Üdv. Mindenkinek!
Nemrégen vettem egy benzines aggregátort, tip. Ing-Co 30005. 2,5kW. egy fázis. A kérdésem a következő lenne. Kell-e illetve szabad-e az aggregátor egyik tekercsvégződését földpotenciálra kötni, így létrehozva egy "saját nulla vezetőt", és így kapcsolódni rá a ház hálózatára, természetesen a bejövő főbiztosítékot (kismegszakítót) lekapcsolva, és az aggregátor "nulláját" a ház nulla vezetőjével összekötve. Azért merült fel ez a megoldási ötlet, mert az udvaron működő aggregátorról egy áramszünet esetén túlságosan macerás lenne hosszabbítókkal bevinni a "delejt" a szükséges helyekre. Az aggregátor teljesítményét természetesen figyelembe venném.
A választ (válaszokat) tisztelettel köszönöm!
2023, December 5 - 15:41
#1
FlagellaDei
Tisztelt Hozzászólók!
Mindenkinek köszönöm a segítőkész hozzászólást, véleményt. Sokat tanultam (tényleg) ezekből. Valószínűleg korszerűsittetnem kell az elosztószekrényemet, mivel nálam még külön gyüjtösínek sincsenek a nullának és a védőföldnek. (Egy közös pontból ágazik el az összes kék és zöldsárga).
0
Végigolvasva a hozzászólásokat nem igazán értem, miért nem gondolt valaki gyári, szabványos, minősített megoldásra? Pl. erre: https://www.victronenergy.hu/transfer-switches/ve-transfer-switch#pd-nav...
A sufnituning bizonyosan olcsóbb megoldás, de ha létezik rá szabványos megoldás, akkor célszerű lenne azt választani. Ha nem kell automatikus átkapcsolás, akkor kézi átkapcsolót is lehet alkalmazni, pl. ezt: https://www.hegesztok-bolt.hu/33122-kezi-halozati-generator-kapcsolo-20a...
Bármelyik megoldást válassza a felhasználó, ezt az eszközt mindenképpen a fogyasztásmérő szekrény és a lakáselosztó közé kell beépíteni. A generátort pedig a telepítés helyén földelni kell, de ez a földelés nem azonos a generátor által ellátott fogyasztók érintésvédelmét ellátni hivatott védővezetővel. Villamos elvi szempontból lényegtelen hogy a lakáselosztó honnan kap áramot, a forrás lehet közcélú(áramszolgáltatói) de akár szigetüzemű(áramfejlesztő) is. 3 fázisú generátoroknál a csillagpont, 1 fázisú generátoroknál pedig az egyik erősáramú csatlakozási pont lesz a PEN vezető. Ami nagyon lényeges,hogy a védővezetőt és a nullavezetőt már a generátortól szétválasztva kell a fogyasztóhoz(átkapcsolóhoz) vezetni. A védővezetőt pedig össze kell kötni a fogyasztásmérőtől érkező védővezetővel, a nullavezetőt pedig be kell kötni az átkapcsolóba a kvázi fázisvezetővel együtt. Ami lényeges, egy fázisnál mindkét pólust(L-N), 3 fázisnál mind a négy pólust)L1-L2-L3-N) az átkapcsolóval meg kell szakítani, a védővezetőt viszont nem! Mivel a hálózati oldal felől érkező PE vezető a fogyasztásmérőnél földelve van, az áramfejlesztő PE vezetője semmiféle zavart nem tud a szolgáltatói hálózat felé okozni. Egyébként a szolgáltató felé 5kVA-ig nincs bejelentési kötelezettség, efelett viszont van.
5
0
Alapvetően az volt a kérdése a kollégának, hogy földelheti e a generátor egyik pontját.
Egyébként a belinkelt eszközök leírásszerű használata esetén is a generátor egyik pontja fixen összekötve marad a PE vezetőn keresztül a szolgáltató PEN vezetőjével , azaz a hálózattal hiába kapcsolja át a linkelt eszközökkel az inmáron Nulla vezetőt. Tehát generátor üzemben nem választja ezek egyike sem teljesen a hálózatról a generátort.És igen előírás a Nullvezető átkapcsolása is. Na de mégis a fentebb leírt dolgok fennállnak.
Ez a kérdés volt jól körbejárva.
0
Üdv! Megosztanám a saját tapasztalatomat. Nállunk nagyon sűrűn van áramszünet, ezért én is vásároltam egy aggregátort. Tényleg elég, egy erős szeles nap, és biztos, hogy áramingadozás, vagy áramszünet lesz a vége. Három fázisom van, ezért az első lépésem az volt, hogy beépítettem egy fázis közösítő kapcsolót. Ennek két funkciója is van. A legtöbb áramszünet úgy alakul, hogy egy, vagy két fázis hiányzik. Nekem a három fázis el van osztva a házban, és eléggé fusztráló, hogy egy-két helyen van áram, a többi helyen nincs. Na ilyenkor szoktam használni a fázis közösítő kapcsolót. A bejövő három fázisból csak egy fázis kell, hogy meglegyen. A többi két fázis kismegszakítóját lekapcsolom, a fázis közösítőt felkapcsolom, és mindenhol van áram.
A másik funkciója pedig az aggregátor betáplálásnál van. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs áram, akkor a bejövő mind a három kismegszakítót lekapcsolom. A fázis közösítő kapcsolót felkapcsolom. Az aggregátor a közösítő kapcsoló "csillag" pontjára táplál be. Így lényegében mind a három fázis helyére táplál. A nulla viszont nincs leválasztva! Így ha azt vesszük akkor az aggregátor egyik kivezetése földelve van a villanyóra alatt található földelés, és nulla vezető közös pontja miatt. Ez így nekem tökéletesen működik, sajnos már volt rá szükség az elmúlt pár év alatt.
1
A villanyszerelők lapjáról:
https://www.villanylap.hu/lapszamok/2005/aprilis/296-aramfejlesztok-alka...
2
Ez a mondat mindent elárul. Az aggregátort mint már írták is, csak betáp, 0 , aggregátor kialakítású kapcsolón keresztül kötheted a lakásra. Az hogy a lakáson belül kiépített egyéb vezetőn betápláld a hálózatba, és a biztosítékot lekapcsolva leválasztod a hálózatot, nem igen opció. A földelés csak másodlagos probléma ehhez képest. Mi van ha nem vagy otthon, és valakinek eszébe jut aggregátorozni ? A hálózat aggregátorra küldése sem szerencsés. És mint tudjuk, ami előfordulhat, az elő is fordul.
0
Szia!
Én nem vagyok a témában szakember,de nekem ez úgy tűnik mint egy leválasztó trafós megoldás, amit nem igen illik földelni
Üdv
0
Szerintem az aggregátor nulláját csak a bejövő PEN (védőfölddel egyesített nulla) kell összekötni, tehát a FI relé előtt. Külön leföldelni nem kell, de nem is okoz bajt, pl. földelőszondához is kötheted plusz védelemként az aggregátor nulláját.
Egyfázisú aggregátorról van szó.
1
Köszönöm a választ! Nálunk egyébként nincs Fi relé. Tehát ha jól értem az aggregátor "nem bánja" ha egyik pólusa földelve van?
0
Ha ezt a megoldást választod, mindenképpen tanácsos lenne a bejövő hálózat teljes leválasztása, mert ha a null vezetőn potenciál különbséget sikerül csinálnod a bejövő oldali hálózaton, abból lehet baj egy vonali javítás alkalmából.
De lesz majd más aki jobban megszakérti.
1
Sziasztok!
én nem vagyok szakértő de vannakt apasztalataim, ime néhány felvetés:
1. aggregátor kontra HÁZELLÁTÁS
Nos aggregátort tilos rátenni meglévő hálózati rendszerre, mint ezt sokan tudjuk.
Igen mindig az életvédelem kerül hangsulyban, mármint nehogy agyonvágja a delej a szerelőt ha az éppen hálózatot javit lekapcsolt állapotban:
erre azért reagálnék, mert másként látom:
1. probléma a aggregátor és a külső hálózat szinkronja nem létezik, azaz egymással szemben egymást teszik müködöképtelenné!
Mi is történik akkor ha az aggregát kimenete és a hálózat bemente találkozik?
A: legjobb esetben kiold a kismegszakitó, hiszen összehangolatlanság okán egymással szemben betápláló forrásként egymást zárják rövidre. azaz a hálózat mondjuk 16 vagy 32 A-es bemenete leveri az aggegát 6-10 16 vagy 25A kismegszakitóit vagy forditva.
Ha ez mondjuk egy elektronikus inverter lenne (mint nálam) akkor annak elpusztulása boritékolható lenne,
2. probléma a hálózatkarnbantartáskor lekapcsolt külső forrásra ha aggregát kerül valóban kijuthat delej, de vajon mekkora s meddig lenne erre képes,
Merhogy egy kisebb utca teljes fogyasztása zárja le a ellátó kábeleket mind ohmikusan, mind induktivitásilag. azaz 30 bojlert, 15 villanymotort, 60 darab hütőgépet , 240 darab világitást elviekben tutira nem vinne el egy egy aggregát, azaz tulterhelés miatt oldana le.
MOndjuk ha mindenki probálna generátorokat egyszerre ráküldeni a hálóatra az emlitett egymással szembeni szinkronizálatlanság okán ugyancsak minden egyes ilyen aggregát letiltana szerintem.
egyébként ez nagyjából könnyen elkerülhető váltó kapcsolású 230V-os mágneskapsolóval.
azaz ha megy az aggregát a házat auto lekapcsolja és a aggregátot kapcsolja rá a behuzó tekercsét pedig az aggregát huzza meg.
Innetől nincs kérdés, a delej nem kerülhet kifelé irányban sem.
Hasonlan mint a tiltott Éjszakai nappali vezérlések bekötései. Pisuok sokan használják a mágneskapcsolót a olcsóbb áramforrás ákapcsolására.
2 Fi azaz életvédelmi relé kérdése.
Nem sokat magyaráznám párezer forint és életet ment.
Aki ilyet nem szereltet be ha ezt tudja , akkor szerintem saját magát és családtagjait teszi ki az estleges halálos áramütésnek.
Minden esetre épeszű rendszerben a FI elkerülhetetlenül be van épitve, és rendszeres leelenörzés melett müködtetve használva véd az esetleges bármilyen jellegű leszivárgás esetén a halálos ütéstől.
Ezt követöen kérdésre is válaszolva, ha egy aggregát sziget üzemű, kettős szigeteléssel ellátott, akkor szerintem nincs jelentősége hogy földelt e az egyik fele. Ha mágneskapcsolóval kapcsolt házra, a ház egyébként 0 vezetője és védőföldje autoatikusan kapcsolt az óránál. azaz azon kivétellel hogy mágneskapcsolás esetén mind fázis mind 0 vezető leválasztásra kerül.
Itt marad meg az a kérdés, célszerű e a aggregátor egyik kivezetését a védőfödeléssel összekötni?
Ez még az én csodás 80 éves háborús veterán 15000VA-es generátorom esetében is nyitott kérdés maradt lényegében,
A fi relé biztos müködésemet egy 10 mikros 600 voltos kondenzátor generátor oldali csillagpontjához rögzitett testelés irányu rögzitése adja.
azaz fázis-fázis között nem történik semmi, de ha fölelés irányában bárhol van átvezetés, az 30 ma-es érték elérése esetén oldja a Fi relémet automatikusan.
mivel 3 fázisu alternátor csillagpontja váltóáram szempontjából vezetővé válik a kondenzátoron keresztül, mindhárom fázis irányban érzékelhető 30mA-es átvezetés esetén müködöképessé teszi a fi relémet.
Ugyanis az én esetemben 3 x 230 V termelődik, ami egyben azt is jelenti hogy az egyik fázist kell hazsnálnom 0 vezetőként, és igy 230 volton van 2 fázisom..
De mivel a generátor egyenletes tekercsterhelése miatt mindhárom fázist elosztva kell használni, igy egyes fogyasztók a két fennmaradó fázisból kapják a táplálást. ami nehezitette a FI rendes bekötését. a csillagonthoz képest viszont bármilyen irányu 30 ma-es vezetés oldja a fi relémet.
Figyelemmel kisérem, hogy aggregát esetében a védőföldelés müködése hogyan vagy miként biztositható. Legfőképp ha az kettős szigetelt.
2
Köszönöm a részletes választ!
Természetesen gondoskodom arról, hogy ne kerülhessen ki az aggregátor által előállított fesz. a közmű hálózatra. A kérdésem lényege inkább arra vonatkozott, hogy az aggregátor "mit szól" ahhoz ha a "lebegő" nullpontját leföldelem, azért hogy ne kelljen a szolgáltató felől bejövő nullavezetőt megszakítanom, mivel nem szeretném a mérőóra szekrényt szétturkálni. Mint írtam egyfázisú készülékről van szó, Fi relé nincs és EV relé sem (sajnos).
0
Szia!
Figyeltem az üzenetváltásokat. Úgy látom jobb lenne egy hozzáértőre bízni a rendszerbeállítást. (Az év relé és a Fi relé ugyanazt jelenti!) A hálózat leválasztását 2 sarkúan kell megvalósítani. Utána azt földelsz amit akarsz, de én egy percig nem lennék nyugodt amíg nincs fent RCD!
Kalex
2
Szia Kalex!
Igazából azt nem értem, miért nem lehet felrakni egy korrekt rajzot a hogyan is kellene-ről. Azzal elkerülhető lenne, hogy rosszul kösse be. Mert be fogja kötni. A rajz alá persze oda lehet írni, hogy csak szakember, és csak az áramszolgáltató engedélyével.
1
Azért nem rajzolgatok, mert az eredeti problémája semmilyen rajzzal nem megoldható. Ha nem akar vezetéket húzni, és aggregátort sem huzigálni , nehéz megoldani a betáplálási ponton új aljzat felszerelését aggregátor becsatlakoztatásához, egy háromállású kapcsoló beépítését, netalán egy FI felszerelését.
0
Az a baj, hogy egy konyhanyelven leírt mondatba mindent belelátsz. Azt írta, hogy minen áramszünet esetén nem akar az agregátortól a fogyasztókig kábelt húzogatni. Ez nem jelenti azt, hogy nem akar normális csatlakozó pontot kiépíteni.
Tehát kellene egy hozzáértő villanyszerelőtől egy olyan rajz, ami egy ilyen táplálást biztonságosan megvalósít, úgy hogy ne lehessen véletlenül sem kitáplálni a villanyoszlopra, és ne lehessen az üzemelő generátorra rákapcsolni a külső hálózatot sem.
2
Igazad van. Szerinted segítség, ha lerajzolom a villanyóra szekrénynél ( ami tabu) hogyan kell bekötni az aggregátort, ami az udvar közepén van, és nem akar vezetéket huzigálni.?
Bár lehet nem tudok olvasni, és nem erről van szó. Az aggregátor betáplálási pontja megvan az óránál, csak azt kérdezi, leföldelheti e vagy nem az aggregátort.
0
Szerintem mindenképp jól jönne egy helyes bekötés. Egy olyan, amire egy villanyszerelő büszkén mondja, hogy igen, ez így megfelel, ez a minimális követelmény. Aztán a rajz alapján lehetne beszélgetni, hogy melyik kábelnek, kapcsolónak mi a szerepe.
2
Szia!
Mielőtt bármit tennénk ezt el kell olvasni: https://www.eon.hu/hu/lakossagi/elerhetosegek/bejelentesek/hibabejelentes/hibabejelentes-aram/aramszunet-alatti-aggregator-hasznalat.html
Kalex
Ps. Egy bekötési leírás: https://www.szerszamok-webaruhaz.hu/blog/aramfejleszto-aggregator-halozatba-kotese
0
Szia!
Ha ezt jól értelmezem, akkor ha leválasztom egy kapcsolóval a házat a közcélú hálózatról, akkor használhatom bejelentés nélkül.
A leválasztás pedig a nulla és a fázis megszakításával történik. Innentől a védővezető a kérdéses, mert az össze van kötve a nullával, amit nem illik megbontani. És akkor ide kívánkozik egy rajz, hogy ne találgatások legyenek.
0
Szia!
Rosszul értelmezed. Olvasd el újra. Ezért nem rajzolok. A villanyszerelés veszélyes üzemnek számít. Végzettség nélkül nem végezhető. Ez nem törpefeszültség. Ha egy erősítőt elszúrsz, na bumm. Itt meg mehetsz a bíróságra!
Kalex
0
Szia Kalex!
Egy kérdés:
Ha a generátorba bedugom a gázkazánom, ami rá van kötve fixen a védővezetőre, akkor az úgy üzemelhet? (Thermotéka álló gázkazán).
Jácint
0
Szia!
Erről beszéltem. Már többször le lett írva, hogy a védővezető marad. Azt nem kell bontani, ergo használd a gázkazánt nyugodtan, csak fázishelyesen legyen bedugva.
Kalex
0
Szia!
Ennek még nem számít a fázis. De mi a különbség, ha én kihúzom a konnektorból a gázkazánt, és bedugom az aggregátorba, vagy lekötöm a villanyóra után a fázist és a nullát, és az egész házat dugom az aggregátorba? A védővezető természetesen marad.
Jácint
0
Szia!
Értem én, hogy gőzgép, de mi hajcsa?
Kalex
0
Szia!
a közcélú hálózattal kapcsolatban lévő belső felhasználói hálózat...
0
Sziasztok
Csak egy gondolat:
Jöttek az erre felhatalmazott emberkék, és kint levertek az óránál egy védőföldelést, x mélyen.
Ha én ott megszakítanám a védőföldet, esetemben még két 2m hosszú betonacél biztosítaná a földelést amit a kapcsolószekrény alatt vertem le mikor építettük a házat, ezt a több ponton kialakított földelési rendszert már láttam máshol is, nem tudom, hogy ez szabványos-e vagy ki hogy látja, de annyit biztosan tudok, hogy jó a földelésem.
Szóval ezzel csak annyit akartam mondani, hogy ha mindhárom vezetéket megszakítanám sem történne érdemi változás, elektromos szempontból. Viszont a Földelés-Nulla összekötése miatt a generátor egyik vezetéke biztosan kint van a póznán is.
Paradoxon ....
Én úgy gondolnám el ezt, hogy az E-on vagy a szolgáltató, megszakítja a két kimenő vezetéket, de a földelés a házban természetesen marad. Mi felhasználók viszont ehez a két vezetékhez nem férünk hozzá. Ráadásul a Föld-Nulla ugyancsak le van plombázva.
Mégegyszer: Paradoxon
Tehát én meg tudnám csinálni rendesen, de azt nem szabad, amit meg megcsinálhatok, az nem túl korrekt szerintem.
István.
0
István azzal,hogy a földelővezetőt megszakítod, még nem fog eltűnni az érintésvédelmed -feltéve ha a nullázó vezető még teszi a dolgát. A mérő mellé/alá telepített "számottevő" értékkel bíró földelő csak potenciálrögzítés, azaz az amúgy is nulla potenciálú PE vezető esetleges hibafeszültségét hivatott a hiba keletkezésének helyével azonos potenciálon tartani. A generátor egyik vezetéke nyugodtan kint lehet a póznán,hiszen az kb.olyan potenciálú vezetőnek tekinthető mint a szolgáltatói trafó csillagpontja amely le van földelve, azaz földpotenciálúnak tekinthető. Ha a csillagpont földelését lebontod, akkor a hálózat is földfüggetlen lesz, tehát akár szigetelt hálózatként is értelmezhető -ha az apróságokat figyelmen kívül hagyjuk(mérőhelyek, oszlopok földelése stb...).Ha az egyfázisú generátor egyik sarkát nem földeled le (nem kötöd össze a PE vezetővel) akkor akár szigetelt hálózatként is értelmezheted, de akkor csak 1 db fogyasztót táplálhatsz vele. Ha több fogyasztóhoz szeretnéd eljuttatni a generátor áramát, akkor I. érintésvédelmi osztályúvá kell alakítani, azaz egyik pólusát ki kell nevezni PEN vezetőnek, hogy a szabványnak megfelelő érintésvédelmet ki lehessen alakítani a táplálandó hálózaton. Mint ahogy korábban is írtam, a lakáselosztónak teljesen mindegy,hogy honnan kapja a delejt, ha a lakáselosztó egyébként szabványos kialakítású. A generátoros táplálás ugyanúgy tud hibaáramot generálni az ÁVK leoldásához mint a szolgáltatói hálózat. A zárlati kioldóáramot pedig amúgy is a táphálózat impedanciája határozza meg, egy jelentősebb áramlökés a pár kW-os generátornál inkább legerjedéssel jár mintsem pl. egy 16A-es "C" karakterisztikájú kismegszakító leoldásával. Leplombázva a PEN vezető PE-N szétválasztás van, a PE-földelés összekötés az nincs. Azt te bármikor megbonthatod pl. földelési ellenállás mérés céljából. Én ebben nem érzek paradoxont.
0
Szia!
Ott a baj, hogy az alapfogalmakkal sem vagytok tisztában. Így nehéz a magyarázat. A leírtakban rengeteg a téves megállapítás. Végig kellene olvasni a hozzáértők magyarázatait. A kivülállók találgatásait kéretik figyelmen kívül hagyni!
Kalex
1
Ott a baj, hogy valamilyen agy-gát miatt nem értjük meg mit akar a másik mondani és ez sok hozzászóló között fenntáll.
Ha én megszakítom mindkét bejövő vezetéket, akkor az olyan,mintha egy áramszolgáltató nélküli tanyán szolgáltatnék magamnak áramot egy generátorról ami le van földelve, ebben mi a bonyolult fogalom ?
Innen lehet építkezni fölfelé, hogy mit lehet "nem" megszakítani, amíg eljutunk odáig, hogy bőven elegendő a bejövő fázist megszakítani, a többit meg hagyni kell ott ahol van a pics@ba, elég egy váltókapcsolóval átkapcsolni (általad belinkelt).
Értem én, de én sokkal biztonságosabbnak ítélem meg, ha mindent megszakítok, főleg ha dolgozik valaki a másik végén.
Ezt Mo nem lehet megtenni, normális körülmények között, ezért marad a B opció, amikor csak a fázist szakítom meg és alászolgája.
Számomra nagyon tanulságos volt végig olvasni ezt a topikot, mert a végén csak megtaláltam azt a hivatalosan is leírt álláspontot, miszerint bőven elég a fázist megszakítani. Hát jó, legyen, nekem így kényelmesebb és gazdaságosabb is.
Másrészről meg értem azt is, hogy senki nem mer leírni semmi konkrétumot, rajzot, stb. mert jön egy másik aki ha elb@sz valamit tud hivatkozni arra, hogy "hát ő mondta"
Ezt a topikot is rég le lehetett volna zárni, de a hozzászólások fele arről szól, hogy a másik mekkora hülye, és mondjátok azt, ha ez nem így van. Legalább oda lehetne írni, hogy hé hülye vagy ezért meg azért, akkor látná az ember, hogy tényleg né ez még ért is hozzá, de hogy "na má' megint baromságot írtál" de megindokolni már annál kevesebben tudják, hogy miért írt le baromságot.
Régen is volt személyeskedés, de mellette ott volt egy tartalom is, ami egyre fogyóban van, és csak azért, hogy lehülyézzenek inkább nem szól hozzá az ember, ki lehet már guglizni majdnem mindent a neten, akinek meg van egy kis gógyija az összerakja a részleteket.
Nem olyan atomfizika összekötni három kib@szott drótot, hogy kétszáz hozzászólás kelljen hozzá.
Ha így van az tényleg gáz.
Ha szeretnék egy kis benzint önteni a tűzre, akkor felhoznám, hogy tilos összekötni földeletlen konnektroban a nulla és föld vezetéket, mert rögtön megdöglik mindenki 100km körzetben, de a jóIsten csak annyi egyforintost adna nekem ahány ilyen konektor a világon "üzemel" és mégse ebbe halnak meg tömegesen az emberek, csudák csudája :)
És ez csak kettő - három drót, hol vannak a nagyon nagyon nagyon fos módon összekókányolt kapcsolószekrények !
Volt hogy kinyitottam az ajtaját és rögtön vissza is csuktam mert instant elkapott a hányinger, na ott hol vannak szabványok ?
Szóval én tényleg örülök, hogy így kiveséztük - bár lehet szükségtelenül - ezt a témát (is).
Földelő vezetéket senki ne szakítson meg, ez legyen ökölszabály, én ha szereltem szekrényt mindig azt kötöttem be elsőnek és kötöttem ki utolsónak, a nulla meg úgy látom, hogy ízlés kérdése, ki így ki úgy szereti :) van aki megszakítaná, van aki nem, a fázis meg egyértelmű, hogy igen :)
Jó munkát mindenkinek !
0
Az edukáció soha sem felesleges! Ezek a topicok lehetnének rövidebbek is de sokan ugy indulnak ki , hogy van egy megoldásuk ami szerintük működik. Ha beírás előtt végig gugliznák a kérdést lehet be sem írnának és bele sem kezdenének alternatív megoldásaikba. Amikor így körbejárjuk ,a tanult felelős szakik lehülyézik és jól helyre rakják az önjelölt feltalálót. Nincs ezzel baj mert megérdemli. Miért nem tájékozódott előtte mielőtt problémáját feltárta. Másik dolog, hogy érthető is az amatőr félszeg tájékozatlansága hiszen hol keresse, mit keressen adott műszaki kérdés kapcsán akár biztonságtechnikailag akár szabványossági szempontból. Aki szakember és szabványokkal foglalkozik mint régen magam is hányingerem volt attól, hogy hol találom meg adott kérdésre a választ. Kádár Aba mint élő lexikon sokaknak segített.
Szóval aki más szakterületről érkezik nehéz dolga van.Másik kérdés , hogy a suszter maradjon a kaptafánál ! Sokszor a szakkifejezéseket sem ismeri vagy még a mértékegységeket is keveri. De problémája kérdése van. Jobb körüljárni adott dolgot mint teljesen magára hagyni és rejtett veszélyeket hordozó megoldásokkal hallgatni amit magától talál ki . Másik dolog, amit megfigyeltem, hogy amíg oktattam a legények a folyton kezükben lévő mobiltelón minden kiscsajt lekádereztek de eszükbe nem jutott pl a youtube on egy animációt megnézni az asszinkron motor működéséről . Amikor bevarrtam az 1 est kolkektíven kamilláztak miért . Aztán napra készek lettek. A keresést is meg kell tanítani az embereknek, azt hogy mindenre van válasz csak több aspektusból kell megközelíteni.
Szóval nincs itt baj, le kell tőrni azt, hogy ha valamire van ötlet az f@sza hiszen működik és rá kell vezetni hogy alázattal kell dolgozni és figyelembe kell venni jogszabályi vagy szabványossági kötekezettségeket. Mindehez az út a kommunikáció akár ezen jeles fórumon. Sztem nagyon hasznos a fórum jelenléte köszönet az üzemeltetőknek!
0
Szia!
Csak az a baj, hogy a szakember, aki értene hozzá, az meg nem magyaráz, nem rajzol. Félti a tudását. Mert összekötsz mindent, aztán a szomszédot agyoncsapja, te meg mész a sittre. Pont ezért kellenének pontos instrukciók, hogy s mit, mert a hülyegyerek úgy is be fogja kötni, ahogy ő gondolja, és ott a baj. És majd pont azt a villanyszerelőt fogja ledobni az oszlopról, aki nem mondta el neki, hogy verj le egy qrva karót a generátor mellé, és így és így kell bekötni.
2
Nyomtam egy Like-ot mert Te mindig tömörebben össze tudod foglalni amit mondani akarok :)
0
Szia!
Nem igazán értem, mit hiányolsz. A kérdező már megkapta a szükséges információkat, csak nem tudja értelmezni. Ezzel az erővel írjuk le, hogy kell egy epekő műtét megcsinálni, aztán majd pontról pontra megoldja bárki, csak tegyünk mellé ábrákat is. Ne haragudj, de ennek a felelősségét nem vállalom. Legalább legyen az illető tisztában azzal mit is csinál. A hályogkovács módszert nem díjazom.
Kalex
2
Igen! A testelésre szükség lenne, de a pen vezetőt nem lehet megszakitani. És sok esetben a pecsételt dóka alatt van összekötve.
No igen relével a pent és a fázist is lehet oldani vagy kapcsolóval, de akkor a sima védöföldelést el kell választani órán kivül ott ahol bejön.
Meg a házba elnenőt is.
Hmmm----- ez meg macera lenne.
Ha az egész ugy lenen alakitva, hogy szabályosan le lehetne választani a pent a földtől, pontosabban a bejövö pent a bejövö fázissal a belső hálózattól és védőföldeléstől is.
Valszeg arra a védő földre a pen miatt a szolgáltatónak szüksége van akkor is ha mondjuk fázis kimaradás miatt nálad épp nincs nafta!
0
Szia!
Ne haragudj de ez így egyre rosszabb és hibás amiket leírsz! Több szempontból is!
0
KALEX ÉS TÖBBIEK!
Tudooommm. de istvan lab feltevését nem tudtam szó nélkül hagyni.
nyilvánvaló hogy nem bontunk pent! (és áramot se lopunk) meg nem kötözgetünk össze vissza semmit sem.
tulajdonképpen nem is értem a topic tényleges célját!
Amit a kérdező akar (generátort üzemeltetni belső kétoldali betáplálás kialakitással) azt szabályosan nem lehet Mo-n megoldani, csak az eon vagy szolgáltató részes közremüködésével, jól gondolom?
0
Nem jól gondolod! Meg lehet oldani. 5kVA-ig bejelentési kötelezettséged sincs.
Nem bonthatod meg a PEN-t annak földelését biztositanod kell. A generátort egyidejűleg nem kapcsolhatod össze a hálózattal, és az N vezetőt is át kell kapcsold. Itt van egy érdekes jelenség, hogy hiába kapcsolod át a Nullát is generátoros üzem mellett a PE vezetőn keresztül a generátor egyik, 3 fázisú generátor esetén a csillagpont továbbra is összeköttetésben marad a szolgáltató PEN vezetőjével. Ami nem okoz problémát csak a Nullavezető átkapcsolásának előírásának az értelmét kérdőjelezi meg. Számomra legalább is.
Nyilván az előírásokkal vitatkozni nem lehet de én már több ellentmondást is tapasztaltam munkám során. De a többiek is ezt borítékolom.
0
Szia!
Na és? Azért mert egy pont közös, még nem fog áram folyni, valamint feszültségkülönbség sem lép fel. (Mihez képest lenne?) Ez pont annyi, mint ha jó értékű földelést készítenél a generátorhoz, de nem kötöd össze vezetékesen a hálózat PEN vezetőjével. (A földön keresztül úgyis összekötődnek.) Itt csak a ohmikus értékben lesz különbség, de amennyiben mondjuk egy betonalapföldelőhöz kötöd a generátor, már méréssel is nehéz lesz kimutatni a különbséget.
Ott a baj, hogy akik nem foglalkoznak napi szinten a témával fogalomzavarban vannak. Ezért nem érti megújuló sem a leírtakat.
Kalex
0
Szia Kalex!
Igen értem ezt és nem tartom problémának , hogy PE vezetőn keresztül összekötve marad a generátor csillagpont a PEN-nel. Azt kérdőjelezem meg, a Nullvezetőt miért kell átkapcsolni hiszen a galvanikus leválasztás ugysem valósul meg. Ami hangsúlyozom szerintem sem okoz semmi problémát csak ez esetben a Nulla megszakítása, azaz átkapcsolása miért előírás. Erre nem lelem a választ. Mindkét oldalon az N és a PE egy pontbol indul, mind a kettő vezető a két betáplálás ugyanazon funkciójú pontját köti össze hiszen a generátort is TN-S rendszerként kell installálni.
0
Lehet itt is a mechanikai részletekben is van eltérés. Hamár nem mindegy, a hálózati nulla hol, és hogyan van a bejövő PEN vezetékről leágaztatva, kb ugyan akkora jelentősége lehet a generátorról jövő nulla hol és hogyan van szétválasztva, földelve. Egy pontra mennek, de mégsem. Ez által válik egyértelművé, melyik nulla kié.
0
Szia!
Szerintem innen válik bolondbiztossá a dolog. Amennyiben mind a két (négy) ágat leválasztod, még hibás bekötés esetén sem történhet galiba. A szigetüzem, az szigetüzem. Ugyan ez a helyzet a több betáplálással is. A "hozzáértők" mindenre képesek. Láttam én már z/s fázisvezetőt egyszerre a fekete védővezetővel, ami fehér szigszalaggal volt megjelölve. Brrrrr!
Kalex
0
sajnos igazad van Kalex.,
be is kell vallanom. nem vagyok e téren se szakember sem gyakorlati tapasztalattal rendelkező!
csak probáltam ecsetelni tudatlanul saját értékitélet tapasztalataimat. Persze ott vannak a szabványok, mindent tisztán leirnak és egyértelmüvé tesznek. Hogy végigolvashattam elég sok uj információt vonatkoztattam el belőle.
tulasdonképpen abban is igazat kell adnom hogy:
a saját rendszerem igazán egy borzasztóan zajforrásos megoldás!
attól függetlenül hogy nincs hálózati forrásom mégiscsak szembe kell néznem néhány jelentős körülménnyel:
Zavarok és zavarforrások
A felhasználói visszahatások által okozott kisfrekvenciás vezetett zavarok az alábbiak (MSZ EN50160):
• harmonikus (fel-, közbenső harmonikus), ezt pontosan amai napig nem tudtam hova tenni, gondolom az egymásra ható zavarok modulációi.)
• feszültségingadozás, flicker, (generátor üzemstabilitás ingadozása)
• feszültségletörés, (fordulatszámra, terhelésre inverterből, genrátorból)
• aszimmetria. (félutas egyenirányitás telitsbe viszi a generátort, vagy egyenetlen beterhelése a generátornak)
• Főbb zavarkeltő felhasználói berendezések: • motorok általában, a hajtások, (asszimetrikus villamos motorok)
• vezérelt teljesítményelektronikai berendezések, (van belőle elég, tulajdonképpen csak az van)
• inverterek, (csak ez amegoldás csinál tárolt egyenből AC forrást)
• kapcsolóüzemű tápegységek, (szinte az összes fogyasztóm az, mind AC-n Mind DC-n.)
• hegesztő berendezések, (na ez nincs de nem egyszer javalották hogy vegyek egyet és alakitsam át egyéb célra)
• ívkisülésen alapuló, vagy elektronikus előtétű fényforrások. (nátrium vagy higanygőz lámpa ugyan nincs , volt de le lett szerelve) de elektronikus előtéten mennek az összes elektromos fényforrások is.
Szóval van mire odafigyelni, mondhatom a létező szabványfelsorolásban minden sorra jutott megfeleő zavarberendezés!
Az EMC mérés jobb hatékonyulása miatt, miatt is jelentős zavarszürő források vannak minden egyes fogyasztóimban.
kb egy éve volt már ebből is bonyodalmam. nem het spórolni a megfelelő zavarvédelmi megoldásokkal.sem. Gondolok bele hogy egy sima gagyi PC tápbol eleve hihagyják ezeket az rc és induktiv előtagokat. Vagy adott esetben bele sem gyártják előirás ellenére (china források sokasága)
És még szó sem esett a tényleges meddőteljesitmény kompenzációról sem.ugyebár ha magamnak oldom meg a tápellátást, a indukciós fogyasztók esetében a meddőt is magamnak kell biztositani.pontosabban kompenzálni a legjobb 1.0 érték elérését valahogy biztositani.
szóval mert nem ismerem a szakmai szakszavakat, azért van fogalmam erről arról.Bár néha hülyén jön ki. Tudatlannak hat.
Eddig sem állitottam egyetlen egyszer sem hogy mit kell csinálni, csak azt feszegettem, amit a szabvány is maga leir, hogy valójában ezt szabványokhoz illően nem lehet jól megcsinálni és ha elcsesznek valamit, a hálzati pen vezetékre vagy 0 vezetőre, vagy mindegy minek is neveztem. igen is kikerülhet veszélyes feszültség megemelkedése, ha a szabványok előirt követelményeit nemt artják be.
szóval talán ennyi lenne a lényeg.
az a konnektors rész pedig értelem szerüen érthető vicc kategória lett volna.
ahogy istván lab elmélkedésére is reagálva a földelő vezeték és pen vezeték szétválasztásra tett egyéb javaslatnak nem mondható ötletbazár sem volt más.
szép további napot. estét.
.
0
Kalex, ezen állításod megfellebbezem, mert a végére teljesen jól megértettem amit mondani akartál.
Köszönjük, és hidd el érthető.
0
Látod itt a baj! Rongyosra koptatom az ujjam, és nem ért semmit. A fenti sorok úgy rosszak, ahogy leírtad, pedig büszkén fellebezted meg a véleményem, mondván "érted". Hát nem. Akkor leírom pontokba szedve.
1. A fogyasztói elosztótáblának a működés szempontjából (és mögötte a ház hálózatának) tök mindegy honnan kapja a feszültséget.
2. Alapesetben az áramszolgáltató nevéhez híven áramot szolgáltat. Ennek vannak feltételei, amik az életvédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatosak.
3. Amennyiben saját áramforrást használsz, de a házat nem választod le az áramszolgáltatói hálózatról (nem kötteted ki a vezetéket), akkor továbbra is az áramszolgáltatói műszaki feltételeket be kell tartanod.
4. Az áramszolgáltatói és a saját betáplálást csak érvényes szerződés birtokában kötheted össze galvanikusan!
5. Amennyiben két (négy) sarkúan kikapcsolod az áramszolgáltatói betáplálást, akkor a megmaradt házi hálózatra rákapcsolhatod a saját energiaforrásodat u.n. szigetüzem szerű működésre!
6. A potenciálrögzítő földelést és vezetékét nem kell és nem is szabad megszakítani! Ez független attól, hogy az áramszolgáltató úgynevezett PEN vezetéken adja a nulla (N) vezetéket, mert a fogyasztásmérő előtt erről már leágaztatták a PE (védővezeték, z/s) és a nulla (N, kék) vezetéket. Ezek összekötése a szétválasztás után szigorúan tilos! Az áramszolgáltató hálózata TN-C (terra neutral common), a fogyasztói hálózat TN-S (terra neutral separated). Az egész hálózat együtt TN-C-S.
7. Az RCD vagy fi-relé, vagy ÉV relé (ki hogy nevezi) nem a közvetlen életvédelemre szolgál. Elsődleges szerepe, hogy testzárlat esetén, már annak korai fázisában kapcsolja le a hibás áramkört, hogy nem tudjon tartósan veszélyes érintési feszültség kialakulni. A forgalomban kapható és műszakilag megvalósítható legérzékenyebb RCD sem tudja megakadályozni, ne kapj életveszélyes áramütést, ha pont a hiba keletkezésének pillanatában tapogatod meg a hibás berendezést. (10mA).
A többit esetleg simán meg lehet tanulni 4-6 év alatt.
Kalex
0
Ne beszélj zöldségeket. A hajam égnek áll a leírtaktól!
0
Igen pontosan erről van szó!
Egyébként a szabvány előírásokban található ellentmondás, meg nem egyértelmű megfogalmazás. Nem beszéve arról, hogy, két vagy több szabvény előírásait betartva taláunk ütközést.
Én támogatom a rajzoljunk dolgot mert ott egyértelműen látszik, ki mire gondol és a kollektív tudás megbírálhatja , hogy adott javaslat mely szabvánnyal ütközik.
Természetesen ez nem bekötési javaslat csupán afféle elméleti megvitatás céját szolgálja.
1
Mióta lehet dugaljba energiát betáplálni? Én fix kiépítést, fix kábelezést javasolok, kizáró logikájú mágneskapcsolókkal, védőszekrényben, visszajelzőkkel. Lehet automatikus átkapcsolás is, az aggregátor kimenő feszültsége vezérelje a mágneskapcsolókat.
Alternatíva lehet akkumulátor + inverter, állami támogatással.
1
"Mióta lehet dugaljba energiát betáplálni?"
évtizedek ót van fi relé, de évente tucatnyian halnak meg áramütéstől, mert sajnálták rá a pénzt, vagy nem tudták van védelem e téren.
évtizedek óta halnak meg co mérgezésben, de nem kötelező a co riasztó telepitése egy gázkazános házban.
A szabályok azért vannak hogy felrugják, meg akik hozzák indokkal büntethessenek.
dugaljba egyesek szerint simán!
Láttam ano olyant hogy a bejövő B16 kismegszakitóba egy vékony lemezt dugtak, melyet rákötöttek egy trafóra 20 A hurokként,. amit meghajtottak a bejövő árammal. És röhögve mondta a tulaj hogy neki visszafelé megy az óra. simán fogdosta, és persze nem is idén barnult. bár azóta lehet meg is sült..No de ne diszkrimináljuk má a kissebbséget.
Bár az se semmi amikor akasztófával akasztják a légvezetéket. merthogy ez má az igazi érintés védelem. ha megérinted tutira agyonvág.
0
"Évek óta van fi relé"
a fi relé mellett is meg lehet halni! Mint írtam az sem megoldás mindenre és nem véd meg mindentől. Nem old ki ha rámarkolsz a fázisra és a nullára egyszerre. Nem old ki ha testeden a névleges kioldóáram fele vagy az alatti közeli érték folyik a Föld felé. Ez 30mA es készülék esetén 15mA ,ami mellett
simán meg lehet halni.
Nem old ki ha rosszul megválasztott tipust alkalmazol pl AC tipusú ÁVK-t és jelentòs DC hiba van a hálózaton. És még sorolhatnám.
Amikor ÁVK- kell venni sokan az olcsóbb tipust választják.
0
Tudom , de minek fejtegetem volna ki, egyébként a szabványban is elmondja önálló védelemre alkalmatlan.
Nyilván ÁRAMKÖRBEN NEM KETKEZIK HIBAFESZÜLTSÉG, SEM HIBAÁRAM.tehát ha szreléskor taperáljuk a vezetőt és bekerülünk az áramkörbe ahogy leirtad, mitől is védene meg?
Nyilvánvaló nem egyforma az élettani hatás sem áramütés esetében, kisgyermek sokkal érzékenyebben reagál mint egy idős ember, sok mindntől függ-
és legfőképpen nem szabad dösszekeverni a hálózatokat. nyilván ac védelem alkalamatlan dc re és forditva is igaz. Az Ac nem húz ivet szétkapcsoláskor, a DC mindezt nagy áramnál már 100 volt környékén simán megteszi, stb.
"Nem old ki ha rosszul megválasztott tipust alkalmazol pl AC tipusú ÁVK-t és jelentòs DC hiba van a hálózaton. És még sorolhatnám. "
És erre is volt példám, mikor egy rossz inverter táptrafó miatt az egyik vezérlő ic a teljes topologiai hidban nem kapott negativ előfeszitést-
Az inverterből származó AC háózatomon jelentős DC feszültség hiba volt a rendszerben. Az IGBT ugyanis nem tudott lényegében lezárni rendesen. És ez esetben nemcsak életvédelmi, hanem motorvédelmi, fogyasztóberendezés védelmi problémák is felmerültek.
Szóval lehet csinálni igy is ugy is, de soke setben jól igen nehéz.
egy kis tanulás sem árt:
https://www.e-villamos.hu/letoltes/mee-vet-2019-msz447.pdf
0
Igen a linkelt prezi jó! Olvasgasd gyakran.
0
Szia!
Adott ismeretek hiányában a rajz csak szolgai másolásra szolgálna. Ezt nem támogatom.
Kalex
3
Köszönöm a választ, de azért megkérdezném: Műszaki vagy biztonsági szempontból mi a probléma azzal a megoldással amit elképzeltem. Tehát bejövő főbizti lekapcs. aggregátor egyik kivezetése földre kötve rákapcsolom a hálózat nullájára, másik kivezetés pedig a ház fázisvezetőjére. Nem vagyok villanyszerelő bár dolgoztam sokféle elektromos géppel, és szeretnék tanulni nálam hozzáértőbbektől.
0
Mi a probléma?
gyakorlatilag minden.
1, nincs ÉV azaz fi reléd, ezzel adott esetben megölheted magad vagy bármelyik ott tartozkodó személyt. NO comment.
2. a kismegszakitó áramvédő, nem kapcsoló, pláne nem leválasztó kapcsoló!
3. a generátort ahogy többen is leirták, be kell rendesen kötni, rögzitett vezetékekkel kapcsolódobozba vagy szekrénybe. Mindezt müszaki és érintésvédelmi megfelelléssel. akkor nemlesz baj.
Ha erre spórolsz, nins értelme megértés hiányában az egész topicodnak.
fogadd el nem vagy szakember, ahogy én sem, de ha nem látod át, és itt mindenki azt mondja ne csináld, akkor fogadj szót s keress olyan személyt aki mindezt biztonsággal megoldja.
És vajon azon a geneátoron milyen egyéb biztonsági rendszerlemek találhatóak nálad?, vajon mekkora a teljesitménye?,
egy sima UPS ami csak 300 VA-es is meg tud ölni , vagy megölhet egy embert ha abból áramütés ÉRI VAGY ÉRHETI egy szakszerütlen kezelés okán.
0
Ha helyeslést vársz, nem gondolnám hogy jogunk lenne megadni. Ha elektromosan nézzük az ötleted működőképes. Ha úgy nézzük a lakás földelése is felesleges, a működéshez nem szükséges. Ha Biztonsági szempontból kérded, akkor meg vagy elfogadod az előírásokat, nem vitatva a jogosságukat, vagy kreálsz magadnak új szabályokat, amik mentén megvalósítható a terved, de ehhez mi nem vagyunk szükségesek.
Egyszóval a kérdés felvetése hibás. Tudod jól hogy nem szabad, de mentségeket vársz tőlünk a végrehajtáshoz.
Egyébként meg a lakás hálózatának bővítésekor mintha kötelező lenne a FI relé. Erre a megoldásra viszont a FI beépítése bukott, a nulla és a földelés több ponton összekötése okán. A lakásra sem tudsz a későbbiekben FI-t felrakni. Azt meg szerintem nem kell bizonygatni a FI sok életet, értéket mentett már.
0
A házba bejövő nullavezetőt le lehet, sőt le kell földelni. Akár több helyen is.
Az aggregátor nulláját miért ne lehetne erre a nullára kötni fixen? És még egy ponton földelni akár. Természetesen az RCD avagy FI relé avagy ÉV relé előtt!
A többit már elmondták előttem, tehát hogy az aggregátor fázisát automatikus vagy kézi átkapcsolóval szabad küldeni a lakás fogyasztói felé, a szolgáltatótól jövő fázis megszakítása után.
Nem kell ezt túlbonyolítani.
0
Ha végig gondolod, tévedésből a lakásra tesz egy FI relét, az aggregátornál meg a nulla össze van kötve a védővezetővel. Garantált a "megmagyarázhatatlan" áramszünetek sora hosszú távon. Ezek után az aggregátorhoz is kerül egy FI. Indulhat a verseny. Amelyik áramforrás reléje fent marad, az nyerte a házat.
0
Szia!
Végig gondoltad?
Kalex
1
Igyekeztem.
Szerinted melyik része vitatható? Ha a ház tetszőleges pontján összeköti a nullát a védővezetővel, és a hálózati betápra feltesz egy FI relét, és az időnként a fogyasztás függvényében leold?
vagy az,
Ha az említett tetszőleges összekötés helyén aggregátoros táplálás esetén felrakott FI relé ugyan ezt elköveti?
Esetleg Miután az egyik leoldott mivel a nulla ágat megszakította, ez által a nulla föld összekötést is azon a végponton, a másik betáplálási pont rendben működik?
Szerintem tisztán elektromosan ezt fogja csinálni, HA ( erősen ajánlott módon) feltesz egy FI relét.
Tehát helyesen nem működhet ebben a felállásban sehogy normálisan, és nem csak azért mert tilos.
0
Szia!
Most komolyan: rajzoljam le?
Hibásan bekötött RCD persze hogy leold. Az alapfelvetés hibás. Én már rettegek az önjelölt szerelőktől, akik az elvárható minimum elmélettel sincsenek tisztában.
Kalex
0
Bocs én nem azt írtam, igy csinálja, hanem azt, hogy ez így nem jó, és miért......
0
Na, azt nem. Csak és kizárólag egy helyen, és az még a FI relé előtt legyen. A védővezetőt több helyen is rákötheted földelőszondára, de a nulla vezetőt csak az óránál szabad egy helyen összekötni.
6
Az említett vezető nem nulla hanem PEN!
Ennek ismerete nélkül kár bármit javasolni. Ezt mindenkinek mondom aki nullànak hívja ezt a bejövő vezetőt. Az elosztói hàlózaton ha az TN-C és 90% ban az akkor nincsen nulla vezető!
1
A PEN vezetőt is meg kell szakítani, mert ha vacak a földelés amit csinálsz, akkor a szolgáltató felé folyhat üzemi áram.
Valóban nem kell elbonyolítani.
Szólsz a szolgáltatónak, hogy ezt szeretnéd, ő megmondja mi kell. Megcsinálod, aztán jó napot!
0
Felhasználói berendezések áramütés elleni védelme
Az áramütés elleni védelem kialakítására vonatkozó jelenleg érvényes követelményeket az MSZ HD 60364- 1:2009, MSZ HD 60364-4-41: 2018 és az MSZ HD 60364- 5-54 mértékadó szabványok tartalmazzák.
2018-tól hatályát vesztette a 8/1981 (XII. 27.) IPM rendelet Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata (KLÉSZ).
A KLÉSZ-ben megfogalmazott előírásokat a 40/2017 (XII.04) NGM rendelet „Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről” tartalmazza.
Az áramütés elleni védelem alap- és hibavédelemmel valósítható meg.
Alapvédelem (védelem közvetlen érintés ellen) Olyan intézkedések, amelyek megakadályozzák, hogy személyek testrészeikkel vagy tárgyakkal feszültség alatti részek, vagy olyan részek veszélyes közelébe kerüljenek, melyek veszélyes feszültség alatt lehetnek. Ez a védelem a következő módok egyikével biztosítható:
–annak megakadályozásával, hogy az áram áthaladjon a személy vagy haszonállat testén; (fizikai eszigetelés)
–a testen áthaladni képes áramnak a veszélyes áramnál kisebb értékre való korlátozásával.(áramkorlátozó)
Hibavédelem Hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem)
Személyek védelme olyan veszélyek ellen, melyek villamos berendezések hozzáférhető vezetőképes részének vagy idegen vezetőképes részeknek hiba esetén megérintése esetén keletkezhetnek.
Ez a védelem a következő módok egyikével biztosítható:
• annak megakadályozásával, hogy a hiba következtében kialakuló áram áthaladjon a személy vagy haszonállat testén;
• a testen áthaladható, hiba következtében kialakuló áram nagyságának a veszélytelen értékre való korlátozásával;
• a testen áthaladható, hiba következtében kialakuló áram időtartamának veszélytelen időtartamra való korlátozásával
• Áramütés: Az emberi testen áthaladó villamos áram élettani hatása
• Alapvédelem: Az áramütés elleni védelem kialakítása a berendezések (vezetékezések, készülékek és szerelvények) hibamentes állapotában.
• Hibavédelem : Áramütés elleni védelem olyan esetre, amikor a berendezésen egyetlen hiba lép fel.
A kisfeszültségű hálózatokról ellátott felhasználói berendezéseken fellépő egyszeres hiba esetén a veszélyes nagyságú érintési feszültségek fellépését a táplálás önműködő kikapcsolása védelmi móddal kell megakadályozni.
talán erról szólna lényegében, miért is nem lehet megszakitani a pen vezetéket a földeléstől.
És mivel a földeléssel a pen vezeték is közös, azt megszakitani nem lehet, igy nem teljesülnek azok a követelémények, meyek szabályosan leválaszthatóvá tennék a fogyasztási helyet a hálózattól.
0
A PEN vezetòt nem szokás és tilos megszakítani. Ahol kötéspontba kerül az a pont ahol a TN-C rendszer átalakul TN-S rendszerré.Itt válik szét a PE és az N vezető. A földelőt ezzel a ponttal ősszekötő földelő összekötőbe építettek bontásra alkalmas pontot a mérés miatt. Kis dobozka mérőszekrény alatt.
1
Globális földelő rendszer
A közcélú, kisfeszültségű hálózatok mereven földelt csillagpontúak és TN-C rendszerűek, (négyvezetékes rendszer PEN vezető).
A PEN-vezetőt meghatározott helyeken (hálózatok végpontján, leágazási pontokon) és meghatározott távolságonként (min. 350 m) földeltek, a hálózatok minden pontján rendelkezésre állnak a nullázás külső feltételei.
Az érintési feszültség meghatározott értéken belül tarthatósága érdekében törekedni kell a globális földelő rendszer kialakítására. Az MSZ EN 61936:2016 szabvány szerint a globális földelő rendszer:
„A helyi (lokális) földelő rendszerek összekötésével létrehozott eredő földelő rendszer, amely földelő rendszerek közelsége folytán biztosítja azt, hogy nem lépnek fel veszélyes érintési feszültségek”.
azaz ha megküldöd a házat egy generátorral és abban egyetlen hiba folytán a pen vezetőre veszélyesen megemelkedne a feszültség, a globális földelő hálózat tszi képessé azt a bizonyos életvédelmi szint alatti tartást.
0
Legalábbis megpróbálkozik vele, mert nem mindegy a PEN hol szakad meg Statisztikailag a PEN előírássszerű kivitelezése csökkenti bizonyos hibák esetén a balesetek számát, esélyét De mint írtam nem mindegy hol szakad meg és ki van elòtte utánna.
0
Köszönöm az oktató gondolatokat, de tisztában vagyok vele hidd el.
Jó lesz az TN-C-S-nek is.
0
Mivel írtad hogy TN-C-S így kétségeim merülnek fel...
A szolgáltatói hálózat TN-C és a lakáson belüli hálózat TN-S.A két rendszer együttes elnevezése TN-C-S Egyébként elnézést nem akartalak kioktatni!De a PEN vezetőt nem bonthatod meg, mert a szolgáltató felé meg kell felelj az MSZ447 előírásainak. Viszont általánosan jellemző ezen a szakmai fórumon a mindenki javasol mindenkinek konyhanyelven ami még működhet is de az esetek többségében nem szabályos, nem szabványos és ebből kifolyólag rejtett baleseti lehetőségeket hordozhat magában.
0
A felhasználási hely TN-C-S rendszer.
A hálózati engedélyes rendszere TN-C, a mért felhasználói hálózat TN-S.
A két rendszer közötti határpontból egy felhasználási hely esetében csak egy lehet, helyét szakmai szempontok alapján kell meghatározni.
"De a PEN vezetőt nem bonthatod meg, mert a szolgáltató felé meg kell felelj az MSZ447 előírásainak"
Mire is gondolsz? Előttem a szabvány, de nem értem az utalást.
A félreértések elkerülése végett, nem a méretlen fővezetékre gondolok. Az evidens, hogy ahhoz nem lehet nyúlni.
Viszont a PEN szétvélasztási pont nem pecsét köteles helyen van, így ott lecsatolható a fogyasztási helyről, a mért fővezeték(ek)kel együtt.
0
"Viszont a PEN szétvélasztási pont nem pecsét köteles helyen van, így ott lecsatolható a fogyasztási helyről, a mért fővezeték(ek)kel együtt."
Igen. A 447 azt írja elő, hogy a PEN vezetőt a fogyasztási helyen össze kell kötni számottevő földeléssel. Ezt nem választhatod szét.
Ebből az következik, hogy ezt a pontot nem kell leválasztanod a lakás többi részéről. Ide beköthető a generátor egxik pontja ami ezáltal földeltté válik. Innen ez a vezető is PEN vezetőnek minősül. A generátor másik vezetőjét a fázis vezető viszont úgy kell bekötnie , hogy az vissza ne táplálhasson a hálózat felé. Azaz a két táplálási irány egyidőben ne legyen bekapcsolható.
Mivel generátoros üzem esetén a hálózati fázisvezető le van választva a lakás mért részéről mwrt azt a generátor táplálja, az elosztói hálózat PEN vezetőjén nem folyik üzemi áram.
Generátoros üzem esetén is mindenképpen rögzíteni kell egy nulla potenciált hogy az a PE vezetővel együtt ne lebeghessen bárhova bármekkora értékre. Ezt a meglévő földelőszonda biztosítja ami ugyan csatlakozik az elosztói hálózat PEN vezetőjéhez de itt csak jellemzően kapacitív áramok folynak a föld felé a lakás hálózatát alkotó szigetelések és a használt berendezések szigetelésein keresztül.
A lakás belső hálózatának kialakítását nem szabad változtatni, és a fogyasztási hely hálózatra csatlakozás előírásait is be kell tartani, tehát azt sem kell megbontani.
0
Szerintem nagyon elbeszélünk egymás mellett:
MSZ HD 60634-4-444:2011
MSZ HD 60634-5-551:2010
Ezek eléggé világosan fogalmaznak.
Nem az a kérdés, hogy a PEN-t a fh.-en is földelni kell szondával avagy sem. Igen kell.
A kérédés, hogy egyáltalán, van-e ilyen a kérdező által említett helyen.
Mert ő úgy akarja rákötni a nullára a aggregát egyik sarkát, hogy nem választja le a közüzemi hálózatról azt.
Így ha nincs földelőszonda, akkor csak a szolgáltató felé lesz földelve.
A szabvány pedig eléggé egyértelműen fogalmaz, hogy alternatív betáplálás esetén a szolgáltató felől érkező nullát (ami persze a PEN szátválasztás után "keltekezik" le kell választani.
MSZ HD 60634-4-444:2011 551.6.2
1
Igen értelek!
Viszont 1. fel sem merült bennem, hogy a kérdezőnél a rendszer nem előírásszerű és van földelőszondája megfelelő.
2 Az esetben ha mégsincs akkor is az elosztó hálózat PEN vezetőjét és az azokhoz csatlakozó főldelőszondákat fogja használni a földelésre. Megj. ha van sajátja akkor is csak más arányban.Viszont itt üzemi áram nem folyik csak a potenciál rögzítéshez szükséges mértékü kapacitív áram.
3. Azt még tisztázni kell és remélem egyetértünk abban, hogy a generátoros betáplálás esetén is az érintés védelmi mód az un. Nullázásos érintésvédelmi mód kell legyen mert KIF hálózatokon a TT rendszer nem működik megfelelően. Azaz a generátor egyik pontját ketté kell osztani és földelni a két vezető meg lesz az egyik N a másik PE . A P E vezetőbe sehol sem szabad berakni kapcsolót semmit ebből következik hogy a hálózat felöl jövő PE ezzel kapcsolódnia kell valamint és a hálózat felöl jövő PE fikszen kapcsolódik a PEN-nel. Tehát a dedikált nulla vezetőket te átkapcsolóval átválthatod aza a nem használtat leválaszthatod de a PE vezetőn keresztül ezek találkozni fognak. A hálózat felöl bejövő PEN be sem tehetsz leválasztó kapcsolót semmit Ebből az következik , hogy nem megszakítható az sem.
0
Az hogyan? Erre tudnál rajzolni egy életszerű példát?
2
"Az hogyan? Erre tudnál rajzolni egy életszerű példát?"
kóklerként egy észrevétel!
ok generátor rajta a házon.
a bejövö fázist lekapsolta a kérdező az üzemi áramvédő kismegszakitóval.
a 0át viszont rajtahagyta. a földdel együtt.
generátort is egyik poton földelte.
a konyhában a hütőgép leolcasztó cekasza viszont átvezet. nem látja mert fi sincs a házon. azaz tudta nélkül akár többszáz miliamper vagy akár amperek is elfolyhatnak amig be nem döglik teljesen a hibás forrás.
Mi is történik?
A fázison keresztűl testel a hibás fogyasztó amiössze van kötve anulla ezetővel.
tehát elvben véd az áramütéstől.
és mi történik akkor a hálózatot szerelik, és leválasztják a pen vezetőt az oszlopon vagy a trafóállomáson?
elvileg semmi, mert a számos fogyasztóhely testelése, ami nem kap áramot leterheli azt a keveset, amit termel a generátor.
és most kérdezném akövetkezőt?
1, mi a helyzet akkor ha a szolgáltató ad áramot de egy vagy kettő fázis hiányzik?
2. mi a helyzet akkor ha az utvában többen is igy használnak különböző generátorokat?
szerintem ez felemelheti a földpotenciált akár veszélyes szintű feszültség szintre.
Akkor ha a saját földelés hibás vagy hiányos akkor biztosan. Éds ha az utcában több is van ilyenből akkor szerintem elkerülhetetlen.
Röviden fogalmazva. ha a csilalgpontos hálózat terhelése fázisonként jelentsen különbözik az az utca végi biztositék kiégése miatt a pen vezető potenciálja is elmozdulhat.
Ha nincs elegendő megfelelő védőfőldelés a fogyasztási helyeken, akkor igen is szerintem a pen vezető a szokásos 0-6 volt helyett sokkAL MAGASABB SZINTRE KERÜLHET.
HA PEDIG ÉPPEN AZÉRT VAN ÁRAMSZÜNET, MERT KARBANTARTANAK ÉS MONDJUK ÉPP A TRAFÓT CSERÉLIK, AKKOR A PEN VEZETŐ A HÁZAK KÖZÖTT KAPCSOLATOT LÉTESIT. AMIRE HA KÉT CSATLAKOZÁSI PONTON KERESZTÜL, ÉRKEZIK GENERÁTOR ÜZEM, ÉS MINDKÉT FOGYASZTÁSI HELYEN JELENTKEZIK FÖLDZÁRLATI HELYZET, VALAMINT A HÁZAK FÖLDELÉSE IS KRITIKUS, SZERINTEM INNETŐL KEZDVE AZ OHM TÖRVÉNYE, ÉS A FIZIKA TÖRVÉNYEI AZ IRÁNYADÓAK.
MÉGHOZZÁ PONT A PEN VEZETŐN KERESZTÜL.
Amire ugyebár az összes földelt fogyasztónk is fizikai érinhetőséggel csatlakozik
ezt átgondoltátok?
mindig sok kicsi apró hiba vezet a katasztrófálhoz, amik ömnagukban jelentéktelenek.
Nem rajzolok de érthető
a pen közös a házak között.
a 0 a fázisok, a rákapcsolt fogyasztók sokasága, az ellátó utca végi trafó árammentes állapotban egy komplett rövidzár tömb a teljes rendszerben.
Ha az utca mondjuk 50 KVA lát el kb ennek egy része biztosan csatlakozik foygasztó formájában a rendszere akkor is ha nincs áram.
de egy 2-3 vagy 5 kVA-es generátor ezt meg sem képes mozditani, azaz max letilt.
azonban ha a hálózatot szervizcélla bontják, mint emlitettem például cserélika trafót naygobbra vagy a hibásat.
akkor arról leválasztják a kimenetet.
Az utca ott marad az üres fázisokkal és a mindenhol közös pen vezetővel.
Ha az erre a penre csatlakozik egy generátor fogyasztót nem fog tudni meghajtani a másim oldalon. de ha a védöföldelések rosszak, és a hibafeszültség kimegy a penre, ez amásik oldalon szerintem igenis jelen veszéjt.
az életbeli gyakorlatom alapján nem egy házat láttam már hogy vagy nem is volt testelés, és vagy nem is volt megfelelő testelés.
sőt volt olyan eset, hogy a pen és a föld össze sem volt kötve.
Ha ilyenkor a saját földelés vezeti le a genrátor fázisán a zárlati hiba miatt a fázis záródik a földre, ekkor, a pen vezetéken emelkedhet a feszültség is.
Na elmagyaráztam mint egy kókler, de nem vagyok szaki e téren, csak ahogy látom.itt hurok jöhet létre a hibás fogyasztó a hibás testelés okán, ami a penre kikergethet feszültséget. És ha amásik oldalon a pennel összekötött ugyancsak rossz védőföld miatt mondjuk valaki fürdik a kádban a közös kapcsolt test és nen vezető okán csatlakozott bojleren akár néhány tiz volt is egy tragédiához a kádban csücsörögve.
0
Tételezzük fel hogy igaz, ez azt jelenti, ha a generátor másik végét testelem, nevezem ki nullának, akkor a generátor feszültsége jelenik meg a PEN vezetőn. és kérdés nélkül agyon csap mindenkit az utcában, aki testre kötött berendezést fog. ( ez ugye nem igaz)
Generátor esetén szerintem a PEN rázás előfordulhat ha:
A, ha a generátor egyik ága le van földelve a valós földhöz szondával ( ÉS a PEN-hez nincs kötve) , a másik vége pedig átvezetések, zárlat következtében a PEN-re keveredik. ( a távolról betáplált helyben földelt aggregátor esete)
B a generátor a PEN-hez van földelve, de a másik végén e zárlat a valódi földhöz keletkezik ( Pl medence, ), ami nincs EPH-ba , ezáltal a PEN-re kötve .
( pl védővezető szakadás távolról táplált védővezetőre is kötött aggregátor esetén)
Ha a PEN a valódi helyben lévő földpotenciálon van.
0
Igazad van mert nem folyik a szolgáltató felé üzemi áram a vázolt esetben.
0
Majd ha lesz időm rajzolok.
0
Szia!
A főbizti lekapcs a probléma. Mindenképp átkapcsoló kell, ha rá van kötve a generátor, semmiképp ne lehessen összekötni az utcai hálózattal.
2
Kedves Jaca.
ha jól értem az uriember tulajdonképpen a generátor betáp kábelle is sporolni akar.
avagy kétirányu megtáplálás a terve. Az óra felől elől a háznál jön a szolgálttótól az áram, mig a generátort bedugja a konnemtorba a garázsban, ha jól értelmezem.
Tulakdonképpen lekapcsolja az áramvéddelmi kismegszakitót a betáp oldalon (egyébként az nem kapcsoló) és rántja kábelezés nélkül a generátort.
Nos ha pontos akarnék lenni én hogyan csinálnám. Ha elcseszem nyugodtan javitsatok ki.
1 a bejövö áram 0 vezetője és földelése össze van kötve az óránál.
Ezt követöen kap egy fi relét a ház.
A fi reléből bemegy a mágneskapcsolóba a 230 volt, és egy második mágneskapcsoló behuzása esetén egy kioldó kapcsolón keresztül megy a behuzó tekercsre a ház 230 voltos feszültsége.
2. a generátort fix helyre telepitem, és elkészitek neki egy fő tápkábelt önnállóan ami visszavezeti a generátpr áramforrását az óráig elválasztottan elszigetelten védőcsőben, stb.
Az óra előtt kap ez is egy fi relét.
a 2. azaz a generátor fi reléje után a generátor tápfeszültsége bemegy a 2, mágneskapcsoló relébe és a 2. mágneskapcsoló behuzó tekercsére.
A generátor elinditása esetén a behuzó tekercs segédérintkezőjének szétkapcsolása azonnal lekapcsolja a ház mágneskapcsolóját, és automatikusan átcseréli a ház ellátását a külső betáplálásról a generátor betáplálására.
ha a genrátor leáll, akkor a megszünő feszültség elengedi a 2. mágneskapcsolót, és a segédérintkező bekapcsolja a hálózati ellátást feltéve abból érkezik áram.
Az egész kb egy másodpercs áramszünettel járó folyamat. lényegében olyan kütyk mint dvd mikró óra, stb elelejtheti az alapveállitásokat, kb ennyi. Tv kikapcsolhat készenlétbe,
hütők esetében már kicsit problémás leeht az egy másodperces leállás mert amotorok leállása után a forró PTC nem képes ujra inditani amotort, de egyébként ez további aggályokat vet fel, merthogy egy aszinkron generátor akár le is gerjeszthet egy induktiv hütőgép motor indulása esetén.
itt felmerül az akérdés a testelés és 0 vezető helyzete hogyan legyen lekötve.
Nos 3 tényt tudok.
a generátor motortekercse is egy fémházra van tekerve. ha a szigeteléssel gond lenne akár feszülség is kikerülhet a házra, tehát földelni amotor házat mindenképpen szükséges.
ha a generátor kimenete lebegőpotos, egy átvezetési szigetelési probléma eseténa fi nem feltétlen oldhat le, mert lebeg a bementi pont a levegőben mind a fázis mind a 0 vezető oldalon.
ha a hálózat 0 vezetőjével összekötöm, akkor egy fázioldali zárlat vagy átvezetés esetén a 0 vezetőpotencionálját felemelheti.
mondjuk szerencsétlen esetben éppen a 0 kábelt köti szét a szaki az oszlopon, amikor a generátor egyik fogyasztója bekrepál és a fzist egyéb okból testre teszi, ekkor a 0 vezetőn megjelenne az 230 voltos generátor feszültsége, és a szerelőt halálos áramütés is érhetné.
ha egyébként a bontatlan hálózat beterhel a sok lakáson házon keresztül feltehetőleg csak a generátor kismegszakitója kapcsolna le.
tehát ha a generátor 0 vezetőjét és a földelést összekötöm, akkor a teljes bejövő hálózati kábelt le kell választani fizikailag.
azaz a ház első mágneskapcsolojának 3. érintkezőjét valószinüleg a hálózati 0 vezető és a testelés megszakitására használnám fel. (behuzva összeköti, lekapcsolva a hálózat 0 vezetőjét leköti.
ergo ugyanezt tenném a 2. mágneskapcsoló reléjének 3. érintkezőjével, azaz a testelést és a generátor 0 vezetőjét ezen keresztül kötném.
Igy az automatikus váltás biztositani lenne képes az automatikus átállást ésa galvanikus leválasztást is a bejövő hálózatról.
Mondjuk müszakilag még akad aggály, hiszen a bejövö 0 vezető és a generátor 0 vezető földeléssel való összefüggése telejs mértékben függ a mágneskapcsolk 3, érintkezőinek müködöképességétől, átfolyó áramterhelhetőségétől. Annak késöbbi felületi korroziójától (oxidok) és a tényéeges érintkezés minőségétől.
amit nem sporolnák ki aza 2 darab fi relé. ami kb 2 x 10000 Ft és életet ment adott esetben.
amit ugyancsak nem sporolnák meg, hogy megfelelően méretezett kábellel táplálnám a házat a generátor között. külön kismegszakitóval szerelve.
amit sosem tennék hogy fi nélkül bármit is bekapcsoljak, és vagy a generátort bedugjam a konnektorba és a kismegszakitót kapcsolóként használjam.
Ha valamiben tévedtem légy szives javitsatok ki.
ui:
az óránál öszekötött védöföld és 0 vezető sok estben a pecsételt dóka alatt van, azaz a 0 vezető megzskitása a testeléstől fizikailag nem is kivitelezhető.ergo ugrott a mágneskapcsolós testelés leoldása.
ez egyébként azt is jelenti, hogy bármit csinálunk a védüöföldelésünk a konnektorban, mindig ott lóg a szolgáltató 0 vezetőjével együtt, akkor is ha generátorozunk.
Hacsak nem alakitunk ki egy második földelést ami független az szolgáltató oldali földeléstől.
ekkor tud müködni a felcserélés módszerével a szolgáltatói kábelek tényleges és galvanikus elválasztása a mágneskapcsoló 3. érintkezőjével.
0
Szia! Neked is külön leírom, nincs bejövő nulla vezető 90% ban csak PEN vezető van! A kettő közti különbség szakmai hozzáértéssel értelmezhető! A feladatuk, funkciójuk, legfőképpen a kezelésük teljesen más megközelítést kiván!
1
Renden én megértem és mindig tanulok.
Bocs de nem vagyok erősáramu szerelő, és nem ismerek sok fogalmat.
Nekem uj a pen vezető, azaz ebben az értelemben az információ mint adat számomra nem volt értelmezhető.
Értem hogy olyan mint 0 vezető nincs de szakmai zsargonban ebben nőttem fel 40 éven keresztül, tehát nekem a kék ez esetben ez alapján nem kék hanem piros, mert ennekt anultam.
Ha már ennyire megemlitésre került és is szeretek tanulni, igy megkérnélek néhány infot pár mondatban mi a különbségi lényeg hogy átlássam és elraktározzam az információt.
0
Innen válik veszélyessé a ténykedés! :-)
Továbba van Nulla vezető a csatlakozási pont után amikor a PEN vezetőt szétválasztják N és PE vezetőre Kint az elosztói hálózaton többnyire nincs csak PEN!
0
Szia!
A PEN vezető ellátja az üzemi nullavezető szerepét és a hibaáram is rajta folyik (PE) Míg az N a nullavezetőn csak üzemi áram folyik. A hibaáramot a PE vezető vezeti a PEN felé. Másik tévhit az, hogy a földelőnyárs biztosítja a hibaáram el ,ílletve levezetését. A földelő szonda szerepe más! A hibaáram megfelelően nagy , a biztos kioldáshoz szükséges mértékét az biztosítja, hogy a rendszer TN és az érintésvédelmi mód un. Nullázásos érintés védelmi módot használjuk. Régen NEFH nak is hívták azaz nullával egyesített földelő hálózat.
Másik fontos dolog , hogy az ÁVK-t sokan mindenhatónak, gondolják . Azt tudni kell , hogy a rendszernek az ÁVK nélkül is biztosítania kell a megfelelő érintésvédelmet. Az ÁVK ebbe a rendszerbe beépítve mint második kioldó szerv növeli a biztonságot de önállóan nem alkalmazható.
1
Köszönöm a szakmai infót. Valójában én is igy gondolom, mint irtam kóklerként feljebb is, csak nem ismertem a szakkifejezést hozzá.
véleményem az hogy ha az árammentes hálózatban gond van a fogyasztási hely testeléssel, és vagy akár az összekötés is hibás, veszélyt jelenthet a pen vezetőn kilépő emelkedő fszültség másokra, ha generátort használunk, és annak egyik pontja a pen vezetőhöz csatlakozik, mig a földelésünk nem telejsiti az előirt szabványos körülményeket. És a termelt fázison földzárlati hiba jelentkezik egyik fógyasztónkban.
Mint irtam sok kicsi apró hiba több helyen vezet tragédiákhoz. egynagában egyetlen hiba nem lenne veszély forrása.
ez egyben a pen és föld közötti feszültség jelentős megemelkedésével is járhat, akár csak nálunk, de akár jelentkezhet szerencsétlen helyzetben a környezetünkben a szomszédos házakban is. ez pedig ohm törvény innentől kezdve.
ott ahol az ellenállás kisebb kevesebb, ahol nagyobb ott magasann a hibafeszültség.
megfelelő ÉV nélkül végképpen nincs beavatkozásra lehetőség.
Ha a generátoron is van ÉV, egyértelmüen kioldaná a hibás fogyasztó miatt a tápellátást, azzal pedig megszakadna a hurok is.
szóval szakmailag lehet vitatkozni, de a pen vezető a közös pont a probléma során.A generátor tud kijuttatni a penre hiba esetén feszültséget bizonyos körülmények között.
erre ondok élő példát!
2017 kóny rákóczi utca. regelre 7 tehén döglött meg egy istállóban.
az éjszakai vihar során leszakadt a pen vezető az utcában.
A fogyasztási hely egy régi parasztház volt, a testelés az idők során elkorrodált.
a különböző fogyasztási terhelés miatt a fázisok elmozdultak (nálunk 168V a terhelésre a feszültség ami a hibavédő relé miatt áramszünetet rendelt el a házunkon)
A pen vezetéken 87 volt került ki a környező házakra. Itt az érintett istálóban a fejőgép elektromos kábelje be volt sugva, ami miatt csatlakozott a testelésre, azaz a hibás penre is.
A sok vizelet, ürülék a nedves falak áramütést okoztak a teheneknek. mind megdöglött reggelre.
A család kártéritést sem kapott, mert nem volt érintésvéddelmi fellülvizsgálat.
AZ indoka a biztositónak:
rendszeres karbantartással, megfelelően igazont földeléssel és szakszerű körülményekkel a baleset elő sem fordulhatott volna. a ház karbantartása évtizedeken keresztül elmaradt azt szakember soha nem vizsgálta felül.
A nem tudom milyen rendelet előirja hogy a családi házakat x időközönként érintésvédelmi szakembernek kell fellülvizsgálnia és az szakszerüen kell jegyzőkönyveznie. ha ez megtörténik, akkor a meghibásodott pen vezetőn jelentősen kisebb hibafeszültség kerülhetett volna az istálló fejőgépének burkolatára, amivel elherülhető lett volna a pusztulással is járó baleset.
ennek okán a tulajdonos mulasztása megállapitható, ami miatt a biztositónak nincs helytállási kötelezettsége.
Mint nem szaki, boritékolom hogy a komment szerzőjének ilyen érintésvédelmi fellülvizsgálata nincs, ugyanakkor vajon mennyi kommentezőnek nincs még?
Az érimtésvédelemről tehát ennyi.
kalexnek és néhányotoknak, akik gondosak, alaposak, bizonyára nem esnek ilyen hibákba bele.
Ha lenne ilyen jegyzőkönyve, akkor minimum a fi vagy ÉV, minegy minek nevezzük ugyanaz, előirt lenne, illetve annak pótlását előirták volna.
0
Szia!
Valahogy így szól összefoglalva: Az érintésvédelmi felülvizsgálatokat a jogszabályok által megszabott időn belül kell elvégezni. A villamos berendezések használatba vétele előtt az első felülvizsgálatot, időszakosan a munkahelynek minősülő helyen 3 évente szükséges az érintésvédelmi felülvizsgálat, lakókörnyezetben ha a betáplálás a fázisonkénti 32A nem haladja meg 6 évente, társasházak esetén 3 évente , a társasházak lakásaiban a felülvizsgálat elhagyható ha a túláramvédelem 32A nem haladja meg és a villamos berendezést egy legfeljebb 30mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval védik, viszont a lakások felülvizsgálata tulajdonos váltáskor és bérbeadáskor mindenképpen kötelező.
Tehát függ a rendszer kiépítettségétől, funkciójától és a körülményektől nagy mértékben de az amit írtál , hogy kötelezően kellett volna ÉV jegyzőkövnek lenni így ebben a formában nem igaz.
A PEN vezetőről. Igen mivel az vezeti a hibaáramot is, és minden fogyasztó össze van kötve általa a PEN vezető kiemelt jelentőségű! Ezért is írja elő az MSZ447, hogy minden csatlakozási ponton össze kell kötni számottevő 10Ohmnál nem nagyobb értékű földeléssel, hogy a földpotenciálhoz rögzítse, üzembiztonságát növelje és megszakadásakor statisztikailag csökkenjen a balesetveszély lehetősége. Pl a saját PEN vezetőd megszakadása rád nézve jelent veszélyt, itt a saját földelésedre vagy hagyatkozva, de belátható, hogy egy 10 Ohmos ami nem olyan rossz értékű földelőszonda esetén egy átlag 10A es áram mellett a 100V feszültségemelkedéssel kell számolni a PE vezető és a PE vezetők által összekötött I.-es érintésvédelmi osztáyú berendezések burkolatán a földhöz képest!
Ezt azért emelem ki, mert nem esett szó még az régi nevén EPH hálózat fontosságáról ami a legtöbb családi háznál kívánni valót hagy maga után. De egy átlagos a PEN vezetőn előforduló néhány V-os feszültségesés is a fürdőszobában kellemetlen helyzeteket okozhat. És ez ellen nem véd meg az ÁVK! Pedig azt gondolják sokan, hogy ha van ÁVK akkor minden rendben, nem lehetbaj. Sőt az mellett is elmennek, hogy az az ÁVK A vagy AC tipusú (van több is) megelégszenek a jelenlétével, pedig a hálózaton jelenlévő DC hiba esetén az AC tipusú teljesen hatástalanná válhat.
A másik még, hogy az érintési feszültség nagysága is előírt maximalizált, és annak időtartama is.
Sok összetevős ez a kérdés és ez egy külön szakma. Szándékosan nem akarok jobban belemenni. A célom, hogy a nagyon konyhanyelvet , meg az Öncélú kijelentésekre felhívjam a figyelmet. Azért is mert ha szakmai kérdésekről beszélgetünk naálam kiveri a biztosítékot (olyan nincs, hogy biztosíték, hanem "biztosító") amikor a vezetéket kábelnek hívják, meg keverik a mértékegységeket, vagy testelésnek hívják a védővezetős érintésvédelmet stb. :)
0
A piros az a ződsárga!
0
Ja adott esetben! de volt uyg hogy a fekete is az volt.
0
Alállomásokon igen, de magánlakásokban soha.A kettő nem ugyanaz.
0
Szia!
Elég érdekes kéréds . Van amelyiket nem kell földelni .Van amelyiket kötelező , s van a V kapcsolású A kijövő 3 ázisból egyet földelhetsz , mivel 3x220V-s
Ami közös mindegyikhez kellene a Fi elé is! -ebben benne van?
A lakás Főelosztójánál a lekapcsolást meg kell oldani pl; 1 hálózat--0--2 agregátor. Tehát biztosan ne legyen összekapcsolható!
Ha a fényképet + a kezelési ezen részét beraknád talán, jobban félrevezetnénk
0
Köszi a választ! Mint írtam ez egyfázisú. A leírása sajnos a szokásos távolkeleti nesze semmi. "Ne etesd meg a gyerekkel" típusú. Azt is csak magam szaszeroltam ki, hogy valószínűleg "lebegő nullapontos".
0
Nem szeretnék kedv rontó lenni, csak az áramszolgáltató álláspontjára hívnám fel a figyelmed.
Szerintem mindegyik hazai szolgáltató hasonló elvet képvisel . üzletszabályzat
Amíg nem tudnak róla addig nincs gond.
0
Az eon üzletszabályzata legfeljebb szerződés bontásra, és szabálytaln vétlezésre ad okot. egy 3 vagy 6 KVA-es aggregát sosem lenne képes egy teljes utcát, nemhogy egy teljes falut vagy városrészt megküldeni kifelé irányban.
Ha figyelembe veszsük, hogy tervezett áramszünet eseén sem kapcsol le senki semmit az egyben azt jeleti hogy számos fogyasztási hely áramforrás hiányában gyakorlatilag rövidzárat ad az agregát részére ha az ööszekapcsolt lenne a külső hálózattal.
ergo 20 évig használtam a kapcsolt vezérelt 28 Ft-ost a normán 43 forintos helyett (ez pár évvel ezelőtti ár)
főleg nyáron amikor nem ment a hőszivattyú, és volt szabadon 3 fázison 3 x 16 A delej.
Ja igen az eon szerződése azt mondja ki fixen rögzitett, szakaszosan müködtetett berendezések kapcsolhatók rá!
Nos a mágneskapcsoló pont ilyen, egyetlen ellenör nem tudott belekötni, merthogy a relé szakaszosz üzemű és fixen kötött volt.
Ergo persze hogy nem tetszik az eonnak, ha felét fizeted annak amiért dupla dijat várna be. naná hogy neki szabálytalan vételezés.
Ilyen az aggregát is.
Miért is tetszene neki az, hogy adott esetben ha nem adnak ménküt, akkor te tudatosan tudjad magadat kiszolgálni.
És mi köze ehhez egyébként az eonnak? Ha egyzer átvette a hálózatot, van adot esetben érintésvédelmi jegyzőkönyv stb.
1
A stoptáblát, és a közlekedési lámpa piros jelzését is felül lehet birálni addig saját kútfőből amig vagy te nem ölsz meg senkit, vagy téged nem ölnek meg.
Ha mindenki maga értelmezné mit szabad és mit nem, eluralkodna a káosz.
0
Az EON megköveteli az aggregátor használatának bejelentését (10 nappal előtte, mert ugye mindig tudjuk, mikor dönti a vihar a villanyoszlopra a fát). De átgondolt bekötéssel (ha bárki beindítja az aggregátort, akkor kapcsoljon le a hálózatról és ne is lehessen visszakapcsolni, míg megy a benzinfaló), a kutya nem fog vele foglalkozni.
Amíg a hálózatban van villany, addig nem is tud ellenség lenni az agregátor, a kettő amúgy sem tudna egy hálózatra dolgozni.
Ha az egész ház ellátása a cél, akkor a nulla és a védőföld rákötése mindenképp ajánlott, a fázist meg olyan kapcsolóval kell átkapcsolni a hálózat és az agregátor közt, hogy az semmiképp ne tudja az egyidejüséget megvalósítani.
3
Ezzel nem is lenne probléma, csak mondjuk az autód műszaki állapotát sem magad vizsgálod felül, és adod meg magadnak a 2 év műszakit, hanem egy olyan szervezet akinek erre jogosultsága van. És ez valószínűleg nem véletlen !
Mindent össze lehet cirógatni nagy mügondal, csak amikor probléma van, akkor jön a tágra nyitott szem, meg az én nem gondoltam volna, hogy....
1
Vacisának kicsit helyt adok!
a családi házak üzemelttése során ott is szükséges (emlékeim szerint 7 évente) a belső hálózati érintésvédelmi fellülvizsgálat.
Hogy ez mennyire nincs senkinek szerintem nem kell ecsetelnem.
mikor vállakozásom volt az volt az első a tüzoltóság részéről hogy mutassam be. Természetesen volt iylen, igy nem volt bírság, de ez nem csak a tüzoltók kérték.
mikor évekkel ezelőtt villámcsapás maitt az allianz belekötött ahálózatba, az éritésvédelmi szakvizsgálati jelentés tett az ügyre pontot és nem volt mit tenni a biztositónak fizetnie kellett. Megj: az utában vagy 20 családi házban minden elektromos kütyű elpusztult, de csak nekem fizették meg akárokat, merthogy az volt az indoka a biztositónak hogy a házakon nem volt érintésvédelmi fellülvizsgálat és annak a házknak nem volt megfelelően kialakitott villámvédelme.vagy fellülvizsgálata.
Nekem volt és fizettek de a többieknek semmit nem fizettek, pedig egyértelmü volt a közvetlen csapás eredménye az utacai oszlopon futó légvezetéken keresztül érkező csapásnak.
egyszerüen volt mibe belekötni.
egyébként az aggály az is hogy a hálózati 0 vezető védőfölddel való összekötése tulajdonképpen ha mindnt szétkapcsolunk, a konnektorban a védőföldelés akkor is össze van kapcsolva a külső hálózat 0 vezetőjével fizikailag és bonthatatlanul!
Nos ezt hogyaN KAPCSOLNÁTOK SZÉJJEL???
1
Más a magán lakás, és más az üzleti célú un. vállalkozásokra vonatkozó előírás.
Lakásoknál nem kell 7 évente felülvizsgálatot csinálj.
0
Én nem ugy tudom. szerintem kell magánlakásokra is.
tudja valki erre a hivatalos álláspontot?
0
Szia!
Sehogy.
Szerintem jobb ha mindenki a szakmájánál marad. Én sem adok főzési tanácsokat!
Kalex
8
Vazze!
Pedig szakácsnak tanutam, de most komoly!
A tanulás egy folyamat. A szakmai képzés pedig egy tudatos irányitott folyamat. a kettő azonban nem zárja ki egymást.
Azaz lehet hobbija valakinek valami, és lehet hogy élete során sokkal többet alaposabban ért dolgokhoz mint az aki ezt iskolában sajátitotta el.
Azért mertt nincs papirom villanyzerelésről, kömöves, ács, gipszkartonozó, vizvezeték és villany szerelésről, burkolásról, szaniterezésről, az nem zárja ki azt hogy kontár vagy kókler vagyok.
kicseszettül sok munkám volt és nem egy hivatalos teljesitésigazolással, gond és permentesen. sosem kérdezik meg hogy van e képzettséged, ha makulátlanul csinálod amit csinálsz.
ergo nem azért kérdekez, mert tudom hanem azért mert nem vagyok benne biztos!
mert nem iskolában képeztek nem jelenti azt hogy nem képeztem magamat.
azonban egy magyar szlogen. aki nem képzett papiron, az =kontár!
0
Azért mert ügyes vagy semmit nem jelent. Ha elmész komoly helyre megkérdezik a kompetenciáid és ha nincsenek validált képzéseid elküldenek a csába. Másik kérdés, ha van papírod iskolákról attól még lehetsz inkopetens, és beszélhetsz hülyeségeket viszont számon kérhetik jogilag is felőssé válsz tetteidért, megoldásaídért.
Nincs ezzel baj! Ha valamit komolyan akarsz csinálni támaszd alá iskolákkal, bizonyítványokkal, diplomával! Akkor komolyan vesznek. De ne feledd, ha tévedsz, hibázol viszont elvisznek a sittre.
Teljesen más az, hogy egy fórumon osztjuk az észt de amikor alá kell írni egy papírt, egy jegyzőkönyvet és büntetőjogilag is felelünk a döntéseinkért.
Az is más , hogy Te otthon magadnak barkácsolsz. De ne feledd, ha egy vendégedet agyoncsapja a villany Te vagy legközelebb!
1
"Azért mert ügyes vagy semmit nem jelent. Ha elmész komoly helyre megkérdezik a kompetenciáid és ha nincsenek validált képzéseid elküldenek a csába. Másik kérdés, ha van papírod iskolákról attól még lehetsz inkopetens, és beszélhetsz hülyeségeket viszont számon kérhetik jogilag is felőssé válsz tetteidért, megoldásaídért."
Teljesen egyetértek!
20 évig klimáztam mire levizsgáztam. mivel nem tutam gázt vásárolni a hőszivattyú építéseimhez.
igen kb 3 millióba és 3-5 év képzésbe került, hogy meglegyen a doksi amivel komlyan vesznek..
ergo amiről nincs passzus, ugysem tudsz versenye szállni. sok cég vállakozás akkor sem ha van.
hog mit barkácsolok, az tényleg a magánügyem? Nem egészen, felelek a saját teerületemen nindenért amit megalkotok, akkor is ha az szabvány vagy mégsem.
nyilvánvaló, hogy egy dc hálózat nem Ac körnnyezet. teljesen máshogyan viselkedik és rengeteg minden ltér egymástól.
Amit összeraktam, az egy olyan rendszer mely sehol sem szabványos. valóban. 120 voltos egyenrendszer viszi a házamat, és egyes berendezéseket 230V inverter vagy generátor.
az egyenfesz nem fogy el ha nem hsználom, és nincsenek müködéshez szükséges primer energia igények sem. ezzel bitositható a folyamatos üzem de:
RENGETEG MINDEN MÁSRA ODA KELLETT FIGYELNI ÉRINTÉSVÉDELEM SZEMPONTJÁBÓL.
akármennyire sem vagyokszaki e téren, de próbáltam minden apró részletre odafigyelni,merthogy a DC sokkal fokozottabban veszélyes az ac-nál.
sokat kellett okulnom mit hogyan érdemes mire kialakult egy közel végleges megoldás. Itt nálam nem fog senkit sem agyoncsapni, sem áramütni a elektromos rendszer.
külön van FI az Ac re és megoldás a 120v dc-re szintén. Bár utóbbi kellemetlensége hogy gyakran esős időben is képes a biztonsági rendszer leoldani.Ne kérdezd miért, mert ugysem tudnám szakmai nyelven elmagyarázni. egy kicsit tulbiztositott, és minden apró hibára old, és néha elég felleni mi az ami leválasztja a dc ellátásomat.
mondjuk javarészt mindden olyan eszközt kivontam a suobákból fürdbl és konyhából ami védőföldelést igényelne, és szinte csak kettős észgetelésű eszközpark mardt.
az összes helyen mini DC/DC konverterek vagy DC/AC invertereket alkalmazok, mostanra kizárólag galvanikusan leválasztott trafos megoldásokkal, igaz sokat kellett vele dolgozni mire kialakultak a 120 voltos táprendszerek, de megérte,
egy példa: ha a hütő bekapcsol, nem a fizikai kapcsoloja inditja a kompresszor motort, hanem egy elektronikus egységet indit el, és müködteti a kifejezetten motornak készitett trafós invertert. A trafó kimenete galvanikus a motorra vezetés során. Az elektronika egyenáramot kapcsol az inveerterre ami automatikusan digitális rendszerben 8 khz-es frekvencián 50 Hz szimuszjel alakkal modulált igbt-ket hajt meg. az igbt egy erre a célra tekert hagyományos magos tranzformátorra dolgozik és a kimenete földfüggetlen 230 V ac-t biztosit a hütőmotornak, a belső szinkron ventillátornak, és a leolvasztó huzalnak (defrost). A világitás DC/ DC galvanikus egyenáramról megy,igy a elektonika házon kivül semmi nincs ami érintkezne a hütögép bármely fémalkatrészeivel,
a teljes ház egy nagyon komoly és odafigyelt földelési szondarendszert kapott, a generátor egyik fázison pen vezetékelt, ami a védőfölddel összekötött is egyben. (igy 2 fázisom van, amit 230 voltra tudok haszálni. a 3. fázist a két fátispont között a tüzhely használja fel a kerámia lapokon.
A DC lesivárgás sokáig okozott fejtőrést, mivel err a területre nem használható az AC FI RELÉ SEM.de megoldodott a védelem, kialakitása.
Összességében itt is kötelező az érintésvédelem, de füszerezném, hogy a hálózatot be sem kötik, ha azt szakember nem adja át ami jelentős összeg. emellett elgondolkodtató amikor egy kanári szaki beköt ugy egy generátort hogy az 3 x 45A terhelést tud, nem használ áramkorlátozó elemeket, se biztonsági elemeket. Az egész házban össze vissza kötözi a sima egyszigetelt egyszálas kábeleket a tető fémvázhoz, és még meg is csomozza, nekogy kilazuljon jól megfeszitve. Na ha itt lett volna egy testzárlat az egész 2,5 ös kábel ugy égett volna végig a házon, hogy öröm lett volna nézni a karácsonyi tüzijátékot.
és erre neház lenne bármit is mondani.
két dolog a hozzáértés, vagy az ismeret lényegi érdemi elsajátitása. Röviden ahogy mondtad a képzett hülye is csinálhat baromságokat, de felel érte, és a kontár is tud jól dolgozni, de ő is felel érte valójában.
Itt a tanyán az elmult 3 évben vagy többtucat dologgal kapcsolatban elárasztottam a topicokat, de sokat tanultam belőle. Persze ma ha visszanézem, az egetverő marhaságjaimra ma már én is ráébredek. de ebből tanultam és nem is keveset.
0