Vannak(/voltak) olyan szalagos (orsós) magnók és CD-lejátszók, amik rendelkeznek elektroncsöves kimeneti fokozattal. Kazettás deckben létezett ilyen?
Ha létezne ilyen kazettás deck, az szebben/jobban szólna, mint egy nem csöves deck?
Pages
Comments
Sziasztok!
Hát elektroncsöves mikrokazettás diktafon az van, itt van róla egy video:
Vacuum Tube Cassette Player
0
Ugyan nem deck, de kazettás:
https://vintage-technics.ru/Eng-Tube_Microcassette_recorder.htm
0
Sziasztok!
Ezen pinduri magnok fejlesztöit -nosztalgiazas piaci erteketöl eltekintve- nyilvanvaloan az 1951-ben piacra dobott elsö szuper mini, 80 orszagban a kem szervezeteknek (is) `53-ig forgalmazott, Minifon 51-- 3 csöves " picike" inspiralta!
https://vintage-technics.ru/Eng-Minifon_Mi51.htm ...1-oras felveteli kapacitasu volt kezdettöl az 50 mikronnyi huzalra, de a kesöbbi 40-esen akar 4 orat is kepes volt rögziteni...
Valamikor közelitöen kiszamoltam, hogy kb 44db fert el belöle a ~azonos koru "Vörös szikra"-ban :-) _`61-töl tranyos lett.
A legvegen letezett kazettas valtozata is-asszem nem Compact volt, csak hasonlitott, de most nem latom a forrast rola_akkoriban man alighanem ITT, ill. Telefunken neven futott..
Kari
0
PC alaplap volt elektroncsöves végfokkal arra emlékszem. Azt hiszem az Aopen gyártotta.Ezt csak érdekességképpen említem meg.
0
https://i.imgur.com/mkW4YGl.jpeg
http://www.thg.ru/mainboard/20021017/hammer-02.html
https://s00.yaplakal.com/pics/pics_original/1/7/3/552371.jpg
https://s00.yaplakal.com/pics/pics_original/6/6/3/552366.jpg
https://s00.yaplakal.com/pics/pics_original/9/6/3/552369.jpg
https://www.hwsw.hu/hirek/18040/csoves-erositovel-ellatott-aopen-alaplap...
https://prohardver.hu/hir/aopen_alaplap_az_amd_clawhammerhez.html
1
Szia !
Ha Compact Kazettás magnó deck épitése a cél . A "makk" csöveket ajánlom . Ezzel kisméretű hordozható magnetofont építhetsz . Anno a meterológiai ballonokban előszeretettel használták az ilyen csőveket .
0
Szia! Anno a réten talált orosz meterológiai ballon egyetlen csöve egy ilyen makkcső volt. Gondosan lefestve sárgára, a típusa olvashatatlan. Egy keménypapír lapra erősítve, néhány szál rézdrótbol kialakított Lecher vezeték, önrezgő oszcillátor 200MHz táján, a rajta levő hajlított dipól méreteiből saccolva. Iszony primitív benyomást keltett. A magyar léggömbökben viszont normál 3A4-es telepes cső üzemelt.
0
Szia !
Beszerezni .
A telepes csövekre van esély .
Akkor , pl. a 3A4 csőre ?
0
BUEK Jano!
Makk csöveket_mint 954 s 955, ill. orosz megfelelöik_ errefele kb nem lehet beszerezni, 3A4 azert börzeken, liciteseken elöfordul, de ha valaki szeretne 1-2 tesztelten jo, NOS/ujszerü, 955-el "megdobni"-szivesen fizetnem is.. :-)
Kari
0
Szia!
Szalagos magnókban nagyon sok csöves volt, kazettással nem találkoztam, CD lejátszóból is készült néhány típus de nem terjedt el.
Ma is készül több készülék csövekkel, de inkább az előerősítő fokozatban van cső, mert a csöves erősítők legkritikusabb része a kimenőtrafó.
Önmagában az egy téves elképzelés, hogy - úgy általában - a csöves az jobb.
Ezt ügyesen lovagolta meg a Musical Fidelity az X10D-vel, ami egy csöves "buffer" fokozat, ami kicsit lágyított a korabeli CD-k kemény hangján - jó sokat eladtak belőle.
Egy ilyet akár a kazettás magnó és az erősítő közé is be lehet kötni, de sok értelme nincs a dolognak.
Amennyiben mélyebben érdekel a téma, a kulcsszó LAMPIZATOR.
Ott mindent csövesítenek.
Hifista.
4
Nem hinném. A kazetta 1965-ben kezdett terjedni, és pont a kicsinység, hordozhatóság volt a cél. Ezzel az akkorra már amúgyis túlhaladott csöves technológia pont ellentétes volt.
És semmi sem "szól szebben" pusztán attól, hogy csöves. Ez a nézet még a legeslegelső, germánium tranzisztoros, kiforratlan kapcsolástechnikájú, kihajtott erősítők korából maradt fenn. Aztán a tranzisztorok egyre olcsóbbak lettek, megjelent a negatív visszacsatolás... majd a kilencvenes években megérkeztek a fetek, amelyek ugyanolyan lineárisak, mint az egykori elektroncsövek.
Egy kazetta meg éppen úgy soha a közelébe se lesz egy CD-nek sem, mint ahogy a VHS se fog úgy kinézni soha, mint egy DVD. (Megjegyezem a CD és DVD formátumok is rég túlhaladottak már ma.) Elméletileg is képtelen rá a szalagsebesség, légrésméret stb. miatt. Vaskos tévedés azt hinni, hogy pusztán attól, ha elektroncsövesíted, egyből úgy fog szólni, mint egy HD audió flac. :-D
6
A kazettának valahogy mégis más a hangja, mint a CD-nek. Legalábbis a 90-es évek közepén, mikor egy zenegépből először hallottam kedvencemet CD-n, nem ismertem meg, annyira szarul szólt. De valahogy ma is tetszik a kazetta hangja, talán mert azon nőttem fel.
1
Szia !
A CD-nek "steril" hangzása van . A magnó kazetta másképp van vágva . A rádió hangzása egy harmadik vágású hangzás
Az , bocsánat , az életkortól is függ hogy mit érzel kellemes hangzásnak . Pl. A Zeneakadémián ha megszólal egy 40 tagú szimfónikus zenekar kb. 60W teljesítménnyel . Hangosítás nélkül . Akkor a koncert után már szinte bántó a cd hallgatás a kocsiban .
1
Annak nem a CD volt az oka.
0
Pedig akkor már rengeteg bakelites zenelejátszó volt, tapasztalat megvolt, hangosítás megoldott volt. Máig nem értem, hogy a CD lejátszó kimenetén lévő qrvajó minőségű jelet hogy lehetett ennyire elrontani. Bár lehet, az egész zenedoboz új fejlesztés volt, és nem a forráson múlott a hangminősége. A legjobb kifejezés a hangjára, amit ott mondtak, hogy "mintha biliből ordibálnának".
1
Ez nem így van azért. Sokan alábecsülik a kazettát.
Alapvetően a magnókazetta egy teljesen veszteségmentes, analóg rögzítési eljárás. Hasonlóan mint a vinyl, vagy a magnószalag az orsós magnókhoz. Tehát elvileg jobb mint bármilyen digitális adathordozó hangja, mivel az analóg jelfeldolgozás közben minden részlet rögzítésre kerül, digitális konvertálás közben pedig csak egy részletét rögzítjük, attól függően, milyen magas a mintavételezési frekvencia. Az audio CD 44100 alkalommal vesz mintát a hanganyagból, 1 másodperc alatt. A kazettára való felvétel közben, 1 másodpercet nem osztunk fel 44100 részre, hanem gyakorlatilag megszakítás nélkül kerül rá az anyag, felfoghatjuk végtelen magas mintavételezésnek.
Gyakorlatban máshogy van. A deckes korszakban voltak nagyon komoly készülékek. Állítani merem, hogy a jó féle metalkazetta egy audiofil minőségű deck (ami 3-fejes, 3 vagy 4 motoros, esetleg még direct drive-os, dual capstan-os), olyan minőségben képes felvenni mai napig, hogy oda-vissza alázza az audio CD-t. Egy analógos alapzaja lesz neki, de az a vinylnek is van, meg minden analóg készüléknek. Dinamikában, tartományban, átvitelben, keresztbe lenyeli a CD-t. A legtöbben azonban mai napig nem engedhetnek maguknak egy ilyen decket, jó FeCr vagy Metal kazettát se nagyon kapni már.
Persze ne egy HiFi-nek hazudott decket hallgassunk vagy valami bazári Aiwa-t, Telefunken-t, Sanyo-t vagy Philips-et, mert azok hangminőségben és ami a lényeg, hang-hűségben sehol sem voltak (talán egy-egy kivételtől eltekintve). Ugye régen a legtöbb Jóskának, Pistának milyen magnói/deckjei voltak? Kommersz olcsó ratyi-gagyi 2-fejes kazettás deckek, bóvli type I-es (vas)kazettával, aztán a rádióból vették fel a muzsikát. Persze, hogy szarul szólt. :) Itt terjedt el az az emlék sokakban, hogy a kazetta rosszul szól.
Nekem van pár komolyabb deckem: Egy Tandberg TCD-3014 és Revox B215, Yamaha KX-1200, Onkyo TA-2090 és TA-2080, Sony TC-K970 ES és K770 ES, Nakamichi CR-7E és végül egy Sharp Optonica RT-9100 (ez egy 4 fejes!).
A kazetta hangzása élettel telibb és részletgazdagabb, nem annyira steril, mint egy agyonra zajszűrt szarrá masterelt CD. A kazettán a mélyebb tónusok jobban szólnak, valamint hallható a lábdob (és főleg a lábcintányér!), valamint a basszusgitár RÉSZLETESEN. Míg egy jó minőségű audio CD-n is csak öblös kopogásokat és dübörgéseket hallunk a lábdobból és a basszusgitárból. (Ezt onnan tudom, hogy magam is doboltam zenekarban).
Egyébként egy időben CD-ről másoltam kazettára zenéket és sokkal teltebb, melegebb hangjuk volt utána a zenéknek már a kazettáról. Még a zaj minimális növekedése mellett is sokkal jobban szóltak a zenék a kazettáról, mint a CD-ről. De LP-ről is másolok sokat. Lehet kazettát hallgatni jó minőségben, "csak" nagyon jó deck kell hozzá.
Persze vannak nagyon komoly kategóriájú CD-lejátszók (és SACD-lejátszók), amik komoly futóművel és komoly DAC-al vannak felvértezve, ezek hangminősége nyilván más.
A kérdésre a válasz
Itt már egyet értek az előttem válaszolókkal. Nyilván lehet(ne) építeni csöves kazettás deck-et, csak sok értelme valóban nem lenne. Szalagos magnónál sem volt olyan sok értelme. Van nekem egy Revox G36-os csöves szalagos magnóm, nem szól rosszul, de azért van pár nem csöves Akai, Sony, Dokorder és Teac orsós magnóm, ami kenterbe veri.
Csöves CD-lejátszóm is van (egy Vincent Audio), picivel "melegebb, selymesebb" a hangja, mint a nem csöves társainak, de ez a apró különbség is csak akusztikus hangszeres zenéknél jön ki, ám ott sem mindenhol. (Bár hozzá teszem, hogy az Audiomeca CD-pörgetőm kenterbe veri a csöves Vincentet. xD )
Ha eljátszanánk a gondolattal - a kérdés is eleve fikció - és építenénk egy csúcsdecket elektroncsöves kimenettel, akkor is TALÁN(!) egy hangyaf*sznyival lenne melegebb, lágyabb a hangja.
Az ilyen Elektroncső VS Tranzisztor és az Analóg VS Digitális vitáknak már eleve nincs értelme. Mindegyikből van jó és rossz. Hallottam én már rossz csövest és jó tranyóst, és fordítva. Én nem titkolom szeretem az analógforrásokat, analóg hanghordozókat, de... abszolút nem vetem meg például a FLAC-et sem. Amúgy is a digitális forrás már a közel-múlt, a jelen és a jövő. Az esetek többségében mindenki PC-ről vagy hálózati (média)lejátszóról hallgat zenét. Spotify, Tidal... stb, ezek mennek, többnyire.
1
hi,
Ó persze,a dinamika kb fele akkora,a frekvenciaátvitel is erősen korlátolt,nem véletlenül szerencsétlenkedtek a Dolby-val is.
2
Szia Reaktor71!
Mélyen beletiportál a lelkivilágomba!
Nekem van Aiwaból 990,770,660,.....gyüjtemény.
Tökéleteses a hangjuk a nagyobbaknak talán a 770 a legjobb.
Kár lefikázni őket mint tudásulag ill frekiátvitel,jel -zaj viszony...............
Ne haragudj de nem cserélném le öket pl:revox b 710 ill nakaficsi /polimeremblémás/ túlárazott példányaira!
De kinek a pap kinek a papné.........
0
http://hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM2209.HTM
Röviden ennyi a bazári AIWAkról!!!!
0
Ezeket az ősrégi hifi magazinokat a maguk kontextusában kell értelmezni. Nyilván az akkori Unitra meg Tesla csodagépekhez képest még a nyávogó GX-4000-et meg a Lenco lemezjátszót is fel lehetett magasztalni, de ami 30-40-50 évvel ezelőtt szupernek számított, az a mai lehetőségekhez képest már nem feltétlenül az.
0
Ez teljesen logikátlan. A kazetta és a vinyl a közelébe sem ér még a CD 20KHz-es felső határfrekvenciájához sem (most hagyjuk a vinyl brutális torzításából adóó felharmónikusokat 30KHz-ig) a jel-zaj viszonyuk szintén annyira gyenge, hogy a CD közelébe sem érnek a 60-70dB SN kb 10bit lenne, a CD 16 bites.
A deckes korszakban voltak nagyon komoly készülékek. Állítani merem, hogy a jó féle metalkazetta egy audiofil minőségű deck (ami 3-fejes, 3 vagy 4 motoros, esetleg még direct drive-os, dual capstan-os), olyan minőségben képes felvenni mai napig, hogy oda-vissza alázza az audio CD-t.
Ez sem igaz, a forgó fejes megoldás megoldott néhány problémát, de lett helyette más.
mint egy agyonra zajszűrt szarrá masterelt CD
Nincs zajszűrve, csak nem annyira rossz/zajos, mint a szalag. Egyáltalán nem részletgazdagabb, ezt még a süket is hallja, a mélykiemelése miatt pedig nem kellene ódáékat zengeni róla.
A kazettán a mélyebb tónusok jobban szólnak, valamint hallható a lábdob (és főleg a lábcintányér!), valamint a basszusgitár RÉSZLETESEN.
THD-nek nevezik a jelenséget. :) Azért hallasz kopogást, mert a CD-n a 40Hz 40Hz is marad, amit nyílván nem képes megszólaltatni a technikád, a kazetta pedig egyrészt kiemel, másrészt torzít, vagyis 40, 80, 120, 160 stb. Hz frekvenciák is megjelennek, amik miatt teltebbnek hangzik, de az nem az eredeti felvétel. Kazettáról vinyl-ről esélyed sincs visszakapni az eredeti felvételt, a digitálisról van.
2
Ezzel egyetértek.
Amikor azt kérdezik melyik szól jobban akkor kizárólag szubjektív megítélésről van szó. Én szeretem a lemez hangját de tudom ez egy olyan eq eredménye amit maga a technológia okoz. Attól még tetszik és köze sincs az eredetihez de kellemesebb hallgatni.
tetszikA jó cd felvétel azért lenyomja amennyiben nem kompresszálták agyon stb.
A csöves vs félvezető hitvitának sztem nincs értelme amennyiben a kisjelű fokozatban van. Inkább marketing csupán , mert a csöves hangzás méréseim szerint a végfokozatban, a kimenòtrafós részen keletkezik. Ott keletkezik jó sok páros harmónikus (jóesetben csak páros) amitől meleggé, teltebbé, részletesebbé ezek által jobbnak tűnik a hangzás. De el kell fogadni, hogy ez nem erény hanem hiba amit mégis sokan kedvelnek. Nem műszaki hifisták meg kreálnak erről hiedelmeket.
A kisjelű fokozatban ez a hatás kevésbé érvényesül ott csak a cső jelenléte nyugtatja a hívőket. Vagy a másik amikor afféle effektként építik be a csövet a kisjelű fokozatba és erősen a nemlineáris munkapont körül üzemeltetik a csövet annak torzítását használva effektként. Egy jól méretezett csöves cucc állítom nem pakol rá torzítás termékeket a hasznos jelre. Igen ám de a csöves technológia aranykorában az eszköz nem volt olcsö és a tömegtermelés megkívánta hogy csak a legszükségesebb áramköri környezetet alakítsák ki. Ez afféle kompromisszum volt aminek hozadéka a magasabb torzítás amit egyesek a csöves hangzással azonosítottak és nem mellesleg kedvelnek is. Ilyenek a minimálkomcepciós SE erősítòk vagy a katódból és anódból hajtó olcsó fázisfordítók az ellenütemű végfokoknál.
Csináltam anno egy hibridet ami félvezetős áramerősítőt tartalmazott, hogy ne kelljen a kimenőtrafóval bíbelődni annak nemlieáris hiszterézisével foglalkozni. A feszerősítő csöves volt differenciálerősítő aminek katódja egy áramgenerátoron ült. A meghajtás anódból történt egy white féle katódkövetővel, hogy ne terheljem a differòsítőt és azért white hogy a munkaellenállás is vezérelt legyen. A kapcsolás visszacsatolt is lehetett ami kikapcsolható volt 0dB, 6dB es 12dB választható. 0,1% torzítás alatt volt teljes kivezérlésen a THD a generátor torzítádával együtt. A teljesítmény sávszélesség 150kHz ig egyenes.
Szerintetek csöves hangja volt? Hát nem. Úgy szólg mint egy tranyós cucc.
Egyébként még annyit a kazetta veszteségmentességéről, hogy szerintem nem az, az alapzajban sokminden elvész. Erre a dolby b, c, s, nem megoldás.
Személy szerint én már többségében hi-res formátumokat hallgatok ami után a cd durvának hangzik és kevésbé részletes. A kazetta meg nekem zavaróan tompa, sávhatárolt.
De már máshol is írtam, hogx itt nincs egyöntetű igazság. A lényeg , hogy a felhasználónak örömet okozzon és ne legyen hiányérzete. De lebeszélnék a csövesítésről mindenkit mert sztem nincs feltétlenül értelme .
1
Szia!
Nem kell ide 3 head meg 1-2-3-...motor.
Nekem van egy kenwood kx 5010 2 head deckem direct drives , elna kondikkal , metal szalagon 21khz a felső freki sáv!
Tehát gyalázza a parasztvakitós 3 heados deckeket !
0
Ez mind tökéletesen így van! (Papíron. Ha meghallgatod, azért árnyalódik a kép). Nem érdemes hitvitát nyitni.
1
A hitvita már megnyilt, nyitás ideje 2024.jan 1, hitvita saccolt vége 2025. Jan 1.
Ha szerencsénk lesz, akkor egy újabb nyilik, addig mindent bele
0
Ez egy hálás téma, mert teljesen szubjektiv megitélés alá esik ki mit hall, és mit szeret jobban hallani / hallgatni.
Akár évekig lehet egymásnak bizonygatni, hogy hidd el ez a jó vagy az, mert....
0
Hinni a templomban kell. Hogy kinek mi tetszik egy dolog, de ő a tényeket is megfordította, amikor azt állította, hogy objektíve jobbak a paraméterei bármelyik régi hanghordozó technikának, pedig ez közel sincs így. Az a baj, hogy sokan nem értik a digitális jelfeldolgozást, ezért mindenfélét kitalálnak, hogy mitől rosszabb, pedig ez egyáltalán nem igaz.
0
Szia!
Akkor hagyjuk a "hitvitát" és nézzük a számokat.
A CD ugye 44,1 kHz frekvenciájú mintavételezéssel dolgozik.
Vegyünk példának egy 15 kHz frekvenciájú szép magas hangot - mondjuk egy triangulumét.
Hány mintavételezéssel kell a CD DAC-jának reprodukálnia azt a szép analóg (színusz jellegű) 15 kHz-es hangot?
Köszönöm a válaszodat.
Hifista.
1
Szia!
Azért ez nem ennyire egyszerű. A dac kimenetén ott van egy aluláteresztő szűrő is! Ami ráadásul analóg. Szép szinusz lesz a kimeneten. Nem mellesleg a 15kHz es hang nem egy periódusban van jelen hanem ismétlődik és a következő mintavétek nem ugyanabba az időpillanatba esnek. Kvázi többszőr lemintavételeződik adott hang.
Volt egy perverzió régebben miszerint kihagyták ezt a szűrőt egyesek és kihasználták, hogy a lánc többi része volt a szűrő sokszor ez az elektrodinamikus hangszórókra hárult. Eredmény egy harmónikusokban gazdagabb, torz de tetszetősebb hangkép. Már akinek.
A Shannon tételt vagy inkább entrópia függvényt érdemes tanulmányozni.
Kétségtelen hogy a cd mintavémintavének és bitmélységének vannak korlátai, ezért is hallgatok hi-res formátumokat de a triangulumos példa nem volt perdőntő a kérdésben. Főleg ha a kazetta más, nagyobb hibákat hordoz amik felett nehezebb fület hunyni.
0
Szia!
Éppen ez az, hogy ez nem ilyen egyszerű.
Lehet szűrni, expandálni, variálni, alakítgatni, mindenféle algoritmusokat bevetni, de a kimeneten ettől még nem lesz szép lecsengésű magas hang.
A 15 kHz-et azért választottam, egyszerűbb legyen, mert majdnem a harmada a CD mintavételezési frekvenciájának.
Nem a magnót védem, a CD hangját kritizálom, mivel nem vagyok droid, így a fülem is analóg, meg az agyam is.
Boldogult fiatalságom idején volt matek tanárnő barátnőm, őt sem lehetett meggyőzni arról, hogy 2X1 ember kevesebb mint két ember együtt, mert matematikailag egyenlő az eredmény, de a valóságban mégsem így van.
Hifista.
0
Mivel a 15KHz első felharmónikusát már biztosan nem hallod, ezért a duplája is éppen elég, a többit a digitális filter helyreállítja.
Mellékletben megtalálod egy 44100Hz mintavétel mellett generált 20KHz-es színusz ábráját, a négyzetek a mintavételi pontokat jelölik és a kimeneten is pontosan ugyanígy jelenik meg. Persze az elmebetegség ide is beférkőzött, egyesek meg vannak győződve arról, hogy digitális filter nélkül jobban szól a DAC, ezért azt kikapcsolva hallgatják a nyers dekódolt jelet, amivel négyszöget is meg tud jeleníteni a kimeneten, de a zenéből persze nem sok marad és jó magad lesz a THD is érthető okokból.
Nem mellékeltem, mert nem lehet már képet mellékelni.
0
Ha "a többit a digitális filter helyreállítja", akkor a nyomtatott műhús is jó lesz az emberiségnek.
Elhiszem, hogy kilógok a sorból, de én ezt másképpen látom.
Szóval én nem HISZEM el, hogy három mintából elő lehet állítani az eredeti információ tartalmat - vagyis hangot.
Ezt én hallom is, mert a HD felbontásnál sokkal szebbek a hangok, különösen a magas hangok.
Nyugodtan fogd rá, hogy pszichológia, de én a fülemnek hiszek és nem a technikai paramétereknek.
Ráadásul, rajtam kívül is hallja a különbséget, aki végighallgat egy órányi zenét nálam.
Lehet, hogy a számítógépeknek tökéletesek az általad megjelenített hangok, de azok a gépek nem hallgatnak zenét, én meg igen.
3
Teljesen lényegtelen, hogy te mit hiszel, szerencsére a tudmány nem demokrácia. Vajon akkor is hallanád a különbséget, ha nem tudnád, hogy melyik szól? Nyílván nem....
0
Mehetünk a tudomány irányába is - ha neked az az etalon.
40 éve azt állította a tudomány, hogy a világűr végtelen, ma azt, hogy véges ugyan, de végtelen számú párhuzamos univerzum létezik.
Szintén akkoriban kijelentették, hogy 2000-re el fog fogyni az olaj és jaj mi lesz velünk.
A hatvanas években meg azt jelentették ki, hogy az atomerőművek véget vetnek az emberiség energiaéhségének, ma meg megújuló.
Szintén kb. 40 éve azzal riogattak, hogy a környezetszennyezés miatt új jégkorszak jön és meg fogunk fagyni, most meg az unokáink fognak megfőni.
Kicsit mellément a tudománynak, az azbeszt is.
No meg a freon sem azt hozta, amiről ódákat zengtek.
No, szerintem a sorba fel lehet írni a CD-t is.
0
Szia!
Nem teljesen jók a felhozott példáid.
A digitális hangrögzítés működése matematikailag leírható.
Sőt az eredmény mérhető is, megismételhető.
Szóval szinusz lesz az a két mintavét igen kis torzítással.Egy aluláteresztő szűrő átviteli függvénye is száraz matek. Ebből kifolyólag mindíg ugyanúgy működik, méretezhető. Vélhetően mindenkinél.
1
Szia!
Mindössze azt szerettem volna megingatni, hogy a tudomány tévedhetetlen.
Nem általában van bajom a digitális hangrögzítéssel, mindössze a CD lejátszó hangját kritizálom, mert csapnivalóan kevésnek tartom a felbontását - ebből fakadóan a hangminőségét is.
Az SACD a dupla felbontásával, már egészen más tészta, a 192 kHz-es felbontás az ami már hallgathatónak mondható - legalábbis számomra.
Az viszont már gond, hogy viszonylag kevesen hallgatnak ilyen felbontásban zenét, míg CD-t sokan, MP3-at meg még többen, tekintettel arra, hogy a rádiók is azt játszanak, meg az internet rádiók is.
0
Aki ebből analóg vs. digitális vitát nyit, az elfeledkezik arról, hogy mind analóg, mind digitális lejátszóból gyártanak alap és több millió forintos árkategóriában is. Nyilván nem ugyanúgy szól egy olcsó Supraphon kristályhangszedős lemezjátszó a beépített hangszóróin, mint egy high-end mágneses lebegtetésű lemezjátszó tangenciális karral, Van den Hul MC hangszedővel, Magneplanáron hallgatva (csak egy példa). A digitális lejátszók között ugyanilyen óriási különbségek vannak.
A digitális felvétel és lejátszás elméleti alapja pedig pszichoakusztikailag és matematikailag alaposan kidolgozott. Aki gyengébbnek hallja egyiket a másikhoz képest, az valójában egy gyengébb rendszert hallgatott egy valamivel jobbhoz hasonlítva.
Egy gyakorlati példa: nálam egy közepes lemezjátszó szól csöves elő- és végerősítőn (ez most mindegy, mert a digitális lejátszás is ugyanezen a láncon megy át), átlagon felüli hangszórókon. Sokáig a lemezjátszó magasan verte a CD játszót zeneiségben, élvezhetőségben. Pedig a CD játszóm is átlagon felüli. Több módosítás után mára a CD játszó hangminősége kb. utólérte a lemezjátszóét, jó felvétel esetén. Egyszerű módosításokról van szó, pl. a DAC utáni analóg fokozat cseréje jobb műveleti erősítőre, stb.
Gyári állapotú, azonos árú rendszereket pedig nehéz összehasonlítani, esetleg valamelyik kereskedőnél, ahol megfelelőek a körülmények. De akkor sincs rá garancia, hogy otthon ugyanúgy fog szólni.
Összefoglalva: én mind az analóg, mind a digitális (CD és streaming) rendszert hallgatom, egyiket sem preferálom a másikhoz képest (na jó, a hanglemezt és orsós magnót egy kicsit, de ezt ellensúlyozza a kezelésük kényelmetlensége). Aszerint döntök, hogy milyen hordozón van meg a felvétel, amit éppen hallgatni szeretnék.
0
Ne és ne! Ne érveljünk azzal, hogy gyártanak drágát is, mert mindenből gyártanak drágát, mert el lehet adni és sok pénzt lehet keresni vele, ez nem érv.
De egy CD lejátszó, vagy bármi digitális lejátszó esetében még lehet is érdemi különbség a DA átalakításban, nekem is saját gyártású DAC-om van, olyan IC-vel, amit milliós cuccokban szokás használni, de én összerakom 20K-ból.
Abban, hogy mit ki nem találnak a lemezjátszók borzalmas hangjának helyrekozmetikázására, ne logikát, vagy józan eszet keressünk, mert használni sem kellene már, ugyanis van sokkal jobb hanghordozási lehetőség. Persze a nosztalgia részét elfogadom, de a veterán autókat sem azért szeretik, mert abszolút értelemben véve jók, egy mai olcsó dacia is sokkal autózhatóbb, mint egy 80 éves luxus merci, mégis utóbbi ér többet.
1
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Nyquist%E2%80%93Shannon_sampling_theorem
20 kHz-es szinuszjelet tökéletesen vissza lehet adni. Az más kérdés, hogy a zene ritkán tartalmaz 20 kHz-es szinuszjelet. Na meg az emberi fül életkorfüggő korlátai, ugye. Nem a 15 kHz-es szinuszjel hű reprodukálása a gond.
0
szia: gondot a tranziensek, keresztmodulált hangok élethű átvitele jelenti
Bálint
0
Nem jobban, mint a többi, sokkal iinkább sávszélességlimitált átvitelre képes analóg megoldásnak, sőt.
0
Pages