Igény lenne egy nagy áramú feszültség szabályzóra,ami 1-8V feszültségen működne (max 10V) és 80A tól nincs szükség többre (de legyen max 100A).
Egyenlőre konkrét trafó nincs hozzá,tehát a megoldás lehet egyfázisú (szerintem egyszerűbb),de 3fázisú trafóval is.Ami a lényeges,hogy az üresjáraton beállitott feszültség ne változzon (vagyis minimális legyen) beterhelt állapotban.
A mostani egyenirányitó 3fázisú trafóról olyan instabil hogy az üresjárati 6V terhelés alatt leesik 3,5-4Vra.Túlságosan nem mélyedtem bele a vezérlésébe,de azt tudom hogy tirisztorokkal oldották meg,de az egész úgy néz ki mintha vasvillával dobálták volna be a trafó mellé (egy átláthatatlan szénaboglya).
A meglevő átalakitása nem járható út,mivel jelenleg azzal dolgoznak.Kell egy teljesen újat épitenem.
Ha van valakinek épitő jellegű ötlete,vagy kész megoldása,nagyon megköszönném.
Roppant kíváncsi lennék, jelenleg hogy áll a projekt.
2
Látom, itt jártál ma. Nos hogy áll a projekt?
1
Szia Zoltán ! Az egyenirányitókra hárul a teljesitmény vesztesség ha nagy az áram és kiscsi az üzemi feszültség .A diodákon esö nem kivánt feszültség vezetö irányban összemérhetö az üzemi feszültséggel.A schottky diodák kissebb vezetö irányú feszültségesése javitott a helyzeten.A valamivel több mint tiz éve kialakitották az /ideal diode/.Ezt az utobbi idöben több gyártó is tovább fejlesztette.A vezetö irányú feszültségesést a diodán jóval lecsökentették ,igy kis feszültség nagy áram egyenirányitásakor a teljesitmény vesztesség tovább csökent .Egy iskolapadban én már irtam az idealis diodáról ,sajnos a kevés hozzászolás miatt hamar lekerült.Azóta már nagyon elterjett az alkalmazása .Pár szóban : az alkalmazott dioda egy teljesitmény mos fet védö diodája D-S között.Egy kommparátor figyeli a diodán fellépö vezetö irányú feszültségét ,a komp.kimenete magas szintre billen és vezetésre vezérli a mos fet-et,rövidre zárva a már vezetö diodát.A vezetö irányú fesz.megszünése után a diodán a fet is lekapcsol.A net-en ma már böven található irodalom az alkalmazásáról.Az itt emlitett egyenirányitókban is alkalmazható ,feljavitott hatásfok melett, egyes gyártók még szinkron egyenirányitónak is nevezik.üdv.Jóska
1
Szia!
Érdekes alkatrész!
Adatlapot tudsz linkelni egyet?
0
Szia Mosószaki ! Pár évvel ezelöt egy /iskolapadban/ már irtam eröl ,azota sok helyen lett alkalmazva ,sokan egyszerü fet-es kapcsolásnak tekintik,nem árt tudni mi rejlik mögötte. Pl.ma nincs már li-akku védö elektronika ahol ne lenne alkalmazva ,kis vesztességü töltés és lemeritésnél.Teszek egy már feltett rajzot((2010)magyarázattal üdv .Jóska
https://www.google.de/search?q=ideal+diode+controller&tbm=isch&source=hp...
1
https://www.analog.com/media/en/technical-documentation/data-sheets/4358fa.pdf
https://www.allaboutcircuits.com/news/a-new-ideal-diode-for-low-and-medium-voltage-power-supply-circuitry/
https://jiggerjuice.info/electronics/projects/power/ideal-diode.html#type2
https://birds-are-nice.me/ipfs/QmRbwET7EpAficivBDaD5eXEFWcQS7aAnk8kfsrqQMnFgd/
Esetleg egy topik az Iskolapadban?
0
A korábban ígért átszerkesztett rajz.
Sajnos 3 fázisú trafó nem volt az alk. könyvtárban, de talán így még áttekinthetőbb is a rajz.
A három négytekercses trafó az egyazon trafó fázisonkénti tekercselése!
A 741-es panel tápját ellátó 36VAC készülhet valamelyik fázis tekercseként is. Talán ez utóbbi megoldás még üzembiztosabb is, mert így nem tud kimaradni a vezérlés tápfeszültsége a "nagytrafótól" függetlenül!
A Sense vezetékeket jumperekkel lehet a kádhoz irányítani vagy helyben kötni a kimenetre.
0
Kicsit nehezen indult a téma konkrét része,de szerintem annál jobban kiforrot a dolog.
Mostmár nagyon szépen kivesézettnek találom az egészet.
Remélem nem csak nekem tesz jó szolgálatot ez a téma,hanem az utókor is hasznát fogja még venni.
Nálam most olyan a kilátás,hogy először lesz egy egyfázisú (vagy kétfázisú-400V/egy tekercs) primeres trafó,majd később készitek egy 3 fázisút is(az már csak a min. 6 hónapos tervben szerepelhet).
A jövő héten remélem meg lesz a panelterv,utána tesztelem a vezérlést egy kisebb kéttekercses szekunder körös trafón.Majd készülhet a negy trafó is.
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a segitséget.
Üdvözlettel H. Zoltán
0
Annyit tennék még hozzá a témához hogy a három fázisról egy egy kétutas egyenirányítóról összegződő kimeneti jel a feladathoz kellően kis lüktetésű, azt ennek okán nem szükséges kondenzátorral szűrni.
Valamint ugyan minden egyes tirisztor részt vesz a max. csúcsáram biztosításában de ezt egy tirisztor csak az üzem idő egyhatodában teszi. Ez által az igénybevétel hatfelé oszlik ami a hűtésnél jelent előnyt.
0
Ennek a kapcsolásnak egyedüli hátrány,hogy nem lehet akármilyen klasszikus egy szekunderes trafót használni,hanem kétutas kell,ami főleg a 3fázisúaknál ritka dolog.
Tehát céltudatosan erre kell megtekerni,de ugye (általában) minden kár haszonnal jár,igy a tirisztorok nincsenek akkora megterhelésnek kitéve.Elvileg hosszú életű tehnika.
0
Helló!
Targonca ólom aksi? Cellánként köthető, atomstabil és jóóól terhelhető. Igaz csak 2 voltos fesz lépcsőket tud.
0
Sajna,ötletnek jó,de sehogyan se kivitelezhető.
Nagyon nehéz lenne becipelni a tetthelyre,nemigen beszerezhető mifelénk,szerintem nem is olcsó dolog,annak is kell töltő,na meg 2 - 4 és 6 volt között nem szabályozható.
0
Szia!
Mivel már csak ez nem volt, legyen ilyen is:
https://www.vatera.hu/beag-tapmodul-the411-5v-40a-2724518210.html
5v 40A, párhuzamosítható, sense-vel <0,2 V
sok létezik, nem drága, fellelhető...
Vitaman
1
Szia!
Ez már elkelt...
Berti
(szerintem ez a legolcsóbb megoldás, és ipari)
0
Szia, Persze, Csak infonak küldtem. Sokat gyártottak , tartalékot is lehet képezni. Kis utánajárás.
üdv, András
1
Jól nézne ki ezek tetején:
Ja nem.
1
Szia András!
A doboz nem jönne ki ennyiért, ha meg kéne építeni.
Bocsi, arra akartam célozni, hogy ipari, kipróbált , ha jó áron van, hamar elkel...
Szép Napot!
Berti
0
üdv: megismétlem
a szokványos galvanizálás 4-6 V közötti feszültséget igényel(réz, horgany nikkel)
(Ettől eltérő feszültség igénye igen ritkán fordul elő.)
A szükséges áram nagysága a felület nagyságától, az oldat pH értékétől, hőmérsékletétől, a szükséges finomságtól függ, a rétegvastagság pedig a folyamat idejétől függ.
Igen ajánlott a megfelelő méretű, formájú, tömegű, anyagú anód kiválasztása is
Az üresjárati és terhelt feszültség jelentős változását nem szabályzókörrel kell kiküszöbölni(hibalehetőségek sora), hanem megfelelő teljesítményű trafó használatával.
(Van szakirodalom a galvanizálásra is)
Bálint
2
EMBEREK!!!
Ez már hihetetlen.Ennyire érthetetlenül fogalmaztam???
NEM kértem hogy állitsatok fel egy tehnológiát a galvanizáláshoz,és azt sem kértem hogy meg kéne javitani egy nem megfelelően működő,de mégis használható tápforrást.
Csupán annyit kértem hogy tudnátok e segiteni egy olyan szabályzó (rajzával) megoldással,amivel tudnák stabilan tartani (ne sok változás legyen az üresjárati feszültség és a beterhelt feszültség között) egy 0-10V és 0-100A / DC tápforrást.
Most ott tartunk hogy van 81 hozzászólás és néhány hozzászólás kivételével egy nagy szalmázás az egész.Lassan elfogy az erőm is meg a kedvem is a sok hiábavaló irkáláshoz.
Kérem hogy aki nem tud abban segiteni amit kértem,a sok okoskodó ne is szóljon hozzá tovább,ellemben kérni fogom az admint hogy zárja le a topicot.
Köszönöm a megértéseteket (már aki képes arra).
0
Szia !
Szakirodalma is van , a galvanizáló szakikat is meglehet kérdezni , hogy , hogy használják a mostani gépet ...
0
Lehet hogy jó a jelenlegi felállás szerinti trafó is.
De a merev hozzáállás miatt nem tudni:
1.Hogy a trafó szekunderén
2.Vagy az egyenirányító után
3. Vagy akár egy árammérő söntön vagy nagy átmeneti ellenállású kötésen/vezetékezésen.
esik majdnem 50%-nyit a feszültség a kimeneten /kádra vezetett feszültség/ Szerintem ez utóbbi feszültségről ír a topik gazda.
Tudom hogy nem egy álom egy ilyen összekókányolt cuccban kutakodni de pár feszültség mérés még talán belefér(t) volna.
0
szia: pl. ennél a teljesítménynél a kádhoz menő vezetékek legalább 25 mm2 keresztmetszetűek kell legyenek, tiszta, teljes keresztmetszetű csatlakozással,mindkét végén, minél rövidebb hosszal.
Bálint
0
Ezt a kérdezőnek írjad, én tisztában vagyok vele, azért írtam a pontokba szedetteket.
Mint ahogyan a trafóval szemben elvártakat is leírtam.
Nem további vitát szeretnék gerjeszteni de meglátásom szerint a megbízó nem a legmegfelelőbb, a területen (stabilizált, nagyteljesítményű egyenirányítók) "otthon levő" szakemberhez fordult. Tartok tőle hogy egy újabb keletű szükségmegoldás születik. A szabályzás területén látom nagy falatnak számára az eddig leírtak alapján.
0
Akkor légy oly megfelelő szakember, dobd meg egy megfelelő méretezéssel trafó ügyben, aztán tegyél hozzá egy olyan egyenirányítót, ami 1-100 Amperig 0,2V-on belül tartja a nyitófeszültségét. Jók az ajánlott szakirodalmak, csak azzal nem lesz előrébb.
0
Bizonyára a kérdező megtud méretezni egy trafót. Ha nem, majd közli. A Mi szakmánkban ez minden esetre alapdolog!
A kérdező egy kész, mindenre kiterjedő részletes építési leírást szeretne mely gond nélkül elsőre pöccre "indul", olcsóbb mint a kínai, csak oda kell vinni és kitölteni a "vastag" számlát. Ezért ajánlottam egy korábbi hozzászólásomban a kész, gyári szabályozható tápegységet. Ebből lehet akár hideg tartalékot is beépíteni üzemzavar esetére.
https://www.dwe-oss.nl/product/15v-dc-power-supply-1600w/
Csak egy példa a létezésére!
És itt engedtem el a témát.
Csak úgy mellékesen, ha már szóba került korábban.
A megfelelő trafó ehhez is alap!
Ennél konkrétabb kiadott kapcsolás van egyáltalán?
https://elektrotanya.com/content/tirisztor-vezerlese-ujt-vel
https://elektrotanya.com/viszek_bhkv-g-300_10_20_bhkv-g-600_10_20_bhkv-g...
2
Az alsó linknél konkrétabb nem kell,ugyanis a raszterpapíros és a kézzel rajzolt "mellékletet" én követtem el.
1
Tudom. A konkrét alatt azt értettem hogy a felvázolt feladatot teljesítő, szériában gyártott, kipróbált berendezés rajza, mely megfelelő megépítés esetén hozza az elvártakat. Bár több évtizedes a berendezés de egy mai hasonló is nagyjából így néz(ne) ki különösen a tirisztorok környezete. Egy mostaniban lenne benne egy két, idővel nehezen beszerezhető alkatrész ami egy esetleges javítást a későbbiek során problémássá tenne.
A problémát az agresszív környezet jelenti. A megoldás egy zárt, az üzemcsarnoktól elkülönített szekrényben történő elhelyezéssel, melyet a kinti levegő befúvásával hűtenek lehet. Bár a konstrukció megoldható teljesen zárt, tömített formában, és csak a hűtőbordák látszanak kifelé de trafóstól kell így elhelyezni ha "egyenszilárdságúra" szeretnénk megkonstruálni.
Ez a cucc nyugodtan után építhető viszont úgy kel megcsinálni hogy a következő beletekintő ne egy sercintéssel hagyja ott!
Linkeltem a volt VBKM-es mérnök weboldalát, Ő is hasonló egységeket gyárt akár külön külön is hozzáférhetően. Nem kapok %-ot! :)
0
Már előre van egy rekesz söröd,na meg mpistinek.
Nagyjából a főtrafó,segédtrafó,meg a TIS43 (vagy valami helyettesitő) hiányzik,és már kezdhetem is épiteni a szerkentyűt.
0
A TIS43 UJT -t simán helyettesítheted az eléggé közismert, komplementer tranzisztoros kapcsolással.
Részlet egy RT cikkből:
https://www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?id=50160
0
Na ez kell.
Nagyon szépen köszönöm
Még nem studiroztam át részletesen,de ilyesmire gondoltam.
Tudtam hogy vannak régi,de bevált kapcsolások ilyen dolgokra,csak személyesen nem rendelkeztem vele.Ezért is kértem itt segitséget.
0
Célszerű átrajzolni egy kicsit áttekinthetőbb formátumra a rajzot különös tekintettel a csatlakozási pontokra.
A kád és a készülék közé min. 70 mm2-es kábelt ír elő a doku ennél a teljesítmény lépcsőnél!
Én 100V 160A -es tirisztorokkal szerelném. Nagyjából ez az eredeti is.
0
OK.Köszi a + infót.
Tirisztorom van egy rakat az nem gond.
A jelenlegi kábel 50mm2-os,de 95%ban nem is használják 4V / 50A felett,de azért ezen nem fogok spórolni.
0
A példádnál maradva: 50A áramnál 1V feszültségesést 0,02 ohm össz ellenállású kádvezetékkel (oda/vissza vezeték+ kötések) már össze lehet hozni.
Ezt egy SENS vezetékpár kiépítésével ugyan kiszabályozhatod de ez jelen példánál kb. 20% energia veszteséget jelent egy 4V szükséges munka feszültségnél.
0
Szerintem nincs szükség túl bonyolitani a dolgokat,csak éppen annyira,amennyire muszáj.
Lényeg hogy a betáp legyen stabil,a többi tehnológia már ki van találva,és jól működik.
Tehát azt nem kell piszkálni.
0
Azt a két plusz szál vezetéket én is javaslom, kiküszöböli egy gyengülő kötés negatív hatásait, közvetlen a kádnál lesz stabil a feszültség.
0
Az azért az nem túlbonyolítás hogy a visszacsatolást nem a közvetlen kimenetről hanem a kád csatlakozási pontjairól vezeted a műv. erősítőre.
Egyetlen közönséges kéteres árnyékolt kábel pluszban.
0
Végül is igazatok van.
Azt hiszem úgy épitem meg a panelt,hogy beköthető legyen igy is - úgy is.
Holnap rendelem a hiányzó cuccot.
Első körben megépitem a vezérlést,kisebb trafóval tesztelem,és ha minden ok,akkor jöhet az új nagy trafó .....
1
Szia!
0
A rajzodon a V4 feszültséggenerátor lebegő kivezetésűnek van ábrázolva (szerintem nagyon helyesen).
Viszont a gyártó doksijában ezek a feszültségek a transzformátor primer tekercseinek leágaztatott részeinek van ábrázolva (szerintem helytelenül).
Ezeknek külön külön tekercseknek kell lennie már csak a primer oldal leválasztása miatt is. A külön külön meghatározáson pedig azt értem hogy minden fázisnál a saját egyenirányító tirisztorokhoz tartozó tekercsre van szükség a gyújtó körben. Ez azért érdekes mert a főtrafón ezeket a tekercseket is el kell helyezni.
A műveleti erősítős panelt tápláló feszültségnek is ekkor már célszerű a nagytrafóra tekerni egy független tekercset.
Ha nem lenne mindenki számára esetleg tiszta, e műveleti erősítős fokozatból csak egy van, ennek kimenete mindhárom fázis tirisztoros egyenirányítóját közösen vezérli a kézi rajz sz jelzésű pontján az UJT-s fokozat tranzisztoros áramgenerátorának áramát szabályozva.
Ha lesz egy kis időm erre, csinálok én is egy rajzot.
0
Szia!
Egyszerű, hatásos kapcsolás. :)
+ terhelésre, a kimeneti feszültségen nem látni semmi változást. A tiristor(ok) már a következő félperiódusban "alkalmazkodnak" hozzá.
0
Ezt az UJT helyettesítést azért ajánlottam a topik gazdának mert bár ma is beszerezhető ha nem is a gyári dokuban lévő típus de a helyettesítő kapcsolással egy bármikori, későbbi javításnál az azt végző személy dolgát könnyíti meg általa.
A kézi rajzolású skiccen látok a 741 offset kivezetéseire kötött fix. azonos értékű ellenállásokat. Ezek szerintem így, állítási lehetőség nélkül, teljesen feleslegesek.
0
Még nem érkezett meg a (helyettesitő) UJT,de már megrendelve,fizetve,csupán a kiszállitás még nem történt meg,de azért nem elvetendő az ötlet.
Nincs kizárva hogy két vezérlő panelt épitek (ilyent is meg olyant is).Nem egy akkora befektetés hogy anyagilag érezhető legyen.
Mindkettőt tesztelem,azután meg azt hagyom benne amelyik jobban tetszik.
0
Szia!
Hálózati, 3 fázisú környezetben:
0
Na igy még érthetőbb lett az egész kapcsolás (sor).
Köszönöm.
0
Ha berakod a trafót és a szabályzót egy vagy két alkalmas méretű tömített tokozatba, meg van oldva a savas környezettől való elszigetelés is. Legyen az akár alumíniumból is. Amíg az tönkremegy....
0
Hát igen.
Tovább nem is kell hogy tartson.
0
Szia !
Fekete dobozként is vizsgálhatja a jelenlegi eszközt (?) Vagy nem engedik ...vagy...
0
Itt is szétnézhetsz: Ő nem hinném hogy "láma" a témában.
egyeniranyitok.hu/index.php
egyeniranyitok.hu/index.php/bemutatkozas
egyeniranyitok.hu/index.php/tirisztoros-egyeniranyitok
0
Szia.
Esetleg egy Fok gyem tr 9255a labor tápot (7V 10A) átalakítani, ha már úgyis trafót tekersz.
a szabályzás már megoldott. legalább csak az árammal kell megbirkózni..
Itthon van két darab elfekvőben.
Üdv Misi
0
No csak megtaláltam a"könyvtáramban". Lásd a csatolmányt. Érdemes átfutnod. Végül is Kalex ajánlata megfontolandó ha amúgy is trafót szándékozol tekerni.
Egy "trafó" + egy kisfesz segédtáp változtatható fesszel és semmi további "cicó"
Létezik egy magyar nyelvű is de nekem nincs meg.
https://www.antikvarium.hu/konyv/m-a-bojarcsenkov-a-v-sinjanszkij-magneses-erositok-166683
1
Érdekes megoldás.Sok mindent csináltam már,de ilyesmivel még nem volt dolgom.
0
Üdv!
19. - 29. oldal.
http://www.mee.hu/files/ET/1953/ET_1953_05t.pdf
2
Csodálkozom, hiszen ezeket anno leginkább ipari szabályzásokban alkalmazták. Aztán jöttek a félvezetők...
Mindenesetre mi még tanultunk róla. Sőt, valamikor "játszottam" is vele. Egy Junoszt tv hálózati trafójával izzót vezérelve vele.
0
A tapasztalataidat is leírhatnád, mert a könyvekben csak az elmélet van benne.
0
Működött. Aztán elcsórta a haver mert neki nem volt mivel játszania. Már úgy értem, trafója. :)
Valamelyik régebbi Rádiótechnika lapszámban megtalálni a "fényorgonák" tucatjai között. Irány az újságos!
Esetleg majd SzBálint megkeresi neked ha szépen megkéred.
0
Én a Hobby Elektronikából építettem meg egy kapcsolást, az is egészen jól működött.n Akkor még nem tudtam, hogy hogyan, és miért, de működött.
0
Lehet hogy az volt, cca. 30 éves történet. Őszintén megmondva, nem ér annyit hogy felkutassam... Ami van ezekhez keresőm, az egy halom trágya.
0
Itt már csakis a kapcsolóüzem jöhet szóba. 24V 20/40A-es táp és egy masszív DC-DC konverter, a tartaná neked a feszültséget és az áramot is.
0
Azért bennem ez a trafó/egyenirányító erős kétségeket ébreszt a terhelés hatására közel 50% feszültség esésével.
)
Különös tekintettel a háromfázisú táplálásra, főként ha még kétutas egyenirányítás is történik, az az már szűrés nélkül is keveset/alig hullámzik a kimenő egyenfeszültség. Gyanítom, sőt biztosra veszem, ezért táplálják háromfázisú trafóról. Igy lényegében nem szükséges szűrőkondenzátorokat használni.
Erről a díszes tákolmányról egy fotót azért megereszthetnél (mellé téve egy gyufásdobozt az arányok miatt
Plusz egy mérést a váltó oldalon terheléssel és üresjáratban azért hogy kiderüljön hol esik a feszültség ilyen drasztikus módon le.
Plusz, mennyi a zsozsó amit az egészre szánnának?
0
Mint irtam is a trafó nem lehet gyenge ha már 10 - 20A terhelésnél esik 6V-ról 4v-ra,de azért megbirkózik a 80A terheléssel is (akár 1órán keresztül is).Valami számottevő szűrésre nem emlékszem.
Szerintem a vezérlés ramaty úgy ahogy van.Sajna fotót most a belsejéről nem készithetek,mivel dolgoznak vele (nem szedhetem szét)
A zsozsó mint mostanában mindenhol baráti kell hogy legyen,de nem az a fő,hanem hogy jó és hosszú életű legyen.
0
Azért egy kilowatt körüli trafónál nem normális az ilyen mértékű fesz. esés! Helyes méretezés esetén ebben a teljesítmény tartományban max.10%.
Ha az új konstrukciónál is így gondolkodsz, ott találod magad ahol az a "bizonyos" mádi honpolgár.
http://www.mad.info.hu/madi-zsido-legendaja
0
szia: nem tudjuk, milyen a jelenlegi trafó teljesítménye és a szekunder vezeték keresztmetszete, ezt jö lenne megírni
Bálint
0
De most nem a meglevőt kell javitaniiiii.
Újat kell épiteni.
Jót.
Vadi új vezérléssel.
Lehet 3fázisú és egyfázisú trafóval is.
A nyitóban jeleztem hogy max 10V - max 100A
Rajz kéne.Megoldás,és azon témázzunk.
A régi ki lesz iktatva a forgalomból és csak utána javitsuk - átszerkesszük.
0
Én felületi kemény krómozó voltam 2 évig de mellettem nagyon nagy táp ment
1
szia: a szokványos galvanizálás 4-6 V közötti feszültséget igényel(réz, horgany nikkel)
A szükséges áram nagysága a felület nagyságától, az oldat pH értékétől, hőmérsékletétől, a szükséges finomságtól függ, a rétegvastagság pedig a folyamat idejétől függ.
Bálint
0
Üdv'!
A tehnológiát nem kérdeztem mert az adott és jól működik.Különben pl. a nikkelezésnél 4A/dm2 re van szükség.
Megközelitőleg egyforma felület mellett ugyan akkora feszültségnél ugyan akkora áramot is fogsz kapni ha az elektrolitod is jól áll.
Vagy háromszor leirtam hogy mi a baj.
Két napja megy az eszmecsere,de eddig egy épkézláb rajz se érkezett (igaz igéret már van),meg 2-3 jó ötlet.
Tehát még egyszer mondom hogy csupán stabil feszültség követéses megoldás érdekel.
Különben arra én is gondoltam hogy az üresjárati feszt beterheljem valami mű terheléssel (az ampermérő előtt),csak azt meg energia pazarlásnak tartom,meg hiába nem szeretném terhelni a szabályzást..
Inkább választanám a fesz figyelést (amiben a segitséget is kértem)
0
Még mindig nem kaptam választ, hogy a kimenet hogyan van megoldva! Mert nagyon nem mindegy!
De ha egyenirányítva van, pakold tele kondenzátorral, és kapcsolóüzemben csinálj belőle alacsonyabb feszt. DC-DC konverter IC rengeteg van, ami külső FET-et igényel.
0
Az az igazság,hogy a meglevő tápot nem lehet buherálni,mert ezzel dogoznak.Régebben volt alkalmam belekukkantani,mert tönkrement benne egy hűtő venti.Úgy emlékszem hogy combos tirisztorokat láttam benne,meg egy gobócba gyúrt drót kupacot (mint ha vasvillával dobták volna be).
A tulaj nem akarja bántani.
Teljesen új ketyere kell neki.Meglevőt ki-az újat be módon akarja cserélni.
0
Szia BlackForce !
Úgy látom , hogy már szinte minden lehetőséget megemlítettek , csak az ARDUINO-val programozott tápegységet nem . Lehet , hogy h...g (?)
0
Azért még van lehetőség. Például a shunt szabályzást mint lehetőséget nem olvastam. Egyszerűen be kell terhelni a trafót, hogy az üresjárási feszültsége leessen. Ami akár úgy is történhet, hogy két kád van rákötve, amíg az egyik megy, a másik cserélhető. Így fele terhelés mindig rajta lesz a transzformátoron, Nem emelkedik fel a feszültség túlságosan.
0
Hát Arduinoval (Atmeg családdal) nem dolgoztam még,de piccel már igen.
A pic esetleg figyeli a szekunder feszültséget és a visszacsatoló ág vezérlését tudnám elképzelni(ami egy nullátmenetes moc-on kereszül pl. vezérli a primer köri triakot).
0
Ha nincs a kimenet szűrve (pufferelve), akkor a triakos megoldás nem biztos, hogy jó neked. A feszültségcsúcs ugyanúgy megmarad. Ha tényleg elég csak a feszültséget figyelni, akkor egy kapcsolóüzemű táp a legegyszerűbb megoldás. A legtöbb egy TL 431-el és egy optocsatolóval szabályozza a kimenő feszültséget, és a TL431 osztójának változtatásával lehet állítani a kimenő feszültséget..
0
Hogy ne úgy tűnjön hogy a levegőbe beszélek, íme egy labortápra "átalakítós oldal". Semmi szükség PIC-el és egyebekkel "bohóckodni" mikor a szabályzáshoz elegendő egy vagy áramkorlát szabályzási igény esetén két potméter beépítése. Egy poti tekergetéséhez mi szükség mikrovezérlőre? Gondolom, a PC táp elég stabilnak tekinthető egyébként.
A gond a szükséges áram nagyságával van. 100A-t már sima PC tápok nem tudnak. Ehhez komolyabb legalább ipari "jellegű" tápegységet kell keresni.
Ez esetben pedig már van szabályozható típus is csak keresni kell.
Egy esetleges átalakítós "játékhoz" a csatolt link jó mankót ad a bátrak és valamennyire hozzáértők kezébe.
Elnézést a cirill betüs linkért, aki tud jobbat virítsa.
http://electro-tehnyk.narod.ru/docs/ATX.htm
1
Aha ! PIC-el is megvalósítható . A hogyanról , a kollégákat kérdezd ! ( PIC homokozó-Elektrotanya ) Én sajnos műszeres (voltam) , ismeretekkel rendelkezem .
Sok sikert ! Üdvözöl varga jano
0
Szia!
A CNC fórumon hirdet egy srác HP tápokat,(66xx series) nagyon baráti áron, vedd fel vele a kapcsolatot.
Többféle is van neki elfekvőben.
https://forum.hobbycnc.hu/topic.php?topic=19&page=31&order=DESC
A weboldala: www.dioda.hu
Üdv! Luki
1
Szia!
A szekunder feszültséget Dc-vé alakítanám, és ezzel a DC-vel vezérelnék a primer oldalon optocsatolón keresztül egy triakot.
A másik megoldás az lenne, hogy előállítanék trafóval kb 12-15V DC-t, és PWM-ben FET-ekkel állítanám elő a szükséges feszültséget. 100A-re nem nehéz találni FET-eket (akár többet is párhuzamosan), az alacsony feszültség miatt pedig a pufferkondenzátorok sem lennének horror áron. Áramkorlátnak a FET-ek Rds átmenetét használnám.
0
A fettes megoldás talán jó is,csak nem tudom (ebben semmi tapasztalatom),hogyan hat a galvanizálásra a pwm szabályzott táp (mivel nem lineáris,hanem szaggatott)
0
Szia!
A végére kell tenni egy induktivitást és egy pár százezer mikrofarádot, máris tiszta DC lesz.
Azt viszont nem tudom, hogy menet közben mennyire változik a lötty ellenállása, mert ha készítve lesz a trafó, akkor akár a primer megcsapolásával is lehetne szabályozni. Bár 10-20 kivezetést elég macera készíteni.
0
szia: galvanizálásnál általában 4-6 V feszültséget használnak:
A lényeg itt a rugalmas áramszabályzás, mert a galvanizálandó felület mérete határozza meg a szükséges áram nagyságát
Ez egy többváltozós játék, függ a felületek méretétől, távolságától, a folyadék vezetőképességétől(töménység)
Bálint
0
Nagyjából itt is a 4-6V a menő,de esetenként (kis felületeknél kell a 4V alatti feszültség is.
Igen ez bizonyos mértékben játék a feszültséggel,de az árammal is,mivel meg van hogy négyzetdeciméterenként mekkora áram szükséges a galvanizáláshoz.
De mivel általában hasonló mennyiségület van egyszerre a kádban,igy a feszültséget se nagyon kell változtatgatni.
Az én esetemben a legnagyobb zavaró dolog amit le is irtam,hogy a jelenleg működő tápnál nagy a különbség az üresjárati és a beterhelt fesz között.Vagy nincs visszaszabályzás,vagy nagyon ramaty megoldás.
0
Szia!
Jó lenne tudni, hogy pontosan mi kell. Ha elég csak az áramot szabályozni, akkor primer oldalon triakkal.
0
Stabil szekunder oldali feszültség kell.
0
Szia!
Szerintem egy transzduktorral többre mennél. Igaz méretezni kell az adott paraméterekre, de örökös darab lenne.
0
Itt még az is van,hogy sosem azonos mennyiségű,térfogatú a galvanizálandó anyag.Ebből kifolyólag a terhelés is mindig változó 10A és 80A között.
Ezzel arányban változik az üresjárati és a beterhelt feszültség közötti érték.Viszont a feszültség nagy általánosságban mindig ugyan annyi kellene hogy legyen (egy azon sorozatnál).Persze nem mindig (ezért van szükség a 0-10V közötti változtatásra).
0
Egy ilyen vagy hasonlót szabályozhatóvá téve?
Az átalakítás viszonylag egyszerűen megoldható. Erre a neten találni példákat. Sőt van példa párhuzamos üzemű "járatásra" is.
https://www.amazon.com/Switching-Transformer-Surveillance-Industrial-Aut...
Vagy egy ilyen átalakítva?
http://tapegysegaruhaz.hu/en/spd/90548/Power-supply-Mean-Well-SP-750-5-7...
0
Szia!
Ponthegesztéshez át tudnád alakítani?
Mert ha nem, akkor nem jó.
Berti
(ponthegesztésnél a pálcák között lévő változó ellenálláshoz kell az áramszabályozót illeszteni)
lenne rá megrendelésem, de kinek van ilyenre ideje, főleg, hogy van kínai?(eredeti, olcsón)
Ja, amúgy szerintem Kalex megoldását választanám, a kevés hibalehetőség miatt.
Ha elrontod a galvanizálást, lehet újrapróbálni?
Berti
0
Van róla topik, keresd meg!
Ez itt másról szól.
0
Kerestem, nem találtam olyan topikot, ahol leírnád az általad említett táp átalakítását galvanizálásra.
Légyszi linkeld be, mert abból már nálam ponthegesztő lessz.
Igen, feloldtam a tiltásodat, de...
Berti
0
szia:és még
https://elektronline.hu/wwwboard/thread.php?sorszam=810178&reply=V%C3%A1laszt+v%C3%A1r
Bálint
0
"Medve: Vadász! Te ............................ide?"
Ja, és
@Itt találsz meztelen lányokat
2
oksi, de hol a színesceruzakészlet?
Jó, de nem találom a pic-kes aksitöltő kapcsolásom, ha megvan belinkelem.
alulról (kis áram) kezd szabályozni, nem "visszaszabályoz", mint az egyszerűek (ez kék)
Nekem tervezte a kolléga (Nagy László)
szekunderoldali tirisztorszabályozású, de alakítható..(targoncaaksitöltő univerzális panel)
AZ ÉRITÉSVÉDELEMRE VIGYÁZZ! A nagy áramok megtréfálhatnak!
1
A zippet kicsomagoltam,de nem tudom megnyitni a fájlokat,csak az alkatrész listát.
Milyen progi kell hozzá.
0
Hali!
Protel vagy Altium.
imrus101
1
Köszi!
Protel-el lett tervezve...
(így beugrott)
Berti
0
Szia!
Még win98 alatt futó , pic tervező és szimolátor progi kell hozzá.
(nem emlékszem a nevére...)
Írj ide: http://startolj.hu/elektronika/
A kolléga építette, az elvi vázlatot én adtam.
Berti
0
Szabadon felhasználható, a belinkelt 871akku kapcsolás.
(még win98, és 2003-as programokkal lett tervezve)
Berti
0
Lehet hogy régimódi vagyok,de az ilyen kapcsolóüzemű megoldásokat nem igazán szeretem,de főleg ebben az esetben ahol elég savas a közeg.
szivesebben épitenék klasszikus trafóval és szekunder kör vezérléssel megoldott szabályzást.
0
Savas közeg?! Gondolom, nem a kádba kerül a tápegység.
Nem rábeszélni akarlak erre az útra de van kész profi megoldás is erre: (csak példa képen)
https://www.dwe-oss.nl/product/15v-dc-power-supply-1600w/
0
Mint egy megoldásnak rendben is van,de mint már irtam is kicsit régimódi vagyok,és attól eltekintve hogy javitom,de nem szeretem a switch tápokat.Az ötletet köszönöm,de ha egy mód van rá,akkor a régi trafós tehnika ebben az esetben jobban tetszene.
Minden esetre nem a kád elektrolitban lenne a táp,de tudod hogy a levegőben is valamilyen mértékben savas koncentráció van (mindamellett hogy az elszivó rendszer műkszik).
0
Egy analóg tápot is ugyan úgy érint a környezet. Az utóbb ajánlottal semmi teendő, kész holmi. Annyi a teendő hogy két műszer az aktuális feszültség és áram mérésére (de ez gondolom, most is ott "figyel")
Ekkora áram tartományban egy analóg szabályzót összehozni meglehetősen kemény feladat.. FET-ekel az analóg üzem miatt nem számolnék az összeválogatás problémái miatt. Tranzisztorokkal kb. 15-20 darabot látok 100A-re szükségesnek. Ha ezt nem hiszed el, (ezt az utat választva) majd rájössz hogy miért. Először is kell egy legalább kilowattos jól méretezett trafó. Egyenirányító a galvánhoz elégséges szűréssel. És innen indul a játék a regulátorral ami letekerve adott esetben több száz wattot kell hogy eldisszipáljon. Ezért kell még izmos tranyókból is 15-20 darab ha a megbízhatóság is szempont.
.
Más. Az hogy a mostani rendszernek nagy a feszültség különbsége az üresjárás és a terhelt állapot között, szerintem közömbös. Bekapcsoláskor beállítják az adott munkához a feszültséget figyelve az áramot és megy minden a maga útján. Vagy egy munkafolyamat során megengedhetetlen mértékben változik a feszültség?
Ha építésről lenne szó, jó lenne tudni hogy a jelenleg használatos tápegység a tirisztoros szabályzás mellett simított (szűrt) egyenfeszt vagy milyen egyéb jelalakot produkál a kimenetén.
Ajánlom tanulmányozásra a tirisztoros előszabályzós labortápok (FokGyem) ezen részletét, hogyan csinálják.
0
Abban igazat adok,hogy az analóg tranzisztoros megoldás nem a leg szerencsésebb.Van nekem is vagy 5-6 analóg labortápom itthon.Majdnem mindet én épitettem.Ha jónak tartottam volna ezt az utat,akkor már kérdés nélkül megcsinálom.15-20 tranyó már elég sok.
Őszintén szólva abban biztam hogy majd itt valaki előrukkol (kész) tirisztoros,vagy valami fettes megoldással.
Az áram szabályzás nekem nem kell,mivel a galvanizálásnál az elektroliba mártott felület négyzetdecimétere határozza meg az áram (szükséges) mennyiségét.
Na most amikor mindig közel azonos mennyiséget pakolsz a kádba,akkor azonos feszültségen dolgozhatsz,az áramot meg felveszi amennyire szükség van.
Az egész baj ott kezdődik ha te mondjuk 4V on dolgozol,akkor nekem az üresjárati feszültségem 6-6,5V (ami már nagyon sok ha csak egy kisebb darab van a kádba).Úgymond megég az anyag.Egyszerre pedig nem tudom megpakolni a kádat (egymás után rakom bele a darabokat).Ahogy tellik meg a kád,úgy esik a feszültség.Egy darabnak még a 4V is sok,de az még nem gond,de a 6V már igen.Ezért mindig amikor kiürül a kád,fesz le 4v-ra,majd ismét korigálás fel 4V-ra ha tele a kád.Na ezért kellene a stabil szekunder oldali feszültség szabályzó.
Remélem mostmár igy mindenkinek érthető a problémám.
0
"Az áram szabályzás nekem nem kell,mivel a galvanizálásnál az elektroliba mártott felület négyzetdecimétere határozza meg az áram (szükséges) mennyiségét."
Ez így ebben a formában nem igaz,ugyanis a galvanikus fémbevonatoknál van szabály arra,hogy adott dm2-re mekkora áram juthat. Erre vonatkozó adatokkal a szakmai szakirodalom szolgál, de feltételezem hogy az adott üzemben dolgozók ezt tudják. Ha túlléped az optimális dm2-re ajánlott áramértéket, akkor a bevonat a sarkoknál megég(csúcshatás). Korábban dolgoztam olyan cégnél ahol volt galvánüzem, horganyoztunk, egy ideig nikkeleztünk, és krómoztunk is. A horganyhoz 1,2-2V körüli feszültség mellett volt meg az adott áramsűrűség dm2-ként, és 300A-es 3 fázisú 6 tirisztoros olajhűtésű BHKV tápok voltak a források,az üresjárási feszültséget kb.10V-ig lehetett felhúzni,de 2V fölé horganynál nem mentünk. Persze lehet hogy ez technológiafüggő.
A nikkelezéshez és a krómhoz 1000A-es szintén BHKV tápok voltak, ezeket kb.20V-ig lehetett felvinni,a minimális feszültségüket 2-5-2,8V alá nem lehetett levinni. A tirisztorgyújtó kártya ugyanolyan volt mint amit a BHKV T 400C típusú hegesztőgépben is használt a gyártó,de a szabályzókártya az más kapcsolású volt,a pontos típusjelzésre 30 év távlatából már nem emlékszem.Egyszerű uA 741 IC-vel készült a szabályzó, ezen a kártyán volt a segédtáp 2x15V-os (+15V -15V) stabilizátora is Valahol talán meg van még a kapcsolási rajza is,amit javításkor rajzoltam ki,mivel a gyártó nem adta ezt ki.A tirisztorok gyújtása egyszerű UJT-s segédtirisztoros gyújtás volt, a szinkronfeszültség 36V AC volt fázisonként.
1
Igazad van hogy galvanizálásnál adott a dm2 kénti áram itt már ki van tanulva hogy mekkora kell hogy legyen a feszültség (tele kádnál,mondjuk 4V) hogy ne égjen meg az anyag.A meglévő vezérlés baja hogy sokkal nagyobb az üresjárati fesz (6V) mint a beterhelt fesz (4V).Igy az első betett darab képes megégni a túláram végett ha nem korigálják le a feszültséget.Amikor meg tele a kád,ismét lehet fel emelni a feszt 4V-ra.Röviden nagyon instabil (terhelés függő a kimenő táp (ugyan ezt csinálja 20A nál is meg 40A - en is).Biztos vezérlés hiba és nem trafó gyengeség.
Megköszönném ha megtalálnád a vezérlést.Főként a megoldás érdekel (nem gond ha alakitani kell rajta)
0
Váltó oldalon az áramot áramtrafóval simán lehet mérni, így azt a szabályzást is be lehet vinni. A feszültség az lükető egyenáram, vagy kondenzátorral simítva van? Mert a triakkal pont a csúcs nincs levágva, csak a görbe alatti terület van csökkentve.
0
Előszedtem neked egy retró analóg kapcsolást receptként. Igazából számodra csak a trafót/egyenirányítót és a triakot szükséges az igényeidhez választani. Z2 zener anódja az R5 D6 közös pontjával összekötendő!
Feszültséggenerátoros jellegű, tehát a kimeneti feszültség stabil!
Nyílván, a szabályzási tartomány is az igényekhez állítandó.
Ferenczy Ödön: Akkumulátorok és akkumulátortöltők könyvéből (ha nem lenne meg, mail-ban eltudom küldeni)
0
Gondolkodtam a triakos primer oldali vezérlés és a visszavezérlésről (a szekunderról) is,csak nem tudom hogy mennyire precizen tud korrigálni.
Esetleg valaki csinált már ilyent?Gyakorlati tapasztalatok?
0
A szekunder oldalon jelenleg mi van pontosan?
0
Ha egyenirányítva van, akkor szekunder oldalon méred, és egy optóval a primeren egy triakkal meghasítod a fázist.
0
Ez elméletben rendben van,de mennyire lesz a kapcsolás stabil?
Senki még nem foglalkozott a témával?
Esetleg valakinek van e konkrét megoldása (rajza)?
0
Ez egy megépített működő kapcsolás, 40-50 A volt terhelve. T1: 1200V 300A T2:BD250 Egy kicsit átalakítva jó lehet.
0
Ez még talán jó is lehet.
Azt nem tudom hogy a kici kinai oldalon talált QM500HA darab mennyire megbizható
https://www.aliexpress.com/item/QM500HA-H-MODULE-IGBT/32867249766.html?spm=2114.search0104.3.8.3accb555XuHC2n&ws_ab_test=searchweb0_0,searchweb201602_6_10065_10068_319_10059_10884_317_10887_10696_321_322_10084_453_10083_454_10103_10618_10307_537_536_10902,searchweb201603_57,ppcSwitch_0&algo_expid=a1b819d6-b79a-47b2-9fd4-e5ac6caf3cc7-1&algo_pvid=a1b819d6-b79a-47b2-9fd4-e5ac6caf3cc7&transAbTest=ae803_4
Na meg az hogy mennyire időtálló (teherbiró),és milyen pontosan korrigál vissza.
0
A stabilitást az LM 317 biztosítja. A nagy tranzisztort megfelelően kell hűteni és nyilván nem 40 V-ról fogod járatni hanem úgy 10 -15 V jól megszürt DC-ről. Ezt a kapcsolást úgy is használtam, hogy az LM 317 vezérlő lábára 230V AC -t visszamérve azt szabályoztam. 24v-on 800 Watt egység ugrás tehelésre egy kicsi túllendülés volt a szabályzásban. Amúgy ez a tranzisztor egy 10 kW-os inverterből lett kiszrelve, amely sok évig működött.
0
Valami rémlik, hogy van a melóhelyemen a fiókomban ilyesmi felépítésű tranzisztor, igaz, 3 darab egy packban. Frekiváltóban lehetett.
A gyári 10V-100A kapcsolóüzemű tápot mindenképp elveted? Szinte kivétel nélkül a mellékelt ábrán lévő megoldást használják feszültségbeállításra. Az ellenállásosztó felső tagjának változtatásával beállítható a kimenő feszültség.
Ha 2,5V alá szeretnél menni, akkor kell egy műveleti erősítő, amivel a leosztott jelet felerősíted (pl megduplázod).
0
Van néhány TOP 227 áramköröm meg PC táp trafóm ezért kimásoltam ezt a kapcsolási rajzot.
0
Szia!
A Sens lábra 9V-nál nagyobb feszültség ne jusson, arra vigyázz. Én alakítottam már át tápot, ott be kellett fűznöm a trafóra pár menetet, ami az optocsatoló kollektorára csinálta a feszültséget.
0
Gondolod hogy galavanizáló kádhoz készít tápegységet minden naposan bárki is?
Ezt létesítéskor, korszerűsítéskor megoldják gyári berendezéssel.
Üss egyet össze próbapanelre kisebb áramra abból ami kéznél van. A stabilitás, pontosabban a szabályzás jósága ki fog derülni.
A terhelhetőség meg úgy is a JÓL méretezett trafón múlik. Persze neked szükséges összehangolni a dolgokat.
Ennek a kapcsolásnak az egyik előnye hogy kész gyári 10-12V -os trafót használhatsz hozzá, nem szükséges tekerni csak az impulzus trafót.
Lehetne még a mágneses erősítő elvén , avagy transzduktorral megoldani a feladatot (ahogy Kalex javasolta) de azzal is jó sok időt el fogsz sza.....kodni mire helyesen sikerül megméretezni. Annál egyszerűbben nem igen lehetséges célhoz érni, szinte nulla elektronika kell hozzá.
Láttam a neten kamionos akkutöltőt (24V/100A) ilyen elven szabályozottat eladásra kínálni. Pl. egy olyan átmunkálásával is meglehetne oldani a feladatot.
Az sem kevés fáradtság és idő volna, teszem hozzá.
0
Kozakg rajza ott van példának.
0
szia: mint kozakg is írja, ha 1000W-os trafóra megfelelő keresztmetszetű (kb. 5A/mm2)>20mm2)huzalt tekersz a szekunderen, nem fog ugrálni(vagy alig) a kimenő feszültség.(kis belső ellenállású áramforrás)
--------------------------
A régi galvánkádakhoz szeléncellát használtak, szűrés nélkül, vagy alig szűrve.(igaz, a hatásfok elég rossz volt). Az áramszabályozáshoz légforgóhoz hasonló kivitelű merülőellenállást használtak sós vízbe merítve, mégis gyönyörű, tartós felületet készítettek. Igaz, szakember állt a kádnál, nem utcáról szalajtott segédmunkatárs.
Bálint
0
szia: olvasivaló
http://hu.gprectifier-ar.com/info/new-graphics-stand-up-paddle-24171648.html
http://www.gesg.hu/termek/Amp_sz%C3%A1ml%C3%A1l%C3%B3.pdf
Bálint
0
Miért akarna valaki akkora balgaságot csinálni, hogy egy ilyen eszközt szekunder oldalon szabályozzon? Ott a primer kör, a trafó áramváltó képességéről sok jó szakkönyv szól, 4-5 Ampernél meg már mezei félvezetők is elvannak. Ha nem kell a túlzott pontosság, akkor fázishasítás, de megoldható, hogy analóg módon csökkentsük a primer feszültséget.
0
szia: ha venned kell a trafót, 15 eFt alatt nem úszod meg, ehhez jön a szabályzókör alkatrész és munka költsége
Bálint
0
Trafó lemezem van,a huzal sem gond,de még az ár sem annyira mérvadó (persze normál kereteken belül),csak jó,megbizható és hosszú életű legyen.
Ezt úgy kell megcsinálnom mint ha magamnak csinálnám.
0
szia: nagy teljesítményű toroiddal?
Bálint
0
100A ?
A primer szabályzás meg nem stabil (szerintem)
0
Egy inverteres hegesztőt tudok javasolni. Szét kell szedni és át kell alakítani, hogy az üresjárási feszültsége 12V körül legyen, az áramkorlát meg a hegesztőáram potijával szabályozható maradjon.
0
Kérdésem az lenne: Hogy azt a lényegében folyamatos üzemet ami jelen esetnél fennáll, vajon bírná e?
0
Valószínű , hogy nem arra van tervezve, főleg a "hobbi".
A hagyományos trafós is kikapcsolgat vastag pálcánál...
Talán 3 db, hogyha 1 elromlik legyen tartalék...
Szép Napot!
Berti
0
Az áramtól is függ. Ki kell próbálni. 20-25 eFT-ért a próbát megéri.
0