval járó eset is.

Magyarázható lehet égés során a keletkező müanyag alkatrészek által keletkezett gázokkal, de az egy zárt térben nerm vezethez égés közben kisebb detonációhoz.

Vizazkozhatunk ezen a kérdésen, de ettől még én láttam 1 ilyen megtörtént esetet Tatabányán.

Mondjuk abban az esetben örizetlenül ment a TV a tulajdonos elmondása alapján. A tüz azért nem terjedt széjjel mert egy nagy pokróccal betakarta a tulaj a készüléket. áramtalanitott majd más hiján vilzzel oltotta, mire a tüzoltók kiérkeztek.

Tényként állitom, hogy abban a TV készülékben a kondenzátor konzol egyik kondijának aluháza szét volt nyilva mint egy robbanás következményekor szétnyiló aluminium hüvely.

Az tényleg igaz hogy hülyeséget irtam le amikor azt irtam akkor még éghető gázzal töltötték. Lehet hogy idős vagyok, de még erre emlékszem tisztán. Nem az egész TV égett oda, alig volt égési sérülés. Kondenzátor szétrepedése okozta a képcső megsemmisülést. És képcső összeomlásakor keletkezett a detonációval járó jelenség!

0

Vote up!

You voted ‘up’

Multi Multiplikátó
Multi Multiplikátó picture

Nem nagyon volt elterjedt, hogy az autókban rádiók is legyenek. Főképp azért nem, mert régen a rossz utak miatt az autókat inkább csak helyi közlekedésre használták, ha vidékre indultak, vonatra ültek. Hosszú és unalmas utazások híján pedig rádió sem kellett. Főleg nem úgy, hogy még egy plusz rádiódíjat is fizetni kelljen a puszta létért. Továbbá az elektroncsöves autórádiózásra a legtöbb gépkocsi áramfejlesztő rendszere sem volt felkészítve. 130-180W-os dinamók voltak a kocsikban, éppen csak a jelzőlámpák üzemeltetésére voltak elegendőek. Ha beesteledett, és föl kellett kapcsolni a lámpákat, akkor erőst tanácsos volt kikapcsolni a rádiót, ellenkező esetben a túláramkorlátozó relé leválasztotta a dinamót az áramkörröl, és akkuról ment az egész csinbummcirkusz - már ameddig az akku bírta szuflával.

Szóval az elektroncsöves autórádió az inkább olyan "kütyü" volt a korabeli kockáknak. Létezett... de nem volt elterjedt. Maga az automobilizmus sem. Az 1938-as statisztikai évkönyv szerint hazánkban mindössze 20.000 automobil és 10.000 motorkerékpár volt forgalomban. Beleértve a taxikat, postakocsikat, mindent.

Egyébként akkoriban még a 4V fűtőfeszültségű, kosárfoglalatos csövekkel építették a rádiókat.

1

Vote up!

You voted ‘up’

Csaba1002
Csaba1002 picture

Szia! Anno a Komádi TV adónál volt egy BARKAS előd IFA szolgálati autónk. A sofőrünk szerzett egy archaikus csöves autórádiót. Beépítettük neki a műszerfalba. Boldogan rádiózott, míg a takarító nő meg nem jött az üzemi kajával. Nem tudott elindulni, visszafelé a kocsival, úgy leszopta az akkumulátort egy fél óra alatt álló helyzetben. Igazi klasszikus Volga rádió, 6 csővel, és mechanikus vibrátorral az anódfeszültség előállításához. Azon túl, csak menet közben merte bekapcsolni.

 

1

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar
lcsaszar picture

Szia!

Az elméleted szerint nem az autórádiók és az autó akkuk feszültsége miatt alakult ki a 6.3V fűtőfeszültség. Hanem akkor?
Azt olvastam, hogy otthoni használatra az úgynevezett telepes rádiókhoz háromféle telepet (áramforrást) árultak:

"A" telep: tölthető akkumulátor a fűtőfeszültségnek
"B" telep: anódfeszültségnek, ezt cserélni kellett, amikor kimerült
"C" telep: negatív előfeszültségnek (ez nem mindig kellett)

Nem tudom, hogy az autókban hogyan állították elő az 1-2 száz volt nagyságrendű anódfeszültséget. Sejtésem szerint mechanikus szaggatóval és transzformátorral, utány elektroncsöves egyenirányítóval.

Üdv, lcsaszar

0

Vote up!

You voted ‘up’

megujulo
megujulo picture

Én olyannal találkoztam 40 éve amiben egy mini sorvégfok volt ami nagyfeszt csinélt és viaszba volt öntve. egy AD161 hajtotta ha jól emlékszem grmánium tranyó lehetett. a végfokja is ad161 vagy 162 volt. olyan rég hogy már nem emlékszem pontiosan, de a kf és a RF benetet cső hajtotta, valami extra pici méretben. talán fele lehetett a csőfoglalatnak a átmérője a szokásos e és p sorozatu csövekhez képest.

0

Vote up!

You voted ‘up’

Csaba1002
Csaba1002 picture

Szia! Valóban vibrátoros szaggatóval csinálták az anódfeszültséget, volt szerencsém javítani csöves autórádiót. úgy nézett ki mint egy elkó, kerek alu házban, és halhatóan zúgott. Iszony rossz hatásfoka volt. A fűtő telepek a telepes rádiókhoz külön kaphatók voltak, volt rajtuk egy dugó, ki kellett venni, hogy a cella levegőzzön. Egy kis melegítéssel a sütőben, és pár csepp vízzel újra lehetett őket éleszteni. Akinek szerencséje volt, a harcmezőn, kilőtt tankokból tudott lúgos akkumulátorokat szerezni, fahamuból kimosott lúggal üzemeltetni, és nem kellett vennie fűtő telepet. A rádió boltokban feltöltötték neki.

0

Vote up!

You voted ‘up’

huszezres
huszezres picture

Szia!
Érdekességképp: anno a 407-es Moszkvics-omban egy 110Voltos rádió volt gyárilag, amit egy különálló 12V-os csöves inverter működtetett! Bekapcsoltad és idő kellett a csövek felfűtéséhez!
Made in CCCP!

0

Vote up!

You voted ‘up’

Multi Multiplikátó
Multi Multiplikátó picture

Volt egy magyar csövi is, bizonyos FMV Gulliver. Annak is külön dobozban volt a tápja meg a hangerősítője. Gondolom, azért, hogy jobban be lehessen építeni a különböző műszerfalakba.

Még régebben meg egyszerűen két kilóméterspirál-szerű bovdennel kötötték a kezelőegységet és a rádiót össze, mint példul ennél a Philconál:

Philco(Ez egyébként soros fűtésű csövekből van, mint az univerzális tápú rádiók, és 12V-ról megy.) 

Így könnyű volt a kezelőegységnek helyet találni a műszerfal alatt vagy a kormányoszlopon, a nagy dobozt meg a hármasforgóval, oktál csövekkel és a hangszóróval valahova eldugták lábhoz. Az is előfordult, hogy az elektroncső-doboz kikerült a motortérbe, és csak két szál drótot hoztak vissza egy hangszórónak az utasokhoz.

De, mint mondtam, nagyon-nagyon ritka volt, hogy egy autóban rádió legyen. Drága is volt, meg egy jó vételkészségű rádió az akkori technológiával simán megevett 60-80W áramot, ez pedig nagyon soknak számított a váltóáramú generátorok elterjedése előtt. (De akkor meg már rég voltak rendes, tranzisztoros rádiók.) Akkoriban még az első lámpákba is csak 25W-os bilux izzók égtek, a 40/45W-os almáról vagy az 55/60W-os h4-ről álmodni se mertek. Sőt, még a 25W-os biluxokat is csak vasár- és ünnepnapokon kapcsolták fel. A korabeli szabályok szerint fényes nappal még városon kívül sem kellett lámpát gyújtani, sőt, városon belül még éjszaka is lehetett tompított fény nélkül, csak helyzetjelzővel közlekedni, hogyha az adott városban volt közvilágítás. És ennek ellenére is minden autósnak volt otthon valamilyen akkumullátor töltője, mert arra ugyanúgy szükség volt, mint a pumpára.

File csatolás: 

2

Vote up!

You voted ‘up’

Multi Multiplikátó
Multi Multiplikátó picture

Legtöbbször igen, mechanikus szaggatással. Néha a vibrátornak volt egy plusz érintkezőpárja, ami a szekunder feszültséget kapcsolta azonos fázisban, és akkor nem kellett egyenirányító cső sem. Ez a vibrátor persze nem volt túl tartós, időnként cserélni kellett. Ezért a luxus kivitelű rádiókban, illetve a fokozott megbízhatóságot igénylő kütyükben unformert használtak. Ez egy villamos forgógép volt, egy kisfeszültségű, kefés motor és egy anódfeszültségű dinamó összeépítve egy tengelyen, közös házba. De egy szerencsétlenkedés volt ez az egész, nem csoda, hogy az autórádiók igazándiból csak a tranzisztorok feltalálása után kezdtek elterjedni.

Fogalmam sincs róla, miért emelték pont 6.3V-ra a csövek fűtőfeszültségét, de nem gondolnám, hogy az autórádiózás miatt, egyrészt mert nagyon kevés autó volt, és még kevesebben volt rádió, másrészt mert azok egy része is már 12V-os rendszerrel készült, mire a 4-5 lámpás szuperheterodin rádiók elterjedtek a harmincas évek derekán. (Egyenes vevővel autórádiózni a folyamatosan változó vételi viszonyok miatt aligha lehetett volna.) 

Amúgy túl sokat nem cicóztak eleink, ha feszültség gondjuk volt, szemrebbenés nélkül betettek egy soros ellenállást bárhova, akár a nagyáramú fűtőkörökbe is. 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Kari
Kari picture
*****

Sziasztok!
"szemrebbenés nélkül betettek egy soros ellenállást bárhova"
Igy van; vagy jobb esetben egy Baretert/Urdoxot avagy Vas-Hidrogen ellenallast (ki hogyan nevezte): igen sokfele gyartmany letezett-legtöbbje Osram, Siemens de az "Izzo", avagy a Tungsram is böven gyartotta, s persze sok kis ceg is.
Csekely 100mA--2,6A mellett néhany V--110V rajtuk esö fesz mellett ismertük öket...
Kari

0

Vote up!

You voted ‘up’

Csaba1002
Csaba1002 picture

Szia! Mini Siemens univerzális rádió AC-DC táplálással, akkora fűtés előtét ellenállással hogy a dobozán rántottát lehetett volna sütni. Szerencsére fémből volt. Az előtét meg egy sima huzalellenállás.

0

Vote up!

You voted ‘up’

lcsaszar
lcsaszar picture

Azért, mert 3 ólomcella kb. ennyit ad le, és inkább a minimumra méretezték. És mivel bevált a 6.3V, maradt a mai napig. A 12.6V pedig a fűtésközepelés miatt, nagy erősítésű audio csövekben, búgás csökkentés céljából.

0

Vote up!

You voted ‘up’

SzBálint
SzBálint picture
***

szia: az ólomakku átlagos feszültsége 2,1 (2,15) VEzt lehet szorozni
Az autóakku 12,6V (75%)
 

Töltöttség Egy cella feszültsége [V] Hat cella feszültsége [V]
100% 2,15 13
80% 2,11 12,7
50% 2,05 12,3
20% 1,95 11,7
0% 1,90 11,5

Bálint

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
****

Szia!

És miért nem 7,2V-osra?

0

Vote up!

You voted ‘up’

cosinusfi
cosinusfi picture

Üdv mindenkinek

"És miért nem 7,2V-osra?"
Két sorba kapcsolt lítiumion cellára gondolsz?
Hát az elektroncsöves korszakban még nem nagyon volt.
Egyébként léteztek 2V, 4V és 1,5V, 3V fűtőfeszültségek is a lúgos akkumulátorok (NiFe) és a szárazelemek (cink-szén) miat.

A korai wolfram technológiával meglehetősen törékeny szálat tudtak előállítani, ez indokolta a 6V-t.
Azóta az Ohm törvény diktál: nagy áramhoz sok réz kell, nem beszélve egyéb problémákról.

Hogy hol a határ? Mennyi is most az elektromos autók feszültsége (meghajtó akku)?
Eljutottunk oda,, hogy az autó bőven érintésvédelmi problémává vált!

0

Vote up!

You voted ‘up’

Jaca
Jaca picture
****

Szia!

Nem Lítium cellára gondoltam, hanem arra, hogy a töltőfeszültség az én autómban 14,4, egy 6V-os járműben 7,2. 

0

Vote up!

You voted ‘up’

Sponsored links