Vannak(/voltak) olyan szalagos (orsós) magnók és CD-lejátszók, amik rendelkeznek elektroncsöves kimeneti fokozattal. Kazettás deckben létezett ilyen?
Ha létezne ilyen kazettás deck, az szebben/jobban szólna, mint egy nem csöves deck?
Pages
Comments
Aki a mai világban egy kazettás magnót jónak hall...., azon fülorvos már nem segít.
Nekem is vannak, Nakamisi, meg Teknics AZ izé, Akai Gx meg hasonló kacatok. Soha, egyetlen pillanatra sem jutna eszembe ezeken zenét hallgatni. A Minidisc dettó... Bohóckodni, gombokat nyomkodni, garázs ajtó kitámasztásra még jók...
2
Mindegy, lényeg hogy egy kazettás magnó elektroncsöves elektronikával csak nyerhet. Vannak pl. a nuvisztorok, vagy az orosz 6N28P-V "ceruza" csövek és társai, ezekhez nem is kell nagy tápfeszültség.
De "megszállottakon" kívül kinek van kedve és ideje ilyesmivel foglalkozni? Egy magnó-elektronika tervezése és bekalibrálása nem ugyanaz, mint egy erősítő építése. A felvételi és lejátszási korrekcióra meg a törlés/előmágnesezés áramkörére gondolok. Ezeket az adott kombinált fejhez kell tervezni és beállítani.
A probléma a szalag kis kivezérelhetősége és a kis track szélesség miatt a magas alapzaj, na meg az alacsony szalagsebesség miatt az alacsony felső határfrekvencia. Ezen csak trükközéssel lehet némileg segíteni. Orsós magnónál 19.05 cm/s-on sokkal jobb a helyzet, nem véletlenül ott nem kell Dolby és hasonló trükkök, amiknek a hatása hallható: a zajt csökkenti, más paramétereket rontja. Olyan paramétereket, amik statikus jellel mérve rendben vannak, de zenénél ki lehet hallani a hatásukat.
Egyszóval én inkább egy nagyon jó 3-fejes, 3-motoros Direct Drive orsós magnót vennék kezelés (csövesítés) alanyául. A kazettás magnóknál a fel-és lecsévélő orsók szalagfeszítése primitív módon van megoldva, a húzótengely túl vékony, emiatt nyávognak. Nem minden zenénél lehet hallani, de a tény az tény.
0
A kazetta a gyenge láncszem, nem pedig a magnó. Még a márkás típusok is komoly drop out-ot produkálnak, főleg a szalag elején, végén... Használat közben ez csak tovább romlik. Plusz a csatornák közötti jelszint ingadozások, eltérések a nyúló, fodrosodó szalag miatt.
Van olyan Dual-om, ami 9,5cm/s-is tud felvételre-lejátszásra. Úgy már többé, kevésbé rendben van a hangminőség. Viszont a műsoridő...
Ráadásul ma már csak régi forrásokból lehet kazettákhoz jutni. Azok meg már ki tudja hogy ennyi idő után milyen állapotban vannak, még ha felbontatlanok is... A régi magnó mechanikák is dettó. Elöregedett műanyag és gumi alkatrészek, megkopott fejek, lógó szintercsapágyak...stb.
DVD-Audio, SACD és LP a megoldás, ha tényleg jó hangzás a cél.
0
üdv:
https://hangzasvilag.hu/a-thd-mogotti-rejtett-harmonikusok/
Bálint
0
Érdekes cikk, sok hasznos új információval. Ki írta?
De még ez a cikk is leragad a statikus méréseknél. A TIM (tranziens intermoduláció) is statikus, azaz periodikus jellel annak minden periódusában ugyanazt mérhetjük.
Amivel kevesen foglalkoznak, az a memória-jelenség. Egy fortisszimónál bizonyos alkatrészek, tranzisztor P-N átmenetek hirtelen felmelegszenek, megváltoznak a paramétereik. Csöves készüléknél ilyesmi nincs. Az A-osztályú tranzisztoros erősÍtők is ezzel trükköznek, ezért szólnak jobban, mivel eleve forrón üzemelnek. Persze a viszonylag konstans kimenő impedancia és az ellenütemű erősÍtők keresztezési torzÍtásának hiánya is az A-osztály mellett szól.
Nem véletlen, hogy a közvetlen fűtésű, együtemű, A-osztályú csöves erősÍtőket jegyzik hangzásilag a legmagasabbra. Mérve már nem olyan jók. Na és persze a légréses kimenőtrafó is segÍt, a légrés csodákat tesz.
0
A harc elkezdődött, az összecsapás elkerülhetetlen.
Otari MX-5050 szalagos magnó vs Marantz SA-10 CD/SACD lejátszó
0
Érdekes. Majd számolj be a tapasztalatokról. Csöves erősítőn fogod meghallgatni ezeket?
0
Hibrid erősítőm van (csöves az előfokja és félvezetős a végfokja, egy Vincent Audio). Hangfalak: KEF R5 és Lyritech Magic 6.
Amúgy a teszt megvolt. Megmondom őszintén nagyon nehéz volt eldönteni, hogy melyik hangzott szebben. Nem csak szalag vs sacd teszt volt. Barátomtól szereztem zenei anyagot a tesztre, neki van egy master tape copy magnószalagja, valamint ugyanaz az album meg van neki japán SMH-SACD-n, japán kiadású LP-n és CD-n is, valamint a magnószalagról csináltam én egy másolatot, igaz nem metal kazettára, mert az nem volt, hanem egy ferro-chromra. (A kazetta "frissen" fóliából lett kibontva, tehát "0 km-es", és felvétel előtt a magnófejek is demagnetizálva lettek. De az Otari fejeit is demagnetizáltam lejátszás előtt)
Amúgy a John Coltrane Blue Train albumról van szó.
A lemezjátszó egy Yamaha GT-2000 megtámogatva egy Audio-Technica AT33EV pickuppal. A kazettás deck egy Harman Kardon CD491, igaz ez nem egy Naka sárkány szint, de nem is egy bóvli fapados gép.
Az eredmény elég vegyes lett számunkra.
A master tape copy szalagtól vártuk a legtöbbet, azt hittük az lesz a number one. Hát nem. Bármennyire is meglepő nem tudtuk eldönteni, hogy az SACD vagy a szalag volt-e a jobb! A Lyritech hangfalon a szalagos volt egy picivel jobb, a KEF-en picivel az sacd.
Az biztos, hogy az sacd - és a szalag is - jobb volt, mint az LP (bármelyik hangfalon is hallgattuk). A kazetta pedig picivel jobb volt a CD-nél (szintén bármelyik hangfalon is hallgattuk).
Más rendszeren, más készülékekkel, más hangfalakkal, más erősítővel elképzelhető, hogy más eredmények születtek volna. Az én rendszeremen ez lett az eredmény, szerintem.
Ugyan én szeretem az analógot, de nem gondolom azt, hogy a digitális az rosszabb lenne az analógnál. Szerintem az esetek többségébe már nem jobb az analóg. Az LP-ket is digitális hanganyagról gyártják. Tehát digitális felvételek vannak, analóg műsorhordozókról. Legfeljebb annyit csinálnak, hogy a digitális master-felvételt, átfuttatják stúdiómagnón, és a "szelídített" műsoranyagból - amely tartalmazza a harmonikus torzításokat - pedig gyártanak például cd-t vagy lp-t.
Egy adott lemez barázdája, a szélsőséges magas és alacsony frekvenciák korlátozása miatt, nem a matertape-n rögzített audio-jel hullám pontos replikációja. A hangzás hűsége minden feltétel maximális teljesülése esetén is megkérdőjelezhető. Tehát egy mesterszalagról közvetlenül préselt lemeznél is van veszteség (valamennyi).
Ilyenkor szokott jönni a kontraválasz, hogy: Az analóg jelek információ tartalma lényegében végtelen. Ezért ha mintavételezéssel, kvantálással digitális jelet állítunk elő belőle, az információ veszteséggel jár. Viszont ez nem igaz.
Az analóg-digitális átalakítás a jel időbeli felbontására nincs hatással, digitálisan pedig bármilyen analóg értéket le lehet tárolni, ugyanis a bitek száma nem az "információ tárolási pontosságát", hanem csak a zaj szintjét határozza meg.
0
Egyértelműen a digitális (már) a jobb.
0
Azért abból ne vonjunk le messzemenő következtetést, hogy te Halász K. tesztjében, az ő erősítőjén és hangfalain, az ő akusztikus környezetében jobbnak hallottad a digitális anyagot, amit lejátszott.
2
Én egyáltalán nem hallottam az ő rendszerét. Az ő tesztjétől abszolút függetlenül gondolom azt, hogy jobb a digitális.
0
Azért kicsit megmosolyogtató,hogy egy ferrochrom kazetta jobban szól mint a CD...(mégha márkás is a deck) A fizikát továbbra sem lehet megb.szni.Dinamika,zaj,frekvenciaátvitel.
1
A torzítást kifelejtetted. Van olyan, hogy a CD hangjával szemben az ugyanarról felvett zene kazettán kevésbé idegesítően szól, tovább hallgatható.
Én meg azt tapasztaltam, hogy ugyanarról a hanglemezről felvett kazetta fáradtabban, élettelenebbül szól, mint az orsós magnó.
Semmi nem bizonyít semmit, mert egy dolog a mérés, más dolog a zenehallgatás. Az is számít, mit mivel hasonlítunk össze. Pl. egy olcsó CD játszó általában gyengébben szól, mint egy márkás, drága lemezjátszó + hangkar + hangszedő + phono előerősítő kombó, vagy akár egy jobb orsós magnó. De ez sem szentírás. Csak ne kezdjük el mérni, mert akkor az jön ki, hogy a CD-nél nincs jobb.
0
Na ebben egyetértek.Relatív fogalom ,mi a "jobb".Teljesen szubjektív.ha méréssel nem igazolható.
"De gustibus non est disputandum"
0
Szia! Köszi a beszámolót!
Annyit hozzátennék, hogy a digitális kódolás visszaalakítása során a szűrő után analóg jelet kapunk, nem lesznek benne helyiértékek, hanem összefüggő folyamatos burkológörbék. Ami viszont a digitális rögzítés hátránya a bitmélység. Tehát nem igaz amit írsz, hogy bármilyen analóg értéket le lehet tárolni! Ugy igaz, hogy a bitmélység által lehetővé tett felbontásig. Pl egy 8 bites rendszer az analóg jelet 256 résznyi pontossággal tudja megmérni pl 256mV 1 mV pontossággal . Ha ez váltakozó feszültség akkor egy félperiódus 128 részre oszható. És pl két érték közötti rész elveszik. Ez a 8 bites oszcilloszkópok hátránya pl. Nem mérhető vele pontosan az amplitudo. Mondjuk a mérési hiba így is 0.5% kőrüli. A cd esete sem más de ott 16 bites a rendszer ez már a jel csúcstol csúcsig 65536 részre bontható. Szóval ez a felbontás nem simítható ki. Másik kérdés ki hallja meg ezeket az eredetihez képest apró pici 1 lépcsőnyi eltérést?
De pl a sima 48kHz mintavételezésű 24bites anyagok simábban szólnak.
0
Ezek ám a fontos dolgok! :)
1
szia: már csak egy kérdés marad, zenehallgatás vagy hangrendszer hallgatás?
Bálint
1
Egyben azt hiszem egyetérthetünk: amit a felvétel/mastering oldalon el***tek, az a legjobb analóg vagy digitális, félvezetős vagy csöves lejátszórendszer sem tudja élvezhetővé tenni.
3
Tény.
0
Ja, szegény lenézett FM tunerről el is felejtkeztem. Azt mondják rá, hogy nem "hifi", mert 30 Hz ... 15 kHz a sávszélessége, a jel/zaj jó esetben 60 dB. Az adások minősége pedig kritikán aluli.
Nos vagy 2 hónapja adtak egy élő koncertfelvételt a Zeneakadémiáról a Bartók rádión. Az úgy szólt, hogy lehidaltam. Ennek a hatására megvettem ugyanazt a művet CD-n (valójában SACD, de én csak a CD-t tudom lejátszani). Csalódás volt a rádióhoz képest. Nem szól olyan dinamikusan, magávalragadóan.
https://www.facethemusic.hu/schubertmahler/cd/der-tod-und-das-madchen3920693.html
0
Szia! Volt alkalmam Tokajban felügyelni az URH FM adásokat is többek között. A Bartók mindig kiemelkedett a hangzásával és a dinamikájával a többi közül. Szemben néhány kereskedelmi adóval, ami már a modulátor bemenetén látszott, hogy agyon van tömörítve, sávhatárolva. Mindez csak azért hogy hangosabbnak tűnjön, az MRT műsoranyagától. Ordított a különbség. A Harris gyármányú FM adók ezen már nem tudtak változtatni.
3
A CODEC-ek meg digitális jelátvitellel juttatják el a modulációt az adókhoz.
0
Igen. De tömörítetlenül. Ha szemét, az már ott van a studió kimenetén.
0
Nem. Tömörítve.
0
Semmi értelme a tömörítésnek, egy professzionális optikai műsor kábelen.
0
Ne viccelődjünk!
1997-ben hol volt "professzionális optikai műsorkábel" Tokajban?
Amúgy a tömörítésnek nagyon sok értelme van, egyetlen 2 Mbps-os jelsorozatba így belefért 5 db sztereó rádióműsor, egyenként 384 kbps-os (ez 6 db 64 kbps-os időrés összegzésével jön ki) sebességgel.
0
Te viccelsz! Szóval sem írtam 1997-et. 2008-ban.
0
Mi változott 1997 és 2008 között a modulációs ellátásban pl. a Bartók adó esetében Tokajban? A CODEC és az adó között optikai kábel vitte valaha is a biteket?
Amúgy nem ez a lényeg, hanem az, hogy a tömörítés szükséges, nem megkerülhető, mert senkinek sincs végtelen sávszélessége, és nem kizárólag csak modulációt kell szállítani az átviteli utakon. 2008-ban is MPEG Layer II-t használta(to)k Tokajban.
1
Ha te mondod... Csak 3 évig dolgoztam ott. Előtte olyan helyen, ahol frekvencia kompenzált telefon kábel hozta a modulációt. Analógban. Amit egy 1951-ben épített Standard adóberendezés sugárzott a hallgatóknak. Anódmodulált, és csöves. Hogy mi változott Tokajban? Semmi. Jártak fel a cégek, és telepítettek. Optikai kábeleket. A Harrisok dróton kapták a modulációt, a kábelfogadó egységből. Az előd, az analóg mikró, a hulladékba került.
0
Mint adókezelő?
Elég sokáig tartott, míg eljutottál idáig.
0
Nem vitázom egy elektronikában zöldfülü hobbistával, ahogy magadat jellemezted... Szia!
2
LOL
0
Ha úgy vesszük, már a CD 16-bit 44.1 kHz is egyfajta tömörítés. Az analóg jel sokkal jobb felbontásához képest, ahol két analóg érték közötti különbséget a rendszer jel/zaj aránya határozza meg, és a sávszélesség is szinte tetszőleges. A probléma az átviteli csatornában van, ahol minden paraméter egyre romlik. Digitális rendszereknél pedig az oda-vissza alakítás a problémás.
1
Elméletileg igen. Gyakorlatilag: vajon van-e olyan felharmonikus abban az analóg jelben, amelynek frekvenciája a 44.1kHz mintavételezési frekvencia többszöröse? Megnézném azt a mikrofont, meg az erősítőt, keverőt is, amin ilyesmi átmegy. :-D
Ha viszont nincs ilyen felharmonikus, akkor nincs mintavételezési veszteség sem.
0
Én magam is dolgoztam ilyen optikai rendszeren 1997-ben. Ne Toslinkre és hasonlóra gondolj, hanem távközlési optikai kábelre, akkoriban a Matáv PDH rendszerén, amit mi építettünk ki, mármint a cég, ahol dolgoztam. Az n-szer 64 kb/s és a 2 Mb/s az stimmel. Egy 64 kb/s időrés az egy telefonvonal (300 Hz...3,4 kHz sávszélességű alapsávi hangjel 8 kHz mintavételi frekvenciával, 8 biten). Több ilyen időrést össze lehet multiplexálni, maximum 155 Mb/s-ig. Akkoriban már elterjedt volt a PCM rögzítés a hangstúdiókban (Sony PCM-1600 konverterrel Betamax videomagnóra). Ezt a digitális jelet küldték a stúdiótól az adótoronyba.
Egyébként nagyon érdekes a PCM távközlés (kezdetben PDH, amit felváltott az SDH) méréstechnikája. A fogalmak és a mért jellemzők szóról szóra megegyeznek a CD-játszók hasonló jellemzőivel, pl. szemábra, elasztikus buffer, bithiba-arány, stb.
0
Pontosan tudom, hogy miről beszéltem. A CODEC és az adó között nem optikai kábel ment 1997-ben (most sem az megy).
A CODEC AES/EBU kimenete ment a Harris adó AES/EBU bemenetére. Ilyen kábelt képzelj el: https://kacsa-audio.hu/webaruhaz/kacsa-kce-aes-ebu-digitalis-kabel-2-5m
Ez így nem teljesen pontos. Először is PDH-ról beszéltél, ott a maximum az 140 Mpbs. SDH esetén egy STM1 tud 155 Mbps-ot. Egy STM1-be 3 x 21 db, vagyis összesen 63 db 2 Mbps-os csatorna fér el. Ez 2016 db 64 kbps-os időrést jelent.
0
Köszönöm a pontosítást, régen volt. Neked igazad van, de én arra az átviteli csatornára gondoltam, ami a Bródy Sándor utca és az adótorony között van, azaz volt.
0
Melyik adótoronyra gondolsz? :) Van belőlük elég sok, a stúdióból csak az "elsőre" van közvetlen kapcsolat, a vidéki tornyokra már egy országos mikrohullámú hálózaton (SDH mikrohullámú berendezéseken) lőtték tovább, ami szintén 1997-ben készült el. Az SDH mikróról koaxon ment a jel tovább az SDH MUX-ra (igazából STM1-es MUX/DEMUX, 34 Mbps-os és 2 Mbps-os kártyákat kezelt), ahol a megfelelő 2 Mbps-os csatornáról le lehetett szedni a 384 kbps-os modulációkat egy másik MUX/DEMUX segítségével. Az elején még nem teljesen volt így, mert '97-ben a Kossuth még monóban ment FM-en is, ahhoz elég volt 128 kbps is, és azt egy másik CODEC szolgáltatta, de ez most lényegtelen.
Ma már IP-s CODEC-ek viszik az adókhoz a modulációt.
Egyébként az SDH mikróról az STM1 elindulhatott optikai kábelen is, mert nem csak elektromos, hanem optikai interfész is volt (van) hozzá, de az egyedileg változott, az elektromos interfész gyakoribb volt. A CODEC és az adó között viszont mindig rézkábel biztosította a kapcsolatot.
0
Köszönöm a pontosítást, jó így nosztalgiázni. A lényeg (a többiek számára is), hogy az analóg FM műsorszórásban bőven benne van a digitális átvitel már vagy 30 éve, mégis élvezhető.
0
Nem kötözködés részemről,de az egyik dobogós tévhit,hogy az analóg "jobban" szól mint a digitális...
1
Mindkettőben létezik gyenge minőség és csúcsminőség, meg ami közte van. Nekem van olyan 1958-ban felvett hanglemezem, ami messze lekőrözi szinte az összes véletlenszerűen kiválasztott CD-met. De fordítva is igaz, van olyan CD-m, ami jobban szól, mint sok hanglemezem.
Mi ebből a tanulság? Az analóg jobb lehet, mint a digitális, viszont a digitális jobb lehet, mint az analóg. Na ugye.
(Megjegyzem tisztán analóg felvételi technika manapság már nem létezik. Fordítva is igaz, a digitális lejátszó végén többnyire analóg elektronika van.)
0
Ezzel mi a baj? Nem otthoni hifiről van szó az adó oldalon.
0
Részemről semmi, én ezt jó dolognak tartom. :)
0
Sziasztok!
Szerintem a Bartók rádió a valaha volt legjobb minőségű műsorszolgáltató állomás a mai napig. Mivel én a klasszikus zenét kedvelem, nekem az autóban is ez szól, és ehhez képest az agyon "nyomorított" kereskedelmi adók minősége az kritikán aluli.
Még valami. Fantasztikus orgánumú bemondók dolgoznak ott, öröm hallgatni amikor felvezetik a következő műsorszámot.
Forever BARTÓK RÁDIÓ
4
Én még emlékszem a Magyar Rádió kísérleti sztereó adására és a 3. műsorra, amiből lett a Bartók rádió. Ez az 1970-es évek elején volt. Kezdetben csak 30 perc volt (talán nem is minden nap, mintha csütörtök lett volna), valami operarészletet adtak. Később lejátszották a Beatles összes addig megjelent lemezét. Amikor már rendszeres volt a sztereó műsor, volt egy kísérleti kvadrofon adás pár héten keresztül. Ehhez két sztereó rádió kellett, különböző vivőfrekvenciára hangolva. Érthető okból nem terjedt el.
0
Emlékszem a kisérleti qvadrófon adásra.
A hiénás felvétel zseniális volt .
0
Még láttam az a kisérleti MPX kódert, amin gombnyomással választották ki a monót vagy sztereót. A sztereónál jóval magasabb volt az alapzaj, ezért kapcsolgatták kézzel. Aztán előfordult, hogy a sztereo műsor monóban ment le, majd valaki észbe kapott és kapcsolt. A koncert végén. :-)
2
Persze, mert a levegő rég be van járatva, a CD meg még nem volt....
1
https://hackaday.com/2018/04/16/custom-built-vacuum-tube-cassette-player/
0
A szalagos felvételi technikával az a probléma, hogy csak elsődleges forrás esetén jön ki az előnyük a digitális felvevő eszközökhöz képest. Elsődleges forrás az élő zene, mikrofonnal rögzítve. Ezt követik a másodlagos források, de ott már nem tudod, hogyan szólt az eredeti. Hanglemez, FM rádió, CD, streaming mind "rontott" minőségű. Lejátszási oldalon jó lehet még a műsoros kazetta, de nagyon ritka a jó minőségű felvétel.
Szerintem az elektroncsőnek nem pont kazettánál van szerepe, de azért érdekes projekt lenne egy eleve jó mechanikájú kazettás decket csövesíteni. A probléma ott van, hogy egy jó mechanikájú decket (öntvény váz, 3 sendust fej, DD motor, különálló felcsévélő és leeresztő motor, esetleg oda-vissza játszás, Dolby HX, stb.) nem érdemes átalakítani, mert ott már az elektronika is optimalizálva van.
Inkább orsós magnót szoktak csövesíteni, Otari kategória és felette. Kell hozzá némi műszerezettség, nem elég lemásolni egy Revox áramkörét. Mérőszalag sem hátrány, ha van. Az eredmény még így is kétesélyes.
0
Pages