You are here

Kapcsoló-üzemű táp működése

53 posts / 0 new
Last post
Melis
Melis picture

Üdv! Lehet, hogy bugyuta a kérésem, de jó ideje megakadtam az ügyön. Számtalan féle tápot javítok, ma már mindegyik szinte kapcsoló üzemű, de igen sokszínűek. Mára eljutottam oda, hogy valamennyi alkatrész-eredetű hibát ki tudom küszöbölni, ám van egy pont, ahol megáll a tudományom, bármennyire is jó minden kiszolgáló alkatrész a trafón nem jelenik meg a nagyfrekvencia a primer oldalon és akkor persze a szekunderen sem. Minek a feladata, hogy ez megtörténjen?
Kérem azokat akik ebben otthon vannak segítsenek!

Comments
SzBálint
SzBálint picture
****

szia: ritkán meg lehet találni neten a  trafón levő szám alapján, de ez a szám általában belső, gyártási szám
Olyankor van esély némi sikerre, ha a táp gyártója neves cég

Bálint

0

Melis
Melis picture

A vizsgálatok eredményeket szültek, azaz kiderült, hogy VALAMENNYI kezem között lévő problémás tápban a nagyfrekis transzformátorok hibásodtak meg (nem szakadás, hanem menetzárlat). Már csak az a kérdés, van-e ötlet arra, hol lehet ezeket beszerezni, mert nem igazán találom.

0

hcs
hcs picture

A beszerzés az sajnos problémás. Szinte biztos hogy mindegyik a gyár egyedi specifikációi szerint készült. az meg nem publikus általában. Keress inkább olyan embert aki hajlandó megtekercselni ezeket a trafókat. Alapvetően nem ördöngösség, de azért oda kell rá figyelni. És a tekerés iránya is számít.
Ha van kedved akkor magadnak is meg tudod csinálni, de kell hozzá lakkozott rézhuzal, mylar szalag (az a sárga színű, mylar tape néven keress rá) és némi gyakorlás. Pontosan írd fel mi honnan melyik iránya indul, végződik. 
A mylar szalag hőállósága 130-160°C, ez kb. hasonló mint a lakkozott rézhuzal hőállósága. A szigetelő szalag ide nem jó, pvc, 70-80°C  fölött nem használható.

 

0

Melis
Melis picture

TALÁN NEM JÓ HELYRE ÍRTAM BE, DE JELEZTEM, HOGY EZ A PÁRBESZÉD MINDENKÉPPEN SIKERES VOLT. 

Minden válaszadó hozzátett valamennyit a problémámhoz, azaz mindenki segített megoldani. A legfőbb segítség az volt, hogy kiderült, mennyire fontosak, az itt használatos trafók és induktivitások, amire most, hogy tegnap megérkezett az új műszerem, és aminek a megfelelő mérési technikáihoz itt tanácsokat kaptam rávilágított.

Mégegyszer köszönöm mindenkinek és további Boldog Új Évet Kívánok!!!!

2

Melis
Melis picture

Most talán mindenki szilveszterezzen kicsit, nagyon köszönöm az eddigi segítségeket, Eredményes és Boldog Újévet kívánok!!!smiley

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: eddig még nem láttunk mért értékeket az IC lábakon mért feszültségekről
A Vcc lábon mit mértél?

Bálint

0

Melis
Melis picture

Amikor a szóban-forgó dióda helyére zener került, akkor a zenernek megfelelő feszültség volt ott, bár ez csak 12 V volt, (most nincs itthon 15 V-os), ugyanakkor a lapja szerint úgy véltem ennyi is elég. Amikor a leírás szerinti dióda került oda, eleve nem állandó a fesz. és sokkal kevesebb. Ebben mindenképpen változtatni fogok. A referencia-rajznak megfelelő kacsolást amúgy tételesen felépítettem (kivéve hogy a 2N60B IGBT  helyett FQPF 5N60C mosfet van), de persze nem működik.

0

agressiv
agressiv picture
*

Hogy javítod a tápokat,miközben a működésüket egyáltalán nem érted??? surprise

2

Melis
Melis picture

A javításkor viszonylag könnyen elboldogulok az emlegetett alkatrészhibákkal, sőt már csak heccből is újakra cserélem azokat, amik szerepet játszhatnak. Ugyanakkor bajban vagyok, amikor minden jó, ám az a bizonyos nagyfrekvencia mégsem jelenik meg. Arra tehát nem jöttem rá, hogy pontosan mi felel érte. És ha csak egyszer fordulna ez elő....

0

hcs
hcs picture

Van olyan eset amikor tesztműszerrel -kis feszültségen- jónak méri az ember az alkatrészt, viszont üzemi körülmények között ez nem igaz, mert pl a kondi átvezet 50V-on és ez pont elég bemeneti szűrőnél a működés megzavarásához.. Ezt néha nagyon nehéz kiszűrni. Ha gyanús, akkor érdemes cserélni, időben jobban megéri mint nekiállni tesztelni a (jobb esetben) pár 100Ft-os alkatrészt.

2

proba
proba picture

A cseréről, néha néha elkap a vágy engem is, de ezt érdemes megfontolni, sokszor az új alkatrész rosszabb járulékos paraméterekkel rendelkezik, mint az eredeti, így megy vissza. A másik sok esetben hajlamosak vagyunk kondenzátorra kenni sok mindent, de néha ( viszonylag gyakran) a segédtápot előállító dióda, esetleg a szekunder oldali dióda vezet át, túlterhelve a tápot. Amúgy javítási segédlet, az adott tápegység IC adatlapja. 

2

Melis
Melis picture

Nos, az "új"-ban én sem bízom teljesen, ezért rendre mérem a kiszerelt alkatrészt is, meg amit beforrasztok azt is. Az is jellemző, hogy a megfelelő helyeken a megfelelő feszültségek mérhetők, éppen ez az oka, hogy hozzátok fordultam, mint végső mentsvárhoz. Jelenleg legalább 4 különféle ilyen táp hever az asztalomon és a helyzet mindegyiknél ugyanaz. Minden jó, éppen csak mindenhol 50 Hz mérhető nem több.sad

0

AzzA
AzzA picture
*

Egy dologban talán az elején megegyezhetünk, ha   jó minden kiszolgáló alkatrész akkor a kérdésed okafogyott mert működik a tápegység.
Itt az a kérdés, és arra keresd a választ mint haladó szakmabeli, hogy miért gondolod jónak azt az alkatrészt ami rossz, vagy miért nem jutsz el addig az alkatrészig a javítás során ami hibás.
Nem árt ott kezdeni, hogy hogyan néz ki az SMPS topologia.

5

Melis
Melis picture

Olvasom az SMPS topologiát, ott a frekvenciáért egy külön egység felel, de olyat nem mindenhol találok, ugyanakkor most van az asztalomon egy táp, amiben egy LD7550-es ilyen van, (többször cserélve már) látszólag minden környezeti eleme jó, a feszültségek megvannak, ám nem állítja elő az sem az adatlapja szerinti nagy-frekvenciát. Mindenképpen ennek kellene és ez vezérli a mosfetet (FQPF5N60C)? 
 

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: a Vcc lábon16-17V, vagy kicsit magasabb feszültség kell legyen a biztonságos működéshez, ha nincs, mérés nélkül cserélni kell a tápról oda vezető ellenállást

Bálint

0

Melis
Melis picture

Na íme:

File csatolás: 

0

zsugori
zsugori picture
***

0

Melis
Melis picture

Szia, köszönöm a rajzokat!!!! 

0

zsugori
zsugori picture
***

nincs mit 2n60 is mosfet

0

Melis
Melis picture

Valóban feltűnt, hogy ennek az IC-nek kell ekkora feszültség, de fura módon a hozzátartozó dokumentáció (kapcs.rajz) az ezt biztosító zener helyére egy PS102R diódát rendel. Mindjárt beteszem ide ezt a rajzot..

0

exGelkás
exGelkás picture
*

Szervusz!
Az a D2 pozicióban szereplő dióda NEM zener, hanem egy schottky.
Üdv

1

Melis
Melis picture

Igen kedves "exGelkás", (én is az vagyok), a rajzhoz ott van az alkatrész-lista is, azaz minden a helyére került, de működés nem történt. Persze már az is sokat számít, hogy ezek szerint nem tévedés ott a schottky alkalmazása.

0

Melis
Melis picture

Sajnos az azért renszeres, hogy csupán eqvivalens alkaltrészeket kapok, így a gyanú bennem is felmerül, ugyanakkor furcsa, hogy ha a működés nem is tökéletes, valami ne történjen. Mint azt leírtam, a gondom az, hogy a kilohercz-ek megjelenése nélkül  semmi sem várható, márpedig azt nem látom, hogy azt pontosan mi és hogyan állítja elő. Egy mosfet, (pl JCS5N60B),vagy egy tranzisztor (pl. FJP13007) magától megcsinálja? 

0

AzzA
AzzA picture
*

2

Melis
Melis picture

Ja, az nem ez... ezt le is mentettem. Bocs!

0

Melis
Melis picture

Sajnos ehhez nem férek hozzá, vagy nem tudom megnyitni, de majd próbálkozom.
 

0

Melis
Melis picture

Ez nagyon sokat segít, köszönöm!

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: ha a  trafó szakadt vagy menetzárlatos, nem indul., feltéve, hogy a többi alkatrész jó
A menetzárlat indikálható

Bálint

1

Melis
Melis picture

Néha valóban előfordult trafó-hiba, ahol persze inkább csak a szakadás mérhető, a menetzárlat aligha, ugyanakkor elég sok az összehasonlítási alap, de mivel a legtöbb esetben ezek a trafók szinte beszerezhetetlenek, nehéz kizárni. vagy másikat bepróbálni.

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: induktivitás méréssel 90%-ban meghatározható

Bálint

2

Melis
Melis picture

No igen, ha tudok is mérni induktivitást, azt honnan tudhatom, mennyi a megfelelő? Leírást ezekhez nem igen találni.
 

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia:  ismerni kell a transzformátor működését
Nem csak a feszültséget, hanem impedanciát is transzformál

A trafón 3-4 tekercs van, az egyik tekercsen mérsz induktivitást
Majd még egyszer, de valamelyik tekercset rövidre zárod, ekkor jelentösen csökkenni kell a mért értéknek
Ezt megismétled a többi tekercsnél, ha valahol nem változik jelentősen, akkor nagy valószínűséggel menetzárlat van
Trafóhiba lehet még a  törött vas, vagy esetleg a vas valamiért 120-150 C fok  fölé melegedett
Az esetek nagy százalékában indikálható a hiba

Bálint

3

Melis
Melis picture

Kedves Bálint, most, hogy a trafókra felhívtad a figyelmemet rájöttem, hogy bizony a sok-sok próbálkozás mellett többnyire az egyetlen ami helyén marad az a trafó, amire rendre azt mondták, hogy "az nem szokott elromlani". Nyilván kiszűröm a szakadtakat, ám más hibára (eddig) nem gyanakodtam. Na majd most.... de be kell szereznem egy jobb induktivitás-mérőt a mostanihoz képest.

0

Melis
Melis picture

Köszönöm, ezt a módszert még nem próbáltam, most majd megteszem. Ugyanakkor a fő kérdésre még nem tudom a választ. Hol, és mitől történik meg a nagyfrekis szaggatás?
 

0

Jaca
Jaca picture
****

Szia!

Nézzünk egy egyszerű felépítést, ahol van egy IC, és az hajt meg egy FET-et (tranzisztort), ami a trafón rángatja a villanyt. 
Ahhoz, hogy az IC csináljon valamit, kell neki egy kezdeti feszültség, legtöbbször a hálózati pufferból nyerik pár száz kilós ellenálláson keresztül. Ha eléri a bekapcsolási feszültséget, akkor beindul az IC-ben egy oszcillátor. Ez a nagyfrekis kapcsolójel, ami szaggat. 
A frekvencia állandó (nem mindig, de ne bonyolítsuk), a bekapcsolás ideje viszont változik. A kimenő feszültséggel arányosan vissza van vezetve az IC-hez egy feszültség (FB, FeedBack) egy optocsatolón. Ha a visszavezetett feszültség kisebb, mint kellene, akkor hoszabb idejig kapcsol be. 

 

File csatolás: 

1

Melis
Melis picture

Igen, ezt értem. Ezek szerint mindenképpen az IC a felelős a frekvenciáért, de meg persze a sávszélességekért is.
 

0

Jaca
Jaca picture
****

Ha IC van benne, akkor az IC felel érte. A sávszélesség egy másik dolog, itt impulzus-szélességről beszélünk.
Linkelted az LD7550 adatzlapját. 10. oldalon ott egy rajz, az R2a és R2b-n keresztül feltölti a C2-t, szép lassan, és ekkor lessz ott elég energia az első rúgásokra. Ha párszor bekapcsolja a FET-et, akkor a D2-n már jön annyi villany, hogy meglegyen a működéséhez szükséges tápfesz. Ha rossz a Q1, vagy hibás a trafó, az R6, vagy a D2, akkor a kondenzátorból elfogy az energia, és leáll az IC.

1

Melis
Melis picture

Igen, ebben az esetben valószínűnek tartom, hogy a trafó a rossz, persze nem szakadt, hanem menetzárlatos. (Persze én is "impulzus-szélességre gondoltam) Az a kapcsolás amiben ez van, most azt teszi, hogy beindul és leáll, azaz pontosan annak megfelelő ahogyan leírtad

Köszi!.

0

proba
proba picture

A modern IC-kel az is probléma, ha a szekunder oldalon nem áll fel a táp a bekapcsolás után bizonyos idő alatt, szintén leáll. A primerben keresheted a hibát amíg akarod. Az a jó bennük, kevés alkatrésszel elvannak, az a rossz bennük ( primer oldal vagy szekunder mindegy) , szinte bármelyik hibás, nem indulnak.....  

0

Melis
Melis picture

Igen, pontosan ez a tapasztalatom, éppen ez az ami zavar, abban bíztam, hogy lesz olyan eleme a dolognak amelyik kizárólagosan felelős. sad

0

SzBálint
SzBálint picture
****

szia: ezért i kell mérni az optocsatolót is

Bálint

0

Melis
Melis picture

Kimértem és a biztonság kedvéért ki is cseréltem.

0

proba
proba picture

És a szekunder oldali kondikat diódákat....meg szinte mindent.

0

agressiv
agressiv picture
*

Vagy konkrét esetben azt, hogy a vezérlő IC kap-e egyáltalán annyi tápfeszültséget, ami az idulásához kell.

0

proba
proba picture

Az is szívás, a vezérlő IC addig nem kap tápot ( legalábbis normálisat,...) amíg nem termel magának. ( azaz be nem indul.) Ahhoz meg kell a táp szinte összes alkatrésze. A szekunder oldali kondenzátorok is....  Amíg nem indul, vagy ingadozik a feszültség a táplábon, és próbál elindulni, vagy annyi feszültség sem lesz, hogy próbálkozzon. ( ez vagy ic hiba vagy nem). Az újabb csoda IC-kben meg csak azt lehet konstatálni, valami nem jó. Amúgy a dióda is szívathat, ha picit átvezet ( a gyors diódák szeretnek) Akkor is borul az egész. Ami még szívathat, a tápszűrő kondenzátornak nem szabad sokkal nagyobbat tenni, mert akkor nem áll fel időre, azért tilt le. A trafó lábai közül is illik kikapargatni az égett barna trutyit, az is jellemző hiba .... 

1

Melis
Melis picture

Ez is nagy segítség! Úgy tűnik nincs mindent megváltó "alap"- probléma, azaz semmi sem elhanyagolható, a működés apróságokon múlik. 

Köszönöm!

0

Transzduktor
Transzduktor picture

Szia - ez ugye valami előszilveszter - ugye?
Bár az orvosok is ilyen hozzáállással gyógyítják az embereket, de az emberek ingyen potyognak ki arról a bizonyos helyről, a kapcsitáp pedig pénzbe kerül.  
Egy elektronikus berendezés javításához illik érteni a működési elvét nem csak ész nélkül cserélgetni a gyanús alkatrészeket. A kérdésedre pedig azért nem kaptál még választ, mert többféle elven működő kapcsolás létezik és még azt sem írtad, hogy konkrétan milyen rendszerű berendezést nem értesz. Vegyük tehát sorra a legalapvetőbb elrendezéseket:

1. Önrezgő kapcsolások:
a) A fő, vagy inkább a visszacsatoló transzformátor magja telítésbe megy. Ilyenek pl. a kis félrezonáns CFL tápok, klasszikus áteresztő push-pull PC táp felfutása, alacsonyfeszültségű historikus flyback konverterek.
b) A kis flyback kapcsolásoknál a munkaáram figyelve van egy emitter-ellenállással, és egy egyszerű elektronikus visszacsatolás váltja ki a kommutációt. Amikor a visszacsatolás erősen gyengülni kezd, a pozitív visszacsatolás értelmében záróirányú feszültséget kap a segédgombolyításról a (kérdéses oldali) kapcsolótranzisztor (mert ugye vannak push-pull kapcsolások is) és a folyamat így önerősítő jellegű.
c) A visszacsatoló hálózatban van időállandót definiáló áramköri elem (pl. C, RC vagy LC tag), és annak a hatása váltja ki a kommutációt.

2. Külső oszcillátorral vezérelt kapcsolások: 
a) Klasszikus kis flyback tápok esetében többnyire az előző pont b alpontja és a vezérlő IC saját oszcillátora jelének alkalmas kombinációja váltja ki a kikapcsolási folyamatot (archetipikusan az UC384X IC-k). A bekapcsolás bizonyos elrendezéseknél a munkaáram megszűnésével kiváltott feszültséglengéssel lehet vezérelve - ez hatékonyan csökkenti a veszteségeket és a nagyfrekvenciás zavarást .  
b) Áteresztő kapcsolásoknál a frekvencia stabil, és a kitöltési tényezőt vezérli a kimeneti stabilizátor.   
c) A rezonáns kapcsolásoknál mindig a vezérlő oszcillátor sajátfrekvenciája dominál, melynek a frekvenciáját a kimeneti stabilizáló visszacsatolás vezérli, ha már megtörtént a felfutás.  

Persze a kapcsolóüzemű tápok technikájába csak egy szakirányú monográfia elolvasása számíthat megfelelő bevezető tananyagnak.

4

Pilatus Porter
Pilatus Porter picture

"Persze a kapcsolóüzemű tápok technikájába csak egy szakirányú monográfia elolvasása számíthat megfelelő bevezető tananyagnak."
Ez a kettő indulásnak megteszi:
https://www.onsemi.com/pub/Collateral/Smpsrm-D.PDF
https://ia800206.us.archive.org/16/items/Power_Supply_Cookbook_2nd_Editi...
Magyarul a szerzők irigyek. sad

0

Melis
Melis picture

Nos tehát, ha jól értettem, az "önrezgős" kapcsolásban a trafó és a mosfet (vagy tranzisztor) együttese teremti meg a várt nagyfrekit, míg a 2. esetben egy külső IC vezérlése hozza azt létre?

0

Melis
Melis picture

Köszi, sok mindenben segítettél, na nem az élcelődéssel... Valóba és elsősorban a sokféleség az, ami bizonytalanságot okoz és szeretnék eljutni odáig, hogy ezeket a módozatokat felismerjem, és ezen belül keressem a hibát. 

A szilveszter ebben ott játszik szerepet, hogy jövőre ez útmutatások alapján szeretnék új világot nyitni.

0

Transzduktor
Transzduktor picture

Bocsi az "élcelődésért", de az adatlapodban leírtak szerint az elektronika a "szakmád", méghozzá "ipari elektronika" területen "advanced". A feltett kérdésed egy kezdő szakközépes szakmai belátását tükrözi, mert egy praxissal rendelkező szakközépes szerviztechnikus ilyen formában nem kérdez. (Minimum specifikálja a kérdéses berendezés típusát, adatokat keres a jelöletlen alkarészekről, IC-k funkciójára kérdez, stb.)

Én autodidaktaként mindig elolvastam a szakirodalmat azelőtt, hogy belepiszkáltam volna egy összetettebb berendezésbe. Soha nem abszolváltam hivatalos elektromérnöki szakképzést, de mivel a szegénység  (és az intellektuális kiélés kényszerbetegsége) rákényszerített a folyton elhulló ipari hulladékok javítására, így megtanultam még egy szakmát a másik néhány mellé. wink

(Hivatalosan - ha jól fordítom az iskolai képzettségem nevét - okleveles "környezet-fizikus" vagyok. A magasröptű karrierem lőelemképzését olyan elit fővárosi helyen hozták ki ahova nemrég még a tótiai neonácik is egy szekérnyi ganét borítottak le a porta elé: https://www.aktuality.sk/clanok/jp0655s/kotlebovci-vysypali-hnoj-pred-uv... )

0

Melis
Melis picture

Nos igen, sokfélét tanulunk életünk során, magam eredetileg Puskást végeztem, azaz ennyiből elektronika, majd cca 50 évig hűtőkkel foglalkoztam ez benne az ipari, most pedig rákényszerültem, hogy belemerüljek a vezérlőelektronikákba, mert erre nincs vállalkozó, illetve olyan szaki aki mindkettőhöz ért. Nyilván bőven van mit olvasnom és meg is teszem, ugyanakkor mint látható minden segítséget elfogadok. 

Itt már most érkeztek olyan válaszok, amik jelentős segítséget adtak, azaz bizakodom., neked is köszönöm.

0

Sponsored links